Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878
1878-06-30
A« első lépés e tekintetben már ezelőtt két évvel megtörtént a krajcáregylet megalakításával. Köztiszteletben álló városi főorvosunk régi betegeskedése folytán, közegészségi ügyeink árván maradtak, mert különben alig történhetett volna meg, hogy a kanyaró és hökhurut ily nagy mértékben elterjedtek volna. Minden orvos tudja, hogy két pontról indult ki ezen két betegség t. i. a két óvodából. Ezeket már régen be kellett volna a járvány tarlama alatt zárni, mert a városi és az apáca óvodában volt e betegségeknek legjobb alkalmuk egyik gyermekről a másikra ragadni. Figyelmeztetjük a t. városi tanácsot, hogy ezen két óvoda bezárását — a járvány megszűnéséig — azonnal rendelje el. A városunkban a pauperismus oly nagy mcrlékü és oly széles terjedelmű, hogy a legnagyobb crőmegfeszités áldozatkészség és legjobb akarat melleit sem kecsegtethetjük magunkat annak tökéletes megfékezésével. Csak egy szer volna, melyezen gjökeresen segíthetne, tudniillik ha képesek volnánk városi kórházal teremteni. De ez oly sok pénzbe kerül, hogy erre semmi kilátásunk nincs. Elég példa van rá, hogy egyes gazdag emberek nemes szivük sugallatát köveive, az emberi nyomort enyhítendő, egy maguk építettek kórházakat és azt azonfelül ugy dotálták, hogy fenn is lehet tartani, de ily emberek ugy látszik Magyarországon ma már nem Jeleznek s igy nem marad egyéb hátra mini társadalmi uton válvetetl erővel ezen nemzetünkre olv fontos intézményeket életbe hívni. L. Megyei és városi ügyek. — Városi közgyűlés 1878. június '27-én. Elnöklő polgármester az ülést megnyitván, a legközelebb kilépendő városi képviselők névsorát felolvastatta, mely szerint kilépnek az T. kerületből: Vághó János, Lövvenstcin Mór, Rcguly Nándor, Hanauer Béla, Lukonits Pál, Löwy Mór, Steiner Mayer, Toch S. L., Veszele János. — 11. kerületből: Ungar Antal, Kalmár István, Mórocz István, Vida György, Hermán Pál, Sinkó István, Rada János, K. Németh János, Gáspár Gábor.— III. kerületből: Osváld Dániel, Rózsa István, Miklós Dániel, Gyencse Mihály, Csajtay Dániel, Beiczi Pál, Szakáts Dániel, Klára Sándor, Dénes Lajos. — IV. kerületből: Varga Ferenc; Rálz Ferenc, Hannig Antal, Steiner Antal, Asbóth István, Ürmös Jó- j zsef, Harák János, Mórocz Antal, Varga János. — Ezckulán megválasztattak az igazoló bizottságba rendes tagnak Antal Gábor és Kovács István, póttagnak Horváth Lajos és Dr. Rcchnitz Ede, — a választások vezetésére elnökükül Tóth Lajos, Lukonich Pál, Szvoboda A r cncel és Rikóty József, helyettes elnökükül pedig Woita József, Seebauer János, Brader Sámuel és Körmendy Pál. Választási helyiségül kijelöltetett az I. kerületben a városháza, a II-ban a felsővárosi iskola, Ill-bnn a városi óvoda, lV-ben az cv. iskola. A névjegyzék kinyomatni, kiosztatni és az előmunkálatok megtételéről a megyei alispán értesítetni rendeltetett. — Szóba hozatván a képviselők választásának határidejének megállapítása, illelöleg alispán urnái javaslatba hozása, Baráth Ferenc képviselő indítványt tesz a választásoknak az év végéig elhalasztása iránt, hogy a naptári év kezdete az új tisztviselők működésének megkezdésével összeessék. A közgyűlés azonban a megkezdett és korábbi határozattal elrendelt előmunkálatok megszüntetését a tanácskozási szabályokba ütközőnek, a választás határnapjának kitűzését pedig az alispán jogkörébe tartozónak találván, az indítványt mellőzte és a képviselők választására július 14-ét hozta javaslatba. — Dr. Löwy László jelentvén a kanyaró és köhhurut járvány még egyre pusztítását, indítványt tett a városi óvoda bezárására. Dr. Steiner József és a helyettes városi orvos Fcill Mór kimutatásában a járvány apadását jelentvén, az indítvány