Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-07-14
mérvű részvételre számíthat az 1878-iki világtárlat Magyaror szág iparosai és termelői részéről, a leghatározattabhan nyilat leoztam akkor az ellen, hogy Magyarország ez alkalommal a kiállításon hivatalosan megjelenjen. Indokul hoztam fel főleg azt hogy Magyarország iparának és legtöbb egyébb termelési ágának üzleti érdekében nem álla nemzetközi versenyben csak rövid pár évvel Bécs után újból részt venni; hogy oly ipareikhekkel, melyekkel Parisban csak némileg is a közfigyelmet és érdekeltséget magunkra vonhatnák, egyáltalában nem rendelke zünk; de még ettől el is tekintve, sem termelőink nem képesek a már 1873-ban kimutathatólag milliókat tett közvetlen és közvetellt áldozatokra, sem pedig az állam nincs abban a helyzetben, hogy azon segélyöszszeget rendelkezésre bocsáthassa, mely nélkül épen Franciaország fővárosában más nemzetekkel a mellőzhetlen külső fény tekintetében is versenyezni lehetetlen. Annál inkább lehetett akkor a távol maradásról szó, mivel Németországon kivül Sveicz, Svéd- és Norvégország s egyébb államok is haboztak a Franciakormány meghívását elfogadni Mintán azonban a mi diplomatiánk politikai, szempontokból szükségesnek látta hogy a monarchia viszonozza azon előzé kenységet, melyet Franciaország a bécsi kiállítás alkalmából oly fényesen tanúsított, s Magyarország hivatalos részvétele el lőn határozvva: ugy a zöld asztal körül, mint a sajtóban magam részéről is nem mulasztottam el részvételünk sikeresítéséhez csekély tehetségem szerint hozzájárulni. így készséggel részt vettem a kormány által egybehítt előzetes országos enquetben, elfogadtam a kinevezést a Gróf Szapáry Gyula elnöksége alatt működött központi bizottságba, majd később a nemzetközi bi ráló bizottságba. Mint ez utóbbinak rendes tagja (Magyarország részéről 15 rendes és o póttag, Austria részéről 35 rendes és 10 pót tag neveztetett ki"), mult hó közepe táján érkeztem ide ugy az illető osztálybeli juror collegák nem különben a francia főigazgatóság által igen előzékeny és szívélyes fogadtásban részesülve. A 38-ik szakosztály melyuek bíráló tagja vagyok, a kiállítok számát tekintve a legnagyobbak egyike, a mennyiben egy maga mintegy 1200 kiállítót számlál; magában foglalja a ruházati ipar minden nemét, továbbá lábbelieket, művirágokat, disztollakat halkészítményeket, népviseleteket stb. A szakosztály 5 francia, 1 angol, 1 belga, 1 schveici, 1 orosz, 1 északamerikai, 1 osztrák és i magyar tagból áll, s június 15-ike óta a délelőtti órákban a kiállítrnányok megvizsgálásával, a délutáni órákban pedig a Palais Bourbon-ban az érmek gyakran heves vitatkozások melletti odaítélésével foglalkozván, ma befejezte eléggé serény működéséi. • Az osztály-jury megállapodásai felett felebbezési forumot az osztályok elnökeiből és előadóiból alakuló csoport bírálóbizottság képezi. Megsúghatom önnek, hogy a köztem és összes iuternationális tagtársaim közt fenálló felette rokonszervező viszony folytán sikerült az ezen osztálybeli 38 (nagyon szerén}' igényű Q magyar kiállító közül 35 részérc megfelelő jutalmat kivívni. Rendelkezésére van bocsátva 100 nagy dij, (Grand-Prix) 1000 arany érem, 4000 ezüst érem, 8000 bronz érem, 8000 dicsérő oklevél. Bár mindezeknek "kiállítására 1,500,000 frank lett lett engedélyezve, mégis biztosnak vehető ma, hogy a francia kormánynak kivált az alsóbb fokú érinek jelentékeny szaporítását keilend engedélyeznie. 