Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-12-16

jV. évfolyam. Pápa, vasárnap 1877. december 16. 50. szalu. A. ^zerlcesastő és Iciadó­Iiivatal W aj cl i t« íí. á x- oly könyvkereskedésében vau, ahova x/. e-lofiy.el és t.irdelési dijak is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Pápai tapo Vegyes tartalmi! hetilap. 16 VAS. G 3 Etelka)^' G3 Ananias)-* 5 10 Böjt Egy sz. 3 . 17 Hétfő Lázár )~ Lázár ") ° 11 y~ 18 Kedd Grácián Kegyes )p. 13 )~ EJlőfizetési dLxjals:: Egy évre 6 fr. — Félévre ö ír. — Negyedévre J ir. 50 kr. K«*y szám ára 13 kr. Hir* d. e t é s ele 6 hasábos petitsorban 5 kr. H3>-ilttéx*'ben soronkint 25 krral vétetnek fel. Bélyegdij mindig külön fizetendő. Pápa. december 16-án. Á gyámügyek rendezéséhez. A folyó évi XX. törvénycikkben a törvényhozás megalkotta egyik legfontosabb intézkedését a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről, hogy ezzel pótolja azon hiányt, mely az 183%. IX. t. cikk hozatak óta a gyámügyek terén folyton észleltetett. — Belátta a tör­vényhozás., miszerint a 40 éves választás szülte azt, hogy a gyámsági és gondnoksági ügyek a bíróságok által csak mostoha gyermeknek tekintettek, -— és ez ügyek — tüzetes törvény hiányában — csak bölcs belá­tás önkény szerint kezeltettek, — továbbá, hogy a gyám­ügyek ily siralmas állapotában egyesek mulasztása, tu­datlansága, sőt igen gyakran rosz akarata által mily csorbát szenvedett a kiskorúak, az önrendelkezési ké­pességgel nem bírók szent érdeke. E fontos törvény végrehajtása legnagyobb rész­ben a törvényhatóságok, s rendezett tanácsú városok önkormányzati tevékenységére 'bizatott, felruházván az önkormányzati testületekel azon teendők kizárólagos intézésével ís, melyeket eddig a bíróságokkal közösen végeztek; — ezeknek hivatásuk magaslatára emelkedé­sétől függ tehát, hogy ezen üdvös intézkedések, me­iyek az eddigi eljárást javitni vannak hivatva, írott malaszttá ne váljanak, és a végrehajtásban kiállják azon legilletékesebb bírálatot, melyet gyakorlatnak nevezünk. Nem célunk fejtegetni a gyámügy rendezéséről szóló törvénynek egyes intézkedéseit csupán reá aka­runk mutálni azon teendőkre, melyeknek teljesítésére városunk először mint község, másodszor mint árva­székkel biró testület kötelezve van. Az uj törvény a gyámoltak és gonduokoltak szel­lemi és anyagi érdekeinek megóvását, és előmozdítását a gyámhatóságok legfőbb feladatának jelöli. — Igy a kiskorúak nevelése, a vagyon állagának fenfcartása, ne™ ián szükséglendö elidegenítése, és a vagyon kezelése tekintetében részint intézkedő,, részint felügyelő halóságot képez az árvaszék, mely a gyámhatóságot gyakorolni törvényszerűit hivatva van. — A gyám és gondnokság alattiak pénzét ós pénzértékél az árvaszékek pénztárában rendeli a törvény kezeltetni, illetőleg őriztetni, — ki­vételnek csak némely esetekben van helye. A gyámhatóságok kezébe tétetett le a hagyatéki ügyek tárgyalása azon ügyeket illetőleg, melyekben atyai halalom, gyámság vagy gondnokság alatt álló egyének vannak érdekelve. - E tárgyalások legfőbb A r ,Pápai Lapok" tárcája. Kovács Pál 50 éves irói jubileuma. Örömünnepet ült Győr város f. hó 8-án. De örömün­nepet ült nemcsak ö, hanem mindenki, — kinek keblében a magyar irodalom ügye iránt égö érzelem honol; tehát öröm­ünnepet minden jó