elejtetett, de a városi tanács megbízatott az egészségügyi szakbizottsággal cgyetérlőleg a járványnak figyelemmel kisérésével és a szükséghez képesti intézkedéssel. Jelentetett a szervezeti szabályzat átdolgozására kiküldött bizottság részéről, hogy a munkálat elkészült csupán letisztázás és hitelesítésre vár. A munkálat közgyűlési tárgyalás előtt 15 napon át közszemlére kitétetni rendeltetett. Olvastatott Dr. Pscherhoffer Sámuel urnák orvosi állásáról egészségi tekintetek miatti lemondása. — Horváth Lajos indítványára a közgyűlés a lemondást részvéttel veszi tudomásul, s egyszersmind a volt városi főorvos hosszas hivatali működése alatt a közügy és a szenvedő embertársak érdekében hasznos szolgálatai által szerzett érdemei elismeréséül az örökös tiszteletbeli főorvosi címmel ruháztatott fel. — Olvastatott a költségvetés és a kövezelvátni számadás helybehagyására vonatkozó megyei határozat. — Tudomásul vétetett. Tárgyalás alá vétetett Seebauer János fclcbbczésc a tanács azon határozata ellen, mclyC s a r ii o k. A szerencse bárdja. — Elbeszélés. — (Fogl Valter után: Kubúnyi Be'tu.) (i. Fulylutás) „Oszkár! ha te bármelyik életpályán derék ember volnál és szerencsétlenségtől sújtva egészen csupaszon állnál itt, utolsó falatomat is testvériesen megosztanám veled; vagy ha mint dolgos, derék ifjú egy szegény kézműveslányt szeretnél és atyám azt monda ,nem,' én nem hagynám őt nyugton; de így nem látok benned egyebet, mint ez üres képzelgőt. Bocsáss, atyám vár". „Vilmos, én örülésig szeretem azt a lánykát, jóllehet alacsony származású. Mindent fölajánlottam neki: ajándékaimat, ígéreteimet, egész szeretetreméltóságomat, s mind hiába! ő ellenállott; de épen ez érdekessége miatt vágyva vágyom őt birui s látom, hogy házasságra céloz és morbleu — noha alacsony származású, mégis nőmül veszem a kis ördögöt, hogy enyémnek mondhassam." „Es ehhez én legyek segélyedre?" kérdé Vilmos felháborodva. „Es kicsoda az a kis ördög?" „Te ismered őt, első pallérunk leánya." Most lobbant fel először Vilmos haragja. Hosszú idő kellett, mig a harag parazsa ezen cscudes lélekben lángra lobbant, de azután nem volt szalmatűz. „Azért tehát" szólt reszkető hangon „azért volt Martha oly wvMt, elfogult, midőn rólad folyt a szó?! Vigyázz magadra, lyel a szántóföldjén ut nyitására köteleztetett, — a jogügyi bizottság véleménye alapján a közgyűlés a tanács végzését feloldotta és feleket az ügy rendes bíróságához utasította. — A megyei bizollság a jövő 1878—188l-cliki országgyűlés egybehivását íárgyazó királyi leirat kihirdetése céljából a jövő július hó 8-án közgyűlést (art. — A megyei központi válusztmány pedig a választási elöinlézkedések tárgyában július 9-én tartja ülését. grrgSA — Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, misze•EKSHE i'iíit a veszprémmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési jutalomdíjosztás f. évi augusztus hó 5-én Devecserben az országos marha és ló-vásár napján fog megtartatni,— mely alkalommal következő államdijak lesznek kitűzve: I. Sikerült szopócsikőval bemutatott anyakancák számára, melyekjói ápolt, egészséges és erőteljes állapotban \annak s a jó fenyészkitucák kellékeivel bírnak. Első díj Iii db. magyar arany. Második díj 10 db. magyar arany. Harmadik díj 8 db. magyar arany. Negyedik díj 6 db. magy. arany. Ötödik díj 5 db. magy. Hatodik díj 5 db. magy. arany. Jl. Hároméves kaucacsikók számára, melyek kitűnő tenyészképességet igéinek. Első díj 10 dh. magy. arany. Második 8 db. magy. arany. Harmadik díj ü db. magyar arany. Negyedik díj 5 db. magy. arany. Ötödik díj 5 db. magy. arany. Minden lekinlelbeu kitűnő mén- és kanca-csikókat a kitűzött díjakból pályázaton kivül is jutalmazhat a díjosztó bizottság. Kzen államdíjakra pályázhat minden vcszprémmegyei tenyésztő, ha községelöljárói bizonyítvánnyal igazolhatja azt: hogy a szopós csikóval bemutatóit auyakanca már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított hároméves kancacsikó egy, az elles idejekor bit tokában volt anyától származik és általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivérlovak vannak kizárva,— minden egyéb fajú — akár nagyobb, akár kisebb fenjészlö által nevelt ló, az aranydíjakra kivétel nélkül pályázhat; ha azonban valamely méneshilajdonos vagy bármely más dijuyei les pályázó a nyeri aranydíjat a közügy érdekében a hely s/.inéu uiolag pályázat alá kívánná bocsátani, ugyjkitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany-, ezüst-vagy bronz-díszoklevelet Ing nyerni. A bemutatót! lovak megbirálása, valamint az odaítélt dijak kiosztása is egy, e végre alakult vegyes szakbizottság állal azmiual a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a dijosztó bízniIság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétéi, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén Devecserben, a helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Budapesten 1878. május hó 29-én. A jövő évi jutalomdijoszíás Pápán lesz. Julius hóban a Sarlós Boldogasszonyi vásár napján. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi rn. k. ministerium. Tanügyi hirek. — Népiskolai jelenlés. A helybeli izr. h i t k ö z M é g népiskolájában az évi vizsgálatok július hó 4-én, 7. és 8-án tartatnak a d. e. 9-12-ig, d. u. 3—ti-ig terjedő órákban, melyekre a t. szülők és fauügybarátok ezennel tisztelettel meghívatnak. — Gyakoriali rajztan, folyam A városi rajztanodában a július és augusztus havi szünidők d. e. óráiban tartandó rajzoktatás és gyakorlás július 2-án vévén kezdetét azon megjegyzéssel adatik tudomásul: miszerint a két ha\i tandíj krt o. e. frtba állapíttatott meg és a beiratás alkalmával fizetendő. — Tundijmeuteséget a tettes, polgármesteri hivalal utján nyerhetni. Rajz és festészeti tanfolyam leányuk szániára. Több oldalról vett felszólításnak eleget téve, van szerencsém a nagy érdemű szülőket tudósítani, miszerint július és augusztus hónapok délutáni óráiban a városi rajzlanodában leányok számára rajz és festészeti tanfolyamot nyitok, mely július hó 2-án veszi kezdetéi; a tandíj 2 hóra öt Irl. Herz Dávid vár. rajztanár. — Beküldelett. \ „Fester jüdische Zeitung" f. é. 69. számában közli a um. vallás- és közoktatási ministeriinn rendeletét az izraelita tanítók élclhoszsziglani alkalmazását illetőleg, azt következő megjegyzéssel kisérvén: „Ezen rendelet a lani| lókra nézve, kik gyakran minden ok nélkül a községektől elűzetlek, igen kedvező, de az a kérdés, használni fog-e a hatósági hatalom a községekkel szemben? A couslitulio kezdete elöti nagyobb hatalmat gyakoroltak a hatóságok a községek fölött, a nélkül, hogy azokkal valamit 9 kivihettek volna. Az elűzöd tanító elűzve maradt.—Most alkotmányos kormányunk van és a községek bírnak autonómiával, igen kétes tehát, segítve lesz-e a tanítóknak ez (papíros rendelettel, papírcner Erlasz") írott malaszttal?" Az első tekintetre azt gondolná az ember, hogy a nevezeit zűglap a tanítók erdekét védeni akarja, és hogy örül ama hosszú időn át háborít latiul és törvénytelen gyakorolt usus hatályon kívül helyezése fölött, ha pedig közelebbről nézzük a dolgot, nem kell salamoni bölcsesség hozzá, a cikkíró rejtett céljait kitalálni, ki azon képmutatók egyike, ki igyekszik elhitetni a világgal miszerint őket csak a humanismus elveihez való fickó, őrizkedjél, hogy még csak gondolatba se sértsd meg Hasberg Martha jóhirnevét. A mit te érdekességnek tartottál, az sérthetetlen szüziességének elutasítása volt, mely nem lehetett oly kemény azon férfiú iránt, ki nemsokára sógora leend. Ilasberg Martha az én jegyesem!" „A te jegyesed!" Oszkár arca halálsápadt lőn. „Én szeretem őt és én nem engedek ..." Arcvonásai eltorzultak szemei ide-slova tévedeztek a szobában s végre az asztalon fekvő bárdra szegzé azokat. Vilmos mindkét kezével megragadta szikár öcscsének vállait. „Nem engedsz? — mi — szemedet szúrja e bárd, melyei atyánk tiszteletet és vagyont szerze s melyet fia az utcára dob ki? Használd fel hát mindjárt, hogy magadat vetélytársadtól megszabadítsad; mert hogy azt becsületes munkára használjad, ahhoz te nagyon nyomorult vagy!" „Vilmos, vigyázz magadra!" kiáltott, miközben fenyegetve emelé fel a gyilkoseszközt s csikorgatva verte össze fogait a dühös ifjú. „Mint egy veszett ebre!" Egy hatalmas fogással mcgkisérlé Vilmos, Oszkártól a vészthozó eszközt, melyet ez erősen markolt meg, eltávolítsa. Heves küzdelem állott be köztök, egy villanás, egy emelés — egy velőtrázó kiáltás — és Vilmos a földre terült. A vér hoszszában fecskendezett szét a szőnyegen; Oszkár mintegy megmerevedve állt ott, lázrohama megszűnt; a bárd, melyet bátyjának vére pirosra festett, kihullt kezéből. lelkesült ragaszkodás vezérli, ha a közönséget látszólag illiberálisnak gúnyolják és reactionaris utógondolatokkal gyanúsítják, egyúttal tévútra vezetvén és a törvény kerülésére buzdítván — Bizonyos dolog, hogy a logika hamis, minthogy alkotmányos államban a törvény a legnagyobb erélylyel hajtatik végre mint például B ... n és E tt történt, hol az izr. községek ilyen hamis próféták ajánlatára a törvényt kijátszani akarták. Egy vidéki tanító többek nevében. i —. — ~ • Megyei és helyi hirek. — Előfizetési felkiüás. Az év negyed beálltával tisztelettel kérjük közérdekű vállalatunk pártolóit, az előfizetés megújítására. Lapunk iránya öszszpontosul ezen szóba: szabad sajtó. Törekvésünk a közügynek hiven, igazságosan szolgálni, melynél bennünket nem vezet sem párt, sem személyes érdek és ezért némi önérzet lel szabad mondanunk mint jelszót: mindent a közügy érdekében. Lapunk mint vidéki közlöny nem tűzhet célul, feladatul az országos vagy pláne világ politika üzést, hanem rendeltetéséhez luven kizárólagosan Pápa városa és vidékének érdekeiért küzd s mindazon dolgokkal foglalkozik a melyek ezen érdek előmozdítását eszközölni képesítvék. Kimeritőleg luilósiljuk olvasóinkat mindenről mi városunkban illetőleg megyénkbe történik, és ezen tudósításainknál mindig a kritikai eljárást követjük; kiemelvén a jó, a rosszat csak azért, mert a közügyre ártalmas. Es társadaltmink terén, ha a jó és a rossz princípiumot kutatjuk, azt fogjuk találni, hogy a haladás, a munka, mint anyagi érdekeink egyes egyedüli egészséges előmozdítója: a jó princípiumot; a visszamaradás, a tétlenség, a munkátlanság és a tehetetlenség képezi a társadalomra a kártékony hatással biró a rossz princípiumot. Ezért jelszavunk a világosság, melyei a jellem és a becsületesség kivan és óhajt. Lapunk ezentúl is a közügyek bírálatának szenteli erejét s nyitva áll minden jogos folszóllalás, minden ésszerű indítvány létele, és megvitatására. Egyik fötörckvésünk a nép szivében az erkölcsi érzet, a vallásosság megszilárdítása és öregbítése mert nézetünk szerint a hit mely egyedül képes boldogítani az egészséges társadalomnak legszilárdabb alapját képezi. Közigazgatásunk terén törekszünk a nép suverain akaratának érvényt szerezni s a közjó tekintetéből, rendet és a törvények végrehajtását követeljük. Oda törekszünk, hogy a nép az alkotmányos jogok gyakorlását a közjó nevében érvényesíthesse s azt akarjuk, hogy mint nagykorú nemzet életképességünk tanúbizonyságát ha kell, minden alkalomkor megtenni képesítve legyen. A hizelkedés nem kenyerünk, de tollúnkat az igazság