Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-02-17

A krajcár-egylet által terjesztetik a köz­szellem, melynek hatása alatt minden tag meg­szokja a nemes célokra való közremnnkálást má­sokkal, terjesztetik az önbizalom, mert az együtt működés eredményéből minden tag meggyőződik, hogy nagyobb társadalmi bajok is elháríthatok sokszor csekély áldozattal, ha az áldozat alól magát senki ki nem vonja. De azt mondhatja valaki, mire megyünk egy krajcár befizetésével, hisz az oly .csekély, hogy belőle alig lehet valami célt előmozdítani? Igaz, hogy egy ember adománya kevés, de sok ember adománya sokra megy. Vegyük fel a leg­roszabb esetet, hogy Pápa városában nem ta­lálkozik több, mint 400 ember, aki kész lesz a betegek ápolására hetenkint egy krajcárt adni. Akkor természetesen nem lehetne mást tenni az egyletnek, mint arra szorítkozni, hogy a hozzá forduló betegeket erejéhez mérve elhelyezze az irgalmasok kórházában. Itt 50 krajcárt keli fi­zetni egy betegért naponként s igy a begyü­lendő 200 forintból ellehetne helyezni 12 bete­get egy hóig, a mi járványok, például hagymáz (lyphus) idején igen nagy fontossággal hirhat. De nein reméljük, hogy Pápa városában a kraj­cár-egylet több tagot ne számítson, sőt bizton hiszszük. hogy a mellett, hogy mindjárt az első évben az irgalmasok kórházában pár ágyat fen tart. még alaptökél is lesz képes gyűjteni az egylet és pár évtized múlva képes leend a hozzá fordulók igényeit teljesen kielégíteni.— E reményünket támogatja azon tény, hogy mind­járt azon barátságos ebéd alkalmával, hol a kez­deményezők a krajcár-egylet megalakítására egy­másnak kezet nyújtottak, 32 forint jött Össze, mint az egylet első alaptökéje. Fel is hívjuk polgártársainkat, hogy min­denki ismerősei, barátai, hozzátartozói körében munkáljon oda, hogy az egyletnek minél több tagja legyen és a nemes cél pártolásából senki, aki csak a heti egy krajcárt lefizetni képes, ma­gát, ki ne vonja. Mindenkitől csak egy krajcárt kérünk, de krajcárból lesznek az ezerek. Ha mindnyájan meghozzuk ezen áldozatot, mindjárt lesz neki szép eredménye s bár helytelen volna azt hinni, hogy mindjárt kezdetben mindenkit, ki az egylethez fordul, betegségében kellőleg el tudunk látni: nem lehet kétségünk a felöl, hogy ennek partján buján tenyésznek az erdő virágai.— Az egász völgyet vén tölgy- és bükkfák árnyékol­ják oly szépen, hogy inkább emberi kézalkotta helynek tűnik tel, mint a természet munkáidnak. A fák ágain vidám madarak hangicsálnak, — s az erdők egyszerű lakója a semmi ékessel fel nem biró csalogány zavartalan hallattja báj-dalát itt nap­közben is. Valóban oly szép volt a hely, hogy az ember­nek lelkét elragadta, s önkénytelen tisztelet, hála ébredt a kebelben az alkotó iránt, ki templomát ily fenségesen szép helyekkel ékesítette fel. Hol a test úgy, mint a lélek megnyugvást és gyönyörűséget talál. Hol minden egyszerű, és mégis minden arra emlékeztet, hogy ily nagyszerűt nem láttunk. Arthúr majd nem tudta szemeit elfordítani a helyrül. Haladt, nem is ügyelve lábai alá, előre a fűben ; taposva a virágokat s forgatva ártatlan ma­dárkák fészkét ! — Oh! ha itt találnálak, te életem egyetlen vágya téged, mint zárnálak epedő kebelemre ! — Sohajtá Arthúr lelkesülten — De hiába, nem látlak nem talállak. Már majdnem a völgy végére ért volt, midőn egy levágott fa törzsököt talált. — JS!o itt megpihenek és úgy megyek tovább hazafelé - monda mialatt a törzsre leült. Ismét álmadozásba merült, s még a mellette csattogó csallogányt sem hallotta. - A faradság és a lelki kimerültség is, - a kellemes hely is elalta­tok végre az ifjút; ki végig nyúlva a gyep pázsit­ján szendergett, mosolygó ajakkal Álmában talán az ismeretlen kedvest ölelelte keblére? Az álmok világát nem lehet kormányozni ! Aa ifjú Dombházi tehát ép azon a helyen aludta pár évtized mulya képes lesz az egylet önálló kórházat tartani fenn, és a jövő nemzedék há­lával gondol azokra, luk az intézményt létre hozták, mert a társadalmi élet mai egyik leg­nagyobb haja általa megorvosoltatok. ^ A. A folyó február 10-én tartott városi közgyűlésből. A polgármester úr elfoglalván elnöki székét, föl­olvastatott Dr. Jakobi Sámuel lemondása képviselői ál­lásáról. Helyébe a következő póttag Brenner József lé­pett, a jogügyi bizottságban üresen maradt helyére pedig azonnal közfelkiáltással Ajkay Miklós választatott. Bemutattatik a jogügyi bizottság jelentése a ta­gosító bizottság számadásának megvizsgáltatására!. A számadás eredetiben, a jelentés pedig másolatban Né­meth Mihály tagosító bizottsági tagnak visszaadatní ha­tároztatott. A költségvetés az adóknak különnemüsége sze­rint történt új kivetése alapján kimunkáltatván, ez most igy elfogadtatott, nehogy a városi pénztár ezen újabb kinyomatással is terheltessék és a megyei hatóság részé­ről történendő megerősíttetése igen messze halasztassék. A városi számvevői állomásra választás nagy élénk­ség-és érdeklődéssel ment vé»be. Kijelöltettek a folya­modók közül Csoknyai János, Markhót József és Ma­yer Imre, mivelhogy ezek mindenikének 10—10 aláirott ajánlója volt. Az első választásnál 94 szavazatból Mark­hót kapott 40-t, Csoknyai 32-t és Mayer 22-t. Az újabb ismételt választásnál pedig 84 szavazatból Markhót nyert 61-t, Csoknyai 23-t. — Markhót Józsefnek számvevői állásába felesketése a legközelebbi közgyűlésre halasz­fatott. Az izr. orth. aut. hitközségnek a városi tanács­hoz régebben beadott kérvényére hozott tanácsi határo­zat elleni fölebbezésére, hogy az izr. vallásközség uta­sítassék kormányilag eredetileg kapott címének haszná­lására és az újabban fölvett általános hitközségi elnevezés elhagyására: szavazás vétetett foganatba és a tanács határozata 31 szóval 19 ellen fogadtatott el helyesnek. Már pedig a többség csak is tüntetési vágyból sza­vazta le a kisebbséget; mert ott minden jó nyelvérzékü ember tudja, hogy a nevek fogalmakat fejezvén ki, az élőnyelv nem ok nélkül cselekedett akkor, midőn a kü­lönböző fogalmaknak más-más neveket választott kife­jezőikké. Minden egyházi felekezet, a belső lelki életnek gondozására támadt egyesülete a hívőknek, általában hitközség. Ez általános fogalom. Ennek különösségeit teszik azután a különböző hitmeggyöződésen alapult fe­lekezetek; igy az orth. hitközség és vallás-hitközség, vagy épen rövidebben vallásközség. De meg társadalmi s közigazgatási szempontból sem helyes bármely elfo­gadott elnevezést, különösen ha ahhoz különös fogalom köttetett, bármikor tetszés szerint változtatni; hát még akkor, midőn ama cimzet épen felsőbb hatóság utján nyeretett. Egy képviselő. édes álmát mely apja szerint legveszélyesebb volt reá nézve. Es az apának, fájdalom igaza volt/ — Az apák, ha bizalommal volnának gyermekökhöz, sok bajnak vehetnék elejét ! (Folytatjuk.; BÁLBAN. Tele terem, jaj be fényes, Illatos lég benne, Nincsen nekem, de vau másnak Virágos jó kedve. Akármerre tekintek is, Csak víg arcot látok, Boldogságtól sugározva Repülnek a párok. Karra kapva ideáljok, Mint szélroham mennek; Engem pedig gondolatim Innét messze visznek. Hiányzik itt a főalak, Hisz mind oly egyforma; Választani! arcot nehéz, Ruhát könnyű volna. Otthon búsul, vagy (alán mái­Szép álmát aluszsza Egy szép alak, a legszebb lány, Szivem királynéja. Mindenki vig, én búsulok, De ha ő itt lenne: Kinek volna, mint én nekem, Olyan széles kedve! F. K. Jenő. Közigazgatási bizottság ülése. (V.) A közigazgatási bizottság február havi gyű­lése érdekesebb monumentumokban szegény volt. Legérdekesebb volt mindenesetre a közigazgatási bizottságnak a minisztériumhoz terjesztett évnegyedes jelentése, melyet minthogy csaknem összes megyei éle­tünket átkarolja, főbb pontjaiban közölni szükségesnek látunk. A közigazgatási bizottsághoz az 1876-ik év vé­géig beérkezett és egyszersmind elintéztetett 47 köz­igazgatási jellegű, 12 adó-, 1 tan-, 7 posta- és tá­vírda-, 9 mérnök-építésügyi ügydarab. Az alispáni hivatalhoz okt.—dec. hóban beérkezett 2755, elintéztetett 2676 ügydaiab, az elintézetlen 79 közül 22 a májusi közgyűlésre tartatott fenn. mig 57 jan. 1-én elintézés alatt volt. Az árvaszéknél 1875-ről hátralékképen maradt 422 ügydarab, mihez jan.—dec.-ig járult 4704; elin­téztetett összesen 4893. A tiszti ügyészségnél az utolsó negyedre maradt mint hátralék 23 db., jött 105 új, elintéztetett 116, az elintézetlen 12 közül 10 bizonyos határnaphoz van kötve. Az egészségügyi jelentésből kiemeljük, hogy 184 községben a mult év lefolyása alatt sikerrel beoltatott 7240 gyermek. — A megye területén létező nyilvános, házi és kézi gyógytárak megvizsgáltatván, az elsők mindenütt a legnagyobb rendben, mig a két utóbbiak a legrendetlenebb állapotban találtattak : a m. főorvos ezen abnormis állapot megszüntetésére elistnei'ésre méltó buz­góságot fejtett ki. A tiszti főorvosi hivatalhoz beérke­zett 432 űgydarab közül elintéztetett 431. A ni. k. államépítészeti ügy állására vonatkozó­lag kiemeljük, hogy az állami úton a közlekedés telje­sen kielégítő, inig az országúthálózat egyes mélyebben vizenyős helyen fekvő részei, melyek köalappal nem bírnak, a kívánalomnak nem felelnek meg. — Az 1877. évre kilátásba helyeztetik, bogy a legveszélyesebb út­részek kiépítése iránt a kellő intézkedések megtétetnek. Az országút-hálózat fentartását rendkívül nehezíti azon körülmény, hogy a közmunkák leszolgálásának ideje egész decemberig vau kiterjesztve. — Az állami építé­szeti hivatalhoz nov. 1-től dec. 31-ig beérkezett 59 ügydaiab, elintéztetett 57. A megyei mérnökséghez nov. dec. hóban érke­zett 104 értesítés a közmunka-ügyben és 62 érdemle­ges ügydarab; elintéztetett 35; a 27 darab hátralék annak tudandó be, hogy a közmunka leszámolása a fő­mérnöknek egy egész havi tevékenységét vette igénybe A börtönügyre vonatkozólag megemlítjük, hogy a veszprémi börtön 192 lakója közül 84, tehát csaknem 44 g /o más trvszéki kerületből való.—A lefolyt negyed­ben 161 egyén különböző munkával foglalkozott. 31 pedig nem dolgozott. A 161 különböző foglalkozások között következőleg oszlik meg: 119 foglalkozott sza­bómunkával, 2 asztalossal, 3 cipészszel, 68 vegyessel. A 119 szabó közös hadseregbeli és honvédségi öltönyök, részben fogházi ruhanemüek készítésével foglalkozott. ' r t t Arvaügy. A megye három járasa, u. m. a papai, zirci s devecseri alakított külön tartalékalapot, melynek állapota következő : A pápai járás árvatartalékalapja 8360 frt 50 kr. ér­tékű kötelezvényekből és 878 frt 15 kr. értékű köny­vekből áll; a zirci járásé 5204 frt 26 krt számlál; a devecseri járás tartalékalapja. 4253 frt 23 kr. mind a három járásáé 18696 frt 14 kr. A veszprémvárosi árvaérték kötelezvényekben tesz 39456 frt 9 krt, kamathátralékokban 4437 frt 14', krt. Pápaváros árvaértéke 1875. végén lett kötelezvé­nyekben 158744 frt 72 krt, kamathátralékokban 23.99 frt 35 krt, készpénzben 705 frt 94'/ 2 krt; összesen 161850 frt l'/ a krt; az 1876. évben 14 árva részére bentartatott tőkében 2360 frt, kamatokban 356 frt 24 kr. Az árvaértékek mindenütt telekkönyvileg biztosítvák. Nézetek erdészetünk és erdeink jelen állapotáról. Collu nyomán iiia Neusiedler János. (Folytatás;. A szálerdő gazdaság előnyei: a) hogy minden fanemre, mely az erdőben fákká nőhet, alkalmazható. b) hogy mind a zordon, mind a szelídebb ég­alj alatt kivehető. c) hogy mellette a legtöbb famennyiség a leg­becsesb választékban nyerhető, melyek a legkülön­bözőbb igényeknek megfelelni képesek. d) hogy az a talajerőt leginkább föltartja és uöveli. e) hogy az erdei termékek legnagyobb bősége és más melléktermékek is, mint gyanta, terpentin, kátrány s tóbbeféle csak általa nyerhető. f) hogy a legeltetést és a mérsékelt alom hasz­nálatát jobban kiállja, mint bármi más gazdaság. Az alj erdő gazdaság előnyeit a) a korai használat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom