Pápai Lapok. 5. évfolyam, 1878

1878-01-06

A látogató jegyek C-Visite kártyaK.j Az uj év bcáltával egvik legjövedelmezőbb ipar cikket n é] képezi a látogató jegy Cmagyárúl visite kártya] mint egy statisz­tikai kimutatásból olvastam, melynek kétségtelen hitelt kell adnom, j, a évenként, és különösen új év körül beálló évadot), a visiíe kár- v '„­tya, több ezer frankot hoz forgalomba a kereskedelemben. Ke­melyek kiszámították, hogy körülbelöl 80 millió visite kártya fogyasztatik el évenként Parisban. Azt hiszem, ez elég tekintélyes fel szám,— , |8Ci A visite kártya föltalálásával szeretnek kérkedni a franciak, pedig jogtalanul, mert biz az nem francia, mége.-.ak nem is eu- kit ropai találmány. , isn A látogatás, minden időben divatban volt, minden nepnel,— a látogató jegyet már a régiek, messze keleten is használták. — így például Khinában több mint ezer éve, hogy ismerik, és pe- J dig us-yan azon kártyákat, melyeket mi is szoktunk használni, j néha 'oly kedves ismerősünk irányában kit látni nem szeretünk, j néha midőn komoly akadály forog fenn a nem találkozhalásban. C(r , Csakhogy a mennyei birodalomban (Khina) használt kártyák terjedelemre nézve egy kissé elülnek a mieinktől. Oft ugyanis ^ nem kis kemény kártya papírt, hanem nagy leveleket használ­nak, melyek szine és nagysága az illető személy rangjához mér­ten változó: Eg Egy angol nagy követ kit mégis nevezhetek loi-d Mocart- Co ncy, beszéltééi egy alkalommal, hogy midőn rendkivüli missióját ko 1 teljesíteni, a mennyét birodalomba érkezett, a felséges uralkodó, a pekingi udvarnak megpararcsolta, hogy a legmeglisztelöbb fo- ; gadtatáaban részesítsék. - A leghíresebb mandarinok tisztelegtek ?" nála, a khinai udvariasság hosszas ceremóniái közepette nz eu- í r! í , rópai követ a Pétsiíi helytartótól egy Titsé-t {[visite kártya khinai al , lí nyelven) kapott melynek szine veres volt, és oly hosszú, hogy vele át lehetett volna hidalni a Dunát.— Franciaországban XV Lajos idejében lünt fel legelőször a r ' visite kártya, és az akkoriban még különféle mytbologiai jelvé- vftl nyéket nyomattak vagy festeltek azokra.— Most az uj év alkalmával a jó ismerősök, a barátok aro- a p konok, mint mindenütt a világon úgy itt is meg tartják azt a jó eipi szokást, hogy egymásnak jó szerencsét boldog új évet kivannak, Th< sőt e szokás ellen vétók, vagy az azt elmulasztók, ha nem is lak­törvény értelmében büntettetnek, de egy bizonyos kellemetlen ann apprehenaíónak minden esetre kivannak téve, mit majd a barát- A ] ságtalan fogadás, a savanyú arcvonások, vogy mi tőbb 11 visite Mé kártya közvetítésének felhasználása mellett történendő' loyalis nem fogadtatásból könnyen megértenek. — Igen, de nagyváros­ban hol az embernek ezerre menő ismerősei vannak, hogy lehetne l ' al * legcélszerűbben az ily jókivánásokaí, minden ismerősünkkel tud­tul adni, ha nem volua visite kártya? Minálunk kisvárosi helyen, C 'P Í az egészen más dolog, egy társas ebéd, vagy vacsora alkalma- »y val egy magyaros toasííal az egész ceremóniának veget vetünk. ,,11U Hanem már például Parisban lehetetlen volna minden isiiierősün- l 7,0 ket igy össze hozni egy terembe, a visite kártya tehát posta ^ 1 utján ejrpediáiva elvégzi kedves kötelességünket. De meg kell ^ j0 S vallanunk, hogy ez sem valami kényelmes és fáradság nélküli c £3' munka azután a sok levél bélyeg, megía drágítja őszinte jó ki- lete vánatainkat. Még célszerűbb módról gondolkozni tehát nem volna 7,c ^ 1 felesleges munka. A visite kártyák eltörlését különben már sokan ; a ^ indítványozták s mint biztos forrásból tudom a „1/ indépendance • Belge" cimü napilap ezelőtt 3 évvel hevesen harcolt is a visite' kártyák ellen, csakhogy siker nélkül, a szokás rendkívüli zsar- j nok, nehezen lehet jogaiból kitántoritauí. Stuttgartból vettem leg- j közelebb egy ismerősömtől igen érdekes közleményt, a vísiíc:' clec< kártyákra vonatkozólag, melyet röviden érdemesnek találok fel- 40,! említeni.