Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-11-18
Horváth N. N. 10 kr, Füsti Ferencz 20 kr, X. N. 4 kr, N. N. 4 kr, Pelárgus József 60 kr, Böhm Salamonná 20 kr, Hader József 20 kr, Bata Mihály 30 kr. Szilvay János 30 kr, Fábján Mihály 50 kr, Gardig Jánosné 20 kr, Berta Jánosnő' 20 kr, özv. Rémer Márlonné 50 kr, Póós Pálné 10 kr, Földi István 20 kr, Kárner Györgyué 10 kr, Czipou Ferencz 1« kr, N. N. 4 kr, Pados Mihály 10 kr, Vilmon János 20 kr, Krompacher Józsefné 1 frt. Vágó János cipész 10 kr, ifj. Keltz József 67 Gyuk Nándor 20 kr, özv. Ráth Jánosné 5 frt. — Gyüjtőiv a török sebesültek és megekültek részére Árokutza 796 - 817-ig Fazekasutza i254—1250-ig adakozó. Gyurátz Ferencz 2 frt, Lazányi Béla 3 frl, Lauffer Mór 50 kr, Stein József 80 kr, Link Hermán 1 ft, Lepossa Józsefné 1 frt, özv. Schlezinger Mórné 1 frt, Szép Gábor 1 frt, özv. Beck Lipótné 50 kr, N. N. 2 ft, Ihász Sándor 3 frt, özv. Könczöl Jánosné 1 ft, özv. Csacskóné 1 it, Szelestey 1 ft, Lisusy József 50 kr, Orbanek Veuczel 40 kr, Szeberényi M. 50 kr, Hochstadter Hermanne 10 kr, Pákai János 20 kr, Marchó János 4 kr, Tóth Anlal 50 kr, Labonck Györgyné. 20 kr, Petek Mihály 20 kr, Vészeli István 10 kr. Palai Józsefné 10 kr, özv. Rózsás Imréné 20 kr, Sárközy Antal 20 kr, Reich Sámuel 50 kr, Horváth Józsefné 10 kr, Kobu János 10 kr, Killpurger István 30 kr, Varga Ferencz 1 frt, Tompa Zsigmond 1 frt, Vikár Kálmán 2 ft, Gy.uk Nándor 50 kr, SeifTert István 1 ft, Gergeli József 40 kr. Lövy Sámuel 1 ft. Kelemen Ignáczné 1 rt, Teuffel Mihály 1 frt, Koio«#váry Gyula 2 frt, Pfilf Jáuosné 40 kr, Saáry Lajos 4 frt. — Tschepen Berta. A szép május, pompás virányával, üde tiszta, balzsamtelt légkörével; az ember szivét, reménységgel tölti el. A kertész élvezettel szemléli a virágtelt fákat, a pompásan illatozó növényeket, a gazda biztos számadást köt ültetvényei, véleményeihez, minden ember örül, hiszen a melegen mosolygó nap nem csalhat s félni nincs ok. De lám jő az északi szél s fagyos iehelletével egy óra alatt megsemmisíti mindazt, mi az embernek rövid perczekkel elébb gyönyört, reményt nyújtott! A fejlődő gyermek hasonlít ehez. A boldog szüle öröme, reménysége büszkesége ö, hiszen a fejlődő genie a törekvő szellem mind ennek biztos záloga. Miivészi tehetsége, és bájos zenészi érzelme mint csodálatos fejlődvény hinnj engedé, hogy a szorgalmas gyermekből — nemsokára kifejlődik — a művész! És noha a szüle nem gazdagy de szerelme áldozatra, serkenti, elküldi reményiéit, imádott gyermekét, a távolba, hogy a tanulmányozás éltető melege által, a gyenge csemete — egy pompás fává — ünnepelt, bámult, csodált és irigyelt művészszé nőhesse ki magát! A fa, már ágait, leveleit hajtá, a meglévő bimbók gazdag termésre számítani engedtek ; a szüle, a rokon, az ismerős örült, várt és remélt. S ím mint az észak jeges lehellete, a májusi virányt megfosztja díszétől, vagy mint a felegekből váratlanul lecsapni szokott villám, a magasba nyúló épületet lesújtja, ugy vetett végett a hirtelen halál Tschepen Bertának, kioltván kis életét, letörvén azon virágzásnak indulni készült fát, a mely megnyílását nemcsak a szüle szeretve, hanem az ismerős is örülve várata! A haláltusa rövid volt, 24 órai küzdelem s a 14 éves lányka szelleme, a becsbe siető édes atyai karok között, felszállt — barátaihoz — az angyalokhoz I A siró szülék drága