sugallata vezérli, harcolunk azok ellen kik a haladásnak akár személyes érdekből akár tudatlanságból ellent állanak támogatjuk azt, a ki a társadalmi élet haladását előmozdítani az élet bármely terén is törekszik és ezért mondjuk: mindent a közjóéit. Hogy ezen nehéz feladatnak megfelelhetni képesítve legyünk, kérjük városunk és vidékének minden jóérzelmű polgárát kegyeskedjék vállalatunkat támogatni. Előfizetési díj évnegyedre 1 frt. 50 kr. — Saját ügyünkben. Körmendy Pál úr tizenháromnapi fejtörése után összehozta azon cikket, melyet, ellenünk nem nagy dicsőségére a „Győri Közlöny"-beu közzé telt. Mi elmondottuk lapunk 21-ik számának vezércikkében, első kihívására nézetünket és azokat továbbra is fenntartjuk s a mostani tá k flies aira nincs mit megjegyeznünk, mert azt hisszük nem kényszeríthet bennünket arra senki, hogy az ilyen provokálásra rcflectáljunk. Csak egy dologban legyen szabad némi megjegyzést tenni és ez Körmendy Pál urnák a következő mondata: „téves joggyakornoki nézet .... szánandó joggyakornoknál is szánandóbb." Mi nem farijuk szégyennek azt, hogy lapunk hasábjain akkor amikor városunkban lévő joggyakornokok közüt vagy a mint tényleg van ügyvéd jelöltek közül uémetyek munkájuk által támogatnak, mert mi nem tartjuk szégyennek azt, ha valaki hosszas gyakorlat után éri el célját, életpályáját s ezért a joggyakonioki állás nem lehet szégyenítő, sőt ellenkezőleg- és meggyőződésünk ez, hogy ismerőseink intelligens szorgalmas, tehetséges fiatal emberek a kik hazánk díszére fognak válni, ha majd hosszas küzdelmek után éltük célját elérve ügyvédekké válni fognak. Absurdum dolog, ha egy ügyvéd lepiszkolja azon fiatal embereket, a kik ügyvédek akarnak lenni. — Különben is nincs joga Körmendy urnák a törvényre mindig hivatkozni, mert gyakorlatilag nem érti a törvényt, minek bebizonyítására hivatkoznunk mai számunk „Nyílt terében" megjelent felszólamlásra, melynek eredetisége felett, ha netán kétely forogna fel, szivesen szolgálunk még több bizonyítékokkal is, a melyek szerkesztőségünknél egyelőre deponálva vannak.. IIa külünben Körmendy úr a sajtónak jogos hivatását és feladatát felfogni képes volna , akor nem vonhatná tagadásba azon jogunkat, hogy a közönség érdekében felszóllalhatunk, habár nem vagyunk, is falusi rektorból átalakított pápai születésű prókátorok. — Különben pedig szerkesztőségünk tagjainak száma nem négy, hanem ha igazak akarunk lenni busznál is több s ezek között szellemi tekintetben többen Körmendy uramat jó„Nyomorult! Átkozott légy!" Az ajtóban Rudolf Gáspár, az ácsmester állt, mögötte a lármára odasietett munkás vendégek tolongtak. A borzasztó látvány, mely eléjük tárult, mintegy kővé változtatta őket. Lassan lépett Rudolf mester a padlón elterült fiához, föléje hajolt, vizsgálódva, fcvé kezét halvány arcára, azután szivére. „Még él" szólt reszkető hangon, „az Istenért egy orvost, hamar egy orvost; még él, s ki tudja meddig élhet még vénségem örömére és gyámolítására. Te pedig" folytatá tovább Oszkárhoz fordulva, „meuekülj innen, mig bátyád teteme boszáért az égre nem kiált, inig a hatóság keze itt nem ér. Megátkozva takarodjál innen! Ezen pénz pedig" s ekkoi egy tárcát ragadott ki zsebéből, fia lábaihoz vetve azt, „legyen utravalód. És most siess, mielőtt bátyád szemei újra kinyílnának, melyek téged többé soha ne lássalak!" Es Oszkár távozott, mint egy vándorló szobor lépkedett a munkások során keresztül. Lassan ment, mintha azon szóra várt volna, mely őt, a roszúl nevelt gyermeket visszahívja. E szót azonban hiába várta, hanem igen, hallhatta az ó'szszakálú öreglegény eme szavait: „Orizketijetek a kainkéztől!" Rudolf Oszkár vállat vonva, arcát kezébe takarta és elfutott, ft * ' . m _^ mmmmmm _ (folyt., köv)