— ;,A visite kártyák szétküldése nálunk különös módon tör- ' J ó • ténik," írja barátom, „az új év napjának délutánján, a város egyik j 44 közhelyén valóságos visite kártya vásár szokott tartatni, az elő- kr. ^ kelő házak valamennyi cselédei, a város minden hordárja, ido; ( »ikc össze gyűl ekkor,— és egy előre kijelelt, jó hangú herold míntl&IO őt ott nevezik, fel áll egy kis emelvényre, és kikiáltja az egyes! kert »drosseltet, — minden kikiáltott név hallatára, záporként hulla- j nak az egyes kártyák, c célra oda állított kosárba, melyet uz j lecu illető kikiáltott név tulajdonosának küldöttje, azonnal át A-ehet, vint és haza viheti urának kosárban, ismerősei jó kivánatait. — Igy bes? alig- két órányi idő alatt ezer meg ezer visite kártya rendelteiése pedi Ii elvére jut, a nélkül, hogy tetemes posta költségbe, vagy több beje egyénnek fáradságába került volna." adói E módot nagyon praktikusnak látom. — Hanem csak abban mitá vetélkedem, hogy az igy kosár számra a saloiiokba érkezett ft 3 ."isite kártyák elolvasására vesz-e időt és fáradtságot az iitlvü- 175 '/ölt, biz az haszontalan idő veszteség is volna tudva azt, hogy { izok nagy száma csak a puszta divatból hozza a boldog uj év ; • -| civánatokat, kevés küldi azokat mint szivének és érzelmeinek jfi." Jszjíjfc tolmácsát. i' Az udvariasság c túlcsigázott unalmas szokásai csak ter-• lünkre vannak, és igy bizony legjobb volna az ilyen nevetséges Szül szokással felhagyni. j és p Az angolok és az amerikaiak nem is majmolják már évek 101 ita e divatot, bebizonyítják ők e téren is, hogy a világ leg prak-! pedi .ikusabb emberei. Találtak fel egy egyszerű módot az új évi zött. civánságok rövid úton való közvetítésére-, és pedig oly módon, hifk j hazí A ..Pápai Lapok' ; tárcája. JSJJI «-•v^^ inch Rajzok az állatvilágból. >"» VI. Az egér. gz0 |< Valamint majdnem minden ember tud mesét a kísértetekről.! ^ 8 agy valamely rémtörténetet elbeszélni, melyekben azonban nem ! ''^ nc isz, — mentsen isten, hisz ehhez sokkal is felvilágosultabb—j » 0K ? anem csupán hasonló esetekben szokott, rólok megemlékezni: j kalá ppen ugy majdnem mindenki tud majd vig, majd szomorú egér- j 3 ^ Irténetecskét elmondani. Az egér a négylábúak közöt éppen " zon helyet foglaljnel, melyet a veréb a madarak között. Toki- ! 1,,ilK odú és ügyetlen, menekülésre kész és előrelátó, torkos, vakmerő. [ »n ß £ átor és gyáva; jó időben, teli tál mellett vidám, rosz, szűk idő- ^zk cn, eledel szűkében szomorú, kedvetlen, s éppen mint a veréb, ko-di szabad, kóborgó és koldus-terméssel, képviselője. Mit jó szán- ! i.' az! > ókkal nem adnak neki, azt elorozza; ha kevés van, ezt is elviszi, j és 1 a pedig bőség uralkodik, akkor is pusztít és dúl benne « ked-' !51C ^ ének szabad folyást enged. A verébhez hasonlóan az egér m ' öveti az embert mindenüvé, mire nézve fölhasználja a kocsit és szüli ajót! belelnirik az élelmi szeres zsákokba s más csomagokba egér s igy csempészi át magát a kivándorló uj hazájába, hol csak- ségé a mar