Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-10-27

1/0 ványanyag. E célra legalkalmasabbak, az 1, 2, vagy három éves metszés legszebb és leghoszabb szálai. Az egy éves vesszők, sokkal biztosabban és hamarább meggyökereznek, , azért később erösebben is hajtanak, mint az idősebb vesszők. A legjobb fűzfajok a következők : a) a közönséges kosárfüz (salix caspicaj ; b) a mandulafüz (salix aroygdalina) ; c) a biborfüz (salix purpurea) ; d) a caspifüz (salix caspiea); e) az uralfüz (salix uralensisj. A dugványokul szánt vesszők február vagy márlius havában lemetszetvén, föld alá takarva valamely hűvös helyen tartandók ; közvetlen az elültetés előtt pedig 30 ctm. hosz­szu darabokra szabdalandólc, s oly mélyen a földbe dugan­dók, hogy csak két-három szem maradjon kinn a föld szine felett. Az ültetés azonnal kezdetét veheti, mihelyt a hótól, fagytól kellőleg megtisztult a talaj, tehát mártiu*ban, ápri­lisban, sőt még májusban is végezhető ; a kihúzott zsinór­ral megjelölt sorok, egymástól 45 ctm. a sorokban a vesszők pedig 20—30 ctmnyi távolságra állhatván, a szerint a mint nagyobb vagy kisebb növésű fajokat használtunk a telepí­tésre. Ha a dugványok nagyon távol állanak egymástól, ak­kor csak oly bokrokat kapunk, melyek szép, vékony vesz­szöket nem szolgáltatnak. A sorokat a mennyire lehet, dél­kelettől északnyugottnak kell ejtenünk, hogy igy a jótékony reggeli nap, a sorok közé hatolhasson, mig ellenben a forró déli nap nem szárithatja ki a talajt, az egyik sor árnyékot vetvén a másikig. A fentebb jelelt távolság szerint való ültetésnél, hektáronkint 70-H1 ezer darab dugványra van szükségünk, melyeknek árát, a faj és minőség szerint ez­renkint 6 vagy 10 mái-kára tehetni. Igen előnyös a telepitvényt június, július és augusztus hónapokban hacsak lehet, meg is öntözni, ez azonban nem absolute szükséges, de az állóvizek levezetése már conditio sine qua non, mivel különben az éjjeli fagyok elpusztítanák a fiatal hajtásokat. A füztelepek ellenségei a Cynips salacis és Chryso­mela vitellina nevü rovarok, melyektől külösösen a salix purpurea szenvednek. A vizvezetö ároknak minden évben való kitisztítása ; • a sorközöknek 5 ctm. mélyeni megka­1 apása, a dudvák elpusztítása mellett, e rovarok elszaporo­dása ellen ii igen előnyös. E kapálást legcélszerűbben jú­nius elején, s még egyszer aztán a vesszők lemeíszése után ejthetjük meg Mindenféle füztelepitvényre legfőbb veszély a jégve­rés mert a jég által megsértett vesszők hajlitáskor a sérü­lés helyén eltörnek, a miért is gyakran fele áron sem ad­hatók el.* A vesszők leraetszése egy sarló alakú éles görbe kés­sel történik, lehetőleg a földhöz közel és oly módon, hogy minél kisebb legyen a metszlap. Fia a vesszőket hámoaat­lan akarjuk elárusítani a metszésnek november l5-étöl fogva legfeljebb február l-ig kell megtörténni, mivel a héjas vesszők sokkal szívósabbak mintha leválik róluk a héj. Ellenben ha hámozott, fehér vesszőket akarunk elárusítani, akkor a metszés ideje april l5-ig terjed, mivel a később metszett vesszők a tenyészet megindulása miatt már sokat szenvedtek. A levél lehullása előtt semmi szin alatt nem szabad metszem'. Az uj ültetvények metszését rendesen a második évben szokták megkezdeni, a megejtett kísérletek azonban azt mutatják, hogy az oly füzesek, melyeket már aa első évben megmetszettek ; nem csak több jövedelmet szolgáltatnak, hanem tovább is kitartanak. Egy jó gondviselésben részesült füzes, legalább is husz évig maradhat jövedelmező és termöképes, sőt ha az egyes füznemeknek megfelelő minőségű trágyát ii alkalmazunk a telepre, vagy pedig ha hanyatlásnak látszott indulni, egy évig vágatlanul hagyjuk azt. akkor a jó talajon 30 sőt több évig is jövedelmező állapotban maradhat az ültetvény. A jövedelemezésre legcélszerűbb, ha a tulajdonos maga metszi füzesét, s meghámozva és csomagokba kötve viszi piacra a vesszőket. A hámozás egy e célra készült stnppe­nek nevezett eszköz segélyével történik, melyen álhuzogat­ván a vesszőket, az ez által széthúzott héjat aztán kézzel is le lebet azokról hántani. A lehámozott héj gondosan megszárítva akár mint takarmány, juhok és kecskék szá­mára, akár mint festőanyag a bőr és szövet festésnél is értékesíthető, s az utóbbi időben valóban nagyon keresett cikket képez, mivel a tölgyfa csernél csupán egy fokkal kevesebb festanyagot tartalmaz és az orosz bagariát ép e füzfacserrel készítik. Ötven kilo fözfacser 3^-4 márkára becsülhető. A meghámozott s kellőleg kiszárított t^izvesszöket, eladásig aztán valami sötétes helyen kell tartani, hogy szép fehér szinöket el ne veszítsék, és kivülrő nedvességet ne kapjanak. Egy mázsa meghámozott füzvesszö értéke körül­belül 18 Márkára becsülhető. Ha kosárkötök laknak az ültetvény közelében, akkor a vesszöanyagot lábon is elszoktak ezeknek adni. Ily eset­ben azonban mindig ki kell kötni, hogy a metszést ponto­san kell végezni, a tökéről még a nem használható vessző­ket is el.kell távolítani, mivel a régibb hajtás tapasztalás szerint kárára válik az uj hajtásnak. Dapsy László. Levél a szomszédból. (Tekintetes szerkesztő úr!) Győrvárosának nincs unal­masabb időszaka mint az ősz. Nyáron az egész világ az" estét a sétatéren tölti, hol a cigányzene víg ütemei mellett hamar múlnak a percek; hosszú téli esték szórakoztatni a bálok fel­olvasások, színház stb.— De őszszci! az örökös locs-pocsba senki sem szeret kimenni, s oly városban, hol a társas életnek oly laza szálai vaunak, mint nálunk, mi sem lehet unalmasabb mint az ősz. Egy szórakoztató azonban mégis vau, s ez a szia­haz. Es hala Isten, nekünk az idén valóban jó színtársulatunk van, különösen oly jeles férfi erők vannak, hogy bármely na­gyobb színpadon is fényes csillagai lennének a színészeknek.— Különösen ki kell emelnem Somlót, e fiatal színészt, ki még tavat a szinképezde növendéke volt, s már is megnyerte agyőri közönség kegyét szép, férfias hangja, nemes játéka által. Neki a drámai hős szerepek illenek leginkább, kár azonban, hogy drámát nálunk nem igen adnak, minek oka abban keresendő, hogy a győri közönség a drámát, ezt a színművek legremekebb­jét, nem igen szereti. Valentini tenorista is igen ügyes szín­padi alak, ki már több kellemes percet szerzett nekünk A szín­ház rendesen telve van, különösen mióta környékünkben a szü­ret véget ért, mindenki sietett Győrbe. A női erőkben kissé gyengébb társulatunk, de ha Csigaházy Etelka, ki jelenleg Ko­máromban van, s akit már felette várnak — megérkezik, ugy kitűnő tehetséggel szaporodik színtársulatunk női kara, olyannal, aki már évek előtt kedvence volt a győrieknek. A györvidéki ta­nítóegylet ma tartja rendes évi gyűlését. E miatt felette élénk városunk, a megyeház erkélyéről lengő zászló jelenti az ünne­pélyt, a nagyterem pedig — hol a gyűlést tartják — érdekes látványt nyújt. Örömmel jelezhetem, hogy ezen életrevaló egy­let rövid megalakulása óta is, üdvös eredményeket képes felmu­tatni. Ma is pályakérdéseket tűztek ki, és pedig az egylet pénz­tárából 2 darab arany pályadíjjal, Kasztncr ő nagysága a taní­tónő Képuzde igazgatója G ezüst frtot, dr. Szombathy S ezüst frtot, és Kárpáthy E. tanár 3 ezüst frtot. Ugyanaz alkalommal tanszer kiállítás is volt, hol különösen Benedek Adolf tanító természettani kiállítása tűnt ki. Ugyancsak ma, dísz ebéd fe­jezte be az ünnepélyt. Ismét egy szép egylet van keletkezőfél­ben és pedig „győri írói és művészi kör" cím alatt. Ez eszmét dr. Karika, közügyeink egyik buzgó harcosa pendítette meg, ugyanaz, ki a casino első alapját levé le. Ideiglenes elnöke dr. Kovács veterán írónk, kinek rendes elnökké valő megválasztása bizonyos. A társulat tagjai lesznek a gytnnasiumi, reáltanodái és jogtanárok legnagyobb része, az ügyvédek, orvosok és szí­nészek. Eddig 125 tag vau. Csak az után ugy ne járjon e szép intézmény, mint a társas kör, szóval ne legyen igaza a köz­mondásnak, hogy „új szita szegen lóg." Az iparos kör is mo­zog. E kör minden héten rendes felolvasásokat fog tartani; s az iparos közönséget a helyes irányban vezetni 'a főcélja. — Szellemi pártolói közt álljon itt néhány lelkes ember neve: Ka­rika, dr. Síkor, Abday, Szabó, dr. Szombathy, Vargyas stb. ­Mint értesülünk hadseregünk e napokban már megérkezik, mig kellett volna térniök e csillagoknak, s a csillagászok szorgal­masan készültek vizsgálatukra, de — az üstökösök nem jelentek meg. Hasztalan volt minden fáradozás, minden kutatás, a csil­lagok csak nem mutatkoztak. Lehet képzelni, hogy a két nagy világtestnek eltűnése bámulatot gerjesztett a csillagászok között. Ily eset valóban, még soha sem fordult elő. Mindenfélét gyaní­tottak a két világ test eltűnéséről, de valami határozottat nem tudtak mondani. Nem volt egyébb tehát hátra, mint a legköze­lebbi visszatérés idejét bevárni, mely az 1872-ik év végére esett. Ekkor történt november 27-én az estéli órákban—azon roppant csillag hullás, mely a korábbiakat mennyiségre, tartósságra és pompára nézve mind felül multa. Egyes helyeken, pl. Athén­ben csak középszerű' számítás szerint 30,000 ily hulló csillag vagy meteor volt látható azon éjjel. Rómában S e c c h i A n g e l o öt óra alatt 14000-nél, s Galle Boroszlóban másfél óra alatt 300000 nél több meteort olvastak meg. E csillaghullás az égboltozat azon tájékáról történt, mely az Andromeda lábának közelében van. Ha ezen csillaghullás tiz évvel előbb történik, ugy a tü­nemény puszta vizsgálatánál tovább nem mentek volna; de S c h i a p a r e 11 i Milanóban megtauitá a csillagászokat, miszerint kell a Jiullócsillagak pályáját kiszámítani, azrét azok egy pilla­natot sem mulasztottak el arra nézve, hogy a november 27-iki meteorcsoport pályáját megvizsgálják. Ennek azon bámulandó következménye vala, hogy ezen hullócsillag-csoport épen azon pályán halad a világtérben, melyen az eltűnt Biela-féle üstö­kös. Igen valószínű tehát, hogy az üstökös egy csoport mete­orra oszlott föl és hogy a föld azon napon ezen elvonuló cso­port egy részével találkozott. Ha tehát nem is lehet szó a föld­nek a Biela-féle üstökössel valő összeütközéséről, de minden­esetre szó lehet a meteorcsoporltal való részleges öszeütközésröl, találkozásról, mely azon hely közelében történt, hol a nevezett üstökös pályájának 'át kell vonulnia. Klink er fues göttingai tanár, ki e körülményt tüzetesen vizsgálat alá vette, egy lépés­sel tovább ment. Azt mondotta ugyanis, ha a meleorcsoporí, melylyel a föld november 37-én találkozott, a Biela-féle üstö­köshöz igen közel volt, ugy ezen üstökösnek a föld közelében és talán láthatónak kell lennie. Haj sikerül tehát egy india 1 csilagdát gyorsan tudósítani, mielőtt az üstökös tovább sietne, nem lehetlen, hogy a csillag is látható. A tanár távirt a mada­rasi csillagásznak I*ogson-nak, hogy keresse az üstököst a kijelölt helyen. A távirat még idejében érkezett meg, s 1' o g­snn csakugyan az égboltozat kijelölt helyén egy kicsiny, gyenge fényű üstököst talált, melyet december 2- és 3-án meg is vizs­gált, s az eredmény csakugyan azt tüntette ki, hogy a csillag valóban a Biela-féle üstökös volt. A megelőzök folytán az tüník ki, hogy az ott emiitett üstökös bizonyos összefüggésben vau egy meteor csoporttal, cz áll még az üstökősre, s talán mindnyájára nézve is. De váljon az üstökösök a hulló csillagok és tűzgolyók nagy cspportjai-c, melyek messze távolról tekintve föllcgszcrü, ködös alíjkot nyer­nek, melyeket az üstökös-fej jeliegez? oly kérdés, i mely már számtalanszor fel volt téve. Az ujabb viszgálatok kimutatták, hogy ámbár az üstökösök származásukra nézve a hullócsilla­gokkal rokonságban vannak, de azért még sem azouosok egy­mással. Göhl er, lipcsei tanár ki e tárgygyal foglalkozott, azt hiszi, hogy a hulló csillagok és üstökösök nagyobb viíágtestek­nck töredékei, romjai, és pedig az üstökösök, a folyékony, a hulló csillagok pedig a szilárd maradványai azon világ test­nek. „Ha földünk — mondja ö — egykor valamely esemény foly­tán darabokra romboltatnék, — ugy a számtalan szilárd részek mellett a jelenlegi tengereknek és a beu képződött folyékony részeknek egyes folyékony golyókká kellene alakuluiok, melyek a más világok lakói előtt üstökösszerű alakoknak, páraburkolat­tal körülvett testeknek tűnnének föl." — A jövőnek vad fentartva véglegcsen eldönteni, váljon ezen vélemény helyes-e j de min­denesetre az üstökösök oly világ testek, melylyek megérdemlik, hogT a gondolkodó ember érdeklődését nagy mértékben feléb­resszék és igénybe vegyék. Füredy Albin, egy újabb hir, azt mondja, hogy Horvátországban marad. j\x e _ ly\k a bizonyosabb nem tudhatni. Győrött, 1878. október £o Daetnon. Bosznia occupatiójának története *). i. Az ozmán birodalom két tartománya: Bosznia és Hercego­vina — két havi véres és makacs ellentállás után — az osztrák­magyar hadsereg birtokába jutott. Távol legyen tőlünk ezen beláthatlan következményű kérdés politikai oldalát fejtegetni ami ugy is boldog, boldogtalan által, hírlapok hasábjain, a casi­nok termeiben, a kávéházak, vendéglők, nyilvános helyek, va­lamint a családi tűzhelynél is feles számú alakban megvitatvi rendesen elitélve lett; el lett ítélve a nép minden rétege által el lett itélve a városok és megyék törvényhatósága által; s mos az országgyűlés termében alkalmasint ezen kérdés eldöntése j a vitának befejezése be fog következni, s ezért csak feleslegei munkát cselekednénk az occupatio kérdésének védelme, vag^ elítélése által. Ilyen körülmények között — az occupátiót min befejezett, tényt tekintve — a boszniai és hercegovinai rövid, di véres hadjárat történelmének megírása az egyedüli feladatt, i mely előttünk lebeg s ezt óhajtjuk megkísérlem. A népek élete­ben a lázas tevékenységeta rohamos haladást, a szabad hislitutiók utáni vágyat, a függetlenségért! küzdelmet, a nemzeti öntudato: határozott erélyes actiót rendesen a visszaesés az apathia váltja fel A visszaesés ezen korszakát éljük jelenleg Europaszerte, mi uek természetes következménye az erély bénulása s a szélien alacsony röpte; egyszóval az európai államok élete hat év ót; nélkülöz minden magasabb intentiót s kormányzatuk látszó­lagosan' a szűkkeblűség ösvényére lépve, nevetséges rövid­látó politikában laborál. Az ember azt kénytelen hinni, hogy.po­litikai iuferioritások állanak a népek élén s ezek bátor, céltu­datos actióra képtelenek. — Hanem ha legújabb történelmünké tanulmányozzuk, s ha az események fejlődéséből a jelenre, s jövőre, de egyszersmind az előző múltra, következtetést vonunk ki fogjuk találni a íénnt említett apálhia okot, s könnyen felta­láljuk azon áramlat hatását, de hatalmát is, a mely azt elő­idézte. Europaszerte két ellentétes áramlat küzdését fogjuk ta­lálni, s ennek tulajdoníthatjuk azon szomorú valót, miszerint i muszka progressivitásnak államférfiaink útját állani s a mos­kovita colossus mozdulatait feltartóztatni, határai közé vissza­utasítani nem tudták. És ha ezen két hatalmas áromlatot megismertük, befogjuk látni, miszerint annak súrlódása idézte volt elő azon helyzetet mely elleu éppen ncmzetüuk oly ünnepélyes hangon, ott hol te­hette protestált; de egyszersmind azt fogjuk találni, hogy épper a jelen viszonyok tanúskodnak a felől, hogy Európában mé£ vannak nagy államférfiak. Franciaország leveretése s a porosz káplári állameszme túlsúlya, teremtette meg az első hatalmas reaktiót, mely