Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-12-30
Szabó Ignácot tisztelte meg bizalmával. Az 1861-iki orszaggy lésen inTut a határozati párt híve hallatta bátor, - férfias szav 1865-ben a baloldalon foglalt helyet, mig a jelen országgyűlés az egyesült szabadelvű párthoz csatlakozott, melyből ujabban bank és vámügyi kérdés miatt kilépett ugyan, de a létező párt egyikének sem fogadta el programjainak pártfegyelmét, ham .szavazatára nézve szabad elhatározását tartotta fenn.—Az 1& és 1872. évi képviselő választásoknál a jobb és bal oldal hev küzdelmében a haza köztiszteletében álló két. jeles térfia Gi Esterházy Pál, és Gróf Zichy Manó voltak győztes ellen fe és" mind három jelesünktől rövid egy év alatt, ma már csak mi lehullott csillagról emlékez/ietünk; mert 5—5 havi időköz? egymás után kisérte őket sírjukba a hálás elismerés. Nagy Szabó Ignácz ravatalához az ugodi választó kerül elhozta babérkoszorúját, elküldette megbízottait, a fájdalom részvét kifejezésére, a hon maradottak pedig a harangok zngá mellett bocsátottak buzgó imát elhunyt, szeretet képviselőji örök nyugalmáért. — A reformált egyház, — és egyházkerül épületeire gyászlobogó kitűzése által adott kifejezést azon ves teség feletti fájdalmának, melyet egykori buzgó tagja, főhivata no ka' és jóllevője elhunytával erezett. — Pápa város képvise testülete, és a város lakosságának megszámlállmtlan tömege kegyelet és hála nemes érzelmével vette körül a koporsót, mel; ben jeles honfitársunk Nagy Szabó Ignácz ur ravatala a csali korvimitcai házának feketével bevont egyik termében volt fela Iitva, a virágokkal körülvett koporsó üveg fedele alatt látha volt az elhunytnak a halál cltorziíásától ment szelíd arculata. Az ékes érckoporsó fedelét a szebbnél szebb koszorúk halmaz melyet a kegyelet, és hála hordott együvé borította be, meiyt között leg meghatóbb látvány volt az ugodi választó kerület na* babérkoszorúja, melynek fehér szalagján aranybetükkel e felír foglaltatott „Az ugodi választókerület Nagy Szabó Jguácz o; szággyülési képviselőjének." " Temetése f. hó 26-áu délután tartatott meg. mely alkaton mai, Kis János főiskolai hHtanár a következsö gyászbeszéde adott kifejezést a közfájdalomnak : Tisztelt szomorú halotti gyülekezet! A lelkész mindanny szor szomorú kötelességet teljesít, valahányszor halotti beszéd tart. Mert beszéde mindenkor egy kialudt életfákíyáuak uíoh sziporkája. Nekem e kötelesség most kétszeresen szomorú. HÍ lálát hirdetnem annak, aki iránt tiszteletet, es szeretetet mélte éreztem: lelkemet mélyen meghaló fájdalom. Nagyságos Nagy ignácz ur, az ugodi választó kerület OJ szággyülési képviselőjének, halála méltó tárgya mindnyájan fájdalmának. Mert ember, jóltevő, egyházának, hazájának, nerr zeíének, .s a közügynek nomeslelkü barátja volt. Oh! ha azol akikkel éltében jóltett, irántai hála érzetükből koszorút fonnál s közéje azon könnyeket vegyitik, melyeket jótéteményeivel ai cáikról letörölt: azon koszorú lesz ez, mellyet éltében a halhí tatlanság virágaiból fűzött koporsójára. Gazdagság, és fény vég ződik ott, hol a halál elmetszi az élet fonalát: a jótétemény e és marad a hálás szivekben, s azon gyökér, mellynek virágai niennyben virulnak. Nagyságos Nagy Ignácz ur ember, és jól tevő volt. Halálában embert, és jól tevőt vesztettünk. De miért hozom én ezt fel: és épen gyász ravatalánál?! Tu Ián azért, hogy őt magasztaljam? Hangosabban, mint az ombe nyelv, beszél róla a pápai ref.lígyház, s különösen a főiskolái tolt több rendbeli alapítványa. Maga tudományosan képzett mive élek, ismerte a tudomány áldását az emberiségre; felismerte a egyház és iskolában a vallás és erkölcs ápolóját, a tudomány é világosság fákjavivójét; és volt ezeknek nemes pártfogója. •\kkor, midőn a hazafiúi kötelesség kívánta, részt vett a hoz védelmében; most, midőn a törvényhozás igyekszik a haza java itunkálui: tcuyczö volt a nemzet törvéuyadásában. Erős, hujtha atian jellem. 3Icrt a maga utján, cl nem vakítva a fénytől, me, sem ijedve a hatalomtól. Nincsen jótékony cél, mellvért, együl izeretett kedves neje Nagyságos Szalmnvári Kovács Jusztin isszonysággal, első sorban áldozatot ne hozott volna; nem vol :mber, akinek igaz ügyét, ha rá fülkéretctt, Iclckismcretes hü iéggcl ne támogatta volna. Egész életén, nem ritkán saját- kárár s, az nmberbaiáfi szeretet nemes vonása húzódik át.— Oh! b Lzon kört, melylyet kinek kinek a gondviselés az életben kiméri uiudeu ember ugy töltené be. mint ö betöltötte: bizony számo abbak volnának a jótékony intézetek, virágzóbbak az egyház s iskolák, bohlogobb a hon, e köz-édes anya. Nagyságos Nag; gnácz ur jó hazafi volt. Halálában egy nemcslclkü honfit gyá KOlUülí. Es a tiszteletre méltó nő, kinek férje, a .szeretetre méít eány, kinek édes altya, a még élő kedves nővér, és az uri család leiynelc tagja volt. Isit vesztettek, kit gyászolnak az elhunyt an?! Oh! ezt ne kérdezzétek tőlem. A nő fájdalma, aki szere ett férjét; a leány fájdalma, aki édes altyál; a testvér fájdalma ki kedves testvérét; egy család fájdalma, aki utolsó férfi ivacicát temeti: egy megszentelt fájdalom, mellyet csak érezni, di íirni nem lehet. Isten! szeretet istene! töröld el a sirók könnyeit yógyiísd be a vérző sebeket, és taníts megnyugodni szent akautódon. Tiszteit, halotti gyülekezet! A boklogultban, akinek gyás; ivatalát körölálljuk, a mindnyájunktól méltán tisztelt nő, Nagyigos Szalmavári Kovács Jusztina asszonyság, szeretett férjét ragyságos Mádainé asszonyság kedves édes att.yát; tekint. Tót! ajosné asszonyság kedves testvérét; az egész uri család a deík „Na gy íf család utoisó férfi ivadékát; a ref.egyház egyik előAtalános, borzasztó csodálkozás. — Es miért ? — Mert a parancsnokság uralmai, az önszeretet egyke yomorult élvezetei által, nincsenek eléggé megjutalmazva. A muszka kétségbe volt esve. Ügy látszik bántotta őt ogy becsülését kénytelen megvonni tőlem. Láttam, hogy szelélyem iránti becsülésének egy remény sugara villant még létében, s hogy más oldalról fog hozzám fordulni! S esakugyar .Miány pillanatnyi fájdalmas ba Ugatás után, igy szakit n meg a <endet. — I r rnm, kicsoda önnek édes atyja. -- Szeretem hinni uram, hogy önnek kérdéseit jóakaratú •zelme ejtette ki, melyért fogadja köszönetemet. Ha másként ina a dolog, fölötte csodálkoznám rajta. Azt kérdi tőlem, kioda az atyám? megmondom biró ama falucskában, a hol lakik. — Ah ! . . tehát biró! Itt ÍJZ érdemes muszka arca fölvidámult. — Éljen! kiálta örömmel.. s nemde valószínű, hogy cgy'»• ön is az leend ? — Mindenre fogadok, hogy nem. — Nem értem önt.- De hát elvégre micsoda ón? és mic osztályhoz tartozik? — En francia polgár vagyok, és semmiféle osztályhoz sem tozom. — ííát útlevele mit tanúsít? . — Azt hogy: tulajdonos, a mi tulujdonkcpcn annyi: hogy nmi sem vagyok; s ez épen nem akadályoz abban, hogy a ísületes emberek előtt, oly magasan álljak, ahogy számtalan )f és herceg nem áll. — Lássa önuek Oroszország szolgálatába kellene állani, értelmes, képzett, rövid időre sokra vihetne. Lesz tschinnjs ngja) s nyomni fog valamit a világon. — Köszönöm uram gondoskodását, de engedje megmaradti annak, a mi vagyok. — Kár. Elkezdhetné a nemesség tizennegyedik osztályánál emelhetné, hogy nem sokára a nyolcadikig jut. — Már én csak a hazámé maradok, s inkább ott utolsó, t másutt első. Többet nem szólt hozzám. Határozottan ostoba, s nem bein? való embernek tűntem föl előtte. Még csak fölérdemjelezve sem voltam! En meg fájdalmasan azt mondám önmagamhoz; „Istenem.' mikor lesz arauszkanép méltó a sza* gágraí" - kelő, s jóltevő tagját; a főiskola egyik jóltevójet; Pápa varosa, egyik előkelő polgárát, az ugodi választó kerület tagjai, orszag[í gyűlési képviselőjüket; az országgyűlési képviselők, egyik képa viselő társukat; és mi mindnyájan a nemes szivü emberbarátot £ gyászoljuk, és siratjuk. Fájdalmunk méltó, mert ő ember, jóltevő, : ii egyházának, hazájának, nemzetének, és a közügynek mindenkor , ) nemeskeblü barátja volt. • i s Isten hozzád nemes szivü emberbarát! Isten hozzád ne- , f meslclkü utolsó férfi ivadéka a derék Nagy család soká fenn ált , i családfájának. Pormaiadványaidat örök nyugalma helyérc a rész- J t vét könnyeivel kisérjük. Most r érezzük mélyen, szivünkből, hogy , I ki voltál nekünk életedben. Állítottál magadnak élő emléket a ( hálós szivekben; gyüjtél kincset jótetteiddel, mellyet a rozsda, és , t a moly meg nem emésztenek, s letétetett neked az életnek ko- , i rónája Amen. I i Ezután feltették a, koszorúk és az elhunyt, nemesi címeré- ( L vet díszített koporsót a városi hajdúk és fákjavivőkkel körülvett. , t halottas kocsira, s megindult a kísérők hosszú sora az alsó vá- , • rosi temető fele. A temetőnél az ugodi választó kerület, küldöttei j • vitték a sírboltig hol Német István ref. helybeli lelkész mondott ( i jeles alkalmi imát. — Áldás és béke környezze a bajnok porait! j Különfélék. i — A dohánnyal való visszaélést meggálló társulat j i Parisban, egy pályailyjat tűzött olyan munkára, melyben a tár- j salat által kitűzött ecl legkönnyebb úton lehetséges eléréséuek módja legyen kifejtve, e kérdésre eddig 51 pálya munka érkc- . zett ezek közül 8 angol nyelven van irva. 600 franc lesz kiosztva a 3 legjobb pálya mű írói között, a pályázati határ idő ' ; e hó 31-én jár le, — vájjon nem lenne jó nálunk egy hasonló . társulatot létesíteni nem a dohányzás hanem a túlságos korcs- u inázóx ellensúlyozására, tudtunkkal Angliában van egy ön mér- \ séklö társulat, mely igen jól lehet szervezve, titkos korcsma i kémei vannak, s a rendszabályok ellen vetőkre szigorú büntetés 1 van szabva, persze hogy elébb törvényt kellene alkotni a ré- 8 szegség megfékezésére, a minő törvény Angliában és Francia- b országban is van, és e törvény minden korcsmában ki van füg- fc gesztve, a volna a legderekabb dolog ha nálunk azon családanyák „ egyesülnének ilyen fele társulat létesítésére, kik, tudjuk, hogy ,1 a korcsmázás átkos bajait oly nyögve tartoznak viselni, harcra ^ tehát azon korcsma kertészek ellen kik a borvirágot annyira fc kedvelik. í — Calaisból irják, hogy a két francia és angol társu- " lat bizottsága már megállapította azon feltételeket, melyek szerint a La Manche csatorna alatti alagút készítése végrehajtatnék. *! Az alagút tulajdoni jogát illetőleg két egyenlő részre-lesz osztva, . tudniillik, hogy mindegyik társulat az alagút hossza felének jönne ÍJ birtokába. A költségeket a két állam kölcsönösen viseli, elkészítéséhez közösen járulnak. Az egyik társulat francia északi a vasút társulat a másik a két South Estern és Chatam campagnie, " ezek mindegyike jelenleg direct közlekedik Douvres-től Londonig 1 és vissza. A terhes szállítmányok az alagúton át történnének, s ' igy a íeherhajózás költséget cs kellemetlenségei kikerülhetők ^ volnának. Igy aztán mi is elmehetnénk Londonba szárazlábbal. — A Schának-Schah birodalmából, A cs. kir. pós- s , tatanácaos lluderer Gusztáv, (_ki tudvalevőleg a perzsiai posta- _ ügyet, osztrák minta szerint szervezte} egy magány levélben a a következő, a Schah postáján elkövetett, rablási merényleteket, ir le: „Négy hét óta (a levél kelte: Teherán, f. é. november 9-dike) postám ellen négy rablási-merénylet intéztetett, melyek közül három sikerült i*—ugy annyira, hogy a kormányzati sze- « mélyzettől azon ajánlatot vettem, miszerint szép rendemet abba ni hagyva, a postát egyszer az egyik, másszor a másik napon küld- <j< ijem el: és igy legalább a rablók nem olvashatják egész kénye- tu i lemmel az órát, a melyen műveletökre készen kell lenniük. — »( ! Az utolsó csütörtökön kiváló szerencsém volt: az angol legatio ól i hírvivője t. i. két órával megelőzte az enyémet és igy, Teherán • m J kapui előtt, szerencsésen ezt fosztották ki — a rabló urak tud- í s< j ták hírvivőin nevét, zacskói tartalmát stb., de személyesen nem '>< • ismerték; cs miután mégis valamivel előbb talpraállottak; pos- ; ta lám ez egyszer mentve lőn.— A fickókat szerencsére azonnal j z« kézre kerítették, állott pedig a szép társaság: a Schah egyik ki udvari szolgájából egy Sejid fa profeta egyik ivadékábót, melyek v< ;itt nagy tiszteletben részesiletuek), és egy harmadik egyénből, tü j kinek a rablás mestersége — eddig kipuhatoltam, hogy a nagy- el I tiszteletű. Sejid, zöld turbánjával csütörtökön egész nap hivata- vt | lómat keringette, kikémlelendő, váljon érdemes-e? a postát ki- ai I rabolni. Erős gyanúm von, hogy egyik hivatalnokom elfogadta gi | azon ajánlatot, melyet rövid idő előtt kávéházunkban nekem tet- tá , tok, azon ajánlatot t. i., miszerint „egy postakifoszlogató rész- fii [ vénytársulat^ "csendes társtngjúvá váljék, mely esetben, részesü- le J lésem főleg igénybe vétetnek, megtudandó: váljon mi és mikor ki érdemes cselekedni. A büntetés, melynek tegnapelőtt a tolvajok te alávettetlek, szigorú volt. Mindegyik jobb keze a csuklónál le- pí vágatott és nehogy elvérzés történjek? a torzított kar forró olajba fo mártatoít, mely ügyes műtét után, a levágott jobb kéz a balhoz te köttetett, mindegyik nyaka körül egy gyűrű húzatott és igy ker- sá gettettek a Bazáron keresztül, hol még bakóiknak alamizsnát is tá kellett koldulniok. Teheránon túl elfogott postarablókkal, több- fe nyíre örmény scregbőli orosz szökevényekkel nem oly részlete- re seu bánnak el, hanem egyszerűen lefejezik. — Nem cifra álla- és pofok ezek? in Láthatni ebből, hogy az aristokraíikus előítéletekkel igy! eltelt, s nyomorult, megkülönböztetésekre annyira vágyó ily nép-' ség a kevélység s gőgös dac dolgában a végtelenig megy. Egy j orosz nemes a polgárt megvetésre méltó lénynek tekinti, kivel; érintkezni .-«zegycri és gyalázat; a paraszt, meg pláne a»ak egy; ostoba barom, a tömeg egy baromcsorda vagy falka, melynek; létezése s morgása csak egy felsőbb hotalom rugóitól t. i. a" ne- j mesétől függ. E megvetés még a külföldi kereskedőkre is kiterjed, j A kevélység minden aristokratának tulajdona; hanem af mely országban, mint a muszkánál a rabszolgaság uralkodik, ott; ezen intézmény befolyása az uralkodó kasztokban, az igazság-; talán megvetés érzetét keltvén föl a rabszolga iránt, az" önző s! biu hajlamok rut, « embergyűlölő csiráit, is meg szokta teremni.] Az angol nemesség nem veti meg a polgárt. Az orosz aristok- i rata ellenben. — megszokva levén parancsolni azoknak kiket! csak állatoknak, vagy dolognak tekint — a legnagyobb meg-! vetéssel tekint le mindazokra, kik társadalmilag nála alantabb' állanak. — (Folytatjuk") í Ugodi. | Csarnok. Emlékezés. Miként a beteg, nagy kínjai közt j Kést kíván, a mi megsebzi testét, j l'gy vágyom én bú, s fájdalom után, j Hogy azok szivem —, s lelkemet messék ! j Oh százszorosan kéjnek érzem most e kint, ! Ha az évnek végén Rád gondolok megint . . . ! ! Es fejem zúg, agyam kábulni kezd , j Enmagamtól őrültként kérdezem : ; Való-e hát, vagy csak játszi álom, Hogy Néked többé — „új év" nem leszen?! Oh pedig, hogy jöttünk volna, mint auuvisxor, Kitárni Előtted, szívüiikbeu a mi forr! Mint váltunk .volna egy szív —s lélekké, Hogy kérve kérjük újra Isíenüuket: A honfit, a hőst, az Erényt magát, Taftaná meg Tebenned BÚ nekünk! — A kék szín és az őrültség. Néhány év előtt egy hir keringet a napisajtóban, mely szerint az elmebetegek, ha azok egy kék üveggel ellátott szobában helyeztetnek el,^ gyógyíthatónak állíttattak, főleg dühöskődök a kék világsugáír befolyása alatt, állítólag lecsendesülnek. E hir Olaszországból hatolt át Németországba, dc az orvosvilágtól nem nyerve hitelt, mint hírlapi kacsa a feledékenység tengerébe úszott vissza. Kitűnik hogy a hiren volt valami, sőt sok igaz is az „of mental science" folyóirat októberi füzetében t. i. a Kent grófság Maidstoni tébolydájának vezénylő orvosa dr. Davis híreszteli, miszerint néhány év óta föhb szobát, kék üvegtáblákkal láttatott el, melyekben nagyobb számú dühösködő elmebeteget gyógykezel. Sokaknál a foganat csodálatos gyors és meglepő vala, miután mindazoknál, melyeknél hatás észleltetett, ez az illetőszobábani elhelyezés után, harmad napra világosan szembe tűnt.— Örültek, melyek folyvást elronditották magukat, miután három napot a kék szobába töltöttek a legokosabb módon, mosakodásra vizet kértek és eddigi piszkukat szörnyedő csodálkozással vették észre. Dühösködők, kik mindent szétzúztak, három napi tartózkodás után a kék szobában, sajnálkozva bánták meg csinyjukat. Hysterikus leányok, melyek elmegyengeségben és görcsökben szenvedtek a kék szobában bajuktól szabadultak. Dr. Davis azonkívül azon sajátságos észrevételt tette, hogy épen a harmadik napon, midőn a javulás világos per.ee bekövetkezik, a betegek rendesen nagy mérvű homlokföfájást panaszolnak ez különben csak futólagos volt, a főfájással együtt rendesen az elmeháborodás javulása is beállott. Egy idö óta Németországban is használtatnak ily berendezések, igy például a Derndorf! Erlenmeyerféle gyógyintézetben, Coblenz mellett. — J. Franklin sirja. A titok, mely e híres északisarki utazó halálát, boriíja, ugy látszik valahára lelepleztetett. Tudvalevőleg Sir John Franklin utolsó expeditioját az 1845-dtk év május 15 kezdeményezte és az utolsó hírt ugyanaz év augusztus 16-dikán vettük tó'íe cs csak lassan-lassan tűnt ki, hogy valószínűleg 1847-ben ball meg és hogy-összes legénysége a „halas folyó"t akarván elérni, ott veszett. De most remény mutatkozik az ö és összes kísérői sírját feltalálhatni. Barrelt Tamás „A Houghtou cethalvadász második tisztje, ki 1876. június hó 12-én a Hudson szorosban hajótörést szenvedett, elért NewYorkba, és egy ezüst kanalat hozott magával, melyet egy Eskimotól kapott és mc\y Fraklin címerét viseli — Barrett ezen Eskimo által ertesitetett; miszerint azon hajó, a melyen e kanál birtokosa tartózkodott, egy d' Halloveli hegyfok közelében fekvő szigetnél a jég által összeszorittatott, a hajó legénysége az Englefceldi hegyfokon keresett menedéket, hol éhség s a hideg folytán öltöket vesztették. — Több más Eskimó is beszélte, hogy mindazon fehér embereket haláluk után bőrökbe várták és hulláikat a földön lerakva kövekkel behalmoztak, őket ilyetén a vadállatok falánkságától megóvandó. A holttestekkel együtt sok a fehérektől hátrahagyott, könyveket is temettek el — Cagleficld azon tér neve, hol a holtak nyugosznak 900 angol mértföldnyire a tengerparttól, az ország belsejében. E hely még eddig egy északisark expeditiotól sem érintetett miért is elhatároztak Nev-Yorkban még a jövő tavaszon egy ilyet szervezni, melynek feladata leend a Franklin Expeditio irományait biztonságba hozni. Megyei és városi ügyek. — Városi képviselő lestillet december 22-én tartott közgyűlése. Woita József polgármester a gyűlést megnyitván, napirendre térés előtt jelenti, miszerint a belügyministerium rendeletileg meghagyta a községeknek, hogy a szükségletnek megfelelő jégmennyiség előállításáról gondoskodjanak. — Jelenti egyúttal, hogy ennek folytán a felső város végén tisztaviz odavezetése által kellő vastagságú jég állitatott elő; s minthogy ezzel tetemes költség járt, kéri a képviselő testűiét intézkedését a költségeknek miként leendő fedezése tárgyában. — Elhatároztatott, liogy minden kocsi jég után 5 krajcórnyi dij szedessék. — A agoszíályi költségek megállapítására választott bíróság határozatát további intézkedés végett újból visszaküldvcn, és több birtokos polgármester úrhoz a birtokosságuak a határozat tudomásul rétele iránt leendő összehívásáért folyamodván, a képviselötesület üleléktolenségének ismételve kijelentése mellett, a további iljárás polgármester ur hatáskörébe tartozóul jelöltetett. Felolvastatott cs tudomásul vétetett a város pusztája és malma bérbe idását helyben hagyó megyei határozat. — Bemutatott és elforadtatolt a város pusztája és a pápai uradalmi birtok közti haárvoualok kiigazítására vonatkozó tervezet. — A legtöbb adót izélő városi képviselők nevei egybeállítására Tímár Elek elnökeié alatt Aj kay Miklós, LővvyMór és Kalmár István képviselők cűldettek ki. A honvédség" részére kijelölendő gyakorló és-lövő ér átengedésére nézve a városi birtok bérlője által kívánt kárlóflasi összeg a honvédzászlóalj 'parancsnoksága által el nem ógadtatván, az egyezkedési feltételek a ministeríum elé terjeszetui haíároztattak. — Olvastatott a jogi és pénzügyi szakbizottlágok véleményes jelentése, a gyámügyi törvény életbeléptetése árgyábau. A bizottság azon véleménye miszerint tekintettel a elszaporodott teendőkre állandó az árvaszéki előadói állomás endszercsitui és fizetése 1000 ftra, felemeltetni a másik ülnök ÍS az árvaszéki jegyző fizetése 100—100 frttal pótoltatni, egy rnokot az árvaszékhez áthelyeztetni, végre az árvaszék helyiS szegények chórusa lenne harmóniánk: „Tartsd meg Isten sokáig a mi jó atyáuk'-'! S az „új év" itt! — Oh mért is „új" nekünk! Volna a régi; nem kivántuuk mást. Hisz ekkor tón nem mondanánk néked, „Boldog év" helyett: „csendes nyugovást"! De Te! a ki soha nyugodni nem tudál, N e nyugodj most sem !! Ez év s z e 11 e m e d r e v á r! S ki boldog voltál, mást boldogitni, Szerezz nekünk éveket boldogul: Támaszd fel, teremtsd meg ön-sarjidban A' D 5 c s ő e k jellemét: — önmagad! S végezd be müvedet! maradj közöttük hát. Tanítsd öuvéred: szeretni jót, s a—hazát . . ! .' A r i s t í ti. A SZERELEM ... (Halm Frigyes.) Szivem tőled azt kérdezem: Mond meg, mi az a szerelem? „Két lélek" és egy gondolat, S egy szívverés két mell alatt! ! S mondd: honnan jő a szerelem? „Csak ugy jő, s egyszer itt terem." S tűnik et ? — ezt fejtsd ki még „Nem volt az, hogyha eltünék." Mikor legtisztább ? — mond tovább — — „Mikor felejti önmagát." És mikor legmélységesebb ? „Akkor, midőn legcsöndcsebb. íf Es mikor a leggazdagabb? „Ha mije van mindent odad. ;í * Es mond. hogy szól a szerelem? „Nem szól, csak szeret szüntelen." Közli; Saáry József.