magyar. Nemcsak azok ünnepeltek azon örömünnepen, — melyet Györ város a veterán magyar iró, az elbeszélő s nemzeti szinirodalom egyik úttörőjének Dr. Kovács Pálnak emlékére szentelt - kik személyes jelenlé­tükkel úsztak a fényárban, hanem mint a mindenfelöl s min denféle egyének és intézetektől küldött táviratok egész so­rozata tanusitá velük ünnepelt a nemzet nagy része. Hisz lehetetlen is, hogy ily nagy fontosságú esemény szük körben megmaradhasson , "mert az nem pusztán Ko­vács Pálnak hanem egyszersmind a magyarirodalomnak is jubileuma; mert ha elfogulatlanul ítélünk el kell ismernünk, hogy a magyar irodalom ujjá születése létrehozásában tete­mes részt vett Dr. Kovács Pál. Az aurora kör, mely föfeladatul tekinté a magyar iro­dalom korszerű elörevitelét s felvirágoztatását, ez előtt 50 évvel folytatá áldásdús működését; birva a magasztos lélek­kel, nemes intentióval felruházott akkori magyar irók nagy részének pártolását. Ezek közé tartozott a fennforgó ünne pély bőse Dr. Kovács Pál is. Midőn tehát Györ város lel­kes közönsége ö neki jubileumot s/.entelve az irodalmi mozzanatok iránt való rokonszenvének jelét adta egyszer sminda magyar irodalom 50 év előtti állapotát is figyelmébe hozza az az iránt érdekkel viseltetöknek. S örömöt hirdetett a jubileum által nemcsak Dr. Kovács Pál irodalmi műkö­dése, hanem a magyar irodalom kifejlődése fennállása és virágzásaért; örömöt hirdetett nemcsak maga, hanem azegész müveit magyar-nemzet nevében. Az előre gondosan rendezett, hirlapilag közzétett ün­nepélyre habár nem érkeztek is túlszámmal a vendégek, mégis az ünnepély teljesen sikerültnek jelezhető, a meny­nyiben a magyar irodalom authenticus zászlóvivői a magyar tudományos academia, Kisfaludy és Petöfy társaság kép­viselve voltak. A vidéki kisebb irodalmi körök közül csak a pápai ifjúsági képzőtársulat képviseltette magát az ünne­pélyen, ám de az ünnepély iránt bennünk levő rokonszenv­ről tettek bizonyságot a pozsonyi Toldi és Széchény iro­Heti naptár. 19 Szerda Nemesius Kánt f ("kath.) Nemtő íjirol.) 13 fjzr/) célja a kellő képviseletnek, a hagyatéki vagyon misége és mennyiségének, mikénti kezelésének, és az örökö­södési jogcímnek tisztába hozatalát tekintve, megállapí­tása. — Végrendelet esetében az árvaszék van hivatva a hagyományosokai értesíteni, s a végrendelet feltété­inek teljesítését ellenőrizni. A gyámhatóság a tárgyalások folyamán tartozik a barátságos egyességet ismétellen megkisérleni. — mi ha sikerül, az egyességel jegyzőkönyvbe veszi, jóvá­hagyja és az esetben ha a hagyaték csupán ingókból áll a hagyatéki eljárást befejezi, az esetre pedig ha a hagyatékban ingathinok és telekkönyvileg bejegyzett jogok is volnának wi, örökösödési bírósághoz egysze­rűen az átiratok eszközlése, — az esetben pedig ha az örökségi jog vitássá vált vagy az egyesség az osz­tályra nézve nem sikerült — további intézkedés végeit teszi át az ügyiratokai. A gyámügyi törvény végre a haláleset felvételét, a hagyaték biztosítását, leltározásai, gyám vagy gond­nok nem létében ilyennek javaslatba hozását, végre a gyámoltak és gondnokoltak közvetlen érdekei megóvása céljából közgyámok alkalmazását a községek köteles­ségévé teszi. Ezen főbb vonalaiban ismertetett teendőkön kívül számos azon intézkedés, mely az árvaszékek és köz­ségek tevékenységét igénybe veszi. — E törvény ugy rendeli az árvaszékeket szerveztetni. hogy azokban egy! elnök, legalább két ülnök, egy ügyész, egy jegyző és az irodai munkálatok, számvitel és pénzkezelés telje­sítésére szükséges segéd és kezelő személyzet meglegyen. A község gyámügyi teendőire pedig alkalmas egyén ós e mellett közgyám is jelöltessék ki. Hogy e feladatokat városunk helyi viszonyaihoz képest miként véljük megoldhatni, egy másik cikkben fogjuk előterjeszteni. —. ?\ — PJevua eleste után! A plevnai véraapok iszonyatos via/fénye dereng Eu répa fölött. Miként a délibáb a láthatáron túl levő tárgya­kat megfordítva tünteti szemünkbe,- akként varázsolta át a remény és rokonszenv azt, a mi csupán a 1 e h e t ö s é g jel­legével birt — keleten, bizonyossá, kétségtelenné — uyugaton. A nemzet rokonszenve fájdalmas részvétté változott. A nép reményét keserves csalódás váltotta tel. Ilyen az egyes ember léte, a remények és csalódások, az óhajok és törekvések egymásutánja cs ilyn a nép élete is, ma a puszta lehetőséget valónak tukmtí, h-dnap a való­ságtól iszonyodva fordul el, tnost lelkesül, majd elszomorúl, ma világít -holnap a tények logikája cmntos öklével be­töri az ablakot, ad oculoa bizonyitán milyenek nz igaz ügy győzelmi kilátásai. 20 Csütörtök Theofil, Ammon) ~ Anion )~ 14 ) . 31 Péntek Tamás apóst, fj- Tamás}? 15 j £ 23 Szombat Zeno f jjjí FláviánjS. 16 Sab Somot ~)-­T És ebből mily tanu.uigot vonjunk le ? Talán azt, hogy az igazság csupán eszme, arra való, hogv bizonyos főket, melyeket a természet a mindennapinál valamivel nagyobb adag agyvelővel látott el, foglalkoztassa? vagy hogy a nép aspiratioi, törekvései, céljai füstgomoly, melyet a tömörebb puska és ágyú füst felhő foszlányokra szaggat és magába sziv? vagy végre, hogy emeljünk oltárt a nyers erőnek? és kiáltsunk hosaunát a hatalomnak, s tapsoljunk azoknaü, kik ujj hegygyei mutatnak önhittséggel telt mellűkre szól­ván : nem mondtuk ? ! A intilt hét eseményeiről más tanulságot merítünk, mint olyant, mely a öchoppenhauer-féle világnészlet mal­mára hajtja a vizet. Nem tehetünk róla, ha a megszokott eszmekör befolyása e tanulságon sem tagadja meg magát. A goivíviselés miként a természetben, ugy a világtörténe­lemben is örök törvények szerint működik. A természetben a vihar lezúzza a gyenge hajtásokat az erősek mellett; a férges gyümölcs lehull az egészséges mellett, a villám, ha lecsap, nem kiméli meg a csöndes falu egyháza tetejét ép oly kevéssé, mint a fővárosi lakos palotáját; ós midőn az erkölcsi hatalom, mely a történelemben időről időre szem­lét tart megbírálván az e talajon találkozó hajtásokat, eze­ket gyöngéknek és férges gyümölcsökkel kecsegtetőknek találja, akkor rája lövelli sújtó villámait, rá zúdítja a szél­vész összes iszonyait — mi szánalommal kisérjük ugyan a villám romboló hatásait, fajdalon)noal telten figyeljük a vi­har pusztításait, de nem segíthetünk, mert a szélvész is, a villám ía természettörvényt képviselnek. S hogy török testvéreink — bár mennyire is birják ro­konazenvünket — az erkölcsi világrendben nyilvánuló tör­vény hatásaival szemközt — mi tűrés tagadás benne? bizony gyönge hajtásoknak mutatkoztak az utolsó évtizedekben, hogy győzelmeik, melyeket az ötvenes években csudálatra elragadó hősiességgel az északi barbár felett kivívták őket nem előre, hanem hátra felé terelték, az a történelmi igaz­ság előtt el nem palástolható. Hogy ellensége, ki az erköl­csi hatalom bíráló mérlegében sem nyom többet — a vihar a tisztító fergeteg szerepére kellett hogy kiszemeltessék: e rejtélyt majd megfejti a jövő, mely nem marad adós sem­minemű kérdésekre, valaminthogy KÖnigrätzre és Szado­vára — felelt Franciaországnak Sedannal és a ,,fényesen legyőzött" köztársasági elnöki.el. A magyar nemzet pedig a legutóbbi csalódásáért vigasztalódik a bölcs módjára ki. midőn a folyó partján el­haladva megpillantott egy a víz tükrén uszó koponyát, {el­szóltait: „Majd akad még valaki, aki azt meríti a vízbe, a a ki téged elmeri tett." A ple 1 . nai vórfolyamban a koponyák nagy sokasága úszik. Mi a folyam partján elszörnyedünk a véres látványon. Igazuk van-e azoknak, kik a nemzetnek a szemlélő bölcs szerepét juttatták osztályrészéül ? Adja az ég. hogy úgy legyen. ^ R M Különfélék. — Követválasztási előkészületek. Parisban a 9-ik ar­rondissetnentben a képviselői állás Grévy visszalépte feJytán meg­ürülvén, az új képviselő választás terminusa folyó hó 33-ára tüzetett ki, melyre az előkészületek most javába folynak. Dec. 5-én volt egy nagy gyűlés a gymnase Plaz épületében, melyben a választó bizottság a candidatust a tömegesen egybegyűlt vá­lasztó polgároknak, javaslatképen bejelenté. Az emelvény, me­lyen a bizottsági tagok helyet foglaltak, veres szőnyeggel volt körül vonva közepén a köztársaság címere, melyen R. F. betűk valának olvashatók (Republique Franeaise} felette több, egycso­magba kötőt. 3 szinü zászló lobogott a bizottság körül több mint l*9$yx#& waj W*m*hO* efT m»H*iqet van PWp dalmi körök, mint szinte a soproni magyar társaság, melyek az ünnepély iránt való részvétüket jókivánalaikkal egyetem­ben táviratilag tudaták. Az ünnepély a nemzeti lobogóval feldíszített Lloyd épület zsúfolásig megtelt nagytermében d. e. i 1 órakor Prágai rendező bizottsági elnök azon indítványával kezdő­dött meg, miszerint az ünnepelt férfiú egy e célból kineve­zett küldöttség által hivassék meg tisztelői körébe Minek következtében a meghívás fogauatositása céljából S tagu küldöttség jelöltetvén ki ennek kíséretében kevés idő múlva a jelenlevő közönség lelkesült éljen kiáltásai közt megjelent az ünnepelt, az öszhaju s hajlott korú ugyan, dc fia fal kedélyű és elég ép és egészséges testalkatú, tiszteletet pa­rancsoló tekintetű veterán író a 70 éves Dr. Kovács Pál. Miután a győri dalárda által egy alkalmi darab eléne­keltetelit Vargyas Endre györmegyeí tanfelügyelő mondott üdvözlő beszédet, mely ugy tartalmi gazdagsága, irályának finomsága és szerencsés kivitele, mint művészi előadása ál­tal egyiránt méltó volt az ünnep rnagasztosságához. Külö­nösen kiemelendő ,e beszéd utolsó része, mely a toll átadá­sára vonatkozik. Ügyes képletes kifejezéseket használt s oda illően mondta, arany elmét arany toll illet, arany elmé­nek gyöngy goc.dolatai vannak. Utánna következtek az üdvözlő küldöttségek és pedig a magy. tud. akad. részéről Xantus vezérlete mellett Beöthy Zsolt és Győri Vilmos ; a Kisfaludy társaság küldöttei Be­öthy Zsolt, Györy Vilmos és Agai Adolf, kik közül az első üdvözölvén Dr. Kovács Pált ügyesen s tetszésnyilvánítások közt emlité fel, miszerint a Kisfaludy társaságnak kiválóan joga van az ünnnepeltet magáénak nevezni, mert tetemes részt vett azon küzdelmekben, melyeket ez a nemzeti iro­dalom fejlesztése végett kifejtett. E mindenkit egyiránt el­ragadó üdvözlés után jött a nem rég alakult szépirodalmi irányú Pető fi társaság küldöttsége íSzana Tamás, Komocsy József és Ábrányi Emil személyében,! hogy lerójják azi ün­nepelt férfiú iránt keblükben lobogó tisztelet adóját. Majd Komocsy József üdvözölte Dr. Kovácsot az irók és füvé­szek nevében; mely után a pápai ref. főiskola tanári kara és ifjúságának jókivánatait tolmácsolta Antal Gábor t*ánár, üdvözölvén a nagy féőut, — ki egy időben nevezett iskolá­nak növendéke volt - érzelmesen szívtől szívhez szólva megemlítve hogy az anya örömmel üdvözli a fiút, kit! ma­gáénak mondhat s kire büszkén és önérzettel mutat. Antal tanár ur lelkes beszédét követte Pápa városának, a pápai ismeretterjesztő egyletnek és Pápai Lapok szerkesztőségé­nek üdvözlete. A vidéki üdvözlések befejeztetvén nemzeti diszöitöny­ben jöttek örömük és tiszteletüknek jelét adni Győrmegye és Győrváros küldöttsége, amaz Gróf Laszberg ez utóbbi pegig Nagy Pál polgármester ur által vezettetvén, mig a győri kir. törvényszék nevében Kriszt J. r szóllott. Itt következett az ünnepély legszebb, legmeghatóbb, de egyszersmind a legrokonszenvesebb része. A gyöngéd érzelmek ápolói a nök mutatták be az ünnepelt férfiú iránt való kódolatukat. A Szent Erzsébet, jótékony és izraelita, nőegyletek , az állami nötanítóképezde s Petz Vilma ma­gánnevelöiutézetéuek növendékei a legdrágább kincs a ro­konérzelem, a szívből íakadt szeretet kifejezése mellett ko­szorúval tisztelték meg a meghatott irodalmi veteránt Az itt elősorolt testületeken kivül az ünnepelt iránti tiszteletüknek adtak kifejezést; a győri kaszinó tagjai, a kir. jogakadémia, főgymnásium. leányiskola tanári kara, a győrvidéki tanitóegylefc, győri orvosi kar,györi jogacademia tagjai, az iparosok köre és a tüzoitóegylet. A tisztelgő küldöttségek ily hosszú sorozata nem hagy­hatta illetetlen az ősz veterán iró nemes szivét s mégis vá­laszában azt az örökösen humoros egyént szemlélhette benne mindenki, ki kedves tapintatos élceivel a társaságoknak vidámságot s jó kedvet kölcsönöz. Elmés válasza után melyben kifejté, miszerint Győr város ez ünnepély által nem pusztán öl, de egyszersmind a magyar irodaimat lisz­telte meg a királyt és Győr várost éltetvén Pereszlényi János ref. Jelkész nyujtá át neki az érdemkoszorut egy al­kalmi költemény elszavalása kíséretében. A tartalomdus költői mü elszavalása után — miről magasabb írói körökben is kedvezöleg nyilatkoztak s mely még az nap több száz példányban kinyomatott — felzendült a győri dalárda ré­széről a minden magyar szivet felemelő s átmelegítő, ^Is­ten álld meg a magyart" s az ünneplő társaság- eloszlott egyidöre félbeszakítandó az ünnepélyt, bogy azután azonnal nagyobb élvezettel folytathassa azt. Igen, mert még itt nincs bevégezve az ünnepély sorozata. Ezután következett még a színielőadás s a nagyszerűen sikerült diszbankett. A színielőadás, melyen a vidéki küldöttségek is meg­jelentek a tagok buzgó iparkodása következtében elég jól sikerült azonban nem pusztán a jól átgondolt és sikeresen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom