Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-06-17

vinák visszaajáudckozásáiiak és a török küldöttség magyarországi látogatásának. A könyv a következőképekkel van díszítse: Abdul Ham i d szultán arcképe és névjegye (thurája). — M u s tafa Tahir Bej. — Emléklap a corvina-cod

exekből.i— Korvina-címlap. — A küldöttség bevonulása Budapestre.— Sei kh Szulejman Effendi. —Hűszni Bej.— Hodsa Mehemmed Effendi. — A küldöttség csoportképe.—Gül Baba sirkápolnájában. —Fákl yásmenet a küldöttség tiszteletére. — Abdul Kerim diszkardjának átadása. — Falamennyi kép a magyar mellett egyszersmind török aláírással is el van látva. Az emlékkönyv ára fűzve 1 frt 25 kr, diszkötésben 2 frt 50 kr. Kapható Mehner Vilmosnál, Budapesten. Kalap-utca 4. sz. A díszesen kiállított müvet ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Ugyanazon kiadónál megjelent s beküldetett „A házasságtörés drámái" cimü legújabb társadalmi regénynek 6-ik füzete, irta Montepin X., fordította Mártonffy Frigyes. Egyes füzetnek ára 25 kr. — Színház. Szombaton, jun. 9-én adatott Toto, a francia nemes, nagy vig operetté. Liptai L. (Toto}, Lángh Etel (Katalin),'' Mikéi (Massapein) és Érczy (Piton) énekükkel és ügyes játékukkal zajos tapsokat arattak. Közönség kevés számmal. Vasárnapján. 10-én, „A szamárbőr," tüneményes bohózat, A hiúságért megbüntetett király leányt Hunyadi Margit (Lilial jól személyesítő. Mikéi (Cocambo} humoros játékával folyt mos derültségben tartá a nagyobb számmal megjelent közönséget; úgyszintén jó alak volt a király leánya helyett saját leányát férjhez adni akaró kancellár, Beó'dy is. A darabban előforduló tüneményes képek jól sikerültek. — Kedden, június 12-én „A kintornás család." A szép tehetségű s korán elhunyt T'-th E.-nek müveit többszőr láttuk ugyan, de ennek dacára mégis mindig élvezettel szemléljük azokat, mert alakjai az életből vannak véve. Dicsérettel kell megemlékeznünk Abouyinéról (Jucika), Berkinéröl (Bimbóné"), Berényirői (Bimbó LacQ s Beödyröl (Dáma Nácí), kik átgondolt, jól alakímtt szerepükkel a közönség elismerését vívták kí, — Szerdán jun. 13-án „A bőregér," vig operetté, Müller karmester jutalomjátéka. Straussnak, e kedves zenéjü és mulatságos dalműve igen jól sikerült, miben a karmesternek, Müller urnák legfőbb erdeme van, ki fáradhatlan buzgalma s szakavatott művezetése nemcsak ennek, de az eddig előadott operettek sikeréhez is legnagyobb mértékben hozzájárult. A szereplők jól betöltötték helyüket, s különösen Liptcy L. és Lángh Etel énoke részesült általános elismerésben. Közönség közép számmal. — Csütörtökön, jun. 14-én „A szerelmes pap," vigj. 2 felv. E darabnak cime sokat viszszatartott, pedig benne épen semmi sertö sem fordult elé. A fiatal theologust Beó'dy nagyon jól személyesítő, nem különben jól játszott Hdnyady M. (Beaumenaid k. a.} Vincéné ügyes játékával többször jó kedvre derítő a kevés számmal megjelent közönséget. Ezt követte: „Szükség törvényt bont" pályanyertes vígj. 1 felv., mely mindvégig derültségben tartá a közönséget. Ezúttal színészeink figyelmébe ajánljuk, hogy mielőtt kilépnének a színpadra, vizsgálják inog öltözetüket, hogy nem szorul-e a szabónak gyógyító kezére. Ma, vasárnap színre kerül „Kossuth és Batthyány" eredeti történelmi korrajz, 5 felv. — E darabban előforduló képlet: Kossuth Lajos imája és Budavár bevétele alleg. csataképet görögtüzfénynyel világítva, előadja az összes társulat. Ezen, tetemes költséggel kiállított jeles szin műre felhívjuk a közönség figyelmét.—Látcső. kinevezett hivatalnokokra bizni. Őszintén önmagunkkal I nal jogérvényessé lesz. S mint mondják, hivatalosan le is monM egyei és városi ügyek. JRápa városának, közgyűlése f> hó O-én. Noha önkormányzatunk nem a legújabb korban vette ere detét, s ennélfogva méltán reményleni lehetne, hogy ezen iustitutió népünk vérébe már egészen átment légyen, mégis az e téreni tapasztalás majdnem av. ellenkezőt tünteti elé, ugy hogy ezen sarkalatos népjog hazai intézményeink között a legfejletlenebb ős ezért a minden oldalról leselkedő, minden hibáinkat kiaknázni törekvő elleneink olykor-olykor már azt is szokták fejtegetni, hogy—mi magyarok az önkormányzat magasztos intézményére még éretlenek vagyunk; sőt még nemzetünk tagjai között is vannak sokan, kik ezen nézetnek nyilvános kifejezést adnak, s örömmel ragadnák meg az alkalmat a nemzet kezéből az önkormányzat gyeplőjét kivenni és ügyeink vezetését egyc \s a r n o k. EMLÉKEZÉS. Gyermek valék és ti szerettetek, Szerettetek jó lánykák engemet: Szerelmetek örök, hü záloga Ott ége homlokomon s lángola : Az édes csók! Szemeitek csillogó sugara, Mely szivein minden dobbanására Oly gyöngédeden figyelt, őrködött, Oh! mily hamar eltűnt, elköltözött, Oh, mily hamar! Midőn piciny, bibor-ajkitokon Euyelgve játszott a bájló mosoly; Mosolygtam én is, mint a napsugár, Melyet a virág kebelébe zár, Kebelébe zár. Hófehér, bársony, kis kezeitek Mi sokszor simiták hajfürtimet! S én forró csókjaimmal leptem el, Mig kebleteken pihent e kebel, — Kis kebelem. r V' Es én boldog voltam, boldog nagyon. Nem ismerém, mi a kin, fájdalom; Csak egv érzéssel volt szivem tele És ez sziveitek hő szerelme, Szerelme volt! r Es most, hogy árván állok egyedül: Szivem örömre többé nem hevül; Mély sirom fölött megtörve állok . . . Oh! mért hagytatok el jó leányok, Oh! mért? . . . miért? Ipolyvötgyi Béla. szerű idevonatkozólag számot vetve, elfogulatlanul az ügyet megbírálva csakhamar azon eredményt fogjuk találni, hogy bizony-bizony van valami igaz azon állításban, miszerint a& önkormányzat minálunk gyenge lábon áll, s nem termi meg mindazon, a népre nézve üdvös gyümölcsöt, mely abból várható volna, ennyiben tehát igazat kell adnunk a panaszlóknak, holott ismét azon következés, hogy mi magyarok az önkormányzatra éretlenek Volnánk, roszakaratból vagy éppen reactionális vágyból eredő hamis állítás. Éppen azért, mert népünkben a saelíemi erő ezen térnek áldásdús betöltéséhez megvan, nincsen joga senkinek állítani azt. hogy mi nálunk jó és talán kitűnő önkormányzat lehetetlen lenne, sőt elten kezőleg, ha a fennálló, igaz hogy jelentékeny bajunkon segítünk, akkor nemzetünk e téren intézményére büszke lehet. De miben rejlenek e tőreni bajaink? Azon büntetést érdemlő közönbösségben, melyet népünk éppen e téren a közügy roppant hátrányára tanúsít. Ezt érzi mindenki, s ezen érzet azon elégedetlenségnek egyik rugója, mely hazánk minden részében egyre nyilvánul; de a közvéleményben és a sajtóban csak szórványosan, s akkor is csak oly alakban, hogy az ügynek inkább ártalmára mint hasznára volt a felszólalás. Pedig a baj forrását csak őszintességünk által lelhetjük fel, s csak ezen őszintességből eredő erkölcsi erőnk leend képes a gyökeres orvoslást véghezvinni. — Epoly röviden mint nyíltan szólva: önkormányzatunk nélkülözi a világosság jótékony melegét, s ez nem más, mint a nyilvánosságnak és ellenőrzésnek a nép általi gyakorlása. A nyilvánosság ellen borzasztó ellenszenvet találtunk éppen ott, ahol azt követelni és ahol arra büszkének kellene lenni; pedig ez korántsem jelenti azt, hogy az illető közeggel, melynek működését ellenőrizzük, egyszersmind bizalmatlansággal is viseltetünk, sőt ellenkezőleg a nyilvánosság gyakorlása, az önkormányzat biztosítása azon támpont, melyre az illető leginkább építhet. A nyilvánosság a te hetségnek és tevékenységnek a legszebb elismerést képes szolgáltatni, megnyugtatja a népet, s biztosítja a közeget minden a sötében működő intraguától. A nyilvánosság gyakorlásának hiánya okozza, hogy a törvények végrehajtása a legroszabb, a nyilvánosság gyakorlásának hiánya eredményezi azon, sajnálatfal kell mondani, de igaz dolgot, hogy hazánkban a visszaélések és egyes közegnek zsarnoki önkényes eljárása oly gyakori, hogy az alkotmányos élet ellenei éppen ezekből meríthetik a legtöbb érveket az egész intézmény megdöntésőre célzó törekvések támogatására. Az előbbieket összefoglalva: önkormányzatunk rosz, mert nincsen a nyilvánosság és ellenőrzés kellőleg gyakorolva és a nyilvánosság és ellenőrzést a nép nem gyakorolja azért, mivel a közügyek iránt vétkes indolenciával viseltetik. — Lapunknak ezen közönbösség megszüntetése képezi egyik főfeladatát, s miután tetteinket csak is a haza és a nemzet érdeke szabályozza, nézeteinkkel pedig a hegyek mögött nem szoktunk maradni, hanem nyíltan reá mulatunk bajainkra és ezen bajok orvoslásához a tőlünk kitelhelőt tekintet nélkül meg szoktuk tenni, azért csak kötelességünket teljesítjük, s elvünknek adunk kifejezést, midőn csekély erőnkhöz képest megkezdjük a nép figyelmét a közügyek iránti érdeklődősre felhívni remélvén, hogy ezen érdeklődés legalább városunkban az ázsiai apathiát szük térre fogja szorítani. -- Városunk önkormányzatának szive a közgyűlés; tisztelt polgártársainknak kimerítő és körülményes tudomás szerzésére alkalom és módot nyilunk az által, hogy nyilvánosságra hoztuk a sziv lüktetését vagy is közgyűlésünk tényleges mű ködösét. E célból közöljük az egyes képviselők beszédéit, melyekből bárki is megismerheti azon elveket, melyek a meg bízott városi atyákat a közjó előmozdítására irányzó mükö désökben vezérelték. A tehetség, a szorgalom és ügybuzgóság éppen ez által Ítélhető meg, s a jó és egészséges nézetek ter jedésénck útját csak is ezen módszer képes előkészíteni és tért nyit ez a törekvésre, tért a közügyek iránti buzgólkodásra, s végre tért a jónak nyilvános elösmerósére; érdekeltséget gerjeszt a gyűléseken mondottak cs működők iránt, felfrissíti a köz szellemet, s idővel a közömbösséget korlátozni fogja. Az összes vidéki sajtó terén igaz ugyan, hogy egyedül állunk, de meg vagyunk győződve, hogy Pápa város példáját máshol is kö vetni fogják a mit szivünkből óhajtunk. S midőn végtére ide vonatkozólag első közleményünket megkezdjük, azon kívánságot csatoljuk hozzá, hogy: Legyen világosság! Közgyűlés. Elnök: Woita József polgármester, jegyző: Nagy Boldizsár városi főjegyző, jelen voltak a városi tanács tagjai közül: Szvoboda Vencel tanácsnok, Körmendi Pál ügyész, Czink János városi főkapitány, Osvald Dániel árvaszéki előadó s a városi aljegyzők. Az elnök az ülést megnyitván, az utolsó ülés jegyzőkönyvét felolvastatni rendeli, melynek hitelesítése után. Dr. Lőwi László képviselő felszólal: Vaunak oly házak Pápán, honnét mindenféle rondaság az utcára üríttetik. Ilyen a Griff fogadó, melynek hátulsó kapuján minden szemét lé kifolyik s az utcát a legkellemetlenebb illattal tölti be, kér e tárgyban erélyes intézkedést. Vágó (mérnök). Uraim! Méltóztassanak e részben erélyes intézkedéshez nyúlni, tessék jó példával elöljárói, bizonyosak lehetünk, hogy mentek leszünk e kellemetlenségektől s hogy az uradalom gondoskodni fog a Griff fogadó tisztán tartásáról. Szilágyi J. Tisztelt képviselő testület! Ezen pontot nagyon léoyeges ős életbe vágónak tartom, és azt volnék bátor indítványozni, hogy komoly felhívás intéztessék a tek. elnök úr által a város polgáraihoz, hogy ne legyen szabad semmiféle rothadásnak induló tárgyat, se semminemű ronda vizet az utcára kiönteni. (Helyes). Brader S. Helyeslem elöltem szóló képviselő úr nézetét, de hogy ezt jobban elérni lehessen, csatornázást kellene behozni. Woita elnök. Biztosítom a tiszt, képviselő urakat, miszerint intézkedni fogok, hogy ezentúl sem a Griff bői, sem egyéb helyekről mint pl. szodavizgyárakból semmi rondaság ne bocsáttassák az utcára, ennek nagyobb biztosítására egy pár rendőr fog éjjel nappal az utcákon járni s erre felügyelni. Felolvastatott a megyehatóság azon határozata, mely Vélsz Károly urnák számvevőül lett megválasztatása az 1871. 18. tc. 36 és 37 §§-ai alapján megsemmisíttetik, mivel Vélsz K. ur a várossal szerződősi s számadási viszonyban áll. Körmendi Pál. Tudomásul venni kérem. Ha a képviselő testület a határozatot jogerejünek látja, a választás iránt intézkedni méltóztassék. Szilágyi J. Tisztelt képviselő testület! Amint etten határozatot a tisztelt képviselő testület tudomásul veszi, ez ázondott Vélsz ur a tanács előtt, ez tehát abban a percben jogérvényes és a tiszt. kép. v. testület intézkedjék, hogy mához egy hétre az uj választás megejtessék. Sze testei. En tisztelt képviselő testület egészen más nézetben vagyok, mert ma a közgyűlés tudomásul veszi a törvényhatóság határozatát, azonban nem tudhatni, hogy a képviselőtestület vagy a városi polgárság közül nem fellebbezi-e meg valaki a megyei határozatot, nem felebbezi-e még Welsz ur? igy a megyei határozat Welsz urnák kézbesítendő, a kézbesítés és a mai naponi tudomás vétel után csak 14 napra lehet a választást kitűzni. Jegyző. Welsz urnák lemondását nem lehet szabályszerű lemondásnak nevezni. Gyurátz F. Hogy Vélsz urnák lemondása hivatalosan megtörtént-e, és hogy választásának megsemmisítése törvényes alapon nyugszik, meg van-e arról győződve a tiszt, képviselő testület? Hogyha közönynyel veszszük a dolgot, hogyha a képviselőtestület annélkül, hogy megvizsgálná, valjón Vélsz K. ur megválasztásával a múltkor törvényt sértett-e, egvszerüen elfogadja az elmozdító rendeletet és majd választ az illető positióra, eljárása nem lesz következetes s nem fogja emelni méltóságát, tekintélyét. T. képviselő testület! Köztudomású, hogy a testületi gyűlésekben — a legtöbb esetben a felmerült kérdések felett a többség dönt. A kimondott eredmény azonban már nem a többségé, hanem a gyűlésé. Ezen állítás igazságát tanúsítja a gyakorlat, követeli a jözan ész. Vélsz urat e testület gyűlésében megválasztotta a többség; az eredmény kihirdetésével azonban ő a képv. testületnek s ez által a képviselt váiosi közönségnek megválasztott hivatalnoka lett. A képviselőtestület azért szerintem tartozik annyival mind a maga. mind a város tekintélye iránt, hogy jelzett választási tényivel csakugyan a törvény ellen vétett-e, s igy az e választást visszautasító rendelet igazolt-e? Mert ha csak könnyedén áthaladunk az ily eseteken akkor bár akaratlanul is fél fogjuk ébreszteni azon gyanút, hogy képv. testületünk ugyanazt, amit ma fehérnek állít, holnap — egy visszautasító rendeletre — feltétlenül feketének declarálja. Azon hivatalnokot kit ma megválaszt nyugodt lélekkel, holnap — a megyétől jött visszautasításra, a nélkül, hogy a választásnak törvénytelenségéről meg volna győződve — azonnal teljes készséggel félre veti állomásáról. Nem utasíthatjuk vissza ekkor egyszersmind az oly féle megjegyzést sem, hogy ha igy megy nálunk a dolog, akkor a választásoknál kár lesz alkalmat adni a pártalakulások s mérkőzésekre, egyszerűen kérdezzük meg, ki ellen nem lesz kifogás Veszprémben s válasszuk meg azt. Vagyha ez hosszas s költséges .eljárás volna, akkor kérdezzük meg a kisebbséget — tekintet nélkül arra, hány tagból áll; - melyik jelölt ellen nem fog protestálni? s az legyen a megválasztott. (Hangos éljenzés, másfelöl ellenmondás/) Ismétlem, a képviselőtestülettől megvárja önihéltósága, tecintélye, hogy eljárásában következetes legyen, s egyszer meghozott határozatát, — inig annak törvénytelen s káros voltáról meg nincs győződve ne ejtse könnyedén a porba, hanem a törvény által kijelölt uton s módon törekedjék érvényre emelni. A testületeknek következetessége a törvényes alapon élesztik irántuk a népben is£a bizalmat, tiszteletet, másrészről emeli a polgári önérzetet s a?hü ragaszkodást a meghozott intézkedések iránt. Legyen szabad.itt példákat felhoznom a történelem lapjairól: Utalhatok Rómára, hol eke mellől vittek el embert a legmagasabb hivatalra, hol mészárszékből vittek el férfiút cousulságra. Utalhatok Locrisra, hol ki volt mondva, hogy a ki már. egyszer kimondott határozatot megdönteni akarja, vagy csak ily nemű indítványt hozott, elő, azr halál fia. Utalhatok Athénre, melynek kebelében Socrates, mig az ítélet ki nem mondatott, erélyesen védte magát, de a mint halálos ítéletét megkapta, többé nem védte magát, s midőn barátai ennek okát kérdezek azt feleié: „Ezt egy testület hozta!" Tiszt. képv. testület! Ismétlem, hogy nincs az ügy constatálva, váljon a megválasztás törvényes alapon történt-e vagy sem, mivel a választás ellen kifogást tevő Horváth Lajos képv. úr a hozzá intézett kérdésre is ugy válaszolt, miszerint a törvényben Vélsz ur megválasztásának akadálya nincs s a most a felolvasott megyei határozatból sem látom kifejtve a megválasztásnak törvényes akadályait, szent kötelessége tehát a tesületnek méltóságát, önérdekét fehnlartartania, hogy a mi tegnapelőtt fekete volt, nem fehér az ma, hanem ma is fekete. (Hangos éljenzés, más felöl ellenmondás.) Antal Gábor. Nem akarok addig ebbe az ügybe bele szólni, mig az erre vonatkozó törvénycikkek felolvastatnak, nehogy oly hibát kövessek el, mint előttem szóló tiszt, városi képv. ur, kérem az idézett törvénycikkek felulvasását. Jegyző. Felolvasta a 36 és 76. §-kat. Antal Gábor. Elismeri, miszerint ha a megye megváltoztatja a városi képviselő testület határozatát, joga van fellebbezni a belügyminisztériumhoz, de helyén levőnek látja, hogy a nem közmegnyugvássaí hozott határozatok egy fölsőbb hatósághoz felebbezhetők legyenek, mert mind a városnak, mind az államnak érdekében áll, hogy jogában fegyen az elsőbb hatóság végzéseit a törvény értelme szerint, ha azzal ellenkeznék, egy másik felsőbb testület megváltoztathassa s a szeréüt a képviselőtestület nem mondhatja el, miszerint ő olyan egyesület, mely felsöbbséget nem ismer. Gyurátz Ferenc barátom sok históriai példát hoz fel, melyek a jelen esetre épen nem alkalmazhatók, én is tudnák nagyon sokat idézni, melyek épen ennek ellenkezőjére vezetnének. En a megye határozatát, a törvény értelmével egyezőnek látom s ezzel a képviselő testület tekintélye egyátalában sértve nincs, kérem a határozatot egyszerűen tudomásul vétetni. Horváth Lajos. Tiszt, képv, testület! Személyes kérdésben és tárgyhoz szólni kívánok. Gytirátz képv. ur a választáskor mondott szavaimat félre'magyarázta, mert én egyáíalán nem mondtam azt, hogy Welsz ur megválasztása nem ütközik törvénybe. Csak annyit mondtam, hogy a községi törvény nyílt kitétele nem tartalmazza azt, hogy a számvevő és pénztárnok testvérek nem lehetnek, de a törvények intentiója,. miszerint a községi néuülárnok számadását a számvevővel vizsgáltatja meg