otthonosan érzi magát, míg ura, maga is még idegen,-keit ondteljes pillanatokat vet az uj haza földjére. az e Tudok is egy ilyen történetet, hogy szegény kivándorlóit akar salad, apa, anya, és egy csomó gyermek, hosszú utazás után szab lért az idegen földre, leendő bazájokba. Egy üres faházba huz- hogj ík meg magukat, melynek oldaldeszkáin áívisitoft a szél. Az házu Iső este vala; kimerülve, fáradtan ültek mindnyájan a magokkal küdt ozoit tárgyakon. A múlt mögötíök volt, elvégződött, és a jövő zalm ly sötét, oly rideg! Egész napon át fáradtak és dolgoztak, hogy j egér jjelre csak némileg is biztos menhelyet leljenek. Az apa ha- fiu f Ura fáradván ült az egyik sarokban, az anya némán nézett a tént amvadó parázsra, mi alatt a veszélyteljes úrra és az elhagyott bérel azára gondolt; a gyermekek csendesen mondogatták estimájukat férj félve tekingettek szülőik szomorú arcára. Ekkor közelben va- gyer imi cincogni kezdett, mi oly ismerősnek tönt föl, és íme a sa- hagy ikban, hol a régi hazából hozott magvak zsákokban valáuak, ideig lazogiá kezdett, és előbújt egy csinos egérke, lábaira öít a két. növe «afc köze es etcincogta ismeretes egérnótájáfc, mi közben fénylő remeeskeiyel vígan nézet! a szomorú társaságra, mely elcso- végj­alKozva barnulta kis kóborlóra, mely már otthonosan érzi magát, bánk kts tolvaja, melylyel élés bajuk volt már ott túl is. B« jnie, nem ifs»£ miUtn meg mindnyáját 5 hiss e» is a rési vüásbóf. a mit , logv azzal senkinek terhére nem válnak, s hogy ez uton egy­ittal a legfinomabb udvariasság, s őszinteség minden cercraónii léikül tolmácsolható. Ez a mód a jó kívánságoknak hírlapi uton való közvetítése Lapjaik telvék az új év táján ilyen nemű hirdetésekkel: X. X ír boldog uj évet kivan ismerőseinek. Igy e-eT csapással cl van érve a cél, ez senkit nem sert gy senki nem apprehendálhat ismerőseink közül, hogy tán ki­eíedtük a sorból, ez a "mind udvarias, egyszerű szellemdús e.< önkinek sem válik terhére. t Én tehát a praktikus emberek e módját utánozva, babai ei térek is a nálunk divatos szokásból, ez úttal olvasóinknak és smerőseimnek sok örömöt kívánok az új évben. Paris 1877 december 29. B d e 1 é n y i. Különfélék. — Marseiileben m. hó 3-ái? egy köztársasági ét :gy bonaparti lap szerkesztője közt szerencsétlen kimenetelű pár­iaj történt, melynél az utóbbi, mellébe oly szúrást kapott ellen­eidtől, hogy azounal megszűnt élni. — Arany bányát fedezlek fel British Columbiában, Cgy Victoriából (Vancouver szigete} jött tudósítás szerint British Columbia Caribov kerületében egy gazdag és kiterjedt arany­íovarc-réteget fedeztek fel. — A londoni kösséglanács éri a pénscsináláshoz. >zt. Bridgestreetbcn, — (ez egy egészen uj utca Ludgate circus •s Holborn circus közt), — van egy üres kis tér, mely borzasztó .Ilapotbau van valami Walker novö képviselő, nagyon megbot­ánkozott azon, hogy a tanács ilyesmit megtűr — különösen a zépitések rayonjában, s ezért a tanácsot interpellálta. Erre azt apta feleletül, hogy az hirdetési célokra évi 500 fontért bérbe an adva. Ezt nevezik aztán város szépítésnek! — Hallatlan fényűzés. Már azt hitte az ember, hogy párisi hölgyek által közelebb divatba hozott ezüst és arany ipő sarok a pazarlásnak netovábbja, de hát mit szálljunk. Miss 'hompsonról, egy amerikai Ladyről, — ki jelenleg Edinburghban ikik? — Ezen delnöuek van cgy pompás telivé/ lova, mely nnvira kedvence, hogyannak körmeit arany patkóval láttattad. L patkók fél hüvelyk vastagok, és 5000 