a muszka aspirátiók malmára oly bőven hajtja a vizet. Ezen káplári po­litika, mely a nyershatalom érvényesítésén nyugszik, s mely­nek természetes szövetségese, támasza az autokrát muszka kor­mány oly mérvben zavarta volt meg az európai államireudet, hogy az, egypár éven keresztül, a muszka-porosz túlsúly nyo­mását viselni kénytelen volt. Az arcátlan ravaszság s durva hazugság, a mely a muszka kormányzás traditióját képezi, a civilisátió köpenye alá bújva: a népszabadság védője, .az elnyo­mott nemzetek felszabadítójának, harcosaként tudta magát afec­tálni, sőt a mindenhová beguruló rubel segedelmével nem vol nehéz Europaszerte magának pártot szerezni, mely párt a doctri­narizmus hívei a maiischcstcr politika követői, a rövidlátó szűk­keblű szatócslelkü Gladstoniánus angolpártban volt leghatal­masabban képviselve. A Gladstonc-féle szatócs párt, a humani­tás, a szabadság és civilisátió tág értelmű frázisok hangoztatás, s erélyes agilatiójának sikerült B e a c o n s fi c Id nagy államférfit működését oly mérvben bénítani, s auglia szigetén olyan musz­kabarát pártot, de egyszersmind ozmánellcnes mozgalmat túl súlyra juttatni, hogy a brittkorrnány aktiója eleve megbénítva s a muszka törekvéseknek ellentállnia, teljes lehetetlenség volt Az egységes olasznép aspirátióit, Déltyrol és Triest irán szintén folyamatba tudta a porosz-muszka intrigue hozni, s ezei állam minden percben kész volt a néki szánt prédáért a ké autoeratahatalom törekvéseit fegyverrel kezében támogatni. Az ozmán birodalom, a basák s a hárem uralma alatt foly­tonos mozgalmak, véres lázadások, pénzügyi kalamitások szín­helye volt; mitagadás: mint denerváit nemzet, mely a culturán s szabadságra képtelen— világszerte épen a „liberális" doc­trinisták által,— elitélve s felbomlása hirdetve lőn. A u s z tr i a-M a g y a r o r s z á g n a k t c h á t é 1 e t k c r d é s é t képezte: a várakozás mind azon időig a midőn az uralgó viszonyok jobbra változnak, mert egymaga a muszka porosz-olasz tríás valamint az apró romát és délszláv államok elleu sikerrel harcolni képte­len volts ennek érzete kényszerítő külügyi kor­ín á n y z a tu ti k a t arra h o g y: a m u s z k a a k t i ó l e f o Ivás á­n a k szabad tért engedjen. Ez okozta birodalmunk semle­gességét s ennek kell tulajdonitanunk mindazon megfoghatatlan nak látszó politikai actusokat melyek ellen nemzetünk érzelim ünnepélyesen tiltakozott. r Es ha rövidlátás, avagy Gladstone féle pártdüh neu pezsgeti ereinkben a vért s nem homályosítja el gondolkozó te Kétségünket s ha őszinték akarunk lenni, be kell ismernünk hog: a várakozás, az özönvíz lefolyására a szabadtérim gyása, az egyedül üdvös és célhoz vezető s nemzeti erdekink ­nek leginkább megfelelő politika volt. De továbbá, ha a iné; a coulissák mögötti s csak részben ismeretes események élőidé z okait, valamint a bonyodalmak s újabb kérdések felmerülését, felmerült kérdések következményeit tekintjük, azt fogjuk találni miszerint Audrásy gróf politikája Beaconsfield politikájával ösz szevágó, — egy cél felé törekvő, — múltjában s jövőjében ha sonló. Igen is ma már moudhatjuk, hogy a muszka özönvíz le zajlott, többé veszélylyel nem fenyeget; s moudhatjuk további azt is, hogy a tények.angliában a mauchester emberek politika ját megtörték, s ennélfogva számíthatunk Anglia hatalmas tá­mogatására és kifogyhatlan erejére — a muszkával vívandó har cunkban. De még többet is láthatunk, Franciaország ismét azoi helyzetbe jött, hogy hatalmas szava s roppant gazdagságába! rejlő ereje, kész támogatni azon esetben, ha ellenünk Berlinbú muszkát támogató actió alkalmaztatnék. Ma tehát, hátunk védv s szövetség esünk van azon esetre, hogy ha a még mindég ol *) A, cikkíró néaetól, a magunkéval, nem ideutifieáljuk; Szerk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom