Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-05-20

számban támadták meg a Báturn várát a szárazföld felöl védő magaslatokat, melyet a török badak megszállva tar­tottak. Jól irányzott lövéseik alatt ugy hullott a muszka, mint a légy, s egy erdő által védve egy török lovas zász­lóalj az oroszokat oldalt fogta, s ugy aprította fel mint a répát. A nyolc és félóráig tomboló csatának vége az lett, hogy a muszkák 4000 halott és sebesült, nem különben számos ágyú és az egész pogyásznak visszahagyása után rendetlen futásnak eredtek. A törökök eme dicső győzel­mét az úgynevezett „Basibozuk"ok aratták. A basibozukok nem tartoznak a rendes katonaság közé, hanem olyan for­mák, mint nálunk a nemzetöi-ség volt. — A török hajóhad a Fekete tengerben megkezdette működését, még pedig oly mérvben, mely az oroszokra komoly következményeket hoz­hat, ugyanis 13-án Guwatinli kikötőt megszállták és 1000 cserkeszt partra szállítottak, kik a hegyek között lakó test­véreiket az őket elnyomó orosz ellen fel fogják lázítani, s ez által az orosz hadsereg hátamögött komoly ellenség tá­mad. Jelenleg a török páncélos hajóhad Suehum Kaléb nevíí orosz tengeri kikötőt bombázza, s mint azt az oroszok magok is elösmerik, már is nagy veszteséget szenvedtek a várbeliek. Legújabb. Suchum-Kaie orosz erőd hadsereg által elfoglaltatott. A Yár, tenger és földi részről egyszerre lőn megtámadva, s az megveretve., vad futásnak eredtek, mely alkalommal te­temes veszteséget szenvedtek; a várban levő számos ágyú és nagymennyiségű hadikészlet a győzök birtokába került. A lakosság részéről a győző ollomán sereg lel­kes fogadtatásban részesült. A Kaukázus számos pont­ján az oroszok ellen forradalom tört ki. A suchumi fé­nyes győzelem felette fontos és nagy horderővel bir. a török száraz­oroszok Különféle k. — A Veres tenger partjain óriási kincseket fedeztek fel. Az ott kószáló pásztor népektől valahogy az egyptomi kor­mány tudomására jött. hogy a Moitah környékén, alkalmasint a régi pharaók korából származó arany és ezüst bányák nyomait jedezték volt fel. Ezen hírről meggyőződendő, az egyptomi al­király Burton kapitányt a helyszínére küldte a dolog mibenállá­sát megvizsgálandó. Mint egy alexandriai távirat jelenti, Burton kapitány küldetését fényes siker koronázta, amennyiben nemcsak az ősrégi bányákat lelte fel, hanem egy nagy város maradékait is feltalálta, régi feliratokkal együtt, s olyan kincseket fedezett fel, melyeknek megszerzése céljából a következő őszszcl egy na­gyobb expeditio fog a lelet színhelyére küldetni. Ha ezen fon­tos eseményről bővebb tudósítások érkeznek, nem fogunk késni tisztelt olvasóinkkal az eredményt bővebben megismertetni. — Hogy a keleti háború már is minő óriási vesztesé­get okozott a nemzetek vagyonában, azt egy börzelap nyomán köz­lett kimúlásból meg lehet ítélni, mely szerint eddig már 2500 mil­lió márkára terjed a kölcsőnpapírok melletti veszteségek összege? — Hogy a szűz dohány valóságosan megérdemli azon pietást, melylyel mi magyarok iránti viseltetünk, kitűnik Tolly M. tudósnak a dohányokról a párisi academiának tett azon je­lentéséből is, mely szerint a magyar dohányban nicotin tartalom nincsen (?) s ezért szívása nem jár oly mérgező hatással, mint sok más külföldi dohányfaj. — Hogy bánnak Muszkaországban a zsidókkal. Brodyból jelentik: Radziwilow Orosz-Lengyelországhoz tartozó városban a cár manifestuma a mult napokban érkezett meg oly parancs kíséretében, hogy azt minden templomban ki kell hir­detni. E célból egy muszka hivatalnok megjelent az ottani zsi­nagógában, s föveget levéve parancsot adott, hogymiindenki ve gye le kalapját, s igy hallgassák végig a manifestum felolvasását. De a zsidók ezen nyers erőszakoskodásnak, nem engedtek, ha­nem a zsinagógát elhagyák. Erre a modem Anthiochus falraga­szok által tudata a zsidókkal, hogy ha ők azonnal a zsinagó gába bemenni, s ottan levett kalappal a manifestumot végig hallgatni nem fogják, akkor az ezen parancs ellen vétők Sibé­riába fognak deportáltatni. Természetesen, hogy ezen nyers erő­szak előtt nem maradt más hátra, mint az engedelmesség, hogy váljon a legszentebb emberi jogokat tipró muszkának fegyverére győzedelmet esedezett-e a zsidó közönség, azt nem tudjuk. De ez is egy újabb tény a muszka civilisatio terén.' —Telephonconcert. Lapunk egyik számunkban Gray tanár nagyszerű feltalálásáról a „Telephonról,, hosszasabban szólottunk, most amerikai tudósításokból halljuk, hogy april hó 2-án New­York és Philadelphia városok között az első Telephon concert a legfényesebb sikerrel ment végbe. A kíváncsi hallgatóság a Steinway-féle teremben New-Yorkban gyűlt össze, holott phila­delphiai távírda hivatalban volt azon zongora felállítva, melyen a programm szerint „Dón Pascmale" és „Martba" zenemüvekből némi részek lettek játszva; a concert ugyanazon időben tehát nemcsak Philadelphiában, hanem a 100 angol mrtföldre távol eső New-Yorkban is tisztán és meglepő szépségben volt hallható. — Minden darab bevégezte után New-Yorkból távirták Philadel­phiába, hogy minő hatást gyakorolt és a zene darab melyik ré­szét kérik játszani, Az elért siker elragadó és bámulást érdem­lőnek nevezhető, amiért is legközelebb Chicagóban is tesznek próbát, igy akarják a telephon concertezést kiterjeszteni, vagyis közel 1000 angoloiértföld távolságra! Miután ezen concertről már több magyar lap is hozott tudósítást, nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy laptársaink tudósításába egy eszmezavar csú­szott be, ugyanis ugy tüntetik fel, mintha Philadelphiában a Te­lephon készüléknek lett volna olyan forma berendezése, mint egy zongorának, ami azonban téves, mert a telephonon ilyen beren­dezés nincsen, de nem is szükséges; a concertnél egyszerűen a közönséges zongora a készülék közelében volt felállítva, s ezen lőn játszva. Különben is bár mely más zeneműszert is használ­hattak volna — a telephon concert alkalmával. — Magyarországon ez időszerűit összesen 412 hírlap jelenik meg, melyek között 208 magyar, 85 német, 42 szláv, 13 román, 4 olasz, egy francia és egy héber nyelvű. Ki hinné, hogy az óriási muszka birodalomban összesen csak 377 íap jelenik meg, tehát 35-el kevesebb mint hazánkban, azt hiszszük, hogy éhez sem kell megjegyzés, mivel a számok világosan szólanak, C s a r n o k. A HEGY TEMPLOMA. — Seidl költeménye. — A hegy tetején kicsiny templom Áll elfeledve, komoran; Az emberektől messze, messze Es az éghez oly közel van. Ajtójának kő-lépcsőinél, Miket zöld fű s moha takar, Csak olykor pihen egy-egy vadász, Kit útba ért a zivatar. A torony néma harangjait Réges-régen rozsda marja, Csak a szélvész, mí néha-néha Egyet-kettőt rándít rajta. A villámok csak megkímélik A hallgatag isten-lakot; S átcikázzák a szilfenyőket, Mik susogva állanak ott. Volt egykoron oly boldog idő, Midőn a jámbor néptömeg, A völgyből szive áldozatját, Örömdalt zengve hozta meg. A sötét erdő szük ösvényén Imádkozó nem megy ma már; r Énekét zengi a kóruson Egy-egy felrezzent, kis madár. A szép idő gyorsan elrepült, A szó elhangzott és a dal; De az ájtatosság szelleme, Az, a templomból ki nem hal. Es hogyha hosszú évek multán, Romba dőlnek a szent falak: Az ima szelleme akkor is Es — mindörökre ott marad. Es hogyha majdan a buja pázsit Benövi szentelt -romjait, Minden virág s fű azt regéli: Hogy hajdan templom álla itt. Kubányi Béla. hogy — abzug muszka. — Merénylet. A milánói piazza della Scala nevü téren a mult napokban egy véres jelenet történt. Enrichetta és Bice Sacchi nem különben Belatti Rosa jó családból való kisasszo­nyok délelőtt beszélgetve mentek a nevezett téren végig, midőn egy „hordár" őket megrohanta s egy régi kardpengével vad­dühvel közéjük vagdalt, s pár pillanat múlva mind hárman vé­res sebekkel voltak borítva. Noha a szerencsétlen hölgyek a kö­zellevő házak és kávéházakban menekültek, mindamellett az őket nyomban követő dühönc ottan is sebzőleg vagdalt reájok, s csak a legnagyobb erőfeszítés mellett lehetett a gonosztevőt megfé­kezni és bekísérni, a vallatásnál azt felelte hogy a megsebzett hölgyeket nem ismeri, tettének indokát pedig felfedezni, még most nem tartja időszerűnek. Kíváncsiak vagyunk, mit fog a ren­dőrség a gonosztevő vallatásából kifürkészni. — Háboru-térkép. Az eddig megjelent orosz-török há­ború-térképek között említést érdemel Sehl a eher kapitánynak, a bécsi katonai akadémia tanárának térképe, melyről nem régen már egyszer megemlékeztünk. E térkép 5 lapból áll, s az or­szágok színezve vannak, ára csak 1 ft 25 kr, póstánküldéssel 1 ft 40 kr; vászonra ragasztva (minden lap külön) 3ft 50 kr, postánküldéssel 3 ft 70 kr. E térkép tekintettel van a háború fo­lyama alatt kérdésbe jöhető tartományokra (orosz, török és a szomszéJos országokra} s az igényeket teljesen kielégíti, s ezért, olcsó árát is tekintve, igen ajánlatra méltó. — Kapható Faesy és Frick cs. k. udvari könyvkereskedésében, Bécs, Graben27, valamint helyben Wajdits Károly könyvkereskedésében. Megyei és városi ügyek. — Egy kis statistika Pápáról. Noha a tekintetetes megye szék- és fővárosa Veszprém, s noha ott van mind az összepontosítva, a mi öszpontosítható, noha Pápának még tör­vényszéke sincsen, mégis a gyakorlati élet terén Pápa marad Veszprém megye ütere minden tekintetben, a mit hogy kézzel­foghatóig bebizonyítsunk, közöljük városunk mult 1876-ik évi posta forgalmát. A pápai m. k. postahivatalnál 1876-ik évben kézbesítés végett beérkezett: Magyar posta terű létről: Bér­mentesített levél 88,600; bérmentesítlen 1825; portomentes hi­vatalos 2180; Levelezési lap 27,500: keresztkütés alatt 1450; áruminta 425; hírlap szám 52,000. — Értékes csomag 10,850; pénzes levél 17,520 darab. Osztrák postakerületből: Bér­mentesítettt levél 22,100; bérmentesítlen 85; hivatalos 250; le­velezési lap 1320; keresztkötés alatt 1500; áruminta. 530; hir­lapszám 2100. Értékes csomag 9530; pénzes levél 1210 darab Külföldről. Bérmentesített levél 1600; bérmentesítlen 30; levelezési lap 450; hirlapszám 900; értékes csomag 250; pén­zes levél 180 darab. Készpénzben befolyt összesen 200,000 ft. A valódi bevétel tett 14000 ft, kezelési költség 3600 frt. és igy a tiszta jövedelem volt 10.400 ft. — A városi közgyűlésről szóló jelentés tér szűke miatt a jövő számra marad. Tüzes szemek. Egy berlini szemorvoshoz a múlt napokban egy nagyon csinos és liatalszépségü úrihölgy jött gyenge szemeinek gyógyítása végett. A hölgy elbeszélé, hogy rövid pár nap alatt látási tehetsége oly mérvben meggyengült, hogy nem képes többbé olvasni. A baj okát kutató orvos nem kis meglepe­tésére észre vette, hogy a hölgy szemei feltűnő és meglepő mó­don csillognak, melynek mesterséges világítás alkalmakor rend­kívüli hatásuaknak kell lenniük, s valóban mint a tüz úgy vil­logott a szem a távolból, de közelről teljesen hasznavehetlenek voltak. A gyanakvó orvos kérdezgetni kezdé a kisasszonyt, hogy az isten nevében mit tett tulajdonképen szemeivel? A hölgy utó­végre is bevallá, hogy ő miután drámai szerepekben szokott, játszani a tüzesen csillámló szemek a közönségre a legnagyobb benyo­mást gyakorolják, azért ő valakinek tanácsát követve szemeiben olyan cseppet tett, melytől ezen felette igéző hatást lehet el­nyerni. De most, noha szemei csillognak, nagy szerencsétlenségbe jutott, mivel — szerepeit nem képes elolvasni s igy nem képes azokat meg sem tanulni. Természetesen, hogy ezen szomorú val­lomás után a még inkább kiváncsiabbá vált orvos addig kér­dezgette — a bűvös szer mivoltát, mig utóvégre is a kisasszony bevallotja, hogy az nem volt más mint „Belladonna." Vajon sike­rülend-e az ügyes orvos «rnak mesterségesen alkotott tüzes sze­meket kigyógyítani vagy sem, azt ki tudja megmondani. Irodalom és inai vészei. — Beküldetett: Bátorft Lajos állal irt „Konstantiná­polyig és vissza" cimü útirajz második kiadására szóló megren­delési ív. — A kitört háború alkalmára minden hirlapolvasónak hasznos szolgálatot tesz e munka, mert Bazíástól Konstantiná­polyig terjedő utón minden nevezetesb történeti eseményt meg­említ és igy tájékozást nyújt a múltra nézve. Szerző tárgyila­gosan irja ugyan le saját élményeit, de az egész köny vezérfo­nala: a történeti események, mind a magyar-török, mind az orosz-török háborúk idő szerinti feltüntetésében rejlik. Szerző saját tapasztalatai nyomán ez előtt négy évvel jóslatszerüleg rajzolá a jelenlegi állapotot s felhivá a magyar s tőrök nemzet létérdekének beismerése — cs tőrhetlen testvéries barátságnak uyilt eszközlésére. — A csinos kiállítású munka ára 1 frt, s meg­rendelhető a „Zalai Közlöny" szerkesztőségében. Gyűjtők min­den öt példányra egy tiszteletpéldányt kapnak. — Hasonlókép beküldetett „A házasságtörés drámái" cimü legújabb tár­sadalmi regénynek 4 füzete, irta Montepiri X., fordította Már­tó nfly Frigyes. Egy füzet ára 25 kr. A megrendelők kívánatra 2 frt 50 kr ulánfizetés mellett két nagy olaj nyomatú képet kap­nak arany keretben. Az előfizetési pénzek a kiadótulajdonoshoz Mehner Vilmoshoz (Budapest, IV., Kalap-utca 4. sz.) küla dendők. \ — Megjelent ?J A női szabászat" tankönyve s Siegler Ká­roly nyomdai irodájában 2 írtért kapható Komáromban. A mű a női ruhaszabást könnyen felfogható tanmód szerint alaposan és tanszerüen tárgyalja, ugy hogy a mellékelt 30 díszes kó'nyo­matu mintalap segítsége mellett, a/J mindenki alaposan megta­uulhatja belqle, Megyei és helyi hirek. — Mult vasárnap volt a lövész-egylet pénztára javára rendezett hangverseny a nyári színkörben. Közönség szép szám­mal gyűlt egybe, s valóban élvezetes estében részesült. A hang­verseny műsorozata igen változatos volt, s ez alkalommal nem mulaszthatjuk el, hogy a közreműködőkről meg ne emlékezzünk. Wolf Cecilia k. a. és Krausz Lipót úr kitűntek zongorajátékuk­kal, Saáry á József úr érzéssel szavalta el Jókai „A holt költő szerelme" cimű költeményét. Szeglethy urnák humorisztikus sza­valata átalános derültséget idézett elő. Czínk B-nak ocarina­productiója, valamint Nyizsnyai urnák fuvolyázása, zongora-ki­séret mellett jól sikerült. Czink Luiza és Mányoky Róza kis­asszonj'ok dalai a közönség átalános tetszésével találkoztak ugy annyira, hogy ísmételniök kellett, s valóban megérdemelték a tap­sokat. Grechenek úr, a hangversenyek lelke, elismerést érde­mel fáradhatlanságácrt, s harmónium-játéka tetszésben része­sült. Cseresnyés zenekara mint mindig, most ís kitűnően ját­szott. — Ezen estén is, valamint máskor, a szinkörnek egy árny­oldaláról győződtünk meg, mi a hangversenyeknek nem nagy előnyére válik, s ez a rosz akustika. Leginkább feltűnt ez ak­kor, midőn Cseresnyés zenetársulata játszott, mely más helyen egész teljességében, egész erejében hallható, itt azonban oly gyenge volt, hogy a pianók már a harmadik sorban is alig vol­tak hallhatók. — Megyerikben talált régiségek. Balogh Imre, enyingi lakos, midőn lucernás földjét forgatta, éidekes régiségekre buk­kant. Állnak ezek egy füles szép alakú korsó-, egy súlyos tál-, melynek alja szokatlan cifra karika-díszítményekkel van ellátva, egy több darabra tört bogrács alakú edény-, valamint négy da­rab lószerszámkulcsból, mely tárgyak mind bronzból valók. — Ezeket kiegészíté egy tüz fölé való vasrácsozat és egy a kor­sóban talált kagyló. Enying környéke megérdemelné, hogy ré­gészeink olykor-olykor oda is elnézzenek. „Vszpm," — Az úrdombról. A tagosítás jótékony hatását, már is gyakorlatilag van alkalmunk tapasztalhatni. Mindenki iparkodik saját tagosztályát a lehető legjobban felhasználni, művelni, be­ültetni. A hol hajdan a „közős legelőkőn" a lusta pásztor ásí­tozott, ott most ügyes munkás kezek szorgalmat fejtenek ki — s müvelés alá veszik a földet; a kerti ipar fejlődik, mert a sok kerttulajdonos jókora darabbal nagyobbithatá tulajdonát. Szőllő és gyümölcsösök vannak ott, a hol hajdan szántóföldek voltak, s ez által sok szorgalmas egyén vagyona gyarapodott; száz­ezerre menő, legnemesebb szőlővesszők, ezer meg ezer nemes csemeték lettek beszerezve, hogy az uj ültetvényeket terméke­nyítőleg díszítsék. Számos polgártársunk összeállt oly célból, hogy válvetve egyesült erővel teremtsenek uj szőllőkerteket; s mindenki iparkodott célirányosabb berendezés által kitűnni, szó­val olyan praktikus mozgalom jött létre, mely rövid pár év múlva vagyonosodásunkat nagymérvben elő fogja segíteni. És mint min­denütt, ugy most is csak egyes egyének jó gondolatának és gá­tol nem ismerő buzgólkodásának lehet mindent, mi e téren létre jött, köszönni. Igy például Vágó ígnác fáradsága létesített egy több tagú egyesületet oly célból, hogy a vasúti állomás mögött levő dombot szőllő müvelés alá vegyék. Lankadatlan buzgalma által kivitte Vágó úr, hogy ezen felette alkalmas földterületet,' az egyesület megnyerhesse, s ez alkalommal azon nemes gon­dolkozás és a közjó iránti áldozatkészség felett legyen szabad el­ismerésünket kifejezni, melyet ft. Devits plébános ur tanúsított volt akkor, midőn ő az urdombterületéről a többször említett társaság javára lemondott s ez által lehetségessé tette a szép eszme va­lósítását. Volt alkalmunk az új ültetvényt megtekinthetni s hí­zelgés nélkül mondhatjuk, hogy a legszebb nyomaira akadtunk ottan; mindenki egész erejéből törekszik szőllőkertjét a haladás jellegével ellátni. Pár év telte után kis paradicsom s a pápai polgárok büszkesége leend az urdombi szőllő, melj r , hogy úgy legyen, adja az egek ura! — Pápai vadászkaland. Soosfy ur jó üzletének ügyes bajos dolgai mellett a vadászat nemes passiójának is él, Ha pus­káját vállára akasztja, s a vidéket összejárja, nem szokott üres tarisznyával visszatérni; számos fúrj, fogoly, szalonka, nyúl már vesztét lelte derék vadászunk jól irányzott lövései által, sőt gyak­ran megesik rajta, hogy szerencsés csöve még á kacsát is eltalálja. No de a szerencse, még a legügyesebb vadász fegy­Weiróe sem szokott mindeukor uiosolyogm, s igy Soosfy UKon is

Next

/
Oldalképek
Tartalom