Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-06-17

világosan mutatja, hogy fezeknek egymás" iránt 1 elfogulatlan egyé- jelén a iiyugoti vaspálya-állomás főraktárának tetőzete kigyúl­nék nek kell lenni, sót az államháztartás kezeléséből példákkal ladt s mintegy 16 méter hosszúságú és 4 m. szélességű darab mustráltam, miként az állami számvevő szék tagja az állam szám- el is égett, szerencsére az őr még jókor észrevette a bajt, s a adásokat előterjesztő miniszterekkel, továbbá az állam bármely kis jelentőségű pénztáránál alkalmazásba levő hivatalnokok egy­más között nem csak testvéri, de még raásodizbení sógorsági viszonyban sem lehetnek, ha tehát a törvényhozás szent köte­lességének tartotta megvédelmezni az állam érdekeit, nem lehet feltételezni, hogy a községi háztartásban kevesebb ellenőrzést akart létesíteni, de a megyei határozat nem is ezen alapon sem­misítette meg a választást, mert a testvéri viszony bár nálunk köztudomású dolog a felebezésben okirattal támogatva nein le­vén, e kérdés bírálatába a me»yei bizottság nem bocsátkozott, hanem volt a felebbezés mellett hiteles bizonyítvány, melyből ki­tűnt, hogy Veisz úr a várossal szerződési s számadási viszony­ban áll, a községi törvény szavai pedig erről határozottan in­tézkednek és a megsemmisítés ennek alapján tőrtént. Ezen körülményt pedig én akkor, mikor a választás ellen óvásomat megtettem, nem tudtam, s igy róla nem is nyilatkoz­hattam. Mi, kik Veisz úr választását elleneztük, az óvási meg­tételét a Gyurátz Ferenc képv. úr által hangsúlyozott képviselő kötelvényből kifolyólag tettük, s ugy vélem, a városi képv. tes­tület méltóságát inkább fentartottam azzal, hogy egy törvényte­len határozatnak megsemmisítésére alkalmat szolgáltattam. Gyurátz Ferenc. Én az igen tisztelt képviselő urnák tanukat állíthatok fel arra nézve, hogy ő csakugyan ugy nyi­latkozott, miszerint Vélsz úr megválasztását csak a rokonsági viszony gátolja, és hogy különben választása ellen semmi aka­dály nem forog fen. Annálkülönösebb, hogy most me^ petitiója folytán nem ezen akadály, hanem mások miatt mondatik ki Veisz úr elmozdíttatása bizonyos szerződési viszonyok mellett a tör­vény felolvasott paragraphusaiból azonban alig lehet kivenvi, hogy azon őiszony s melyben ő áll. gátolhatná megválasztását Állításom az előttem szólók által megcáfolva nem látom, indít­ványom továbbra is fentartom. Szilágyi József. Mint indítványozó igénybe veszi a végszót s kijelenti, hogy Gyurátz képviselő úr igen szép lelkes beszédet tartott, de alapja nagyon gyenge, s talán egészen hi ányzik. A képv. testület méltóságát a felsőbb határozattal sértve egyátalán nem látja, mert az önkormányzat leglelkesebb pártö lója sem mondhatja azt, városi képv. testület olyan korlátlan joggal birna, hogy felsőbb hatóságot nem ismerne, kérvén a ha­tározatot egyszerűen tudomásul venni. Bognár Gábor. Bemutatja Veisz urnák egy más hiva tali állomás iránti pályázati kérvényét, melyben a számvevőség ről határozottan lemond. Elnök kimondja a határozatot, miszerint a képv. testület a megyei határozatot tudomásul veszi, s az új választás tárgya ban tartandó közgyűlés akkorra fog összehivatni, midőn már a megyei határozat jogerőre emelkedett. (Folytatása a jövő számban.) — A kereseti m. oszt. (jövedelmi) adó. és a tőkeme mat adó kivetési bizottság tárgyalásait Pápa városára nézve f. június hó 18-án vagyis hétfőn megkezdeni fogja, mi is az ille tök miheztartása végett eleve közöltetik, megjegyeztetvén, misze­rint a polgármesteri hivatal az illetőknek akkor, midőn a sor reájuk kerül, vagyis midőn tételeik előfordulnak, ugyanezt külön is be­mondatui fogja. • Megyei és helyi hirek. — Alulírott a leghálásabb érzéssel elismerem, hogy azon könyör-adományokaí, melyeket tekintetes Stáhly György királyi tanfelügyelő ur felhívása következtében Váli Ferenc Pápa város iskolaszéki elnök, szemevilágától megfosztott férjem, Berki Sán­dor tanító szemei gyógyítására, a pápai nemes keblű jótevőktő szerencsés volt összeszedetni, összesen 67 forint 90 krt, hatvan hét forint kilencven krajcárt átvettem. Pápán június 8-án 1877 Kek Franciska. A fenn említett, sorstól sújtott embertársunk ré­szére adakoztak: Ocsovszky Kázmér 1 fr, Pápai népbank 2 fr Tschepen Alajos 1 ír, Pauly 1 fr, Devics József 1 fr, Stáhly György k. tanfelügyelő 2 fr, Váli Ferenc, 1 fr, özv. Petiné sz Váli Mari 50 kr, Jókai Etelke 50 kr. Dr. Breuer Salamon 1 fr Pollák Hermann 50 k.i, Spátz Ignác 40 kr, Pór Jós. 30 kr Bermüller József 50 kr, Pápai takarékpénztár 2 fr, Takács Fe­renc 30 kr, Pap János 1 fr; L. B. 50 kr, Sch. J. 1 fr, Sch R. 1 fr. Ghyczy D. 1 fr, Hanauer Jenő 1 fr, Mihályi Emil 50 kr, Kalmár K. 50 kr, Hullusz János 50 kr, Kollányi 50 kr Kluge Ferencné 50 krajcár, Debreczeny Károly 30 krajcár Korbély 50 kajcár, Hunkár Béla 1 fr, Horváth Károly 1 fr Modrach Anna 1 fr, György Etelka 1 fr, Kecskés Mihály 1 fr N. N. 50 kr, E. Sz. S. 1 fr, Czibulya János 1 fr, H. Z. 20 kr, N. N. 20 kr, Kiss Sándor 1 fr, Hanauer Béláné 1 fr, Szabó Sándor 1 fr, Süttő Károly 50 kr, Rózsa István 50 kr, Makara Györgyné 50 kr, Ajkay Imre 1 fr, P. Szabó Károly 1 fr, N N. 20 kr, Gyurátz Ferenc 1 fr, N, N. 30 kr, Zárka Dénes fr, Rikóty József 1 fr, M. Muck 50 kr. N. N. 50 kr, Neubauer Józset, 1 fr, Timár Elek 1 fr, Dr. Steiner 1 fr, Egy bizonyos 50 kr, N. N. 30 kr, N. N. 50 kr, N, N. 50 kr, Dr. Klein Mór 1 fr, Lőwy L. 30 kr, Grill Gáspár 50 kr, Schöpf 50 kr, H. J 30 kr, Pósa T. 20 kr, Koller Imréné 50 kr, K. J. 20 kr, Han­nig Antal 1 fr, Varga József 30 kr. Bocsor István 1 fr, Gold­berg Jakab 20 kr, N. N. 20 kr, Träubl Lázár 30 kr, Rosen­thal Ferenc 20 kr. N. N. 20 kr, Lehner Dávid 20 kr, Oester reicher 30 kr, Klein Fülöp tanító 20 kr, H. K. 50 kr, Bermüller Gyula 50 kr, Mayer János 50 kr, Antal Gábor 50 kr, Füredy Albin 1 fr, Vértesi Leánder 1 fr, Lazányi Béla 1 fr, Magvassy Pál 1 fr, Bella József 50 kr, Szelestey Lajosné 1 fr, Szilágyi József 1 fr, Halasi István 1 fr, N. N. 50 kr, N. N. 40 kr. Woita József 50 kr, Geböck Gyula 50 kr, Vághó János 50 kr, L. M 20 kr, T. Zs. 50 kr, Lőwy Sámuel 30 kr. Fogadják a segély zettek legforróbb háláját. — Alapszabályok megerősítése, A vagyontalan férfia és nők kórházi ápoltathatása céljából alakult pápai krajcár-egylet alapszabályai a belügyminisztérium által megerősíttettek. — E hó 12-én Kozma Sándor kir. főügyész a helybe liókbörtönt vizsgálta meg, minek bevégezte után Sopronba utazott. — Napokban egy derecskéi embernek két ökre a bor­sosgyőri uton elesett, s mint mondják, a léptályog áldozatai let­tek. Ha ez való, ugy jó lesz e bajt figyelemmel kisérni. *>- Megakadályozott szerencsétlenség. E hó 9-nek éj­személyzetet föllármázván, a tüzet csakhamar elnyomták. Mint beszélik, valami oda tévedt rakéta okozta volna a tüzet. TüZ. Mult kedden déli 12 órakör Bartíza Dénes föld­birtokos alásonyi erdője ismeretlen ok folytán kigyuladt. A tüz az erdőben levő juhakolba is csakhamar belekapott s dacára min­den oltási kísérletnek, 210* drb. ürü közőí mintegy 1Ö0 darabot ehetett csak megmenteni; de ezek közül is csak 8 maradt ép­ségben, a többi — többé kevésbé — sérülést szenvedett. Az egyik­juhásznak felesége is súlyosan megsebesült. Csütörtökön^ Farkas János írevü, pápai cserepes le­gény a nórápi templom tetejét javítván, véletlen csUszás követ­eztében mintegy 7 öl magasságról lezuhant s rögtőn szörnyet halt. — Gr. Esterházy Pál Ő exlja mint a „Győri K." irja, orvosai tanácsára a nyarat déli Tyrolban a levicsi fürdőben fogja tölteni. Adja Isten hogy mielőbb teljes egészségben térjen vissza. — A helybeli uszodában a fürdési idő következőleg osztatott be: a tükör- és zártfürdő nyitva van naponkint reg­geli 6'/ 3 órától déli 12'/ 2 óráig, és délután 2 órától esti 9 óráig. A tükörfürdő a nők által naponként délelőtt 9 órától 10% óráig és délutáni 2 órától 4'/, óráig használható amikor a nők úszás ban oktatást is nyerhetnek. Úszásban oktatásért a dij Wajdits Károly egyleti pénztárnoknál előre fizetendő, ugyanitt kaphatók ürdő bérletjegyek azon kedvezménynyel, hogy 12 jegyért csak 10 J e gy ára fizetendő — Köszönetnyilvánítás. Az ifjúság által rendezett ta­vaszi mulatság költségeinek fedezéséhez Csillag Mátyásné asz­szonyság 5 frttal, Szwoboda Vencel ur 5 frttal, két ismeretlen 2 frttal járulni szíveskedtek, miért a rendező bizottság hálás köszönetét nyilvánítja. — Látogatás a népbanknál, A regényíró, a költő, hogy hőseinek jellemét a népéletből meríthesse, felkeresi a né­pet mindennapi életmódjának teljesítésénél, felkeresi mulatsága nál, felkeresi bánatában, fel örömében; megnézi az ájtatos bú­csújárót, meg a templom látogatóját; beszél a bérkocsissal, a hordárral, a napszámossal, favágóval és cseléddel; megismerke­dik a korcsmákkal és tivornya házak látogatói és ezek szoká­saival, végig hallgatja a törvényszékek tárgyalásait, figyel az elítélt arckifejezéseire; s a mit fennt és alant tapasztalt, látott és hallott, miudezt müvében átidomítja és tanúságképpen az em­beriség javára értékesíti. A nép ismerete azonban nemcsak a a regényírót érdekli, hanem a közélet figyelmes kísérőjét és a közjó előmozdításán fáradozókat is; mert azt, hogy egyes dolgok és cselek vényekről a nép miképen gondolkozik, csak is a nép működéséből lehet megítélni. A nép szegénységének és az anyag téren napfényre jövő sok bajainak előidézője rendesen nézetei és forgalmaiból származnak, s ezért nemzetgazdászati lag már felette fontos az idevágó gondolkozásokkal megismerkedni, mert csak is ez által lehet a téves nézetek ellen küzdeni. A kérdés, e cél eltéréséné csak az. hogy miképen lehet a népnek ide vonatkozó és titokban rejtett gondolatait kifürkészni ? Egyes emberrel beszélni a felől hogy íinanciáját miképpen kezeli — nem lehet; Egyes ember szemlélni tetteit ide vonatkozólag ugy szólván kilesni — szintén lehetetlen; s igy nem marad egyéb hátra, mint a nép pénzügyi telteit felkeresni ott a hol azok léteznek,s igy látottak nyomán nyert tényekből következtetni s ezen következtetésből a nép nem­zetgazdászati észjárását kell kifürkészni. Okvetlen ezen cél lebegett a pápai lapok szerkesztője előtt midőn megbízását adta. hogy a pápai népbankot látogassam meg. Nem volt résztetes utasítás, zsebemben, s ennélfogva a mozgásra szabadtért nyer­tem s épen ezért mielőtt még a Nagy Ignác úr féle ház kapu­ját átléptem volna, már gondolkozni kezdtem váljon a hová szá­mos polgártársunk be s ki jár, lehet-e valamit egy jouruálistá­nak még felfedezni, fog-e ott valamit említésre méltónak találni a miről mindenki ne tudna, mert a népbank utóvégre ismeretes minden tekintetben.—Ezt, érezve s a megbízás nem teljesítésé­től restelve eltökéltem hogy jöjjön a minek jönni kell; s bátran felmentem a széles lépcsőzeten s a jobb oldalon levő komoly vasajtó csakhamar gyanítani engedé, hogy értékes tárgyak biz­tosítása végett van ő régisége hivatva s bizonyára az intézet főbejárását képviseli. Benyitottam, s a korlát előtt megállván valószínűleg nem tudták szándékomat kitalálni a nagy könyvek előtt szorgalmasan dolgozó tisztviselő urak. Voyta igazgató úr után kérdezősködtem, noha távolléte nem volt előttem titok, mert szándékommal egyszerre kirukkolni nem akartam, annál jobban esett és l'ebátorított azon szívélyes fogadtatás melyben részesí­tettem és azon készség melyei a bank szorgalmas könyvvezetője Stampfl Gusztáv ur nekem mindent megmutatni és érdekes ma­gyarázataival illustrálni szives volt: felnyiták a mázsás köny­veket, melyekből meggyőződtem a bank jelenlegi előnyös hely­zetéről, pontos és célszerű vezetéséről, s talán ha kértem volna még a két nagy Wertheimer tartalmát is megmntatják. Majd Dietrichstein pénztárnok úr hatalmas új „Nargilejét," melyből hiába szívogatta füstöt, nézegettük s okvetlen a keleti harctérre vezet beszédünk, hogy ha egy váratlan esemény szavainknak momentán véget nem vet. Karmolását éreztem lábaimnál s nem" kis meglepetésemre szolgált egy fürge kis tarka cicát ruhám­mal játszadozva látni — a népbank helyes kis miemieje ez, mely előnyös sajátságainál fogva figyelmünket igénybe vette. Nem tudtam elképzelni, hogy ott hol az értékek légmentesen elzárt vas pénztárakban deponálva vannak még a nemes macskafaj ol­talma is szükséges lenne — azonban csakhamar jobbról levek fel­világosítva. Az előzékeny pénztárnok ur épen a cica fontos hi­vatását akará demonstrálni midőn az okos állat jót gondolva, gyors léptekkel vadászatának szinterére a zálogosztályba ira­modott; s ez által megkönnyítve szándékom kivitelé, mert hogy beszerzésének értékét megérthessem a zálog-osztály előzékeny főnöke Tschepen úr késznek nyilatkozott megmutatni mind azt — a mit látni tulajdonképeu úgy is óhajtottam. — A zá­log osztály három tágas szobát vesz igénybe, az első óriási rezes vérttel ellátott könyvei minden féle íróasztalai és szekré­nyeivel, a felvételi hivatalt képezi; a falon csünggő olajnyomatu képek már tanúbizonyságul szolgálnak a felől, hogy itten még ilyesmire is lehet előleget nyerni. Bevezettetvén a zálog tárgyak I. magazinjában, a csodálkozásomnak nem valék képes kifeje­kifejezést adni, nem képzeltem, hogy ily nagyszerű s különbö­zőnél különbözőbb tárgyakat együtt lelhessek. Mindjárt az ajtó a falon csüngő hegedűk a megszorult* zenebarátról tanúskodik, a bőröndben lévő újdanatúj fehér nemű, bizonyára valamely jó mulató deák tulajdona, pisztoly, revolver, pompás kétcsövű fegy­ver tanúságot tesz, hogy á vadászni szerető emberek sém ke­rülik ki a szorultságot, egy roppant sereg új cipő, csizma, pa­pucs arra mutat, hogy az iparos szorongatott helyzete hozta mindezeket e helyre és a mi a legtöbb, az a kisebb nagyobb pakkokba csomagolt ruhanemüek ezer és ezer darabja, itt egy kisszerű zsebkendő, egy szegény mesterlegény ünneplő köntö­sét, egy ennél valamivel nagyobb a mulatni szerető szobaleány vasárnapi ruháját, majd egy csinosabb pakban az urirenflhez tar­tozó hölgy selyem és díszes női uszályos rokolyáját tartalmazza, ékes menték, felöltők, gyermek ruhák, uri szalon rokk, frak, téli kabát, nadrág, mellény és kitudja előszámlálni mi mindent rejt az ezer meg ezer számú burok. Csüdálkoztam bámultam, s előbbeni jó kedvemet nyomott hangulat válta fel, midőn elgondo­lám, hogy egyrészt a kereskedelem pangása, másrészt pedig a vétkes mulatási kedv szülte az itten képviselt tárgyak össze­gyűltét. De ez még kis dolog ahoz képest amit a II. szobában észleltem; két hotel számára való ágynemű, téli bundák, kidol­gozott bőrök, prémek, egy gyapjúval megtömött zsák, egy se­reg rézgyertyatartó, kávé-őrlő, több réz mozsár, a megváltót áb­rázoló szent kép, rézmetszetek, nagy tükrök, fali és álló órák, egyszóval majdnem minden házi eszköz képviselve van itten! Eszembe jutott minő érzelmek kényszeríthették az egyeseket ta­lán megszokott és kedvelt tárgyaiktól megválni; gondolatomban láttam a kétségbeesett atyát utolsó rokját elzálogosítani, csak­hogy síró gyermeket ma még kenyérrel elláthassa; feltűnt előt­tem a beteg tehetlen özvegy, ki egyetlen párnáját pénzzé teszi, csakhogy nyomorult életét még egy napig fentarthassa; de fel­tünk lelkem előtt a dőzsölni szerető könyelmü elem is, mely ru­háját, ékszerét elzálogosítja, csakhogy ezen estélyt zene mellett tölthesse, feltűnt a tánc bálványozó hölgye, ki selyemneműét ide küldi, hogy a legközelebbi bál költségeit fedezhesse! — Minden tárgyhoz itten vagy könyhullatás vagy pedig az élvezetvágy ka­caja van csatolva; s az emberiség árnyoldalának szomorú tör­ténete fűződik az itt látottakhoz I De ez csak a kétségbeesés és a könyelmüség jelvényei; melyhez hogy a pohár csordultig tel­jék még a butaság és együgyűség és a nemzetgazdászati kis­korúság nevetséges tényei is járulnék ! Egyik arany, ezüst pénzeit hozza be, s pénzét zálogba adja, hogy érte kamatot fizethessen! Egy földműves a jó időkben szerzett 20 krajcárosokból egy jó csomót hozott és tett zálogba, s kamatot fizet csak azért, mivel 20 krajcáros darabjai fényesek s úgymond sajnálja kiadni, noha péuzre szorgos szüksége van! Ez a kiskorúság a nemzetgaz­dászati inferioritás az együgyűség, s talán a butaseg s lehet az álhiuság jelképe; és ilyen nézetek nem szórványosan, hanem tö­megesen fordulnak elő, amiből következtetni lehet, hogy népünk szegénységét gondolkozásuk gyarlósága, s a pénz fogalmának, a kölcsön értelmének téves ismerete nagymérvben mozdítja elé. Ezen bajokon csak a népnevelés fog segíteni! Fájdalomtelt szív­vel gyorsan hagyám el a különben üdvös működésű és jó szer­vezésű intézetet, s az ember tragoeiliájának egyik részét meg­tanultam volt ismerni. — Tüz. nál balra egy lakatos mázsás satuja I a szerszámokat képviseli, Tegnap d. e, 11 órakor tűzi veszély volt az úgynevezett hamuházaknál: Rövid idő alatt 4 ház lett a lángok martalékává. Elismerést érdemel Gr. Pongrácz Károly alezredes ur, ki személyesen a veszély helyén az összes tiszti karral meg­jelent és ott a honvéd legénységet a tűzoltó parancsnok rendel­kezése alá bocsájtá; kik az oltásnál derekasan ki is tüntették magokat, s ezek erélyes müködésöknek köszönhető, hogy na­gyobb szerencsétlenség nem történt. — Városunkban moghallak f. évi június 7—13-ig: Toch Salam onnő, izr., 99 éves éves, aggkor. Dr. Krausz Miksa leánya Valeria, Eugenia, izr., 8 hónapos, ránggörcs. Német János nő, rc, 35 éves, merevgörcs. Reiner Márton, rc. 63 éves, szélütés. Kákics Roza, 36 éves, tüdővész. Ács Jánosné, rc, 47 éves, vizkor. Boros András leánya Anna, rc, l 1 /* éves, torokgyik. Wohlgang Wolf gyke, izr., 3 napos, gyöngeség. Gubács Imréné, rc, 70 éves, aggkor. Füstös József leánya Julia, rc, 3 /< éves hurut. Molnár László rc, 70 éves, aggkor. Kukorelli József gyke«.,Jó z s ef, rc, 14 hóna­pos, aszály. Fejes Mihál leánya Mária, rc, 1 hetes, gyönge­ség. Buiis Rosalia, rc, 22 éves tüdőgümőkor. Torma Ka­talin leánya L o u i z a, rc, 3 hónapos, aszály, törvénytelen. D r á ch Ignác, izr., 60 éves, szélütés. Tanügyi hirek. — Értesítés. A pápai polg. leánytauodában az 187'/ 7-ik tanévi vizsgálatok folyó 1877-dik évi június 18-án kezdődnek, s e hó 21-én fejeztetnek be. Még pedig: Június 18-án délelőtt 9—12-ig s délután 2—5-ig az I-ső osztálybeliek vizsgáltatnak meg; június 19-én a II. osztály, június 20-án pedig a III-dik osztály vétetik vizsgálat alá, délelőtt 9—12-ig; délután 2—5-ig. Június 2i-én 9—11-ig vizsgáznak a növendékek a francia iryelvből, délután 3—6-ig tartatik mindhárom osztálylyal az ének és zongora vizsgálat. Mely vizsgálatokra az illető szüléket és tanügybarátaít kiváló tisztelettel meghívja. Pápán, 1877. június 12-én. Az igazgatóság. Tarisznya. A SZAMÁRBŐR. Szőkefitől. Vasárnap van, meleg is van, ki fog otthon maradni? Mikor szinészeink szamárbőrben fognak játszani. Tódulnak is tömegesen a pápai színkörbe, Hogy élvezzen közönségünk először szamárbőrbe. Hála Istennek! hogy egyszer, hogy egyszer már itt vagyok, Sóhajt egy vén polgár, s szeme az örömtől ragyogott, Megnézem én fűtői-fától e híres szép darabot, Tudom is, hogy ma a szamárbőrben csak jól mulatok. Szép nagysád! mily boldog vagyok én ma itt közelében, Mond egy páholy-lovag szép delnőjéhez jó kedvében; Hiszen mindketten oly vígak vagyunk ma a színkörben, De ki is ne érewié magát jól a szamárbőrben \ Ugyan kérem, legyen immár csendesen, szép magzatom, Igy hangzik egy erős rnaiszter-hang ott fenn a karzaton; Ne tartsa annyira baglyas, kócos fejét elembe, Mert tudja meg, én már Pesten is voltam §zauiárbőrbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom