Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-06-10

látunk, mely megszakgatta a vasúti töltést, házakat döntött öszgy

,e es fákat szakított ki. A félelem, mely mintegy megbénította a város lakosságát, lassan csillapodik és a legnagyobb tevékenygéíí?

el iparkodnak a lerombolt lakásokat helyreállítani, mire nézve a katonaság is segédkezet nyújt. A legnagyobb pusztulás a vár0S végén, a radnai utcában történt. A házakból kiköltöztek, sok összeomlott, több omlófélben van és csak kevés maradt sértetlen j;

t) az udvaron egy tető fekszik, a hullámok vitték oda; a puszta falak égnek merednek és a szél sivít keresztül a lakatlau térségen. Amott bútorok vannak egy rakásba halmozva, mit a lakosok a veszély pillanatában összedobáltak. Senki sem gondol n!(

)st ezekkel, és félelmes csönd honol ott; az egyedüli zajt csupán a Maros folyása okozta, mely e veszt hozta a lakosságra, ^ívesen hagytuk el a szerencsétlenség és pusztulás e helyét és a város ellenkező oldalára, Üj-Arad felé siettünk. Mily vio-asz nélküli kép tárult itt is elénk! A máskor oly csendes Maros tengerré növekedett, melyből csak a magas lak csúcsai látszanak ki. A hidon a hullámok rohannak keresztül. Itt balra egy „belisknek csúcsa látszik ki, többi része viz alatt van. Jobbról a yfo egész az uj városházig terjed; néhány nap előtt a legnépesebb utcákba tolult a viz, most azonban némileg visszavonult. De későn már a németekre, a Colouiára nézve! Itt majdnem hasonló történt mint a radnai utcában. Hol azelőtt kövér gabnaföldek voltak, ott mocsarak és kuruttyoló békák vannak. Aradról Temesvárra mentünk, honnét szintén jöttek veszély-hirek; de itt a pusztítás igen csekély mérvű vala, A termékeny Bánát e roppant vízterületen mint oaz tűnt föl, de Szegednél az ár ismét minden borzasztóságával lépett élénkbe. Itt, hol a Maros rohanó hullámai a Tiszába szakadnak, az elem a legdühösebb vala s mindent magával ragadott, mit útjában talált. Egy futólagos pillantás Szegedre meggyőz bennünket arról, hogy az árnak itt a legnagyobb kiterjedésűnek kellett lennie. A város épen a Marosnak a Tiszába szögellő torkolatánál fekszik egy sik téren, majdnem minden védfal nélkül a feléje rohanó hullámok ellen. A gát eltűnt, s most a levert karók közé deszkákat téve, igyekeztek gátot emelni. Szeged maga kevés kárt szenvedett; midőn oda értein, a viz a parthoz közel levő utcákról már viszszavonult és a városon kivül rohant a vetéseken és mezőkön át. .1 vaspálya-töltésről fegyverzett szemmel is alig lehet szárazföldet megpillantani, a napsugarak mindenütt a viz fölületén tükröződtek vissza. Ha azonban a nagyon megsérült hajóhídon átmentünk és Üj-Szeged felé irányozzuk lépéseiuket, ugy az ár által okozott legborzasztóbb pusztulás színhelyére érünk. Ezen hely a szó szoros értelmében eltűnt; az utcákon és ültetvényeken oly akadálytalanul lehet csónakázni, mintha már a legrégibb idő óta lenne itt a viz. Az evezők ritkán találnak akadályra, mert a romok mélyen, a hullámok alatt hevernek, Az ut a hídról a partig, deszkából vau jól roszul készítve, A népkert, a szegediek kedves mulatóhehelye teljesen vizben áll, s csak a fák csúcsai látszanak ki belőle. Csónakba ültem, hogy a pusztulást közelről láthassam. Lassan siklott tova a jármű a házak romjai között. Midőn a főutcába fordultunk, oly látvány tárult elénk, melyet soha sem feledek el, Az utat a házak födelei és az előttük ültetett fák csúcsai határolták; ablaknak, ajtónak, törzseknek még nyomát sem lehetett felfödözni, s ngy tűnt föl, mintha az egész helység a házak tetejének széléig a vizbe sülyedt volna. A tetők is mindig jobban és jobbari alább Hülyédnek, a mint a fal a vízmosás következtében omlik. Csupán a szolgabíró háza áll meg épen a többi a viz martalékává vált. S ezen roppant pusztítás — mint a lakosok beszélték — fél óra munkája volt csak. Féktelen erővel rohantak a Maros hullámai a Tisza felé és mindent magokkal ragadtak; a javak mentéséről szó sem lehetett, mindenki saját életét mentette. Igy kellett a lakosságnak, mindenét a hullámok martalékául hagyva, a hídon keresztül a némileg biztosabb Szegedre nenekülni, hol vendégszeretőleg fogadták őket s a szükségesekkel ellátták, miket gyűjtés utján szedtek össze. Irodalom és művészet. — Színház. Szombat, junis 2-án „Fatinitza." Az előadás igen jól sikerült. Mikéi (Kantsukoíf) igen találóan személyesíté a mindenkit kancsukával fenyegető és ellenmondást nem tűrő orosz tábornokot. Ki kell emelnünk még Abonyinét (Wladimir); Liptai L-t (Lvanovna) és Érczyt (Goltz); játékuk és énekük olyan volt, hogy még a túlzott kívánalmakat is kielégítették. Közönség szép számmal.— Vasárnap, június 3dikán „1* el es kei nótárius.

1

' Mikéi (Zajtay) ügyes játékával folyton derültségben tartá a közönséget, ugy szintén jól alakíták szerepüket Berényi (_Bacur Gazsi) és Vincéné (Tóti Dorka). Újvári (Hermann) játéka és dala tapsokat aratott. — Kedden, jun. 5-én „Párisi élet." Nagyon csodálkozunk, hogy Mikéi ezt választá jutalomjátékául; lehetett volna sokkal jobb, s rá nézve hálásabb szerepet választani. A frivol darabokon nálunk nem igen kapnak, mi meglátszott abból is, hogy nagyon csekély számú közönség volt az előadáson. Jó vígjátékot kérünk, s bizonyára lesz közönség is. Különben a szereplők jól betöltötték helyüket, mit a darab csakugyan nem érdemelt meg. — Szerdán, június 6-dikán „Marcsa az ezred leáya." Abonyine (Marcsa}, élénk és otthonos játéka a közönség tetszésével találkozott, valamint Berényi (Skultéti) is jó alak volt. Csak Mikeit figyelmeztetjük, tartózkodjék a túlzástól s egyes oly kifezésektől, melyek épen nem illenek a darabba. — Csütörtökön, jun. 7-én „A két árva." Régen néztünk színdarabot oly élvezettel és érdeklődéssel, mint ezt. A szereplők játéka teljesen összevágó, egyöntetű volt s a sikerben oroszlánrészt bírnak Hunyadi M. (Henriette), Abonyiné (Luize), Vincéné (Froehard), Beődy (Vundrey). Berényi (Jaques).— Ma adatik „A szamárbőr" legújabb látványos, énekes bohózat; szerdán pedig Müller karmester jutalmául „A bőregér," nagy operetté, melyre előre is felhívjuk a közönség figyelmét. — Látcső. — MteHiíltlctett „A házasságtörés drámái" legújabb társadalmi regény 8-dik füzete irta Montepin X., fordította Mártonffy Frigyes. Egy füzet ára25 kr.Kapható Mehnei Vilmos kiadóhivatalában, Budapest IV. Kalaputca, 4. sz. Megyei és városi ügyek— Rátóthi eljárás. Mult május havában megcsináltat a celli utat következőképen: az utca közepét egy ölnyi szélességében beterítették tapolcafői kővel, ezt ott helyben annyira i mennyire összevagdalták, hordtak rá egy réteg homokot és késs volt a macadom. Egy nem ráthóti észjárású ember ennek láttán következőket mondta: a macadamt nem a már számtalanszoi )Ina szabad megcsinálni, hanem somlai kővel; habár ennek apára hordása drágább is. mint a tapolcafői; de azért mégis csóbb, mert számos esztendeig volna jó ut, mig a tapolcafői 5 legelső nagy esőzés után porrá lesz s helyre áll a már megbökött sártenger, ily módon pénzünk sárba tiportatik. A macamit nem egy ölnyi szélességben kellett volna megcsinálni, haiin járdától járdáig; (ha ugyan volna ez utcában járda) a jenlegi csinálás mellett a szemközt jövő kocsi kényteleu a sárban egsülyedni. Miután a macadam az utca legmagasabb részéi épezi, a sár oldald lefoly és ezeket járhatlanná teszi; de e? ikább baj a lovakra néze; nagyobb baj az, hogy a járda, vágj ibban mondva a házak előtti térség, alantabb fekszik mint a kódút, ugy hogy a sár ide is lefoly, nom nagy őrömére azoknak ik kénytelenek a celi uton járni. De legsikerültebb rátóthi elírás az volt, hogy nem gondoskodtak a viz lefolyásáról; aí tea északi oldalán csatorna soha sem voll, a mi némely város mácsra nézve elég fontos argumentum, hogy ilyenre nincs szűkig, a déli — korona fogadó — oldalon, volt ugyan egy mél: rok, de ez is eltűnt, betemették szegényt, az egyenlőségi fanasinusnak áldozatává lett! Hogy mit kellene most tenni, azt tudjí linden ember, kivéve Ráthót elöljáróságát, mely büszke ily bölc ülöncködéseire. Megyei és helyi hirek. — Nagy-Szöllősböl a következőket irják lapunknak 'olyó évi május hó 15-én X. Szőüős községbe katonaság élezett, s az elszállásoló bizottság Deutsch Dávid helybeli izi zatócsnak iskolául használt szobájába is kénytelenítetett kato át tenni; s igy az izr. hitközség iskolahelyiség nélkül marad z okból Deutsch Dávid megkérte az evang. gyülekezeti fel gyelő, lelkész és tanító urakat, szíveskednének iskolájuka lely jelenleg, — szünidő levén, nem használtatik, — általengedn kérése az emiitett nevelésügy barátai által készségesen meg datott. — Pár napig háborítlanul látogatták az izr. múzsák a vang. népiskolát; — egyszercsak Gubits András gyülekeze onduok, az iskolát bezáratta, s a múzsákat onnan kitiltotta. lyent látva bizony mély fájdalommal kell felkiáltanunk: „Felv: ígosodás, mikor jön már el a te országod." Szőllős, 1877. má ó 30-án. — Halálozás. Horváth Jánosné született: Fischer Tt ezia ugy saját, mint alólirt gyermekei, vői, unokái, s szám< okonai nevében is fájó szívvel jelenti forrón szeretett kedv< érjenek Horváth János urnák, június hó 3-án életének 7( lik, boldog házasságának 42-ik évében végelgyengülés folytí örtént gyászos halálát. A boldogultnak földi maradványai fol] ló 5-én délután 4 órakor Ihászin az ágost. evang. egyház szej artása szerint felavattatván; Győrbe szállítatnak, s ott folyó 1 í-áti délután 4 órakor saját házától fognak az egyházi szertai ás megtartása után, a családi sírboltba örök nyugalomra tétetn Yldás hamvaira! —Gyermekei: Terézia férj. Solyrnosy Lászlón Fozéfa férj. Mestcrházy Gyuláné, Etelka férj. Radó Kálmánn Fői: Solymosy László, Matkovich László, Mesterbázy Gyul Eladó Kálmán. Unokái: Solymosy László, János Lajos, Zoltá Jdön, Kálmán. Irma, Jenő, — Matkovich Irma, Erzsike, Ss •olta, — Mesterbázy Ilma, Gyula, Gedeon, Jenő, — Radó Kálmá — Ugyancsak jól kiválasztotta az időt a pápai n "őgymnasium ifjúsága tavaszi mulatságára, mely folyó hó 3-i iz ugod-vadkerti fürdő helyiségében, nagy számú s igen dísz íözönség, mint az ifjúság vendégeinek jelenlétében tartatott me •V százados fáktól környezett csinos völgyben fekvő helyis< igész nap zengett a fiatalok üde zsivajától, s a többnyire de jtán érkező vendégeket már előre meglepte, kik a fiatal rend sok által készített díszes diadalív alatt robogtak be a szint Feldíszített helyiség porondjára. — Csakhamar jókedvű közönsi hullámzott a színes gyepszönyegeken, egyik ügyesen eló'kész tett szórakozás után a másikhoz lógva, vagy az erdő árnyai mélyedve, hol a csak itt-ott áttörő napsugarak meg-megar nyozták az üde, illatos levegőt, miközben élénk zenehangok durrogó mozsarak viszhangzottak köröskörül. — líobai Feri z üéje is megtette hatását és sokan nem törődve a tánctérre özön aapsugarak hevével, csakhamar táncra kerekedtek. Az igazi kedv, az igazi tánc azonban csak a nap leáldoztával vette ke detét, s a tarka lampionokkal díszített helyiségben ugyancs; járta a „hogy volt" meg az „újra.'" — mig köröskörül elev falat képezett a környék temérdek lakossága. Városunk és vid kének hölgyei képezték azonban a mulatság legszebb koszor ját. Méltó elismerést érdemelnek az ünnepély rendezői, kik él kün P. Szabó Káról tanár úrral minden lehetőt elkövettek ve dégeik mulattatására, semmi fáradságot nem kímélve a jóké emelése körül. Rég elhagytuk már Vadkertet, — visazav gyó szemeink elől helevouult az lassankint lecsendesült erc magányába, de e napon látott ünnepélyes arculata egész uton sz meink előtt lebegett, s tudja Isten mikor birjuk elfelejteni! — Fan — Figyelmeztetjük a városi tanácsol, hogy a piac és a sétatéren levő fiatal fákat öntöztesse, mert különhen l vesznek. A sétatért látogatók pedig kérik, hogy ez legalább eg szer naponkint öntöztessék meg estefelé. Reméljük, hogyatis telt városi tanács tűdeink ezen jogos és méltányos kérelmét t« jesítendi. — A hivatalos lapból. Ó császári és apostoli királ felsége f. május hó 6-án kelt legfelsőbb elhatározásával dr. K vács Zsigmond pécsi püspököt veszprémi püspökké legk gyelmesebben kinevezni méltóztatott. — Az ó-kollegium utcában lakó ST. G. vendéglő nek a színészek által adott Fatinitza színdarab annyira megtf szett, hogy másnap kérvényt adott he a városi tanácshoz, ho, engedtessék meg neki, miszerint korcsmáját a „Fatinitzához < mezhesse. — Vasárnap^ nagy számú közönség részvéte mell tartatott meg az urnapí második körmenet. Igen jó hatást szí az, hogy azon utcák lakói, melyeken a körmenet elvonult, vs láskülönbség nélkül kivilágították ablakaikat, Valamint telj elismerést érdemel a városi kapitány ur a rend fentartásáért. — Megjöttek a forró napok, ezekkel együtt a pi Amilyen bőven hullott eddig az eső, oly annyira bezáródtak ég csatornái, s igy nincs, mi a port lekösse. Igen ajánlan tehát, már egészségi szempontból is. hogy a háziurak ne sa náljanak egy kis fáradságot, s öntöztessék fel házuk előtt járdákat, melyért biztosítva lehetnek a közönség köszönei ről. — A melegről levén szó, nem mulaszthatjuk el, ho a fürdőkről is ne szóljunk. Van ugyan szép uszodánk, kan találkoznak különösen a gyermekek közül, kik azon vül élvezik a hüs vizet. Ez ellen nincs ugyan semmi kifogámk; ám ha tetszik, fürödjék bárki; de az ellen már felszólank, hogy ue sértsék a szemérmet, ne járkáljanak a vízparton iradicsomi civilben és ne botránkoztassák meg az arra menőit. Az ilyenek lehűtését ajánljuk a rendőrség figyelmébe. — A városi tanács a bástya-utcában és a Ferenciek írtje mögötti kutakat csöves kutakká alakítatta át. — Hiba igazítás. Lapunk mult számának 87-dik lapján ry fatális hiba csúszott be, mit ta nusított-ra kérünk kijavítani. — Meghívás. A casino-kert megnyitásának tánccal egyikötött s ma este tartandó ünnepélyére a casiuoi tagok, ugyrintén családjaik és ismerőseik tisztelettel meghívatnak. — Városunkban meghatlak f. é. május 31— június -ig: Lőwy Adolf leánya Sarolta, izr., 1 éves, légcsőhurut, akó István leánya Roza, re, 16 éves, agylob, Borbély János lánya Mária, re, 14 éves sorvadás. Horváth Katalin gy erieke, re, baiva. éretlen, törvénytelen. Abonyi Gyula leánya olán, ref., 7 hetes, béllob. Tipolt András leánya Karolin, e, 16 hónapos, görvélykor. Kovácsis József gyke József, vang., l'/

a éves, sorvadás. Hekler János,re, 52éves, gyolorrák. Szomorics István, re, 58 éves, tüdőlob. Szauer Lrmin, izr., 21 éves, tüdőgümőkor. Közgazdaság. — A leendő aratás. Hazánk több részén már a jövő lét alatt, a sarló legelső munkálatát megfogja kezdeni. A bánági repce megérvén, e napokban le fog arattatni. Ennek folytán uegkisértjük a beérkezett jelentéseket összefoglalni, remélvén, mgy — az aratás ideje úgyis küszöbön lévén — az eredmények éiryleg feltevéseinkkel összevágok leendnek. Az elmúlt őszszel lazánkban sokkal nagyobb tér lőn repcével bevetve, mint 1875. ív őszén; ezen terület szaporodását 10—12 százalékra lehe ennj. A vetések őszszel szépen kikeltek, s minden nevezetesebb cár nélkül ki is teleltek, s az áprilisi fagyok előtt teljes középíratásra lehetett számítani. Az április fagyok azonban az ugylevezett bánsági repcében nem kis kárt okoztak, melyet az öszszes terület 20 százalékára lebet becsülni, holott ellenben a ulajdonképeni repce, melynek akkori fejlődése szerencsére még nindenütt nagyon is hátra volt, minden kártól megmeneküit. Az deí nagyobb mennyiségű vetés a károkozta hiányt tökéletesén viegyenlíti, miért is a bánsági repcefajból gyenge közép araíást lehet remélni, mely azonban mennyiségben sokkal nagyobb leend, mint a tavalyi termés volt; mert a növény sem a férgek ragy rovarok pusztításai, sem pedig rosz időjárás által nem szenvedett. Az eddigi kilátások szerint az idei mag kitűnő minőséggel birand. A gabnenemű vetések, a jelenlegi napsugaras meleg idő befolyása alatt felette kedvező fejlődésnek indultak, s a neíaláni csekély hátramaradást is pótolni fogja, amiért is az aratás ílig fog egy heti késedelmezésnél többet szeuvedni. Ha az időjárás rendes jellemét (eső és napos időveli váltakozás} megtartja, ükkor valóban a legjobb aratások egyike előtt állunk. — Posta-utalvány Amerikába. F- hó 1-től kezdve a Magyar-Osztrák birodalom területéről Amerikába, a svájci posta intézet közvetítése mellett postautalványilag pénzt lehet küldeni. Az utalvány a rendes nyomtatványra a baseli pósta-hivatalhoz címezve küldendő, s a szelvényre a címzett neve és részletesen körülirt tartózkodási helye jegyzendő fel. Az utalvány Baselig bérmentesítendő, de tovább nem; Baselből aztán az utalványozott összegből a további díjakat levonják. Az utalványozási díjak Baselig 37 frt 50 krnyi utalványozott összegig 20 kr, 37 frt 50 krtól — 75 frtig 30 kr. A sveie-amerikai díjak a tova küldésért minden 10 frank után 20 centimé. — Távirati-djak leendő változtatása. A bécsi kereskedelmi minisztérium kebelében egy bizottmány javaslatot dolgozott ki a távirási díjak szabályozásáról. Ezen javaslatból, mely több mint valószínű nemsokára életbe fog lépni, a következőket közöljük: Ezután az egyszerű sürgöny nem 20, hanem csak 10 szóból fog állani, s ennek díja 40 kr leend; minden további díjszóért 2% kr leend fizetendő. Az eddig divatban volt 10 szavas távirati közlemények (Aviso) vagy mint sokan nevezik, nyitott sürgönyök, ennélfogva megszűnnek. Ezen kivül két díj kör fog életbe lépni, még pedig az első díjkör, mely 50 kilométernyi körben fekvő távírda állomásokra vonatkozik, csekélyebb díjjal fog birni t. i. az első 10 szóért csak 20 kr, ennek folytán péidául Pápáról Győrbe 10 szó csak 20 krba fog kerülni; megjegyzendő, hogy a 10 szóban számok is használhatók. A második díj kör egységi ára a fent jelzett 40 kros díj láb leend. — Nagy sertés. Bécsből irják lapunknak, hogy a 9dik kerületben egy hentes birtokában egy óriási sertés van, melynek hossza 200 centiméter, s derekának körmérete 198 centiméter. Az állat súlya 350 kilogram. Ezen állat a maga nemében mintaszerű tiszta, minden nedves és piszkos helyet kerül, csak deszkázott és tiszta földön alszik, egyik helyiségből a másikba döcög, s mindenféle játékot megtűr. — A londoni földalatti vaspályákat a közönség kiválóan kedveli, a meuuyiben a lefolyt pünkösdi ünnepek alatt nem kevesebb, mint 249. 438 személy által lőn használva. Lotto- és sorsjegy. Június 6-dikán prágai húzás: 36, 51, 60, 84, 65. Június 9-díkén bécsi húzás: 3, 2, 53, 21, 54. D3ÓOSÍ értélttOZSde június 9-ikén 5% metalliques 60 frt 83 kr. 5% nemzeti kölcsön 66 frt 50 kr. Osztrák aranyjáradék 72 frt 50 kr. 1860-áiki államkölcsön 110 frt 25 kr. Bankrészvény 776 ft; Hitelrészvény 142 ft — kr. London 125 ft 53 kr. Ezüst 111 ft 25 kr. Cs. kir. arany 6 frt— kr. Napoleondor 40frt 6'/, kr. Berlin (márka) 61 frt 65 kr. Felelős szerkesztő: Füredi Albin. Szerkesztőtárs: Vécsey IstvánCSÉPLŐ-GÉPEKET kézi- és lóerőre, lényeges javítással, leszállított áron, jótállás és próbaidő mellett bérmentve szállítunk. Solid ágenseket elfoga-r dunk ott, hol képviselve még nem vagyunk. Mayfarth F. és társa gépgyára majnai Frankfurtban.