Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-11-10

~— A halottak emlékezete, A szeretet, túléli a halált, a kiket elvesztettünk, mindig velünk vannak, emlékezetünkben élnek, bánataink osztozóí, mert mig szeretjük őket mindig íé-» teznek. tuiit-tséges-e hogy feledésbe bocsássuk kiket zokogva kísértünk a sírokig, egy maroknyi hantot vetve a koposóra^ mely eltakarja előlünk örökre a szeretett lélek a földi arcát, nem, hiszem igy eltépnők .ama vonzalom láncát, mely épen akkor fűződik szorosbra, midőn a sir szélén állunk. A halottakról va|ó megemlékezés, tanúskodik az ember mély érzelme és erkölcsi tökéletességéről. — Midőn a társadalom erre ünnepet rendelt bizonyára ezen kegyeletes eszmékből indult ki és a halottak iránt való mély gyász és bánatos rokonszenv nyilvános gyakorlatát fő célul tűzte ki, — a gyönyörű estét, e szép célra szentelem tudva azt, hogy közönségünk nemes érzelme még nem halt ki, hogy nem egyedül leszek a halottak kertjében, — nein csalódtam, Pápát már már néptelen és a forgalmi élettől irtózó városnak akartam ítélni, inert meg kell vallanom, a hajdani, pezsgő élet kialudt, hanyatlott itt sokban csak néhány év alatt is a társadalmi élet. A halottak estélyen láttam bogy még is j laknak itt emberek, kik egy széptömeget képeznek ha ugy néha néha egyesülnek egy egy közös cél tekintetéből. Hanem e néptömeg arcán nem láttam a borongó gyászt, nem az ünnepélyes komolyságot, mit kerestem, könnyek és zokogó sírók helyében tréfás nevetök, pajkosan kihágó rendetlenkedők, a gyászos nap szép emlékezetét megszentségtelenítő trgágár utca csoport és Isten káromló ocsár népsalak volt az mit körülöttem láttam, nagyrésze ujjongva fütyörészve vonult a szomorú helyre, hol a józan érzelmű kebel csak szorongva lélegzik hol a tiszta szívből sóhajok szállnak az égre és könnyek hullanak a rokonok bánatos szemeiből. — K tömeg arcátlankodva tolongott, jobbra balra seperve elölte mindent mit útjában ért, mélyében járván a sarai és satuivá mindenkit ki mellett elhaladt, boszuság és méltatlanság fuglu el lelkemet szánva e nyomorult férgeket kik a gondviselés kegyéből lélegzőnek. Láttam temetőket e nagy napon más népek hazájában, hol a lapasztalt síri csend, sokkal hatalmasabb lümeg körében, szivemig hatolt elfogott, láttam ott caőcselcket is, mely büszke volt arra hogy e nagy napon néma volt, a zázerekre menő fekete alakok némán haladtak el s sirjeJck mögött itt ott megállva keresztet vetve, halkan imádkozva jg3' töltötlék cl a néhány órát a halottak emlékezetére a példás rendet, zavarni szentségtörésnek tartotta volna mindenki. A halott városok rendőrsége bátran alhatolt, nem volt ott lárma, dal, káromkodás, (ez utóbbihoz nem sok nemzet ért) vagy trágár kifakadást hallani nem lehetett. Hát c kis fészek lakói ugyan miért szállnak perbe az éggel, tanuljatok tisztelelet, és emberséget, becsüljétek a halottak emlékét, emeljetek kalapot a sirok felelt bizony mondom nektek nem érdcmlitek, hogy hantok alá (egyék testeteket.—És miért nincs e szilaj fajzat zabolázva ha már az utcák és utak sara ilyen alkalommal eltakarítva nincs is, legalább a komoly és őszinte gyászolók kíméletére néhány rendőri felügyelő mégis szerepelhetne a tengernyi setétségben. Szomorú nap a halottak napja , emlékezetében sok tanulságos gondolatunk támad, emberszeretet, egyetértés, mulandóság az ember parányisága, Isten, test és lélek s mind megannyi szent gondolat. De hát a buzgón elmélkedő ilyen nép körében nincsen e zavarva, a kegyelet művelet nincsen e lerontva, nem a halottra hanem .az élők gyarlóságóra kell gondoluia önkénytelenül. Óh meglátszik hogy mi hiányzik itt, és miben áll az orvosság. Tanulj nép, és neveld gyermekeidet ápold a gyenge koruakat hogy helyedbe lépve a társadalomnak egy hasznosabb csoportja járja e föld sziliét. — A halottak napja mindig legszebb és legkedvesebb emlékű napom volt, most a tapasztalt körülmények keserűen zavarták, láttam a temetőt a fejfák és sírkövek pislogó lámpái mély gyászra iutliíottak, a köröttük ta pósó illetlen tömeg vissza riasztott és megvetést kellett, s ezért ha ismét halottak napját érem meg majd Pápán ugy emlékezetüket csendes szobánban ülöm mtíg. — Francia tanfolyam. Edelényi tanár ur f. hó 20-tól kezdve esti 7 és 8 óra között a ref. főiskola egyik tantermében a francia nyelv tanítása számára külön tanfolyamot nyit, melyben a résztvenni szándékozók rövid idő alatt csekély dij mellet, ezen világnyelvet elsajátíthatják. Bővebb felvilágosítással szolgál Wajdits Károlyt könyvkereskedő ur. — Korcsolya egylet. A korcsolya egylet igen tisztelt tagjai felkéretnek, szerdán az az f. hó 13-dikán dél után 5 órakor a városháza nagytermében megtartandó értekezletre megjelenni, mert ez alkalommal fog az egylet végleg megalakulni és szervezkedni. — Hymen. Szokoly Ignác ur helybeli ügyvéd f. hó 4én vezette oltárhoz.Szili Honor úrhölgyet. Farkas Alajos ur városunk szülöttje s jelenleg Bpesti távirótiszt jegyet váltolt Freund Róza szintén Bpesti távíró nővel, az esküvő jövő évi január hó elején lesz. Tartós boldogságot kívánunk mind két párnak. — Üzlet átadás. Schlesinger Rezső ur jó hírben álló sörödéjét Rumpold András urnák adta át, ki is, as ujjonan felszerelt csinos üzletet m a f. hó 10-én fogja a nagy közönség rendelkezésére bocsájtani. Ez alkalommal felemlítjük hogy Rumpold ur jó magyar konyhát rendezett be, s helyiségeiben jutányos áron lehet étkezni. Ajánljuk a tisztelt közönség különös figyelmébe. — Singer Jakab ur kinek találmánya és szabadalma felől több izben megemlékeztünk Pápán gyárat áliitand fel s üzlettársa ki ezentúl Pápai egyén leend a szükséges pénzkészlettel e célra el is látta. Az uj találmány általános kedveltségnek őrvend a mennyiben mindennap érkeznek távol és közel eső helyekről valamint külföldről is megrendelések — Az időjárás. Még október 27-én d. u. villámlással párosult zivatarunk volt, mit hosszas esőzés követett, hololt f. hó 2-án az első hópelyhek már leestek s a havazást éjjel rettenetes szélvész követte mely villamos közlekedésünket megszakitá. Magyarország nyugoti részén még pedig Pozsony — Győrtől kezdve a bakony hogyláncig s a balaton észak nyugoti partján Keszthely Kanizsáig, dult a borzasztó vihar, mely élő fákat kicsavart, több helységben háztetőket pajtákat, demolirozott s az útjában lévő táviró vezelékat megsemmisítette. Ezen idő óta folytonos havas essőzésünk van minek folytán a folyóvizek medrükből kiöntötték; igy Laknál az országutat is a nagy viz jódarabon elsöpörte. — Utcáink a sok esőzés folytán valóságos sártengerré változtak. Skaudalozus képe az ázsiai közlelkedő útnak városunkból a vasulfelé vezető országút; ez valóságos nyakigérő sártenger, miben a közlekedő kocsik rendesen megfeneklenek A kereskedelmi osztály s általában véve, mindenki, ki vasutunkou terhet szállít vagy olyat kap, éven által, négyezer forintot fizet kövezett vám címen. Ez olyan összeg melyből mindenek előtt a vasúthoz vezető legfontosabb közlekedő ut lenne Jókaiban tartandó, dc éppen ezen ut a legelhagyatotlabb, mely jelenleg nem egyébb mint egy feneketlen kátyú, mutatván azt, hogy nálunk a műveltség legelső faktora az ut készítés gyalázatos módon el van hanyagolva. Bosszantó továbbá az : hogy az átjáró Utak annyira vannak sárral ellepve, hogy a gyalog közlekedés ha az ember nyakig nem akar a sárban elmerülni, tiszta lehetetlenség. Kérjük városunk tanácsát ezen mjseriára figyelmét kiterjsztve, legalább az átjáró utak tisztán larlását eszközöltetni. — Egy jaeithaflan vámszedő, A veszprémi ut vámszedője ismételve, noha már egyizben megbüntetve lőtt, önkénylen tariffát alkalmaz a bejövő teher kocsiknáls evégből ujjolag feljelentetvén, a kapitányság részéről szigorú pénzbírságban lőn elmarasztalva. — „Képes Családi Lapok." Ily című képes szépirodalmi vállalatot indított meg Mehner Vilmos Budapesten, melylyel a hason irányú külföldi vállalatokat akarja kiküszöbölni.— Megjelen minden 14 nap. Előfizetési ára füzetenkint 30 kr. Az előfizetőknek alkalom irynjtátik 4 olajszinnyomatu kép jutányos megszerzésére. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Budapestre (IV. Kalap utca 4.) küldendők. Megrendelhető Pápán, Wajdits Károly könyvkereskedőnél, a hol is a felette csinos kiállítású, eddig megjelent 2 füzet megtekinthető. A vállalat, mely a hosszas téli estéink kellemetes kitöltésére van hivatva sokkal ügyesebben van szerkesztve mint a magyarfaló kávés néni, a lipcsei paugermán „Gartenlaube," melynek sületlen butaságáról a Bécsben megjelenő „Neue Freie Presse" pár nappal ez előtt, érdekes kritikát hozott. — A helybeli vágóhid rozzant állapota már számtalan panaszra nyújtott alkalmat, s noha bebizonyított tény, miszerint igényeinknek az többé mitekintetben sem felel meg, s noha már egy új vágóhid építésére, a t. tanács városunk érdekében felesszámulag sürgetve lőn. mindazonáltal e téren mai napig egy lépés sem tétetett előre. Ilyen körülmények között ezen ügy oda. értődött, hogy a jelenlegi vágóhíd összedüléssel, tehát élctveszélylyel, fenyegeti az ott működő mészárosokat. Különben is a vágóhid helyisége oly szük, hogy ott a működő mészáros csak a legnagyobb elővigyázat mellett teljesítheti nehéz hivatását, s már ezen oknál fogva is, szükséges volna egy városi s a kor igényeinek megfelelő vágóhíd felállítását eszközöltetni. E célra már a város ugy is bir telekkel, amiért, is nem értjük ezen fontos ügy örökös elodázásának okát. — Jelenleg mint lapunkat értesitik, Spitzer Adolf állalorvos úr, idevonatkozólag jelentést terjesztett a t. tanács elé, a minek természetesen ismét csak, ad acta tétel, leend az elintézése! — Öngyilkosság. Az 18G2-ik évi nagy tüz alkalmakor Kölkedi Pál összes vagyona megsemmisült a minek folytán a szerencsétlen nem volt képes anyagi viszonyait ugy rendezni, miszerint családját a nyomortól megmenthesse. E feletti mély bánata búskomorrá tette, s noha szoi-galmatosan dolgozott, még sem volt képes veszteségét pótolnia s ennek tudata lelkiállapotát tökéletesen megzavarta. Mint uradalmi csősz, hivatásának ugyan lelkiismeretesen megfelel, de abbeli fájdalma, hogy a sors vaskeze szolgálnia könyszerité, annyira elkeserilé, hogy

r f. hó 5-én reggel, életének kötéllel vetett végett. Felesége reggel 6 órakor, midőn a reggelit számára kivitte volt, borzalommal vette észre a rettenetes teltet, s noha férjét azonnal lemetszette, nem sikerült többé életre ébresztenie, jóllehet a test még meleg volt. A szerencsétlen: özvegyet és két árvát hagyott maga után. — Az új takarékpénztár, mint ezt lapunk hirdetési rovata előtüntetí f. hó 11-én fog a közforgatom számára átadatni. Az új intézet prograinmja oly széles alapon nyugszik, hogy annak jövőjéhez annál is inkább van jogunk a legszebb reményeket kötni mivel az intézet vezetői és hivatalnokai már személyük által tökéletesen eloszlatni képesitvék, minden aggáljaiukat; jellemük hitelt s bizalmat költenek. Ezek folytán meggyőződésünk hogy az uj intézet vírágozui fog; kereskedelmünk s iparunknak lendületet kölcsönözve városunk anyagi viszonyaira jótékony befolyást fog gyakorolni. Szivünkből üdvözöljük az uj intézetet s kívánjuk hogy a nagy közönség bizalmát mihamarább megnyernie sikerüljön. A lottósürgönyt lapunk zártáig uem vettük. Felelösszerkesztö : Szikszay István. A „PÁPA VÁROSI ÉS VIDÉKI TAKARÉKPÉNZTÁR" igazgatósága részéről ezennel közhírré téíetik, miszerint a részvénytársaság a kereskedelmi törvény értelmében, alapszabályai bemutatása mellett, az illetékes veszprémi kir. törvényszéknél ^ff- sz. alatt bejegyeztetvén, működését folyó évi november II-én d. e. 9 órakor megkezdendő mely naptól kezdve/naponként délelőtti .9 órától 12 óráig Pápán a lőtéren fekvő Mayer-íéle házban levő helyiségében az alább felsorolt, alapszabályszernleg megállapított üzletágak körében a tiszteit közönség rendelkezésére áll. jßLsz ixsalotrab^als: a következők:: 1. Egy forinttól felfelé bármely összegig terjedő takarékbetéteinek betétikönyvecskékre, továbbá készpénznek, váltóknak és értékpapíroknak folyó számiárai átvétele. 2. Váltók, utalványok, s egyéb kereskedelmi köt-okmányok leszámítolása és viszleszámítolása. 3. Állam és iparpapiroknak, sorsjegyeknek, tőzsdeéríékeknek, érmeknek, nemes érczeknek és idegen értékeknek, valamint iiazai és külföldi értékpapíroknak vétele és eladása, valamint olyanokra előlegezések saját és idegen számlára. 4. Földterményekre, árukészletekre és ipárkészítményekrei kölcsönad ás. 5. Köz ;— és magán kölcsönöknek, azokbani részvétel mellett vagy annélkül, közvetítése. 6. Ingatlanok megszerzésének, haszonbérbe vagy bérbeadásának és elárusitásának közvetítése. 7. Járadékoknak; kamatoknak és osztalékoknak beváltása vagy iblyókká tétele. 8. Pénznek más pénzintézeteknél! elhelyezése és törlesztése, vagy egyéb jelzálog kölcsönöknek árvái biztonság melieít egyesek vagy társulatok számárai kiadása. 9. Hitelegyletek alakítása, az erre uiinősitett üzlettulajdonosok részére megfelelő hitel nyitása és engedélyezése által. 10. Kölcsönös segéíyegyletek alakítása, melynek tagjai heti befizetések titán évenként bizonyos kamat osztalékban részesülnek. Előlegek adása kézi zálogul szolgáló ingóságokra. Egyáltalában oly üzletekbeni részvétel, melyek a társulat kifejezett czéljának megfelelnek. 13. Ingatlanokra adott kölcsönöknek országos intézeleknéli közvetítése. li. 12. Az intézet további határozatig a betéti összegek után száztól hat kamatot tizet, — e kamatok a betéti! napot követő naptól számítatnak s félévenként minden év június és december havának végével tőkésítetnek.^ Bővebb értesítést az alapszabályok szolgáltatnak, melyek az üzlet helyiségében bárki által megszerezhetők. Pápán, 1878. november 4-én. \ ' Az igazgatóság.