'i^ «i. 't» Mit mondjak már most a kiállítás magyar osztályáról? Azon aggályaim, melyeknek kezdettől fogva kifejezést adtam, fájdalom ugyanis valósultak. Nem csak hogy épen az első rendű industriális cégeink, melyekben különben sem igen bővelkedünk, kezdettől fogva a bejelentésre nem voltak rávehetők; azon másod és harmadrendű cégek pedig, melyek bejelentéseiket a központi bizottsághoz kellő időben beküldték, ennélfogva formális kötelezettséget vállallak arra nézve, hogy a részükre kijelölt kiállítási tért bejelentett tárgyaikkal elfoglalják, oly nagyszámban maradtak el, hogy a kormány biztosság kénytelen volt már a tárlat megnyitása után fűnek-fának sürgönyözni, hog5 r küldessenek ipar készítmények a raktárból a részben üresen álló szekrények megtöltésére. Hogy aztán az akként anuirált tárgyak mennyire emelik a magyar osztályt, azt könnyei) elképzelhetni. A hazai nagyobb lapok kivétel nélkül részletesen ismertették a magyar kiállítási osztályt. E soroknak sem célja, sem tere nem engedi meg, hogy bármely részletekre kiterjeszkedjenek, azt azonban némely lap levelezőinek hymuusai dacára sem hallgathatom el, hogy csak a legkeserűbb érzel tel léphettem be naponta a „Hongrie" feliratú termekbe. Hogy ipari tekintetben még másodrendű industriális államokkal szemben is — mint a minő például Oroszország, Spanyolország stb. — mily rettenetesen hátra vagyunk, még ez magában nem volna oly nagy baj, ha e téren némi jogosult reményekkel nézhetnénk a közelebbi jövőbe. Amdc azokon az alapokon, melyeket a legújabb közgazdasági kiegyezés meg teremtett, és az ország siralmas financiális és közgazdasági helyzetében én legalább nem látom azon eszközöket és előfeltételeket melyek segélyével egy-két évtizeden át az industrialismus tekintetében akárcsak Oroszországgal vagy Spanyolországgal lépést tarthassunk, sőt arra a polcra vergődhessünk melyet Japán elfoglal. Ráth Károly. (folyt, köv.) Különféle k. — Quod erat demostrandum. A mi kedves német sógoraink s velük némely exaltált tót atyánkfiai egy év század óta kihalással fenyegetnek bennünket. M. Theresia uralkodása alatt volt 2 millió magyar; néhány évtized után számuk 2'/,, sőt 3 millióra rúgott; akkor kihaltukat megjósolták, és pedig közel jövőben látták az időpontot, melyben az utolsó magyar kiadja lelkét. Ismét elmúlt néhány évtized s a magyarok száma kerek 4 millió volt, igy tehát kihaltuk bizonyos volt. De Cz még tovább is igy megy most már 6 milliónál több van, de azért egy század múlva még is kalitkában fogják az utolsó magyart mutogatni! Palackycseh történetíró Dem volt oly kegyetfen és egy század helyet egy ezredévet ajándékozott, melyben az utolsó magyar fog kimúlni. Egy évszázad lefolyta alatt a lakosság 200% növekszik, de hát mégis ki kell halluia, mivel ez némely német sógornak és tót atyafinak nagyon kellemes volna hogy miért? azt mindenki {ryauíthatjaj hiszen e napokban láttuk atyánkfiait lefelé vándorulni, nyári munkába, a mire nem A-olna szükségük, ha a jóslat minél előbb teljesülne. N. II — A leánynézés Pécsett. Mint minden évben, úgy az idén is — irja a „P é c s i Figyel ő" — Péter és Pál napján összesereglettek a vidéki fiafal „sokác" leányok bizarr nemzeti öltözékükben, — hogy megpróbálják szerencséjüket hátha majd belebotlik egy fiatal ember és azután kész dinom dánom. — A siklósi utcza egyik kurta korcsmájában délután dudaszó mellett fáradhatlanut ugrálják ilyenkor a „koló" nem zeti táncot és annak végeztével herce-hurcáznak, mely náluk a szerelem kezdetét jelenti. Az „öregek" egész komoly arcai nézik végig a mulatságot s csak a midőn a lenáy megjeleni! fiatal emberrel, a ki őt nőül venni szándékozik öltenek vig arcot. Itt azután nyomban megegyeznek a hozomány felett s a fiatalok mint jegyesek térnek haza. Boldog egyszerűség! — (Edison Aha Tamás) a phouograph feltalálója napjainkban annyiszor említtetik, hogy bizonyára érdemes e férfiú életével közelebröl megismerkednünk. A most harmincegy éves ember szegény szülök fia.—Már mint 11 éves gyermek, hjrlapházalás által a. távoli nyugoti pályavonatokon tartá fen életét és már 13 éves korában, az eladásra egy egész pályarészen a kiváló joggal ruháztatott fel, sőt maga is adott ki egy saját kézi nyomdáján előállított vasúti napilapot, melyet természetesen maga colportált. — Megtakarítóit pénzéből pedig, vegytan villany sat.-röl szóló szakiratokat valamint idővel egy kis vegytani vándormübelyt szerzet melyeket a vonatokon magával vitt Szabad óráiban a vonaton többnyire kísérletekei lelt. Egy villó öníbeggyulladás, mely a kocsit is felgyújtotta ebbeui működéseit félbeszakította és igy hírlapi üzletének megszüntetését vonta maga után. Most a távirást tanulta meg és a Western Uuio társulat szolgállalába lépett. Ez állásában önszcrzclt ismeretei csak hamar érvényre jutottak. E mellett az ifjú fáradhatlau volt szaktudományok tanulmányozásában, és nem csak lépést tarfolt a villanyosság haladó fejlődésével, de ezt saját munkái és kísérletei által jóval tul is haladta. A legszükségesbcl nélkülözve, egész keresetét könyvekre, műszerekre és a kísérletekhez szükséges anyagokra fordította Az ily fáradhatlau törekvés gyümölcsei nem is maradtak el. Első találmánya volt a kettőző műszer melynek segélyével egyszerre két sürgöny szálliltalhatott ugyanazon sodronyon. De nem bírt elég vagyonnal hogy találmányára szabadalmazványt vehetett volna, és igy egy más, hasonló találmánnyal, (mely azonban tökéletesen Edison elvein alapult) az egyesült államokban, c tekintetben megelőzte. Szerencsésebb volt második találmányával; arany és árfolyam-jelzőével ezen Amerikában a fogadóban és bankházakban annyira elterjedt műszerével mely egy enmagát Iegombolító papírszalagot], nyomtatott belükben sürgönyilcg hirdeti a coursusokat. — Ezért a szabadalmat megszerezte és ezzel együtt, mint feltaláló első dicskoszoruját. Ennek következtében állását feladta cs a Western Unió társulattal, tényleges tudományos munkák fejében előnyös szerződésbe lépett. Ezen szerződés folytán, Edison miden találmányának feltalálási jogát a delejes és villanyosság terén, a társulatnak adja át. — Az előbbi pedig egy nagyszerű mühelt rendezett magának Nevvyorkban, melyet azonban később Menlo— farkba Nevv-yersebc tett át. Itt fáradbatlauul tovább működik és teremt; tett találmányai igen számosak, ezek közt első helyen áll a phouograph, melynek csoda működéseit már több ízben tárgyaltuk. — Az orosz invásió által földönfutókká vállak, valamint a török sebesültek javára gyűjtött pénz, élelmiszer és tépésről szóló kimutatást. Sztupa György, a segélyző bizottság pénztárnoka összeállította s szerkesztőségünkhöz is beküldötte. E szerint begyült összesen 19.199 kilo liszt, 18.173 kilo és 4764 liter buza én rozs, 9920 kilo és 81 liter árpa, 7568 kilo 109 liter főzelék. Ezek részint természetbeli, részint pénzzé téve küldettek cl rendeltetési helyökre. A török sebesültek részére begyült összesen 441 kilo 984gramm lépés, 252 kilo 390 gramm kötéshez való vászon és 833 kilo 500 gramm különféle ruhanemű. Pénzbeli adomány befolyt öszzesen 59.471 frt. 48 kr. ebből átadatott a török konzulátusnak 58.000 ft 55 kr., a többi a gyűjtések körül felmerült költségek fedezésére fordíttatott. Ezen kimutatásban nincsenek befoglalva azon adományok, melyek közvetlenül küldettek a török consulatushoz. — Mit kell tartani a jövő században a könyvkereskedőknek. Miután a phonográph a szavak kiejtését lixirózza és örök időkig megőrzi, az idegen nyelvek megtanulhatására nem lesz szükséges nyelvmester, ha az illető fanulónak jó phouographikus bctütnititája van. Ilyen idegen nyelvű betüminíák tehát már ezután közönséges cikkek lesznek a könyvkereskedésekben. — A telepkon Mint bölcsőringató. Nem régen egy estélyen, hol Edison is jelen volt, egy nő azt kérdezte Edisontól, hogy számos találmánya között nem fundálfa-e már azt is ki. miképpen lehetne a bölcsőben fekvő gyereket, ha sír vagy sikolt, autómat szerüleg ringatni ? Persze a termékeny feltaláló erre aligha gondolt; azonban már csupa meglepetésből is megígérte a szép szemek tulajdonosnőjének, hogy megfogja kisérleni, talán sikerül s akkor lesz bátor azt meg küldeni. És íme ! máipár nap múlva következő készülékeket küldött Éva kíváncsi lányának. Egy telephon igen közel vau helyezve a bölcső felibe ; valaháuyszor gyermeksirás hallatszik, a telephon lemeze rezeg. Az ezen rezgések által előidézett áramlat egy oszlopon keresztül megy, aztán egy villamdclejeu és ily módon tetemesen megcrósbbödtk éspedig annyira, hogy elég erős valamely incjcháuisinus emeltyűjét mozgásba hozni, mely a bölcsöt gyöngéden és szabályosan himbálja. Ha a sikoltásnak vége van azaz a telephon rezgései megszűnnek, az emeltyű ismét rendes állásba tér vissza és a bölcső megáll s újból hiudálodzik, ha a gyerek sírni kezd. A találmány igen egyszerű, de geniális s semmi lehetetlenség nincs benne, ha a bölcsőt megfclclőleg készítik. — A phouograph mint a rágalmazó látogatók tőre, Ncwyorkbau egy lady igen megunta két fecsegőnönek látogatásait. A lady ismerős volt Edisonnal, megbeszélte vele a dldgot s következőleg ejtették tőrbe a két rágalmazó nőt. Midőn álady egy napon a két nőt várta, kikölcsönzött Edisontól egy phónográphot, azt annak remije és módja szerint felhúzta és a szalonban a sophák alá rejtette. Midőn éppen a két látogatónő a legjobban köszörülte volna nyelvét egyik szomszednén, a házi asszony az elrejtett tanút titkon egy nyomással működésbe hozta és bizonyos űrügy alatt kiment a teremből. Körülbelül csak tiz perc muíva tért vissza és a többek között ügyesen a plionosraplifa terelte a beszédet; előmutatta a phonográphját és elkezde beszéltetni. Majdnem sóbálványnyá vált a két kávésnéní — kik a házi aszonyt kintléte alatt ugyancsak megmosták, — midőn szóról szóra, betű ről-betüre ismételni hallották azon szavakat, melyekkel ők előbb háziasszonyukat becsmérelték. Irulva-pirulva sompolygott ki a két hyüna és azóta még háza tájékára sem merészlenek menni az illető ladynak. Megyei és városi ügyek. — Megyei közgyűlés. A folyó hó 8-dikára. egybehívott megyei bizottsági ülésen, melyen Báró Fiáth Pál főispán elnökölt, kihirdettetett és jobbágyi hódolattal tudomásul vétetett az országgyűlést október hó 17-re összehívó kir. leirat. — Megyei alispán Bezerédy Gyula ur jelentvén, hogy jul. 14-től kezdvenéhány hétig fürdőre kell mennie, nehogy a képviselő választások körüli teendők elintézésére rendelt központi választmány működésében a főjegyző, mint alispáni helyettes akadályoztatása esetében fönnakadást szenvedjen, a megyei bizottsági tagok sorából helyettes elnök kijelölését kéri, minek folytán a központi választmány helyettes elnökévé Pöschl Károly megyei bizottsági tag választatott meg. Ugyanezen közgyűlésen tárgyalás alá vétetett és jóváhagyatott. Pápa városának a honvédelmi minisztériummal a lőpálya-tér átengedése tárgyában kötött szerződése. — A megyei központi 'választmány, f. hó 9-én tartott ülésén, az országos képviselő váloszlásokra nézve veszprémi enyingi, zirci, nagyvázsonyi, somlyó-vásárhelyi és ugodi választó kerületekben határnapul augusztus 7. napja tüzetett ki, a választási és szavazatszedő küldöttségek áz egyes kerületekben következőleg alakitattak meg: Veszprémben elnökök: Csolnaky László és Ferency Károly, helyettesek Körösy Antal és Pongrác Dániel; jegyzők: Móroca Zsigmond és Vikár Lajos; h.jegyzők: Fodor Gyula és Menczel Adolf. Zircen elnökök: Hunkár Mihály és üula Teofil; helyettesek: Ányos László és Hencz Tamás; jegyzők: André Gyula és Hegedűs Pál; h. jegyzők : Hunkár Dezső, Horváth Elek. N a g y v á z s o n y b a n: e!nöök: Csonka Fereue és Tóth József; helyettesek Blaira János és Virágh János; jegyzők: Stefan Rudolf, Bélyegi Lajos. Enyi Ilgen elnökök: Tóth Kálmán és ifj. Kun György; helyettesek: Molnár Antal és Bácz Gyula; jegyzők: ifj. Bélák István és Vertheim Soma; h. jegyzők: Boda Antal és Nagy Géza, S o m 1 ó-V á sárhelyen elnökök: Sarlai Károly és Kovács Elek; helyettesek: Ree Jenő és Barcza Kálmán; jegyzők: Rácz Károly és ^ersaics Sándor; helyettes jegyzők: Tóth Lajos és Tiber János. Ugodbau elnökök: Kiss László és Horváth Lajos; helyettesek: Bertalanfy István és Hencz János; jegyzők: Német Sándor és Ömböli Eedre; helyet, jegyzők itj. Klára Sándor és Kiss Péter. — Pápa városi központi választmány f. hó 12-én tartotta meg ülését a választás határnapjának kitűzése tárgyábau, mely alkalommal az országgyűlési képviselő választás napjául aug. 10-ik napja jelöltetett ki, választási elnökké: Tóth Lajos; lelyet. elnökké: Ajkai Imre; jegyzőkké: Lazányi Béla és Barthalos István választattak meg. — Városi közgyűlés, t hó 11-én. Wojla József polgármester az ülést megnyitván fölolvastatott az országgyűlést egybehívó királyi leirat. A közgyűlés a királyi leíratott fennálva hallgatta meg, s hódoló tisztelettel vette tudomásul. Olvastatott Bezerédy Gyula alispánnak városi képviselők választását f. hó 21-kére kitűző átirata. Tudomásul vétetvén a választás határnapjáról és a szükséges tájékozó útmutatásokról hirdetmény kibocsáttatni rendeltelett. Olvasllotl: sz. kir. Sz.-Fehérvár város átirata az általa 1879-ben rendezendő ipar-, termény- és állatkiállítás támogatása iránt. Örvendetes tudomásul vétetvén, a helybeli ipartársulatokkal pártoló vélemény mellett közöltetui rendelteiéit. Előterjesztetett az urdombi szőllő birtokosságuak kérvénye a homokvélelrc fönntartott térségből 15 • öl területnek pásztor kunyhó számára census mellett átengedése iránt. A kérelemnek hely adatván, a kivánt terület 6 évre átengedtetett.— Tárgyalás alá vétetett a tagosítási munkálatok utáu szükségessé vált telekkönyvi átalakítási kérdése. — A kir. járásbíróság útjáu a kormányhoz kérvény intéztetni határozlatott a városi telekkönyvi munkálatoknak soron kivül teljesítése iránt, oly kijelentéssel, hogy az ezzel járó költségek egyharmadát az állam, egyharmadát a város, egyharmadát pedig a pápai uradalom fogná viselni. — A városi központi választmány közzéteszi, hogy a választók összcirása elleti felszólalások beadására újabb haláridejéül folyó hó 5-től 15-ik napján, az észrevételek megtételére pedig 15-25 napjai tűzettek ki. Irodalom cs művészet. — A „Nemzeti Könyvtár''" felette érdekes munka közlését kezdi meg az imént megjelent negyedik füzetben; ugyanis Kazinczy Ferencnek irodalmilag és történelmileg egyaránt nagyfontoságu „Pályám Emlékezetét". A vállalat szerkesztő-kiadója Abali-Aigner Lajos, e füzetet a következő „kiadó értesités"-sel vezeti be: „A „Pályám Emlékezete" nem ismeretlen a magyar irodalomtörténet búvárai előtt; de a mennyiben 50 év előtt jelent meg először, és akkor is csak folyóiratban; a nagy olvasó közönség előtt ismeretlen mű igényeivel léphet fel; annyival is inkább mivel nem a félszázad előtt megjelent szöveget, hanem annak kibővített átdolgozását adjuk. Három szöveg ált rendelkezésünkre, u. in. a Tudományos Gyűjteményé és Kazinczy Gábor hagyatékában két teljes másolat, (és némi töredékek): ez utóbbiak egyikét azon okból nem véltük a „Nemzeti Könyvtár" szövegéül elfogadhatni, mert noha a másiknál sok helyt bővebb, dc egyes szakaszai ismét olyannyira összevonvák, hogy hclylyel-közzel a tények chronologia felsorolásává lesznek. A kidolgozás ez aránytalansága arra bírt, hogy szövegül a másik, valamivel rövidebb, dc egyúttal kerekebb kidolgozást fogadjuk el; annyival is inkább, mivel sajlókész állapotban hagyta maga után. — Szándékunk és óhajtásunk" azonban oda terjed, hogy e uevezetes művet, mely első megjelenésekor oly rendkívül nagy feltűnést okozott, minden változataiban ismertessük meg olvasóinkai, olyformán, hogy a többi kidolgozásokban előforduló bővítéseket és lényeges eltéréseket függelékül hozzácsatoljuk. Csakis így gondoltuk lehetségesnek, hogy egységes munkát nyújtsunk,, a nélkül, hogy a változatokban meglevő fontosabb részleteket mellóznők. Meg is tettük már a lépéseket arra nézve, hogy az összes változatok kéziratait ránk íjézve hozzáférhetőkké tegyük, és nincs okunk feltenni, hogy kiváuságuuk ele akadály gördítés-.