Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-11-25

hából, szép keit és csinos udvarból áll, szabad kézből eladó. A venni szándékozó bővebben értekezhet helyben özvegy Feigl Pálné-val. — Heti vásáraink oly népesek, hogy a bejött kocsi minden utczát elalva, a közlekedés csak nagy ügygyei bajjal törté nik, sőt a közönség az egyik járdáról a másikra életveszélyközött juthat át csak, miért ismételve inditványozzuk a piac felosztását. — A vasúti állomásra vezető második gyalog utat munkába vetette a városi tanács, melyért elismerésünket nyilvánítjuk, csakhogy attól tartunk, nem-e ugy fog készülni, mint a Lucza széke? — Mint halljuk, derék tűzoltóink uj év után strikkolni akarnak, azon esetre, ha a jövő évi költségvetésbe a szükségei költségeket a városi bizottmány meg nem szavazza. Elvárjuk hogy a költségvetésbe az általuk kivánt összeg előlegyen irányozva, sőt egy leendő tűztorony létesitérére is évenkint egy pár száz forint félretétessék. — Halálozás. Alulírottak fájdalouulult kebellel jelentik Dénes Sándor köz- és váltó ügyvédnek, folyó évi november 24 én élte 37-dik évében mell bajban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 25-ik délután 3 órakor fog nak, az evang. ágostai hitvallás szertartás szerint a hosszú ut czai 843-dik szám alatti házból az alsóvárosi sírkertbe őröl nyugalomra tetetni. A korán elhunyt ifjú lelett áldás és béke lebegjen. Neje: özv. Dénes Sándorué, született Jády Ilon. szülői Dienes Lajos, Böröndy Zsuzsanna, testvére: Dienes Miklós. — A Fuchs-féle zsidó koldus tanyában hol - da cára, — hogy városunkban a koldulás szigorúan tiltva van, mégis mindig koldusok tanyáznak — a napokban egy ócska kaftános huncutkákkal felcifrázott lengyel zsidó családostul tartózkodott és a városban mindenfelé a közönség legnagyobb terhére ét undorára koldult. A rendőri hivatal tudomást szerezvén róla városunk eme kedves vendégeit „per sub" expediálta. Nem áll-e hatalmában a városi tanácsnak az ilyen törvén jel lenes koldas tanyákat megtiltani és engedetlenség esetében a Fuchsoknak ojjokra koppantam ? iöffvletek és intézetek. — Felolvasás. Ma vasárnap délután 5 órakor az ismeretterjesztő-egylet felololvasást reudez a városház nagytermében A felolvasást Vécsey István ur fogja tartani ily cim alatt „Több világosságot," a lámpák fejlődése és történelméről! A szellemi szórakozást szerető közönség szives megjelenése tisztelettel kéretik. Az íameretterj esztő-egylet választmán y a. — Jelentés. A párisi kölcsönösen segélyző magyar egyIat ezennel tudomásul adja a t. hazai közönségnek, hogy Zichy Mihály elnökünk Budapesten időzése alkalmával Farnady József úr, köz- és váltó- ügyvéd Budapesten, IV. kerület. Hatvani utca 3. szám valódi hazafiságból és önzetlenül ajánlotta fel szolgálatát a párizsi Magyar Egyletnek, késznek jelentkezvén minden az egyletnek javára teendő lépésekre, aláírások elfogadására sat. Nem csak az egylet elnöke, de ennek ajánlatára az egész egylet örömmel fogadták el Farnady urnák ezen nemes ajánlatát s az egylet Farnady uruak egy hivatalosan hitelesített felhatalmazást kézbesített, és az egylet menházának felépítési tervére vonatkozó több aláírási iveket adott át, felhatalmazván őt ezeken aláírásokat és adakozásokat is felvenni. Kérjük tehát a t. közönséget előforduló esetekben teljes bizodalommal Farnady József ügyvéd úrhoz fordulni, a ki az egylet ügyeiről bizfos felvilágosításokkal szolgálhat. Kijelentettük már, hogy az ei.sö hazai takarékpénztár az egylet által kibocsájtott kötvények kiszolgáltatása mellett a száz forintos befizetéseket elvállalni szíveskedett. Vállalatunk sikerének érdekében van, hogy a tőlünk kiállított 250 darab százforintos kötvények még ez év vége előtt fedezve legyenek, és ezért még egyszer sürgetően kérjük a t. közönséget, hogy célunkat elősegítő elhatározásukat mentől elébb az első hazai taharékpénztár t. Igazgatóságának tudtára adja. Kötelességünk végre még megemlíteni, hogy a hazánkban humanitárius célokra feláldozó készségéről ösmert és tiszteit Pósner K. Lajos lovag úr. Budapesteu Erzsébettér 1-ső sz. nem tekintve a többi sokoldalú elfoglaltságára, még a mi egyletünk fárasztó, én nagy pontosságot kivánó hivatalát is elfogadni szíveskedett. 0 a párizsi magyar egylet fiókpéhztárnoka, és veszi át. az egylet betegsegélyző pénztárának szaporítására adományozott összegeket. Kelt Párizsbau, 1877. október 31-én Párizsi kölcsönösen segélyző magyar egylet. — A jogászsegély egylet bizottmánya f. hó 21-én tek. Boesor István egyleti felügyelő tanár ur elnöklete alatt tartott közgyűlésen következőkép alakult meg: elnökké: Babos József jofft. szt. f. halig, alelnökké: Falusi Károly jogt. szt. f. halig, főjegyző: Wilheira Károly áll. tud. f. halig, aljegyző: Platthy Tuhulum I. éves j. pénztárnak: Zánkaj