halottjukat elhozák oda, a hol a kis Berta élete nyílni és fejlődni kezdett. Sok résztvevő sereglett ki 15-én a vaspályához, hogy láthassák annak mulandó maradványait, a kit még pár nappal elébb büszkeség gyanánt emlegettek. A kálvária kápolnájába vitték s itten a koporsó érezfedele levetetvén, a belső koporsónak k'iR üveg lapja alatt, látható volt a kis müvésznő halavány, nyugodt, angyaltiszta arca. Sírtak! . . . Sírt a szüle, sirt a testvér, a rokon, az ismerős, sirt mindenki. — Azután az általános részvét nyilatkozata, sokak jelenlétében megtörtént az utolsó kegyelet, a végső elválás, s a megsiratott halottat átvitték azon csarnokba, melynek kapuján áll: hogy fel támadunk! Aludd békében örök álmodat te kedves halott! Az egek Ura, ki a gyermeket magához szóllítá, vigasztalja a szülék és testvérek fájdalmait! — Fischer Sándor üveges legény még szeptember 29dikén városunkból eltűnt, hátrahagyta nejét és 4 apró gyermekét a legnagy r obb nyomorban. — A Tűzoltók derék főparancsnokát kérjük, hogy ha vidéken netán tüziveszély ütne ki, ne „alármiroztassa, fel az egész városi lakosságot." Azt tudjuk, hogy alapszabályaikegy egy mrföld távolságra őket kirendeli, de az összes tűzoltói kar oda ugy sem uregy ki — mert. nem is mehet — tehát csak 10— 15 ember; s ezeknek talán inkábbjbe kellene mondatni, mint síppal, dobbal őket összehivatni. — Pollák Miksa helybsli kereskedő-segéd a napokban elveszte pénzestárcáját, melyben az igazoló-jegye is volt. - A megtalálója szíveskedjék az igazolványt a rendörséghez beküldeni mivel ennek hiányával az illető kellemetlenségeknek lebet kitéve. — Helyreigazilás. A mult számunkban közölt pinceégés nem Buxbaumnénál, hanem Lunczer Mór lisztkereskedő pincéjében volt, hol az oda letett egy kéve zsup-szalma elégett. — tyy közhuszár ?i lü-ik ezredből megszökött, neve \émeth Ferenc. — Öt a helybeli rendőrök kertalján megfogták és átadták a honvédség parancsnokságnak rendeltetési helyére elszálitandó. Mint halljuk szökését szerelem okozta, nem tűrhette tovább azt, hogy kedvesét, ne láthassa. Most pedig megkeserüli a nagy szerelmét. — Halálozások. Müller Armin a veszprémi vasúti állomás főnöke f. hó 7-én utazás közben Székesfehérvárt hirtelen meghalt, a hol is 9-én örök nyugalomra tétetett. A vasút egy jeles tisztviselőt, a tisztikar egyik legjobb tagját vesztette el benne. Béke hamvaira! — Hymen. Krausz Adolf úr helybeli köz- és váltó ügyvéd f. hó 19-én fogja egybekelését ünnepelni Biringer Frida kisasszonnyal Kapuvárról. Az esküvő Szanyban az ottani vendéglő nagytermében lesz, melyre a fiatal pár helybeli számos rokonai barátai és ösmeró'sei közül már számosan Szanyba rándultak. Mi is állandó békét és jólétet kívánunk az új házaspárnak. — g. Dr. Fried Adqlf helybeli ügyvéd úr eljegyezte Schönberger Regina szellemdúc kisasszonyt Fertő-Szentmiklósról. Aldáskisérje frigyüket. — A mi oláh cigányaink. Folyó hó 8-án délután két uri egyén a széki erdőn keresztül utazván, egy, 3 cigány aszszony és 3 piszkos gyermek; állal őrzött kocsira bukkantak. — Eme érdekes karavári annál is inkább feltűnt, mért a kocsin ülő diszes társaságban férfit nem láttak. Utazóink villámgyorsasággal tovább vágtatva egy majorhoz értek, hol a cigány kocsiról hiányzó gyanús családfők utáu kérdezősködtek. Utazóink a meuyecskékkeli beszélgatés közben megpillantották a mint két lövésnyi távolságban 5 ember a cselédség bundáját, szűrét és egyébb szabadban levő holmiját összerakja és azzal tova szalad. A munkás nép erre figyelmeztetett, a gyönyörű mákvirágok üldözésére sietett. Erre a cigány, atyafiak, kik magokat veszélyben látták, lovaikat és a lopott jószágot elhagyva nyom nélkül a sűrűségben eltűntek. A két utas a cselédséget az elébb látott cigány kocsira figyelmeztette. A cselédség a kocsihoz közeledvén, az asszonyok gyermekeiket lekapdosván a sűrűségben szinte ügyesen eltűntek. Hátrahagytak 5 lovat és 6000 frt értékű árúval megrakott kocsit. Ezen tárgyak a devecseri szolgabíróhoz hozattak, hol kiderült, hogy a cigányok egy pesti ruhaárusnét a sümegi vásárkor Nyirád és Puszta-Miske között kirabolták, továbbá a devecseri korcsmárostól 12 pár ezüst evőszert elvittek stb. A büntető igazság karjának még eddig nem sikerült a felvilágosodot korunknak díszére váló karuvánl elérni. — Egy jávithatlan bullös. Horváth Márton a mult napokban alig hagyta el a börtönt, máris régi mesterségéhez látott. Mult szerdán d. u. egy másik csavargó asisteutiája mellett Böhm Katharina vegyes kereskedésének kirakatán igen ügyes operatiot vitt véghez amennyiben ezt föltörte és onnét többféle tárgyat elvitt. A rendőr a jó madarat megcsipte, Ki hosszas tagadás után gaz tettét bevallotta és a bűnrészest is megnevezte. — Szőllövirágzás. A huzamos meleg idő a szőllő vesszőt Somlón annyira kifejleszté;, hogy második virágzásnak indult; a paradicsom is javában virágzik. — „Humánus' 1 ' által beküldött cikre vonatkozólag annyit megemlítünk, hogy az illető atyát, a városi tanács meghivatá, és kényszerité a nagyobbik tiut mesterségre adatni — mint halljuk Vinkovics mészáros úr volt szives 5 évre őt felfogadui, mig a kisebbiket a nőegylet vette gondozása alá és tovább iskoláztatni fogja. Dicséretet, érdemel a tanács ezen határozatáért. — Kétfej il gyermeket mutogatnak városunkban a „Fehérlő" előtt megtekinteni érdekes, mivel ilyesmit ritkán lehet látni,'-azért mint ritkaságot ajánljuk a közönség figyelmében. Ugyan ott látható két törpe nő is az egyik 27 éves a másik 32 eves. - Látogatás a pápai lébolydában. Nyolc éve mult, hogy a lipót-niezei országos tébolydát. meglátogattam, még sem voltam képes elfelejteni azt, mit ottan láttam; keblemben mélyen bevésődött az emberiség legszerencsétlenebb, legszánandóbb tagjainak látása; kiegyenlithetlen fájdalmat hagyott lelkemben azon tapasztalat, hogy a sors legborzasztóbb, legsúlyosabb csapása az elmebetegség, mely T annyi áldozatot követel, Az ápolda minden betege ugy tünt fel előttem mint a szárnyától megfosztott madárka,' magára hagyatva, talán éhhalállal, kínosan gyötörve elveszni kénytelen lenue — ha az emberi szív, a műveltség ezen legpompásabb virága, oltaima ápolása, gondozása, gyógykezelése alá nem venné a szánandó lényeket. Es látni az igaz humanismus, az emberszeretet pompás müvét, áldozatkészségét, kellemetes vigaszt gerjesztett ugyanakkor, midőn a szenvedő emberiséget megismertem. Es ezért tapasztalatból mondhatom, hogy van emberséges érzelmű sziv, van igaz műveltség, van önfeláldozás, mivel hu mind "ez nem léteznék, a lehetlenség közé tartozna azon véghetetlen türelem mit a tébolyda orvosai és öszszes személyzetei tanúsítanak akkor, midőn a betegség legiszonytatóbb nemét gyógyítják és kezelik. En c perctől kezdve az orvosi kar előtt bámulva álltam meg s csodáltam, hogy ők a humanÍHinus terén mit voltak képesek létrehozni, kivívni és menynyit képesek tűrni. Hiszen aki azon elhagyatottat, kinek még a panasz emelhetés gyenge védeszköze is hiányzik, szeretettel ápolja, türelemmel atyailag gondozza — az a humauismus legnagyobb cselekvényét követi el, oly cselekvényt, mely mellett a mindennapi „könyöradomány osztása" csak inikroscopicus csekélységet képvisel! Azt ne mondja senki sem, hogy ezen csodálatos emberek csak azt teljesitik, a miéit nékiek fizetnek, mert pénzért ugyan mindenre képes az ember — csak önfeláldozó — humánus tényre nem!—Nem lehet pénzen emberi érzést szerezni, ehhez .születni kell, és még ezen felül magas műveltséggel birni, — s ezért bámulom őket, s ezért mondom, hogy tettük megközelíthetlen Korunk egyik vívmányai közé az elmebetegek ápolása számára szentelt gyógyintézetek okvetlenül első sorban tartoznak és a mult századok borzasztó institutiójára a „bolondok tornyára." mi művelt .emberek csaki fájdalommal gondolunk s áldjuk a mindenhatót, hogy a gyötrelem, a kinzás ezen tanyáját mi már csak a történelemből tudjuk! Fájdalom és vigasz tölti el az embert, midőn egy elmebetegnek szánt gyógyintézetet meglátogatott, melynek egyszeri látása elegendő volt, hogy mindezt dúsásan tapasztalhassa az ember, holott a| látogatás ismétléséhez nem érez többé vágyódást. Ezért nem lehet csodálni, ha én is nehezen szántam el magamat megtekinteni kicsinyben Pápán azt, mit nagyban már egyszer hazánk fővárosában láttam, De mint a közjó előmozdításán fáradozó egyén, mint a társadalmi életet megfigyelui köteles ember, mondom mint hírlapíró kényszerítve valék megtekinteni a pápai tébolydát. Harmadmagammal kerestem fel azon épületet, melyet 1837-ben lelkes elődeink a „szenvedő emberiség" javára alapítottak, építtettek és életbe léptettek. ... Az ápoldai szolgát éppen |az utcán találtuk, s megvallom készségesen tért „szorgos útjából" vissza, hogy megmutassa nekünk Pápának legborzalmasabb helyét — a megyei tébolydát. Az épület külseje nem jót engedett gyanítani s eléggé jelzé hogy itten a gondtalanság uralg! A vihar rég lemosta a falakról a meszet, s a piszkos vakolat között mint borzasztó gúny tűnik fel azon márványlap, melyen az „intézet" alapítása és ajánlata aranyozot hetükkel bevésve van! De lépjünkbe .... a cellák részint földszint, részint pedig az emeletben vannak. Kiállhatlan, leirhallan és meguevezhetlen bűz tódlu a szemlélő elé, a piszkos, nyirkosfalu szobákból; az ajtók roszak, töredezettek; a padló hiányos, piszkos, az ablakok ittott kitörvék. Egyik szobában mint a kegyvesztett eb kuporog a szögletbe dobott szalma között, ronda pokróc darabbal beburkolva egy szerencsétlen nő — ez, midőn beléptünk, meglátván őrét, borzasztó gesztikulátiók között szórta az átkok legsulyosbikát, az őrjüUelme átkát! A szerencsétlen áldozat rémes éjszakáját, az egerek, talán patkányok háborgatják, s a szivtelenség kínzóvá teszi nappalját. Ez, valamint mások is testben és lélekben betegek, s ápolásban, gyógyításban nem részesülnek. Megnéztük a többieket is, felnyíttattuk a börtönök ajtaját, s a mit láttunk — azt leírni nem lehet. Kérdést akartam többekhez intézni, de a szó elhalt ajakamon, s szememet könnyek • tölték el, tudva azt, hogy nincsen ember ki ezen sorssujtotta lényeket védő szárnya alá venné, s ápolás, gondozás helyett csak esztelen durva bánásmódban részesülnek, s igy tengetik siralmas éltüket, mig a halál boldogító karjai a nyomorult életnek véget nem vetnek. Itten gyógyulásról szó sem lehet, mivel nem gyógyítanak itt. senkit, és ha elgondolja az ember, hogy nincs senki ki ezen szerencsétlenek felett gondoskodna — akkor felfogja mindazt, mit mi ez alkalommal éreztünk. Az emelet egyik cellájában egy őszfürtü roskadt testű öreg ült: arca dúlt, sápadt, halavány; lábai dagadtak, egész testén az átélt fájdalom borzasztó nyomai láthaták. Hol van? kérdem tőle: „atyámnál" volt a kebelrázó hangon adott válasz. Szegény már 9 év óta van ezen helyen. Most beteg, s ápolást kivan szegény teste, üe kitől várhat, hiszen az orvos csak itt-ott látogat ide; néha három hónap is eltelik; a szolga pedig mit tegyen — ő még ápolni sem képes, hát még gyógyszert, ujon? Itt nem ösmerik a gyógyszert. Itt nem prcscibiálnak. Legfeljebb ütleg az mit a „bolondok" hátára gyógykezelés fejében mér a tudatlan Walter (Wärter). — Vezetőnk pokoli vigyorgások között nyila meg a cellák egyikét, mondván: ez ma vagy holnap meghal. Borzasztó! orvosisegélynrlkül!!! Egy másik szerenesetleu asszony megszökött — s ennek jutalmát a tentén lévő kék Foltok és daganutok képezik. Megvertek, szólott a szánandó!!! Egy kis leány is van itt cz inkább hülye, ágyat nem, csak utálatos szalmavackot kap, fején gyanús származású sebek nyomai láthatók, ruháját és testét a férgek lepték el. Most még egyet. Fejeukint havi 15 frtot fizet, részint az állam, részint pedig a község vagy megye. Azt hiszszük, hogy ezen összeg elégséges arra, hogy — tűrhető kosztozásba részesitesseuek, és mit láttunk e tekintetben? Leves helyett kétes származású zsiradékkal kevert langyos vizet, s olyan főzeléket a mitől mentben meg az ég minden embert még gonoszt is. A kenyér mint a *ár fekete mázolható: És a mi a legfurcsább az, hogy akár beteg az illető akár nem mindég ugyan azon étkc/.ést kapja! Hallatlan! beteg embernek estére egy karaj fekete prófontot adatni! Hanem hagyjuk most el a szerencsétlenek börtöneit, fussunk el ezen helyről , mely nem tébolyda hanem valóságos „bolondok tornya , lw midőn a büztelt épületet elhagytuk midőn ismét az utcára értünk egy részeg embert láttunk s önkénytelenül gondolnunk kelletett: Istenem ki tudja váljon ezen részeges ember nem fog-e még a pápai „bolondok tornyába" kerülni Ki tudja .... a sors keze borzasztó ha sujt, és nagyon gyakran — le sújtja a vétkest ha az emberek igazsága nem tudta utolérni őtet ... A részeg tova ballagott, s mi borzalmas tapasztalatokat szerezve, szótlanul nehézszivvel siettünk haza felé . . s midőn elváltunk megígértük egymásnak, hogy a szerencsétleneket ezentúl is megfogjuk látogatni s a közfigyelmet fel hivni mind arra, mi itten történik és leginkább arra a mi nem történik. -- Városunkban meghallak f. é. november 8—14-ig: Péter István leánya, rom. k., halva, gyengeség. Farkas István gyermeke Ján o s rom. k., 2 éves, SI.I vadas. T a ta i ka S i m o n, rom. k., 68 éves, bélvész. Kánt!! Mórné. izr., 48 éves, sorvadás. Szabó Júlia gyermeke Antal, rom. k., 14 hetes, sorvadás, Balog Isívánué, rom. kath. 25 éves, tüdőgümökór. ügyietek és intézetek. — Meghívás, A „Pápa városi és vidéki tanitóegylet" első rendes közgyűlését folyó hó 30-án pénteken délelőtt 9 órakor az állami polgári leányiskola nagy termében fogja tartani. Napirend: l. A szentesített alapszabályok értelmében, tisztikar választása. 3. Az öszpontositás a népiskolában," ez. paedagogiai értekezés, előadó: Goldberg Jakab. 3. Pályadíj kitűzése. 4. A modern paedagogia, előadja: Schwarez S. Délután 1 órakor társasebéd lesz, melynek rendezésével Magvasaj' Pál hely beli óvodai tanító megbízatott kincl a (ársasebédben részt venni akarók mindenről bővebb felvilágosítást nyerhetnek. Egyletünk tisztelt tagjai, valamint azok kik ezentúl az egyletnek akár rendes, akár alapító, akár pártoló tagjai lenni kivannak ezennel tisztelettel meghívatnak. - Az ideiglenes választmány nevében Goldberg Jakab ideigl. jegyző, Kecskés Mihály ideigl. elnök. — Az ismeretterjesztő egylet folyó hó 18-án tartott, választmányi gyűlésén elnök jelenté, miszerint a ponyvairodalom ellensúlyozása végett az egylet által kiirt pályázatra három munka érkezett, melyek közül egyik sem találtatott elfogadhatónak, mire többek hozzászólása után a választmány következőkép határozott: „Tekintetbe véve, hogy megfelelő munka nem érkezett és új pályázat kiírásakor sem várhatunk jobbat, az egylet új pályázatot, nem hirdet; az egylet a meglevő tökét tovább is gyümölcsözteti, inig hatalmában álland népkönyvtárt felállítani. A felolvasások ozen évben nagyobb számmal lesznek és nem mint eddig minden negyedik vagy ötödik, hanem minden harmadik vasárnap fognak tartatni. A legelső felolvasást Vécsey István úr fogja tartani „A lámpa eredetéről." — A pápai kertészeti társulat {. hó 25-én délelőtt 10 órakor évi rendes közgyűlést tarlandja a városház megy termében. — A társulati tagoknak minél teljesb számban megjelenése kéretik. — — A liget-kertegyesület birtokos tagjai fölkéretnek a mu f. hó 18-án, délután 3 órakor, óvoda helyiségében tartandó közgyülésbeu megjelenni. A gyűlés tárgyai lesznek. 1. A múlt évi pénzszámadás előterjesztése. 2. A felügyelő új választmány megválasztása. 3. A jövő évi költségvetés megállapítása. 4. Pásztor fogadása, 5. és egyébb felmerülendő ügy-ek elintézése. Pápán, 1877 : nov. 14. A választmány. K ö b g a z d a s á g. <3-at>ixa,üzleti tudósítás. Deutsch Sándortól. Pápa, nov. 15. 'Í817. A külföldi jelentékenyebb gabnaoégek bukásai folytán, a bizalom nagyon meggyengüli, ezen t/. mioru tényhez még a londoni „Times ' világlap, azon jelentése járul, hogy Europa számára amerikai hajók mint p.gy milllio font sterling érlékű galmiiát készülnek behozni, Orosz és Oláhország szinte nagy mennyiségű gabonát szállít, a kivitel folyton szünetel és új üzletekbe a mai araknál nem bocsátkozik. Tulajdonosok, ép ugy gazdáink ezen körülményektől mitsem akarnak tudni, régi követeléseikkel nem hagynak fel, és igy az üzlel a pangás legnagyobb fokát érle el, a forgalom seimnítjelentő, Mintán biztos árak nem határozhatók, maí j'egyzeteim ez oknál fogva elmaradnak. Bécsi értólttőzscle november 17-dikén {5 n / 0 metalliques 65 frl. 13 kr. 5 é / 0 nemzeti kölcsön 66 forint 65 kr. Aranyjáradék 75 ft. 90 kr. 1860-ik államkölcsön 115 ft. — Bankrészvények 826 frt, — Hitelrészvény 202 ft 50 kr. London 119 ft 1b* kii Ezusl'110:6'ft. 50 kr. Cs. kir. arany 568 fl — kr. Nfpoleondor 9 fl 36'/, Berlin 58 ft 8S kr. Lotto- és sorsjegy. november 14-lcl tjx.uixmi lottó számok 41, 63, 3, 19, 87, november lT-ilvl bxxclapesti lottó száxnolc: £6, 11, Í9, 90, 59. Felelős szerkesztő : Szikszay István.
