Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-05-06

A lap szellemi részét illető közlemények a szerlcesztő laltására: Főutca 20. sz , emelet, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, "WajditS K-ároly könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben, intézendők. Pápai Lapok. Vegyes tartalmú hetilap. 6 VASÁRNAP G. 5. János G. 5. Rog. )~ 23B.J. elf.) . 7 Hétfő Szaniszló)ker.járó Gotfrid )® 24 Ráfi )^ 8 Kedd Mihály ) nap Szánisz. ) c 25 Szem Heti naptár. 9 Szerda Gergely ker. járó nap. (r. kath. Hiob (prot.) 26 (izr.) Előfizetési dijak: I Egy évre 6 fr. — Félévre 3 fr. — Negyedévre 1 fr. 50 kr. Egy szám ára 15 kr. Htrdetéselv 6 hasábos petitsorban 5 kr, XL"yÍlttér"b©It soronkint 10 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. i 10 CSÜTÖRTÖK Áldozó csütörtök 27 Szath.) . 11 Péntek Beatrix (r.kath.) Adolf (prot.) 28B.S.hai)

s 12 Szombat P

ongr. „ Pongr. „ 29 SB.6.p.)~ tölti be hivatalát? E kételynek van némi alapja ismeretlen egyéniségek irányában, de törvényhatóságig városi és községi tisztviselőknél ritkán; mert ott az emberek működésükből, multjokból, munka-körükből meglehetősen ismerik egymást. Hogy e szempontokból az egyéneket helyesen megítélhessük, nem kellene egyebet tennünk, csak azt kérdeznünk magunktól, hogy a kit a közügy vitelével meg akarunk bizni, meghiznók-e a magunk ügyeinek intézésével? Akit akár képzettség és tehetség hiányánál fogva, akár jellem, gyengeség, önállótlanság s más ilynemű gyarlóság miatt nem tennénk saját ügyünk képvelőjévé, ne kivánjuk azt mások nyakára se tolni. Ha csak ezen egyszerű elvet tartanok mindnyájan szem előtt, hogy a mit magadnak nem kívánsz ne tedd másoknak, mindjárt nem alkotnánk az önkormányzat terén oly valóban felfordult világot; hogy gondnokká akarjuk tenni azt, kinek tán magának is gondnokra volna szüksége, biróvá azt, ki a jogot legtöbbször megsérti, képviselővé azt, aki a maga képét sem képes és nem is akarja viselni, kamatbekajtóvá azt, a ki tán legtöbbel adós, mások felügyelőjévé, ellenőrzőjévé és parancsnokává azt, a ki legtöbbektől függ stb. Igaz, hogy az ország kormányán egy időben a magyar oligarchák szivesebben láttak egy dobzse Lászlót, mint egy Hunyady Mátyáshoz hasonló erős fejedelmet. Kis körben is akadnak emberek, kiknek önérdeke [annál jobban reményiheti a kielégítést, minek kevésbbé oda illő egyének állanak a közügy élén. Igy gondolkodnak mindazok, kik az ügyeket szeretik összezavarni csak azért, hogy a zavarosban halászhassanak. A rosz fizető adós az oly hitelezőt szereti, aki a kamatot nem meri követelni, a rosz fizető bérlő az olyan pénztárnokot, a ki ellene nem mer fellépni és mindig akadnak emberek, kik az ily egyéneket nem tetteikből Ítélik meg, hanem hangzatos szavaikból, melyeket önző céljaik fedezésére takaróul használnak. Minden ily visszaélés előtt elzáratik ott az ut, hol a polgárok a közügyekben lelkiismeretesen járnak el, s mindenki, a ki a közügyben valamit tenni akar, meggondolja legalább azt, hogy a maga ügyében hasonlólag intézkednék-e ? Hol pedig ennyi erkölcsi érzék sincs a polgárokban, ennyire sem érzik a felelősség súlyát, mely rajok hárul az önkormányzati fontos jogok gyakorlásánál: ott a jobb elemeknek alig van más teendőjük, mint a visszavonulás, s az értetlenség és lelkiismeretlenség miatt tönkre megy az önkormányzat. A harctérről. Az orosz hadsereg már egész Moldvaországot hadcsapataival elfoglalta s a Duna partjain fekvő Braila, Galatz, Reni, Ismail és Kilia városokat erős hadtestek által megszállotta. Mindazonáltal csak e hó 15-e vagy 20-a körül leend a muszka hadsereg egészen a Duna mellett összpontosítva. S ekkor az előkészületekből ítélve Braila és Galatz között fogják a Dunáni átkelést megkísérlem, e célra már is a legnagyobbszerü előkészületek tétetnek, ugyanis a Dunát az imént nevezett két város között vizalatti aknákkal (Torpedókkal) védik, hogy a törökök dunai hajóhadát távol tartsák. Egyátalában véve fontos szerepet játszhatna a tőrök-dunai hajóraj, s tekintve nem megvetendő erejét, hosszabb időre ellentállhatott, s megakadályozhatta volna az orosznak mindennemű átkelési kísérleteit, de a mint a jelenlegi tényekből következtetni lehet, furcsa nyugalommal szemléli s megengedi, hogy a muszka torpedók által Galatz és Braila környékén a Dunát magának biztosíthassa. Miután a dunai török hajóraj mindenesetre activ részt fog venni, nem leend felesleges annak összetételét felemlíteni, ugyanis ezen hajóraj következőképen van szervezve: 3 páncélos kazematt hajóból, 12 kilenc hüvelykes Armstrong ágyúval, 3 páncélos torony-hajó, 15 Armstrong ágyúval, 10 páucélos kazematt ágyúnaszád, 20 huszonöt fontos Armstrong és 2 Krupp ágyúval, 4 vas monitor 8 Krupp ágyúval, 8 fa ágyúnaszád 32 db. kisebb ágyúval, 4 hadigőzös (szállító hajó) 8 ágyúval és még 23 egyéb felszerelésnélküli jármű, nemkülönben 11 kisebb egy ágyúval ellátott gőzös. Ebből kitűnik, hogy ezen tekintélyes hajóraj kétszeres előnyt képvisel, mivel a muszka a Dunán egyetlen egy hadihajóval sem rendelkezik a miért is a hidverést könnyen megakadályozhatják, s a szulinai kikötőbén horgonyzó nagy páucélos hajók pedig a muszka hadihajók előtt a Dunát elzárni hivatva leendnek. Tekintve tehát ezen tekintélyes erőt kétszeres bün gyanánt róható fel, hogy török részről mi sem kisértetett meg a muszka által eszközlött torpedók lerakása ellen. Legújabb hirek jelentik, hogy egyrészt a törökök a Dobrudzsában tekintélyes erőt gyűjtenek össze, s folyton küldenek katonaságot ugy a dunai, mint az ázsiai harctérre is. Önkényles zászlóaljakat szerveznek, többek között egy önálló lengyel légiót is, mely lengyel zászló alatt ,' --» •"»--,„, -i Pápa 1877. május 6-án. Segélyt a török sebesültek számara! Az aldunai síkság viszhangzik a harcmének ijesztő tombolásától; mert a világbéke erőszakos kezek által szét van tépve s a hazánk könyél képező nagy folyóban lovát itatja a kozák! Mint hajdan Dsingisz khán pusztító csordája rabolni a müveit nyugot ellen, úgy tör most a moszkvai had' zagyva néptömege békés szomszédunk, az ottomán nemzet ellen. A harc, mely most fejlődik, egy szabad nép élethalálharca zsarnoki szolgahad ellen. S midőn a török nemzet kezében a népjog, a szabadság és az alkotmány védelmének szent zászlója leng, ugyanakkor a népjogot tipró, a szabadságot megölő s az alkotmányos életet kigúnyoló ellenfele rabláncot csörtet. Ezen rablánc iszonyú zaja elhangzik hozzánk is és feleleveníti a meggyilkolt lengyel nép szenvedéseit, feleleveníti a 10000 védtelen Jomud nép vért fagyasztó lemészárlását, feleleveníti az egyesült görög katholikusoknak a kancsuka bitófa és Siberiába küldés állal Intőktől való erőszakos megfosztását, s végre feleveníti mindazon kegyetlenség és embertelenségeit megszámlálhatlan sorát, melyek ezen névhez „muszka" füzve vannak. A mohamedán nép büszke lehet múltjára; mert története hőstettekben gazdag, s tagjai az emheriség számára olyat létesítettek, ami a világ műveltség-történetében fényleni fog mindenkoron. A csillagászatot ők alapították meg, a számjegyirást ők találták fel, ők fejlesztették a bölcsészetet, ők az orvosi tudományokat, a művészetek terén mai napság is csodáljuk ama remek architektonikus müvet, melyre Spanyolgrszág méltán büszke, s melynek neve az „Alhambra." Egy Haíiz, egy Ferdusi a világirodalom első tagjai között ragyog s Harun AI Raschid kalifa műveltség tekintetében minő óriási alakot képviselt! De mindezeknél nagyobb azon szolgálat, melyet ők a delejtünek használatba vétele által az emberiség számára hoztak, még pedig azon delejtü által, mely nélkül világkereskedelem lehetetlen lett volna, s melynélkül Columbus nyugatfelé törő nagy útjára még gondolni sem mert volna. Szaladin szultán volt az, ki legelőször gyakorolta a türelmetesség elvét. A török nép jellemvonásai közé tartozik: az őszinteség, a becsületesség és a vendégszeretet. Ennek minő sötét ellentélét képviseli a muszka; mit köszönhet neki az emberiség? semmit. De nem: a kancsuka, a wutki és a siberiai bányarabok eredeti orosz találmány; jelleme a csalárdság, a ravaszság, alattomosság és a határtalan durvaság. Történelme telve vérrel, telve erőszakoskodással, telve millió szerencsétlen embernek könyhullatásával, türelmetlenség és zsarnoksággal. Hősei? a vérengző Iván, az élvhajhászó Katalin, a szolgalelkü Potemkin, az embertelen Kutusoíf s a vad MuraweíF! Oroszország a zsarnokség és a vallási üldözés hazája; óriási sírkert az, melyben az emberi jog, méltóság és szabadság durva erőszakkal van eltemetve. Holt lelkek tanyája az. Es igy ilyen szörnyű conglomeratum még elég merész, népek felszabadításáról szólani! Magyarország táraköve, alapja, bástyája a jog, s a magyar nemzet jogáért is küzdött mindig — s a jogot védelmezte, tisztelte mindenütt. Törökország joga a napnál fényesebb — s ezért már rokonszenvünk az ő részén lenne a nagy harc alatt. De a török nemzet lételével, saját jövőnk is összefügg s ezért leghőbb óhajtásunk fegyvereinek győzelmet kivan. De a török nemzet iránt hálával is tartozunk s azért ezt leróni szent kötelességünk. És mint szabad nép rokon érzelmünknek az által kölcsönzünk legszebb kifejezést, hogyha a harcmezőn megsebzett vitéz török katonák felsegélyezésére tehetségünkhöz képest adományunkkal járulunk! Mi ezen felhívást intézzük minden igaz magyar férfihoz, kinek szive nemzetünk jövőjeért dobog, minden honleányhoz, kinek lelke zengzetes nyelvünkön csügg, minden polgárhoz, kinek érzelme van a jog és a szabadság iránt! De ezen felhívást intézzük azokhoz is, kiknek lelke az atyák vallásán függ; mert gondolják meg, hogy az orosz győzelme a katholikusok és protestánsok elnyomását jelenti, gondolják meg, hogy az orosz invázió első eredménye Oláhországban a zsidók üldözése, kirablása, meggyilkolása volt. Nemeskeblü hölgyeink pedig, mint mindig, ugy most is vegyék kezeikbe — a magasztos ügy létesítését, alakítsanak bizottmányt s lelkesítsék a talán közönynyel viseltetöket — s nyújtsanak tetlök által magasztos példát, melyet az ország minden részében bizton követni fognak, s a szabadságot védő- szent Isten áldása kisérje emberbaráti tettöket!"

;;

") Hogyan megy tönkre az önkormányzat! Rég közmondássá vált már, hogy: „parva sapientia regitur mundus," kevés bölcsességgel kormányoztatik a világ; hát még egy megye vagy város kormányzásához mennyivel kevesebb bölcseség kívántatik! Mégis hányszor kell elszomorodva tapasztalnunk, hogy még ez a kevés bölcseség is hiányzik azokból, akik hivatva vannak a megye, a város ügyeit intézni, vagy a kiknek feladata azokat legalább irányozni és ellenőrizni. Az önkormányzat minden polgárra nézve a legszebb tér, hol belátását és szellemi tehetségét érvényesítheti, jellemét s erkölcsi emelkedettségét mások és maga javára gyümölcsöztetheti, a jogot, igazságot győzelemre segítheti, a közjót folytonosan előmozdíthatja, bármely önző magán érdeknek a közérdek rovására történő kielégítését visszautasíthatja. De hányszor látunk a közélet terén épen az önkormányzatnál oly jelenségeket, melyekből csak azt következtethetjük, hogy az önkormányzat tényeiöi nem emelkednek hivatásuk színvonalára, mert nem képesek felfogni a valódi érdeket s a közjó előmozdítása helyett annak hátramozdítóivá, az önérdek fékezöi helyett annak — a közügyek terén — támogatóivá lesznek. Az önkormányzat ilyetén eltörpülésének, ezáltal elvégre annak rosz hirbe hozásának és tönkre jutásának oka nem annyira a polgárok értelmetlenségben van, mint azon lelkiismeretlenségben, mely a mások javát és a közjót semmibe sem veszi és épen nem érzi az erkölcsi felelősség terhét akkor, midőn a legfontosabb ügyekben határoz. Ha valaki saját ügyeit intézi komolyabb megfontolás és előrelátás nélkül és e miatt tönkre megy, vagy becsületét veszíti: egyszerűen azt mondjuk rá, hogy könnyelmű ember; de aki oly ügyekben jár el megfontolás nélkül, mi nemcsak az ő ügye, hanem vele együtt másoké is, aki ily ügyekben cselekszik anélkül, hogy cselekvényének eredményét komolyan meggondolná és magával együtt másokat is bajba kever: az lelkiismeretlen ember. A könnyelműség által az illető csak magának szerez bajt s talán még a könnyelmű egyénre sokan azt is mondják, hogy jó ember; de a lelkiismeretlen ember veszélybe dönt másokat, kik benne megbíztak s a legnagyobb visszaélést követi el. Különösen elő szokott ez fordulni a tisztviselők választásánál, hol a legtöbbször személyes tekintetek az irányadók; pedig valamint a fejedelem, ugy a nép előrelátásának is abban kell nyilvánulnia, hogy embereit jól meg tudja választani. Igaz, hogy a közügyek terén az ily lelkiismeretlenségnek mindig azokott mentsége lenni. Betöltik például a hivatalokat képtelen egyéniséggel a megfontolatlan választók; mindegyik láthatja, hogy az illető nem felelhet meg kötelességének, de hát a pályázó jó családbeli, vagy az édes apja s több rokonai hajdanában jó szolgálatot tettek a közügynek vagy vannak neki érdemei a pártéletből s több ily fontos tekintetek megnyugtatják a választók lelkiismeretét. Arra nem gondol a megfontolatlanul választó, hogy ily egyének hivatalba állítása által csak a közönség terheltetik, a közügyek intézése nehezíttetik, a közvagyon veszélyeztetik, a hatóság tekintélye aláásatik. Ezek mellékes tekintetek, ennél fontosabb az, hogy az illetőnek kenyérre van szüksége. Vagy nem lehet azt tán megítélni előre, ki hogyan •) Adományokat a szerkesztőség is elfogad.