r Gusztáv áll. tud. f. h. ellenőr: Proszt János áll. tud. f. b. könyvtárnok: Berecky Viktor alt. tud. f. h. bizottmányi tagokul a következők választattak : 1. a jogtudományi szaktanfolyamból: Noszlopy Gyula az államtudományi szaktanfolyamból; Erhardt Antal a másod évből: Kluge Lajos az első évből: Kluge Endre. Közgazdaság. — Illatos Dahlia. A Pápai Lapoknak irják Parisból A francia academia et scienses legközelebb egy közleményt kapott, melyben elő van adva, hogy miképpen lehet a dahliát illatossá tenni, ez egyszerű mód abból áll, hogy a növény alját gyakran meg kell locsolni langyos vizzel, mit mindenki megkísérelhet. , E. — Markavész. A naponta hozzánk érkező hirek szerint fájdalom — kétséget sem szenved, hogy birodalmunk egy borzasztó veszély szélén áll: a marhavész közéig és pedig oly mérvben és kiterjedésben a milyenben még eddig nem sulyosodott reánk. Tett gondos figyelések folytán, tapasztaltatott, miszerint ezen rémteljes vész közelítése már hetek sőt hónapokkal megelőzőleg, egyes, szétszórva feltűnő esetek által hirdettetik. — Kötelességünk ezen figyelmeztetéseket jókor felhasználni, minden készületeket megtenni, és igy a vész kitörését vagy megakadályozni, vagy, ha ez nem sikerülne, annak korlátozására minden lehető intézkedést megtenni. — Az állatbiztosító társulatok barátjai, joggal állítják, miszerint jól szervezett ily társulatok mindig első sorban értesülnek a fent emiitett intő jelekről, és a vész elhárítására kellő időben a legjobb eszközöket nyújthatnak, mi a gyakorlatban gyakran érvényre is jutott. Több ízben hangoztatták állatbiztosító társulatok intő szózatukat, melyek a kormánytól figyelembe vétettek, és igy az utolsó években többször sikerült, a marha vészt, már csirájában elfolytani a nélkül, hogy az ország felriasztatott volna. A falusi birtokos, egyes eseteket, főleg, ha azok, (mint az kezdetben szokott lenni) az epidémia iszonyú symptomai nélkül tűnnek fel, részint figyelembe nem veszi, részint pedig szántszándékkal teszi ezt, félve annak gazdaságára háramló káros következményeitől, melyeket eltitkolás által véli kikerülhetni; és miután u marha-vész előlábasai nem járványképen, hanem szétszórva mutatkoznak, az ily eltitkolások gyakran sikerülnek és az országos veszedelem rohamosan következik be. — Egy állatbiztosító társulat előtt ellenben; ki minden egyes vesztett marhát dipl. állatorvos által vizsgáltatja; i!y előlábas eseteket nem szabad, nem is lehet eltitkolni. Sajnos — birodalmunk jelenleg ily intézettel nem rendelkezik és igy a vész észrevétlenül már a második, veszélyes stádiumba léphetett — a kitörésben lévő járvány szívóssága és terjedése különben elég világosan bizonyítják; miszerint ez alkalommal a közönséges óv szerekkel, még ha azok kellő időben alkalmaztattak volna is, a járványt leküzdeni nem lettünk volna | képesek, hisz a ragály tűzhelye minden emberi ellentállásnak dacol! — Az alduna soron ezernyi ezer ember és állathulla rothad, mérges miasmákat terjesztve, melyeket ismét egy „kedvező délnyugoti szellő" egész Európába széthord. Hogy a lég ezen borzasztó romlása okvetlen magával hozza consegvenciait, igen tjermészetes és a sajtó által kellőleg figyelembevétetett és uyilvánitatott is. Ma a birodalom marha állása forog a legnagyobb veszélyben, a vesznek, Osztrák, Cseh, Morva, Szász és a Rajnaországok, Galícia és a Márkbani fellépése elég nyíltan mutatja, hogy nem közönséges alakú marhavésszel van dolgunk, és hogy a vész nem ragály utján hozatott be, hanem hogy az általánossá, a levegőben elterjedt mételyjé vált. — A marhavész tanulmánya mutatta, hogy annak elterjed<