forintra bccsttltettek. lég a patkó szegek is aranyból vannak! — Mindazok, kik azt hiszik, hogy Victoria angol ki­ílyné csak bábu, és nem folyik be az állam ügyekbe, — kény­éének ellenkező meggyőződésre jutni, ha a „Prince Consart" Iptének harmadik kötetét olvassák. Abban a többek közt ez áll: Ó felsége — ugy Játszik — a miniszter által a ministeri tanácsok linden tárgyáról, és a viták eredményéről a legpontosabban r,okott értesíttetni. Minden fontosabb sürgöny az ő kezén megy t, s az egész diplomatikai levelezés figyelmének egyik főtárgya, egalább ez igy volt Albert herceg életében. S mivel Palmerston rykor ezen rendtől eltért, és Napóleonnal közvetlen összeköt­tésbe lépett, az udvarnál kegyvesztett ion, » a külügyek ve­ítésélől felmentetett; de Palmerston roppant népszerű volta miatt királyné később kénytelen volt ot mint minisíerelnököt elfogadni. Megyei és városi ügyek. — Az adófizetések eredménye Pápa városában Í877. :cember havában, 8381 befizetés után. .18?6-dik évi hátralék ),983 ft 98 kr. 1877. évi előírás 91,881 ft 79 kr. Összesen 32,864 ft 77 kr. Erre befizettetett 1877. január l-jétől dec. i 1-jéig 82,-190 ft 3 kr. December hóban befizettetett 10,665: l kr. Összesen 93,085 ft 46 kr. Marad hátralék 39,779 ft 3í -. Ezen hátralékból levonandók 1-ször az 1877. december 22-\ kén érkezett adó leírás 11,679 ft 26 kr. 2-szor a 988-820— j 109—és 5033-1877. sz. a. érkezett 1-ső, 2-od és3-adfoku íreseti és tőke kamat adók leírási összege 506 ft 8 kr. 3-szor ; adómentes házaknak 1877. évre történt megadóztatásának engedésében részesült összege az ideiglenes nyilvántartás sze­lt és azon kívül 3500 ft. 4-szer azon adók összege amelyek szedés végett részint a tek. kir. adófeiügyeíőséghez, részint, dig a helybeli kir. járásbírósághoz a sorreud tárgyalásoknál jelentettek 3000 ft, » végre az 1876-1877. évekre kirótt lóösszegbő! ismét leirás tárgyára válandó adóösszeg biztos szá­llás szerint 4500 ft. E szerint lenne a levonandó összeg Ä2185 34 kr s igy lenne a valódi adóhátralék 1877. év végével ^593 ft 97 kr. Pókai. — A pápa városi adópénziámál kezelt bélyeg és íriUelckckből 1877. augusztus 7-től 1878. január 4-ig 2584 . J5 kr, szotgáltatott a kir. adóhivatalhoz be (P a k a y) — Népesedési mozgalom városunkban 1877-ben. üíletett összesen 5S4. Ezek között 360 r. kath.,— 60 hclv. h. pedig 40 fi, 20 leány,— 34 ágost. h. és pedig 17 fi, 17 leány,— M izr. Orth. hitk. és pedig 49 fi, 53 leány, — 29 izr. hitk. és dig'19 fi, 10 leány. Egybekelt összesen 123 pár. Ezek kö­tt. 66 r. kath., 13 hclv. hitv., 19 ngost. hítv., 19 izr, orth. ík., 6 izr. hitk. zabol való társ, mely már ott túl is megosztá velük minden íatjokat s mely most átjött velők, hogy együtt kezdjék el arégi 3tct az uj világban.—Mindnyájan nevettek a vakmerő fickón, ily ott a sarokban ült; az első est. fájdalma megtört és reggel rjap már vígabb kedélyű családra veié fényes, barátságos sugarait. I Mozgékonyságának, csinos alakjának köszönheti az egér,! gy az emberek oly türelemmel viseltetnek iránta, mit nem igen' okiak tanúsítani oly teremtmények irányában, melyek az enyém tied között nem tesznek különbséget. És nz egér az emberek iczését nagyon is felhasználja; mert mindenhez, mihez csak zzáférhef., hozzányúl. A szántóföld és erdő terményei, fák, ilászok, levelek, minden művészi tárgy, mindeu nyers anyag, ház falaival és gerendáival, a padló, melyen állunk,'a könyvek,' legkedvesebb ereklyék mind kedves zsákmányai. Az egérnek ndazonaltal nincs semmi iránt kiváló előszeretete, ízlése; mert' jgtörtéüik, hogy a házi, mezei és erdei egerek felcserélik tar-! skodási helyüket, ha n másik kerületében több és jobb torkos­•dni való van. Szükség, éhség s egyebb csapások az ember zaba űzik a csapatokat, és ha künn erős tél dühöng, az erdei mezei egér szépen behelyezkedik a gabuával telt csűrbe és :l.eg istálóba­Egyike azon kevés erényeknek, melyekkel az egér bír, a ülői szeretet. - Megindító eseteket beszélnek a szorongatott éranya oroszlán bátorságáról, harci dühéről és azon vakmerő­iéről, melytyel a veszélybe rohan, hogy fenyegeted gyeimé­it megmentse. Sajnos, hogy tett tapasztalataim nyomán éppen ellenkezőről győződtem meg, miből azomban szabályt nem arok felállítani. Volt egy pár, vig kedvű egerem, melyek, ha abadon voltak eresztve, még az asztalon ia főlkusztak anélkül, gy legkisebb félelmet tanúsítottak volna; hívásomra előjöttek zukból és eledelüket kezemből vették ki, sőt tenyerembe fe­dtek, hogy felmelegítsék magukat, szóval igen szelídek és bi­Imasak vaiának. Xeuisokára azonban egy esemény jött elé az érpár életében. Egyik reggelen ugyanis tíz jól elhelyezett egér­feküdt a fészekben; de ezen áldással bámulatos változás tor­it jellemükön is, mert bizalmatlanok, félénkek lettek az em­rek iránt, veszekedők egymás között, minek következtében a j egyszer eltűnt. Az anya néhány napig gondosan táplálta ebekéit; midőn azonban a szívtelen apa nem tért vissza, ott­?yta ő is a, gyermekszobát és gondjait s megszökött. Én egy ig szoi-gajmas.&ß ápoltam a még vak árvákat, melyek szépeu rekedtek, míg egy szerencsétlen esemény véget vetett létüknek. Habár a házi egér azért, mert éjjel mint kísértet suhan jfíg a »MH padlóján, a falakon, * padlp alatt vagy bálósz<i­ik tetején., yagy pedig az éléskamrába^ mindent összerág, íi a legkedvesebb vendég, még is mindek' gyermekjáték abojt, : a mezei egerefc végbjz vwzmkj welyek wég-sKáni 1 kIHeí!*tu — Amegyyi tisztújítás a f. hó 2-dik és 3-dik napjai a tartott közgyűlésen ejtetett meg.—Első nap alakuló gyűlés tar tátott melyet az elnöklő főispán remek beszéddel nyitott me$! üdvözölvén a részben új bizottságot s felhiván a közgyűlés fi • gyeimét a tiszújitás fontosságára. — Felolvastatván a m. kij belügymínistmum íntézvénye, mellyel a kijelölő bizottságnak a előző közgyűlésen történt megválasztását érvénytelennek nyíl - vánitva, új választás rendeltetett el. — A bizottság a megválasz s tott tagokat abban továbbra is meghagyta Pap János kivételéve; kí levélben tudatta a közgyűlésen megnemjeíehetését — A kije »' lölő bizottságba tehát a közgyűlés által megválasztattak Purgl; s Sándor, Ruttner Sándor és Pap Gábor, a főispán által kinevez tettek: Ányos Tivadar, Dr. Sárkány Miklós és Kenessey Pong. rác. — Ugyan e nap délutánján tartatott meg az általános érte " kezlet a tisztviselők kijelölése tárgyában. - Éz értekezleten Kui Sándor azon indítványt terjesztő elő, miszerint a járásig tiszt vi selők kijelölése az egyes városokra bizassék, és a járási érte s kézietek többsége által kijelölt egyének választassanak meg - azonban az értekezlet. Szilágyi József indítványához képest el - vileg abban állapodott meg, hogy a járásokra* oly jelöltek, kik i járási értekezleteken javaslatba nem hozattak, nem fognak erő szakoltatni, de a választás a bizottság részére tartatik fenn. — A: ' alispáni, fő és aljegyzői, főügyészi, árvaszéki, elnöki és jegyzői 1 főpénztárnoki, Il-od főorvosi, alszámvevői és nyilvántartói állomá­* sokra egyhangúlag történtek meg a kijelölések, a többiekre nézvi azonban több jetölt hozatott javaslatba. — Második nap már i kora reggeli órákban jártak és keitek szerte a városban a nie­? gyei bizottság tagjai, s kisebb csoportokban beszélték meg i 'y nagy napon történendó'ket, 9 órára pedig a megyeház nagyter­. mébe gyülekezvén, zsúfolásig betelték a tanácskozási helyiséget [ — Pontban 9 órakor Báró Fiáth Ferencz főispán által a gyűlés i megnyittatván és a tisztújítás tartamára jegyzőül Ányos László. • ügyészül Körösi Antal kineveztetvén, összes tisztikar lemondott és letette a főispán kezébe a megye pecsétjét. — Felolvastatván a kijelölő bizottságnak az egyes kijelölések tárgyában hozott halá­' rozata, alispánnak Bezerédy Gyula, főjegyzőnek Véghely Dezső árvaszéki elnöknek Kopácsy Viktor, főügyésznek Kenessey Ká­1 roly árvaszéki első ülnök a egyszersmind helyettes eluöknek Kő­1 rösy Imre, 2-ik ülnöknek Töttösy Mihály felkiáltással egyhan­gnfag megválasztattak, a 3-ik ülnöki állomásra a kijelölt Csernj László, Szentes István, Soos Lajos, Csoknyay János és Saáry Dénes közül Soos Lajos és Cseany László visszalépett, a többi­ekre névszerinti szavazás rendeltetvén, Szentes Istvánra 142 Csoknyay Jánosra 83, és Saáry Dénesre 10 szavazat esett, en­nélfogva ^Szentes István megválasztott ,3-ik ülnöknek kijelente­tett. — Árvaszéki jegyzővé Kopácsy Árpád, központi szolgabi­róvá Kletzár Ferencz, pápai szolgabiróvá Tóth Dániel, devecseri járásba: Noszlopy Viktor, a zirczi járásba pedig Szőnyeghy Alajos egyedül jelöltetvén ki, egyhangúlag megválasztanak. A mezőföldi szolgabírói állomásra Fodor Kálmán eddigi szolgabíró, és Kenessey Miklós veszprémi ügyvéd jelöltetett ki, mire 20 tag névszerinti szavazást kérvén Kenessey Miklós 157 szavazattal megválasztatott. — A kijelölő bizottság kijelölése alapján egy­hangúlag lőnek megválasztva főpénztárnokká Dr. Peczek Gyuía, 11-ofl főorvossá Dr. Makóra Gy"örgy, I. aljegyzővé if. Koloss­váryJóz8ef, Il-od aljegyzővé Kemény Andor, alszámvevővé Ko­vács Antal, és árvaszéki nyilvántartóvá Kassenszky János. — Az első főorvosi állomásra 3 egyén jelöltetett ki u. m. Dr. Ha­iasay Vilmos, Dr. Kerényi Károly és Dr. Tóth Endre. Névsze­rinti szavazás folytán Dr. Kerényi kapott 144., Dr. Halassy 68, Tóth Endre pedig 3 szavazatot, minélfogva afőíspán megválasz­tottól Dr. Kerényit jelenté ki. — Főszámvevőségre Bóday József és Perlaki József jelöltetvén ki, Perlaky azonban önként vissza­lépvén, az egyedül maradt jelölt Bóday József lön megválasztva. Az állatorvosi állomásra kijelölt Becsák Ferencz és Pék József közül Becsák Ferencz eddigi állatorvos közfelkiáltással megvá­lasztatott, s ezzel a tisztviselők választása befejeztetett. — Fő­ispán ur kijelenté, miszerint a törvény értelmében az ő kineve­zésétői függő hivatali állomásokra az eddig alkalmazva voltakat ismét, kinevezte, kineA r ezte továbbá az üresedésbe jött devecseri járási szolgabirósegédi állomásra Persaics Kristófot. — tisztelet­beli megyei aljegyzővé pedig Bezerédy Viktor végző jogászt. — A megválasztott, és kinevezett tisztikar a Dr. Sárkány Miklós által felolvasott hivatalos esküt letévén, Bezerédy Gyula alispán a tisztikar nevében megköszönve a tanúsított bizalmat átvette a megye hivatalos pecsétjét a jegyzői kar pedig elfoglalta helyét a zöld asztalnál. (Folytatjuk.) Irodalom és müvészei. — y Hunyadi-aJbum a című vállalatunk a nagy közön­ség részéről a jelen viszonyokhoz képest csaknem példátlan pártfogásban részesült. Eddig közel 800 előfizető jelentkezett, ugy hogy nem csak a vállalat, de tiszta jövedelem is biztosítva van a hunyaduiegyei eloláhosodott magyarok javára. Mindamel­lett többek felszólítására az előfizetési határidőt folyó év január végéig a cél érdekében meghosszabbítjuk. Midőn e helyütt is a közönségnek s lelkes gyűjtőinknek az ügy nevében köszöiietüi)» kei nyilvánítjuk, felkérjük mindazokat, kik gyüjtőiveket óhajta­nak, szíveskedjenek e végett alólirt szerkesztőkhöz fordulni. Az előfizetési pénzek — egy példány ára 2 frt — az Athcnaeum kiadó sokaságban lepik cl a szántóföldeket és réteket. Semmi sem me­nekül meg a kis rágcsálók pusztításai elől, — A talajt feldúlják, a gyökereket összerágják, a kalászokat ledöntik, a magvakat elhordják a földből s igy a jövő aratást tönkre (eszik. Ezen élő vízözön ellen nem használ semmi óvszer ; semmi ellenintézkedés ; körülszántják a földeket, sertéscsordókat hajtanak reá, legna­gyobb ellenségeik, az ölyvek és baglyok, üldözik őket éjjel, nap­pal, ezrek esnek áldozatul, de azért a föld pusztán marad és bensejébeu van elrejtve a duló, sohasem nyugvó ellenségnek \ nagy csapata. ! Néhány év elölt, egy szép délután, fényes tagból álló tár­sasággal egy lengyel fürdőnek vidékére rándultam. Több órai kocsizás után egy forráshoz értünk, hol leszállva egy jókora ki­terjedésű szántóföldön mentünk keresztül , melynek végében kis ház állott, előre ojry ember ült, ki valami eszközzel vesződött. A ház igen szegényes tekintetű a félig összeomlott, az ember pedig igen szomorú és a föld egészen puszta vala. Egyes gab­naszálak lengtek a szellőben, a talaj át meg áí volt lukgatva és számtalan kehkeny menetekkel keresztezve, — Megállottunk és szomorúan néztük a pusztulásnak e képét. „Nem lehet itt éppen semmit sem tenni?" kérdeztük az embert, ki munkájáról fölte­kintett és igen érthető pillantást vetett a messze elterülő szán­tóföldre. „Semmit," monda ó'majdnem haragosan. ,,Semmit; min­den lehetőt incgkiséiíctteni. En katona voltam , sokfelé jártam H tudom, miként kellene segíteni; de itt hasztalan minden 1 Míg távol voltam, atyám és időftb testvérem meghaltak, s én vissza­jöttem, hogy házamat és földemet át vegyem. Egy év múlva az egerek betörtek s elkezdték gazdálkodásukat; ott homokos, amott fenyőerdő van, emitt mocsárok és források vannak, hol nem ta­lálnak semmit, azért az én földeimen tartózkodnak. Amint egy szem magot a földbe vetek, azonnal elhordják; az idén már har= madik aratásomat tették tönkre, s most koldus vagyok!" A forrásokhoz mentünk, melyek néhány alacsonyabb s fe­nyővel benőtt halmok között folydogáltak. _ Néhány óráig időztünk ott, s már este lett, midőn útra keltünk és az egerektől sújtott ember földjére értünk, melyen valóban kísérteties mozgás és zaj keletkezett. Ahová csak néz­tünk, sörgött és mozgott minden. — Minden repedésből, mindeu lyukból Jiis alakok bújtak ki; egész halmazok gyűltek össze a kis nyílásoknál, melyekbe lépéseink elől meuekülni akartak. — Az egész talaj valóban eleven volt, és jó természet kellett, ahoz, hogy félhomályban ezen elpusztított, mozgó földdarabon átmen­jünk, mialatt köröskörül zörgött, fütyült, mert akaratunk ellenére is több egérkét agyontiportunk. Örültünk, midőn kocsinkat elér-s tük, honnét visszanéztünk a kicsiny, összeomlott házhoz, mely­nek jiveguélküli ablaknyílásában gyenge, lobogó láng égett, Enderts AQUÍÜ uMn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom