Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-12-02

genialitásának felel meg, mely ha a telephonban oly pompásan kifejezést nem talált Tolna, akkor bizonyára ma Berlin, Bécs és Budapest az új készüléket nem fogadta volna el, a, tudományos körökben nem lelkesülnének a telephon iránt. És valóban, leg­inkább Németország becsmérelte az új találmányt, mivel ő már régóta igényt tartott a telepbonra, mely nézete szerint Német­ország gyermeke. Bell úr sikerét hirdető amerikai tudósítások kellemetlenül hatottak a németekre, s az ügy diadala által nem­zeti hiúságukat látták megsértve, s fájt nékiek hallani, hogy egy nagyszerű eszmével ismét elkéstek, s ezért láttuk német szom­szédainkat az új ügy elleni fészkelődés kifejtésében, s ezért hangoztatták, hogy Bell úr találmánya amerikai humbug. Most az egyszer halhatatlanul felsültek idétlen lármájukkal, a fájó szívvel talán, de mégis csodálkozva nyilatkoznak az Amerika bevándorlottról, s ma a telephon hivei lettek, mert a hihe­tetlen dolog ténynyé vált, s a telephon megszólalt itten is, mint szólt már előbb Amerikában. Ezen küzdelem, ezen ellenszenv, hogy elnémult, már egy maga legjobban szó! a mellett, hogy a telephon rendkívül érdekes találmány, melylyel megismerkedni minden müveit embernek kötelessége. Mi már egy ízben egy rövid tudósítást hoztunk ez ügyről, s nagy örömünkre szolgál, hogy rövid pár hónap múlva ismét visszatérhetünk ezen tárgy­hoz' s most a készüléket bővebben ismertethetjük. Bell készülékének megértésénél célszerű az 186í-ben Reisz Fülöp által feltalált telephontól kiindulni. Ezen utóbbi azon je­lességen alapszik, hogy villanyos folyamok egymásután nagy gyorsaságban áramolhatnak annélkül, hogy az egyes önálló fo­lyamok egymással összeolvadnának. Ha a legmagasabb hangra szerelt hangvilla egy villanyos teleppel olv mérvben köttetik össze, miszerint minden rezgése egy önálló folyamot nemzeni ké­pes, akkor a hangvillának minden hangja egy bizonyos mennyi­ségű villanyos áramlatban fogja magát visszaadni. Képzeljen az ember egy gyűrűre feszített hártyát, melynek közepén egy fe­lette könnyű férniemezke lón megerősítve, mely ismét egy vé­kony rézhuzallal egy villanytelep egyik sarkával össze van kötve, holott ezen lemeztől csekély távolságra egy másik lemez ugy legyen elhelyezve, hogy v. kettő egymást rendes körülmé­nyek között ne érintse. Ezen utóbb: pedig egy táviróhuzallal legyen összekötve, mely pl. Pápáról Győrig vez&t, s itten egy sodronytekercsbe végződjék, mely sodronytekercsnek közepén egy lágy vasrúd van elhelyezve. Ezen sodronytekercsből a táviróhuzal ismét visszajő, esetünkben Pápára, az itten készletben lévő telephez. A győri vasúiddal szemközt egy hasonló módon kifeszített és felszerelt hártya van alkalmazva, mint a minőről előbb szóltunk. Mihelyt Pápán a hártya lenyomása kö\ T etkez­tében az előbb jelzett fémlemezkék egymással érintkezésbe ho­zatnak, akkor a telep bezáratik, s Pápáról Győrbe villauifolyam áramlik, s itten a sodronytekercsben lévő lágy vasat delejjé vál­toztatja s ez által a vele szemközt lévő (győri) lemezt evvel együtt pedig a hártyát is magához vouzza. Ha azonban a pápaj készülék hártyája az emberi hangok által létrehozott iéghullá­mok által hozatik rezgésbe, akkor természetszerűen a győri ké­szülék hártyájának is ug3 T an oly szerű rezgésbe kell jönni-e, vagy is: minden hang, mely a pápai hártyát érinti szükségkép­pen a győrin ismétlődni kénytelen leend. § itten a pápai hangokat hallani fogják. Szükséges ezután a hangok természetét röviden körvona­lozni. Mint tudva van a hangok magassága, a hullámhegyek és hullámvölgyek egymástóli távolságaitól függnek, vagy is a hul­lámok azon mennyiségeitől, melyek egy bizonyos idő egységben létre jönnek. Hanem a hangoknál a magasságon kivül még a „hangszíneket" is megszokták ügyelni, vagy r is azon kü­lömbséget, melyet ugyanazon hangnál észre lehet venni, hogy ha az a zongora vagy hegedű állal létesíttetik, R az egyenlő ma­gasságú hangok közötti ezen különbség nem származhalik más­okból mint. a hullámok „formájából; 1 ' mellesleg legyen emiiíve hogyr a hang erőssége a hang magasságától van függővé téve' Reis telephonjánál csak a hullám begyek csúcsai továbbíthatók^ holott a hullámok, formája kifejezést találni nem képes, és ha­sonlóképpen a hang erőssége sem. S ennek folytán a zenét hal­lani lehet, de annélkül, hogy az egyes hangszerek sajátságait kilehetnc venni és annélkül, hogy a forte és piánó észrevehető volna. — Physikailag lehetetlen, a Reiszféle telephonnal, az em­beri hangokat reprodukálni. S cel eléréséhez szükséges az egész hanghullám minden formája és sajátságaival bírni. Ezen probléma, mely nem más mint a hanghullámok élethű photografiájának létesítése, csodálatra méltó alakban lőn Bell készüléke által megoldva.— Ezen készülék' egy körülbeiül 10 cm. hosszúságú delej­rudból áll, melyen alól egy, egy cm. nagyságú lágy vas darab függ. Ezen utóbbi körül van véve egy sodrony tekercs által melynek végei két csavarban lelik befejezésüket. A lágy vas adó meg nem is bírt. hanem csak ígérve volt neki. A vevő is­mét átengedve egy harmadiknak még nagyobb áron, ez egy ne­gyediknek és- igy tovább. Végül oly nagyra nőtt az összeg, hogy az utolsó vevő nem volt képes kifizetni és egész vagyonát elveszte. Minden eladásnál nagy összegeket nyertek, igy e#y valaki egy szép virágzó viceroy-t TíOQ frtou adott el, de néhány nap mulva kapott érte egy szép ruhát s amint a földből kivette és elszállította, 1000 frtot. Három tulipánhagymáért egy nagy házal adtak, mely korábban kath. templom volt; egy másik hagy­máért, mely nem valami különös ritkaságu tulipáné volt, 12 hold földet ígértek, melyet azonban nem fogadtak el, mivel igen csekélynek tartatott. Egy ember, kinek nevét Munting nem em­líti négy hónap alatt'60,000 frtot nyert a hagymákon. Nemcsak kereskedők foglalkoztak ezen kereskedéssel hanem nemesek, polgárok, kézművesek, hajósok, pórok szolgák, is. — Kezdet­ben mindenki nyert; a legszegényebbek néhány hónap alatt, kocsit és lovakat szereztek. Minden városban egy-egy korcsmát választottak, melyek börze gyanánt szolgáltak hol előkelők és alsóbb rendűek virággal kereskedtek és szerződéseket kö­töttek, melyeket gyakran nagy áldomásokkal ünnepeltek meg. Ezek törvényeket alkottak egymásközt, voltak jegyzőik és ír­nokaik. ' Ha ezen keresrkedéfr-fötötl^esak-kissé is komolyabban gon­dolkozunk, könnyen beláthatjuk, hogy nem a virág bírása lehe­léit ennek végcélja, ámbár többen ezt ugy tüntetik elő. A tuli­pánok ára 1634rtől egész 1637-ig folytonosan fölebb emelke­dett; pedig ha a vevőknek a virág birhatása lett volna céljok. agy az árnak egy ily időköz alatt esniök kellett volna, nem emelkedniük: „Tegyétek a föld terményeit drágákká, ha azt ikarjátok hogy ojcső legyen," mohija Young, cs igaaa van. Mert alatt és tőle csekély távolságra, egy felette vékony (papír vas­tagságú) vaslemezke van, oldalain oly mérvben megerősítve, hogy szabadon rezeghet. Ezen felette egyszerű készülék physi­kai jelentősége a következőben rejlik. Az állandó delej hatása által az azon függő lágyvasban szintén delejesség támad. Ha ezen utóbbinak delejes állapota megzavartatik, akkor ez abban nyilvánul, hogy a sodronytekercs­ben villanyos folyam jő létre, mely létre jött villanyosság vég­hetlen rövid ideig tart, s mely a vas delejes állapotában létre jött minden még oly jelentéktelen változást is hiven jelzi. Ha már most a fent módon leirt készüléket két sodrony által, mely sodronyok lehetnek bár mily hosszaságuak is, egy másik hasonló készülékkel össze kötjük, akkor a telephon uloni értekezlet megkezdődhetik. A beszélni akaró a készüléken lévő kis nyíláshoz közel, mint rendesen kiejti szavait, holott a másik készüléket a hallani akaró közvetlen füléhez teszi, s ekkor a beszélőt tisztán érthetően halja, igaz ugyau, hogy a hang felette lassú, s úgy tűnik fel! mintha óriási tóvolságból hangzanék. — De mégis megérthető, minden kiejtés, minden hangváltozás meg­különböztető és a beszélő egyéniség szaváról felismerhető. A fülnek hozzá kell szokni s eleinte a hangokat nem képes oly jól felfogni mint rövid gyakorlat után. A zene tisztán hallható és minden hangszer kivehető. A zenészi hallással biró egyén sok­kal jobban képes a hangokat felfogni mint a zenéhez nem értő einher. Erősen beszélni felesleges. A hangok tova adásában még ez ideig határt nem voltak képesek meg állapítani a tett kísér­letek nyomán közöljük, hogy f. év. Március 6-án 457 kilométer távolságra Chicagóból Detroiig lőn telephonírozva, mi körülbelül ép oly távolságra van mint Varzin és Berlin, mely szakaszon szintén már működik Bell úr készüléke. Miután a telephon a lehető legjobban elszigetelt távíró vezetéket igényli több mint valószínű, bogy minálunk a hol a voualak nem a legjobban van­nak készítve nagyobb távolságra nem lehet beszélni, mind a mel­lett B.-Pest és a Budai várban lévő távíró állomások között no­vember 28-áu a legjobb sikerrel lőn a telephon használva. Ezek után lássuk miképpen történik a hang továbitása. Ugyanis az em­beri hang a telephon készülékben lévő vas lapot rezgésbe hozza, s ezen rezgések a lágyvas delejes állapotát megzavarják, s en­nek folytán a sodronytekercsben villanyosságot idéznek elő, mely a vezető sodronyokon eljut a másik készülékbe s itten megje­lenvén a delejre zavarólag hat, 'mely az előtte lévő vaslemezt hozza rezgésbe, s ezen rezgéseket a hallgató mint hangokat, tisztán érthetőleg fogja hallani és észre venni. A készülék a jelenlegi alakjában kétségkívül még bölcső­ben lévő gyermek, s körülbelül UV.DII stádiumban van, melyben i 839-ben Daguerre fényképei voltak. S biztosak lehetünk benne, hogy nem sokára a hangokat, nem csak a készülék közvetlen közelében lévő balgató hanem a távolabb álló is, a maga eredeti erélyességében kivehetni fogja, melyről, hogy elfog éretni kezeskedik az alkotó emberi génius fáradhatlan munkássága. Egy évi létezése után büszkén tekint­hetünk már is a telephonra, mely a világhírű ./Fho msou :i sza­vai szerint a 19. század legcsodálatosabb találmánya. Megyei és városi ügyek. — Megyei bizottsági tagokid megválasztattak f. hó 17-év 1. A veszprémi választó kerületben: Várpalotán Bisztri­csány József és Magyary Antal; B-átóton Nagy József és fíipel Ferencz; Márkon Stahly György; Vörös-Beréuyben ifj. Hetessy Sándor. — 2. A pápa-városi és ngodi választó kerületben: Pápán az I. alválasztó kerületben Vécsey István, dr. Löwy László és Ocsovszky Kázmér; a íl-ban Antal Gábor, Löwenstein Adolf és Klára Sándor; Ádász-Teveleu Kársa István és Ihász Sándor; Takácsiban Ozsváld Dániel; Vaszaron Sághy Gyála; Ugodon Kiss László és Szalay József; CV-thon Nunkovits János; és ihász Sándor; Pápa-Teszcren Heucz János; Szűcsiben Horváth János; X.-Eéin új választás elrendelését kérte; Láziban Kemény istváu és Hunkár Dezső: P.-Kovácsiban Oszvald Dániel. — 3. A somlyó-vásárhelyi választó kerületben : Devecserben Scbuitheisz Miksa és Gulden György; S-Vásárhelyen Németh Ferencz és Kakas Károly; Tüskeváron Házy Alajos, Szabó Károly és Uj­váry Károly; K.-íszkázon Pados Lajas és Martonfalvay János; Dohán Vathy Antal és Szigethy János; Örosziban Perey János és Trombitás István; ^Gyepesen Noszlopi Viktor és Minikus Vin­cze; Salamonban Schönauer Antal; Nagy-Piriten Ferenczy Jó­zsef és Hajmásy Péter; Csöglén Búrcza Dániel; Dabronyban Szalóky Zsigmond és Xagy Károly; Nyaradon Mórocz Ferencz és Rácz Károly. - 4. A nairv-vázsonyi választó kerületben : Tóth­Vázsoiiyban Molnár Aiadár es Pap Gábor; Nagy-Vázsonyban Kleczár Ferencz; Mencshclyen Izsó Dániel és Kelemen Gyula; Padragon Kunezl Antal; 'Fosokon Vineze Károly: Tollner István és Sereg Károly; Kislődön Vida Lőrincz; Városlődön Bauer Jó­zsef, Fejes Dániel és Szalay János; a szt.-gáli alválasztó ke­rületben a felső szeren Csonka Ferencz és Nyirő János, az alsón Gombás Löríncz és Gaál Imre. — 5. A zirczi választó ke­rületben: Zirczen Szó'nyeghy Alajos; Teésen Kiss Mihály, Ve­szély István és Kovács András; Nánán b. Fiáth Miklós; Esz­tergáron André Gyula és Hegedűs Pál; Oszlopon Karsay Gyula és Genusz Alajos; Ács-Teszéren Forintos Endre; B.-M.-Szom­bathelyen Varga Márton; Rédén Bellavics Sándor. — 6. Az enyingi választó kerületben: Szilasbaiháson Boda Antal és Szar­va sy Sámuel; Mezőkomáromban Várady Gyula és Zárka Kálmán, Lepsényben Mányay Károly; Siófokon Magyar János és Rózsás István; Balaton-Főkajáron Megyaszay Zsigmond; Papkesziben Kovács József és Táuczos János; Peremartonban Boronkay Mik­lós és Kosos Ödön. A többi még roegválasztot tagokat azonnal közölni fogjuk, a mint azokról hitelesen értsülve leszünk. (Vp.) It'oäaBom és HBű vészei. — A ^Falusi Könyvtár^ mint a hazában ez idó sze­rbit egyetlen, legolcsóbb, hazafias, népirodalmi vállalat. A pony­vairodalom ellenszere. Minden magyar ember legigazabb házi barátja. Mulattató, tanulságos és ismeretterjesztő, hasz­nos tartalmú olvasmányainál fqgva, minden valódi hazafi pártfo­gására érdemes. De sőt nem volna ennek szabad hiányoznia egyetlen tős-gyökeres magyar ház mestergerendájáról sem, mert szivet, lelket éltető, erkölcsöt nemesítő voltánál fogva, kivált a hosszú téli estéken, vásár- és ünnep napokon a legártatlanabb szórakozást, vidám időtöltési nyújtani képes; ennélfogva pótol­hatlan szükséget tölt be. Falusi olvasókörök iskolai könyvtárak szamára pedig már csak rendkívüli olcsóságánál fogva is meg­becsülhetetlen. Előfizetés utján 12 füzet csak 1 ft 20 kr. miért is terjesztése a romlatlan magyar nép minden igaz barát­jának hazafiúi kötelessége. Ezen tisztán magánáldozat árán, ön­zetlen hazafiságból fenntartott, nemes célú vállalatot, megindul­tától nemcsak az összes hazai sajtó kivétel, nélkül, hanem kiváló tanügyi tekintélyek is osztatlan el ős mérésben részesítek, azért az különösen a lelkész, jegyző és néptanító uraknak — kik leg­közelebb vannak hivatva a néppel érintkezni — figyelmébe a jobb lélekkel ajánlható. Kapható egyes könyvenként, vagy szor­galmi ajándékul 2—3 könyvenként összekötve — kivált iskolai vizsga alkalmakra. — Mely szerint a megrendeléshez képest, bár hova bérmentve a legpontosabnan megküldetik. Egyes könyv ára 18 kr. 2—3 könyv.összekötve 25—40 kr. Tetemes meg­rendelésnél illő árleengedés. Azon t. hazafiak pedig, kik e váliaíat terjesztését, mint ügynökök volnának hajlandók el­vállalni, felkéretnek, hogy szives ajánlataikat, mielőbb egyene­sen alólirt kiadó hivatalhoz intézni ne terheltessenek, melynek folytán oly magas eladási százalékban részeltetnek, mely ré­szükre tisztességes mellékkeresetet is biztosítand. A „Falusi könyvtár" szerkesztő- és kiadóhivatala (Berettyó-Újfalu Bi­harmegyében). — Dr. Kovács Pál veterán írónk a folyó évben tölti be irói tuunkássának 50-ik évét. E félszázados írói működés illő megünneplése végett Györváros értelmiségéből egy 50 tagu bizottság alakult, mely elhatározta, hogy Győrött folyó évi de­cemberbe 8-án Dr. Kovács Pál veterán irónk 50 éves irói jubileumát kellő fénynyel megünneplendi. Szerkesztőségünk képviseltetni fogja magát az ünnepélyen. anogyi — A Pápa városi és vidéki tanitó egy lelnek nov. hó 30-án tartolt első rendes közgyűlése a helybeli, ép ugy mint a vidéki tanítókra nézve valóságos ünnepnap volt. Népnevelőink felfogván a a népnevelés ügy nagy fontosságát számosan mint­egy 60—70-en jelentek meg. Meglepetéssel tapasztalták sokan, és a kik helybeli viszonyainkat nem ismerik, kik nem tudják, hogy városunkban, B közügygyei csak akkor szoktak törődni ba az a konyhára is hoz valamit, megbotránkozásuknak adtak ki­fejezést azon közöny fölött melylyel városunk úgynevezett in­telligentiájának (?) nagy része, a tanítóknak egy nemes eszme: közötti csoportosulása iránt viseltetik. — A közgyűlésen az egy mindenki áltat tisztelt, és becsült Váli Ferenczen kivül a vá­rosi iskolaszék, városi hatóság stb. részéről senkit sem láttunk. Hisz itt o't szeretnék a néptanítót egyik vagy másik célra fel­használni , hanem mikor a néptanítói állás emeléséről van szó a jó urak meghúzzák magukat. Szerencsére a közgyűlés a távol­létük által tündöklő urak indiíFerentismusa dacára is elég jól folyt le. Miután Kecskés Mihály ideiglenes elnök a közgyűléssel tudatú, hogy a n. méltóságú vallás-és közoktatásügyi m. kir. mí­nistermin alapszabályainkat szentesitté, az ideiglenes tisztikar hivataláról lemondott. Nyomban megejtetett a végleges választás és*' megváíasztaííak: Elnöknek Kecskés Mihály. Jegyzőnek Gold­berg Jakab. Pénztárnoknak Madrach Annái Könyvtáruoknak: a nagy fogyasztás nagyobb termelést eszközöl, és a tulipán ép ugy mint a spárga — tágabb értelemben a mezőgazdaság egyik productuma. Ha egy városnak sok olyan lakója van, kik mind­nyájan spárgát akarnak enni s azt jól meg is fizetik, ugy sok spárga-ágyat készítenek és az ár leszáll. Éppen igy Hollandiá­ban rövid idő alatt sok tulipán - ültetvény keletkezett volna, ha csupán a virág birhatása lett volna a eél, vagy távoi vidékről szállítottak volna hagymákat és igy néhány év alatt a virág kedvelők sokkal csekélyebb áron vehettek volna tulipánokat. De ez nem történt meg, s a kéményseprő, elvervén seprűjét, éppen nem volt kertész, habár világkereskecíő vr.it; a tulipánáruló ha­zájának borméréseiben dőzsölt, s nem törődött mással. A tulipoiuánia idejében egy hagymáért, melyet, soha sem kaptak meg, de nem is követeltek, nagy összegeket ajánlottak és fizettek. Egy r másik ígért hagymákat, melyeket soha sem birt, soha meg nem szerezhetett és soha el nem szállíthatta. Gyakran vett a nemes a kéményseprőtől tulipánt 2000 fton, melyet ugyan­akkor a pornak nagyobb összegen adott el, és sem a nemesnek, sem a kéményseprőnek, sem pedig a pórnak nem volt hagymája, de nem is követeltek. — Mielőtt a tulipán virágzási ideje beállott, több hagymát rendeltek, igéitek és vettek meg, mint a mennyi egész Hollandiának kertjeiben volt, s ámbár a semper augustus csak két példányban volt meg, mégis talán egy fajt sem adtak és vettek meg többször, mint épen ezt. Hollandiának egyetlen városában bárom év alatt több mint három millió forintot, hoztak forgalomba a tulipánokért. Be világosítsuk föl példával ezen kereskedelmi r.ianipulá­tiót. Egy nemes megígérte egy kereskedőnek, hogy hat hónap raulva egy hagymáért 1000 frtot fizet. Hat hó mulva az ár vagy emelkedett, vagy leszillt, vagy pedig ugyanaz iftaradt. Tegyük föl, hogy a hagyma ám 1500 frtra emelkedett, ekkor a nemes nem követelte a hagymát, hanem csak a fölös 500 frtot, mely nye­resége lelt. Ha pedig az ár. leszállt, s lett például 800 ft, akkor a nemesnek kellett az elmaradt; 200 frtot kifizetni, mi ismét a kereskedőinek baszna lelt. Ha az ár ugyanaz maradt, akkor egyik sem nyert, sem vesztett. Mindezen esetekben senki sem gondolt arra, hogy hagymákat szállítson, vagy vegyen át. A fi­zetési határidőt azonban nem szabták mindig ily hoszzura, hanem sokkal rövidebbre, mi által a kereskedés annál élénkebb lett. — Az egész kereskedés valóságos börzejáték volt, hasonlók a inai papírokkal való spekulátíókkal, csak hogy akkor a papírt hagy­mának vagy tulipánnak hívták, mi azonban a dolgon nem vál­toztat. Ezen szédelgés nem sokáig tartott; mert midőn 1636-ban ezen kereskedés által számos gazdag család tönkre lett téve és végül a vételárakat nem voltak képesek kifizetni, több hollandi hagymakereskedó' 1637. febr. 27-én Amsterdamban tartott gyű­lésükön a kövelkező határozatot hozták: az 1636-ik év végéig kötött hagymaeladások érvényesek és kötelezők, de 1637-re kö­töttek érvény nélküliek, de a vevők kötelesek ezért az eladók­nak 10 százalékot fizetni. Ezen határozat, a hollandi" államok hozzájárulása folytán ápril 27-én emelkedtek jogerőre, s egy­szersmind hozzá lett téve, hogy az ilyen adósságok, mint bár­mely mások, behajthatók. Ezen időtől fogva a tulipánhagymák ára igen leszáilt. Egy oly hagymát, melyért előbb 1:200 frtot fizettek röviddel ezután 50 frton meg lehetett kapni. Az árak különösen a francia forradalom kezdetén szállottak le, és most nagy ritkaság, ha egy tulipánhagymáért 1 frtot kell fizetni. Rhenamm utátu

Next

/
Oldalképek
Tartalom