;

sct, mint A

r

alamely hadi nton, kísérni lehetet. Az eréjes zár védszerek, melyeket Osztrák Magyar és Poroszország égy a határokon mint egyest a vész által már ellepett kerületekben gyakoroltak, a ragály localisalására jótékony hatással voltak mindenkor; de mostani fellépése oly szabály ellenes és minden szokásostól és tapasztulttól annyira eltérő, miszerint mi is eltértnek tartjuk az időt, komoly intő szavunkat hangoztatni. — A legrosszabbra kell elkészülnünk és ugy látszik a körülmények, az érdeklő feleknek, a lehetőségek minden oldalát szemügyre és fontolóra venni szigorúan parancsolja, és igy a védszerek legterjedelmesebb alkalmazása által menteni a menthetőt. Reményijük, hogy a veszély nagyságára utalva a hatóságokat nem fogjuk cselekvő erejűkben bátortalanitani. Pápai Lapok. Oalbnaüzleti tudósítás. Deutsch Sándortól. Pap», nov. 22-én 1817. Miután a behozatal él készletek gyengék, tulajdonosok kevés engedményeket bocsátanak küllöldi rendeletek hiányában a csekély, előfordult üzletek helybeli szükséglet részére történlek. A. zilált anyagi viszonyok a külföld néhány piacain, a forgalmat akadályozzák és mindaddig mig ez jobb fordulatot nem vesz, üzletünk nem jöhet, a régi vágányba vissza. Következő átlagárak jegyezhetők, csak is inkább névleg léteznek. Buza 10 ft 80 — 11 ft. 50 kr. Rozs 7 ftöO—75 kig. Árpa 8 ft SO — 9 ft 50 kr. Zab G ft 60 — 73 75 kr méter mázsánként. Bécsi értélttőscScLe november 94-dikén 5% metalliques 65 frt. 6b kr. J>7

0 nemzeti kölcsön 67 forint 18 kr. Aranyjáradék 74 ft. 65 kr. 1860-ik államkölcsön 112 l't. 60 Bankrészvények 812 frl, — Hitulrészvény 209 ft 40 kr. London 118 ft 50 kr. Ezüst 106 fl. 20 kr. Cs. kir. arany 5.6b ft_ kr. Nrpoleondor ü ft 51 kr. Rerlin öR ft 60 kr. vült még neki istenigazában, hogy erre meg arra a jeges medvék közül szakadt kófic muszkájának, legyűr ő belőlük, ha kell, még akár másik tizet is „cakompak," csak legyeu a ki a körmei közé szolgáltassa e retteget, közös ellenségét a nyers tök evéstől annyira irtózó sok gyönge gyomrunak. — De már ily iszonyatos boszut lihegő pusztításra nem akadt ám több muszka — a jó öreg G. bácsi konyhájába, — **) ki méltó indignatióval csak annyit jegyzett meg az egész lezajlott hősi tusára, hogy: „pizom asz ilyen muszka eremest mekeszem a szekin derekek is ott a Plel'na, csak lenne fóna! akor nincs fan neki is semaii pajod attulnak! — hofy a fene etyem mek a peledbe is nekednek!" ,Pózamaposzmek!' — diri — Tréfák a hivatalból. Itt lakik kérem áfossággó a tekintetes menés bíróság? (járásbíróságot akart kérdezni az együgyű paraszt.") •./~^. Megjelenik a tárgyaláson Z. .ludas felperes képviseletében N. N. hit. ügyvéd, és Szájasné nénémasszony, mint alperes, személyesen, s miután a keresetlevél annak rendje, módja szerint neki felolvasva, és megmagyai ázva lett—kérdi tőle a tárgyaló biró, hogy hál van-e valami kifogása ellene ? — tartozik-e a követelésbe vett összeggel, vagy sem?— Mire felfortyanva, végig nézi nénémasszony felperes ügyvédjét, kit magának felperesnek gondolt, a nzereno-étlen aztán csípőre lett kezekkel rá förmed amúgy magyar menyecskésen a váratlan támadásra épen nem készült igazság védőjére; „én tekéntetes jártasbiróság? — de fogjon ki a két szemein, hu valaha még csak láttam is ennél többül ezt a Júdást, nemhogy még tartoznám neki e

1 íé' fityingjével is — ! la!" Rosszul évielte. Esküt tenni jött be a jákói sváb, s miután komolyan figyelmeztetve lett az eskü szentségére és a hamis eskü káros következéseire, mondja neki a biró, hogy tegye főbb szivét a ténye akarom mondani: jobb kezét a szivére, aztán mondja utánam az eskü szavait: „ÉnN. N. esküszöm stb., hogy mindazon körülményekre nézve — „hogy mindazon körömméregre nézze" — mondja utámia egész áhítattal a jámbor sváb atyafi. — dongó. **) „Szomoródi' kontójára. Samu, a Zahl-Rellner. Lotto- és sorsjegy. november 34-iIsl becsi lottó szátnolc13, 57, 6, 83, 4i. Tarisznv a. — Mi az ember ? Egész életén át sirásó: , 12 éves korában eltemeti mosolygó gyermekkorát, 18 éves korában vi rágzó ifjúkorát, 20 éves korában első szerelmét, 30-ik évében, az emberekbeni hitét, 40 éves korában reményeit, 50-ik évében kívánságait, 60 éves korában eltemeti egymásután öt érzékeit, a hallást, látást sat. mig végre egészen sirba száll. —= Emberismeret. Hogy az embert megismerhessük, ve le közlekednünk kell, hogy szerethessük, jól kell vele tennünk, de hogy becsülhessük, kerülnünk kell őt. Egy gazda, kinek tehenei szániára a takarmány elfogyott, ezeknek zöld szemüvegeket tett fel, és gyaluforgácsot rakott elébök, mit ezek fűnek néztek és megették. — Stettinben egy gépészt anyira lelte a hideg, hogy a közelében levő légmérő a fagypontra szállott le. — Midőn a vak Milton negyedszer és ismét szerencsétlenül házasodott, Lord Bussiugham azzal gondolt neki kedveskedhetni, hogy nejét rózsának nevezte. „Színéről nem ismerhetem meg" viszonzá a költő, „mert vak vagyok, de töviseiről érzem, hogy igaza van önnek." — Egy alkalommal Milton kérdeztetett, miért van az, hogy

r némely tartományban a fejedelmek már 14 éves korukban uralkodásra képesek, holott a házasodás még 18 éves korukban megtiltatik. „Azért," feleié a költő, „mert nehezebb egy nő, mint egy nép fölött uralkodni." — Mit nem kell tennünk az életben? A havat nem kell elhánynunk, mert magától is el megy, a lánynak pem kell férjet adnunk, utóbb maga vesz egyet és végre orvost nem kell hínunk, az ember annélkül is meghalhat. i — Egy valaki szomszédjával összeveszett es ekkép főzte le: ön azt várja, hogy gazembernek nevezzen, és aztán becsületsértéssel vádolhasson, de ön csalódik, én nem mondom, hogy ön gazember. Hogy lehetne megszabadítani Plevnát a muszkától legkönnyebben ? Biz azt csak is ugy, ha legalább egy regiment olyanforma derék muszkafaló legényt küldenénk segítségükre szegény éhező török testvéreinknek, Csupa rokonszenvből, mint a minőnek a napokban tünteté ki magát sokaknak méltó bámulatára Sz. Náci (o!) barátunk, a patvaristák öregapja* --— mint ő magát egész szerénységgel nevezni szokta —* a, ki fogadásból egymaga felelt meg 10 drb muszkának* még pedig ugyancsak a java hjgnagyjából küldvéu őket rendes dupla portiójának könyörtelen le — azaz beverése után szuronyostól — akarám mondani: tüskéstől, bajuszostól és mindenestől a pokol feneketlen mélységére anélkül, hogy neki csak egy böffenetnyi baja esett volna is irigylendő teuti egészségében *). Nem annak! — sőt csak ezután he*) Vájok kedves megegészségesedósülésére a derék fogyasztónak, — a kiről nota bene az a csodás hir is szárnyal, hogy az ő sok tüz próbát szerencsésen kiállt, edzett testét nem fogja még a — tompára köszörüli fringia [domestica, tehát nem damaskusij sem, Pedig ugyancsak kiállt ám neki akkoriban a ki lelke van a nagy virtusának! Betűszedő gyerek.) Levelezés. E- Paris. Köszönjük. Fogadja tiszteletünket és hálánkat. A posta-galamb ügyében legközelebb döntő lépés teletik, sokan ígérkeztek részt venni itten, s az ország löhhi részeire is kifogjuk terjeszteni figyelmünket, mi végből már több helyre irtunk. A kormányt is megfogjuk keresni támogatás nyújtása végett K. F. Veszprém. A hutasággal szemben elnézésünk nincsen. Levele bizonyítja, hogy ez ideig még keveset tanult. Verse nem költemény, hanem ritmusba préselt kenetlen kocsikerék fülel sértő nyikorgása. Ajánljuk, hogy az érettségire készüljöu, i Laura szemeit hagyja békébe. Vas&ari kisbirómk. Beküldöttje tanúságot tesz arról, hogy kigyelmed azl, sem tudja mi a sajtó. Látja kigyelmed a sajtó és az „újság" között van valami különbség pl. a döfölődző ökröcskéknek szarvacskáit és a helytelenül „lÁ"-koló állatkáknak fülecskéit — leszokta törni, illetőleg metszeni a sajtó — még ha az állatkák két lábúak legyenek is; holott az újság nagyon sokféle, most többek között a friss savanyított káposzta, mely kigyelmednek mint újság inkább egészségére fog válni— mint — a polémia; melyhez sem ön, sem pedig azon jámbor ember, ki a beküldött cikket fogalmazta, nem éjt. Látja kigyelmed, -mi az eféle rosz csizmákat nem veheljük tekintetbe. — Hogy állítólag megsértett „szegény községÜK" reputaliója régi fényébe tovább is csilloghasson, tudatjuk kigyelmeddel, hogy a „Pápai Lapok"ban Vaszar községe megtámadva soha sem volt, s igy helyreigazitásról szó sem lehet. W...K. Mi a Telephonról egy hosszabb közleményt már hoztunk, s a mint a berlini és bécsi tlvirdáknál tett sikeres kísérletekből kitűnik, nekünk igazunk volt. A Telephon legújabban Varzin és Berlin közöli, léhát 60 mérföld távolságra be lett csatolva, J a siker meglepő. Bismark tehát Varzlnhól a berlini miniszterekkel most már „élő" szóval beszél! A laikusra csodás — valami, de mégis igaz. A Bécsben használatban lévő Telephon részletes leírását egy bécsi szakember és barátunk, lapunk számára megküldte azt jövő számunkban fogjuk közzétenni. Háty Alajos Tüskevár Önnek álláspontját tekintve tökéletes igaza van. Felelős szerkesztő: Szikszay István. Közönség köréből *). Köszönet nyilvánítás. Mindazon jóakaróink, rokonaink, barátaink és ismerőseink, kik felejthellen leányunk, illetőleg nővérünk elhunyta alkalmával részvétükkel elhalmoztak: fogadják midnyájunk őszinte köszönetét ! a Tschepen család. Tekintetes szerkesztő úr! A nép nyomora városunkban oly nagy, hogyszáz és száz család a bekövetkező zordon télnek könyes szemekkel néz elébe e nyomor enyhítésről pedig gondoskodni más hivatva nincs mint egyedül a családfő maga, de hogyan? kénytelen a verejték által megszerzett, tulajdonát, az egyik vagy másik zálogiutézetbeu adni. Városunkban két ily intézet van, az egyik a Népbank, a másik Fleisner Móré, de jajj a megszorultnak, mivel azt keservesen megkeserüli. A Népbank a zálogra nem kevesebb, mint. 30%-ra adja pénzét mig Fleisner csak 50. — 60%-ra. Minthogy az uzsora törvény meg lett szorítva és mégis ily visszaélések történnek, nem tudjuk; hogy az ezekre való felügyelet kit illet, de bárki legyen is az, a nép érdekével keveset látszik törődni. Pápa, november 22-én 1877. Mély tisztelettel Egy pápai polgár. Midőn ezen felszólamlást közöljük, megvagyunk győződve, bzgy az illető körök ide vonatkozólag,felvilágosítást fognak nyújtani. A törvény mindenkit kötelez. Szerkesztő. •) E rovat alatt közlotlekért nem vállal felelőséget a 47 szerk.