Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-02-03

ben ez vagy amaz valódiságában mutatkozik és óvakodjanak attól, hogy nevelésük alapjául a nagy társadalom gyengéi szolgáljanak; e) kérjenek kétes esetekben a tanítótól utasítást vagy tanácsot, ki ily dolgok- és körülményeknél a szülök valódi barátjai. Mindezeket, őszintén megvalljuk, nem az atyához intézzük, ki ezenkívül úgy is a legtöbb esetben eléggé el van foglalva a szükségesek beszerzésével — s ö, nem is bír elég hivatottsággal a nevelésre nézve; mi, egy másik lényhez szólunk ***), „azon lényhez, a kit Isten azért adott bölcsőnk mellé, hogy ha felnyitjuk szemeinket, szeretelének szárnyaival rejtse el elöltünk azt a homályos láthatárt, melyben küzdeni fogunk az élettel." Mi az anyához szólunk. „Isten akarla,hogy az ö kezei kulcsolják az első imákra kezeinkel és hogy az ő mosolya legyen hajnala reményeinknek. — 0 az erény, a szeretel, a sziv legérzékenyebb része, az ártatlanság halhatatlan alapja, mely örökké megmarad, ugy, hogy még a legborzasztóbb jellem vonásai közt is felismerhető. Ha jó sugallatot érzesz szivedben, ha vágyat érzesz letörölni a szenvedők könyeit, segíteni a szerencsétlent, utolsó falatodat is megosztani az éhezővel, a halál karjába vetni magadat, csakhogy felebarátod éleiét megmenthessed — foruglj meg, és, mini őrangyalodat, ki a jó gondolatokat súgja szivednek, anyádnak szeretett árnyát találod oldaladnál. Az el me, a k ö ny ve k, az iskolák és az atya oltják belénk az eszméket, az érzelmekel mindig anyánktól nyerjük és a jellemet az anyák alkotjak." Schwanz Sámuel. Az új uzsoratörvény. Lapunk legközelebbi számában nem lehetett alkalmunk ezen oly nagy közgazdasági és társadalmi fontossággal biró új törvényre olvasóközönségünk figyelmét részünkről is különösen felhivni Ma azonban azon helyzetben vagyunk, hogy a már elfogadott törvényszövegén kivül közölhetjük Ráth Károly képviselő urnák azon általános figyelmet keltett két beszédjét is, melynek egyikét az általános vitában mondotta el, másika pedig a kamat maximumnak 8°/

()-ról 10%-ra indítványozott felemelésének indokolását tartalmazza. Bár ez utóbbi szá***) Castelar R. ret is, úgy mint az én szivein kívánná, nekem mégis szeretnem kell, mert atyám ! — Tudom mi a kötelességem mint fiúnak. - De jó apám ! — tevé hozzá elgondolkodva, azt ne várd engedékeny fiúi szivemtől, hogy legkedvencebb helyemet adjam fél a te kedvedéli ! Hiszen az egész vidéken nincs oly szép hely, mint épen a csúcs alja, s én onnét maradjak el! — .... Veszedelmes hely! nevetséges gondolat! Hát nem jártam-e már ott számtalanszor , — és találtam-e egyebet egy kis őzikénél V ! — IIa első alkalommal ott leszek, azt is lelövöm ! . . . Nem , azt még sem fogom tenni. Az az állat arra mutat, hogy valakinek birtoka. Talán egy lánykáé ? . . . Nem is lehet másképen ! — Ismernem kell a tulajdonost Igen, ugy lehet, hogy apám öt ismeri és ezért veszedelmes a hely rám nézve ! — Meg vau fejtve a különös kívánság oka! Már most csak azért is gyakran fogom folkeresui a helyet! . . . Kié lehet az a kis őzike?.., Arthur gondolatokba mélyedve haladta mezőn. Mig gondolatait a — szerinte bizonyosan, — kedves ismeretlenről tovább tűzi; mig homok talajra építi a lég várakat, - nézzük meg öt közelebbről. Arthúr 20 éves itju. Magas, barna, életerős arccal. Szép fekete haja, az akkori idők szokása szerint, hosszú fürtökben omlik alá. Állán a pelyhedzö szakát már néhol néhol apró csomócskákat képez, míg felső ajkát gondosan ápolt bajusz árnyékolja.— Szemeiben az élet pezsgő tüze ég. Homloka széles, kissé hátranyomult, mi szabad gondolkozást, költő s katonai hajlamot jelent, párosulva kevés rajongással. (!< oktatjuk.) mos oldalról és az igazságügyminister által is tá1 mogatott indítvány nem nyerte el a többséget tigy hiszszük nem fognak a káros következményei azon határozatnak elmaradni, mely nem volt kellő figyelemmel a vidék viszonyaira, különösen pedig a vidéki pénzintézetek jótékony működésének mellőzhetlen feltételeire. Képviselőnknek a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó további indítványát azonban magáévá tette a képviselőház. TörvényJ avas tat. az 1868. évi XXXI. törvénycikk módosításáról. (A központi bizottság s z ó' v e ge zé s e s z e r i n t). 1. §. Közjegyző nem vehet fel közokiratokat és nem ruházhat fel közjegyzői okirat minőségével magánokiratot, melyben nyolc százaléknál magasabb kamat köttetett ki. Az ezzel ellenkező okirat, közokirat, illetőleg közjegyzői okirat erejével nem bír. 2. §. Kamat alatt nemcsak a pénzben fizetendő minden mellék tartozás értetik, hanem bármely dolog vagy haszon melynek adására vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a töke visszafizetésén, illetőleg visszatérítésén kívül kötelezettséget vállal. Mindazon esetben, melyben a jelen törvény az adóstól követelhelö kamat legmagasabb összegét megállapítja, abba a kötbér, üzlet díj, megsértési összeg s mindennemű mellék-tartozás is beszámítandó 3- §• Nyolc százaléknál magasabb kamat bekebelezése vagy előjegyzése nem rendelhető el. A félek által határozott összegben kikötött, de százalékban ki nem fejezett melléktartozások bekebelezését vagy előjegyzését a biró csak azon, a telek jegyzőkönyvben kitüntetendő záradékkal rendelheti el, hogy az összes meüéktartozás, a töke nyolc százalékát meg nem haladhatja. 4. Nyolc százaléknál magasabb kamat, a biró által nem állapítható meg. Ezen szabálv áll akkor is, ha a magasabb karaat birói egyességben köttetett ki ö §. AH ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok visszafizetése nem követelhető. Jövőre azonban azon kölcsönnél, mely félévnél hosszabb időre köttetett, a félévet meghaladó időre kamatot előre levonni nem szabad. A félévet meghaladó időre, vagy a jelen törvényben meghatározott mértéken felül bármily időtartamra előre levont kamatok a tökéből lerovott összegnek tekintetnek. I) §. Az 1868. évi XXXI. törvénycikknek ezen törvény által nem érintett intézkedései tovább is érvényben maradnak. 7. § A je!en törvény hatályba lépte előtt lejárt kamatok a fentebbi §§. rendelkezései alá nem esneL:. Az ezen időn túl lejárandó kamatokra azonban, csak azon esetre nem terjed ki a jelen törvény hatálya ha a nyolc százaléknál magasabb kamat, a jelen törvény hatályba lépte előtt keletkezett jogéi vényes ítéletben vagy-egyességben állapíttatott meg. Azon körülmény, hogy a magasabb kamat a jelen törvény hatályba lépte előtt felvett közjegyzői okiratban van kötelezve, annak nyolc százalékra való leszállítását nem akadályozza. Az okirat azonban közokirati erejét megtartj?. 8 §. *) Jelen törvény hatálya alól kivétetnek azon kölcsönök, melyek; a> váltóügyletekből, lv bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből keletkeznek 9. §. Jelen törvény a kihirdetéskor azonnal életbelép és annak végrehajtásával az igazságügy minister bizatik meg. Ráth Károly beszéde a z u z sora t ö r v éuy t á r g y á b a n. (A képviselőház jan. 22-diki ülésében.) T. ház! Jelenlevő képviselőtársaink közül többeknek élénk emlékezetében lesz még azon remek beszéd, melylyel 1808. október 10-én Horváth Boldizsár igazságügyminiszter egy a kor színvonalán álló, az általános forgalmi és gazdasági fejlődést számba vevő törvényjavaslatot ajánlott elfogadás végett a képviselőháznak A beszéd hatása alatt behatóbb vita nélkül lett. még azon a napon az uzsoratörvények megszüutetésöről szóló törvényjavaslat elfogadva. Az akkori igazságügyminiszíer igy kezdé beszédjét: „Az uj politikái rendszer akasztok és privilégiumok helyébe a jogegyenlőséget és szabadságot, az uj közgazdasági rendszer pedig; a céhrendszer és a váiiisorompók helyébe a szabadforgalmat és versenyt teszik.

1

' Mily modern eszméket tükröztek vissza, mily megdőnlheflcu igazságot fejeztek ki e szavak akkor! Minden szó az axióma erejével birt — 8 év előtt; és ma ? Nem akarok az „uj politikai rendszer'

í-ről szólani, de vájjon az uj közgazdasági rendszer csakugyan követí-e még vakon ama fényes tanokat? Feleljenek-e kérdésre a lények közvetlenül körülöttünk ép ugy mint mindenütt ott is, ahol ezen eredeti intézmények léteznek, melyeknek hü utánzása gyakran oiy nagy áldozatunkba került. Vájjon a vámsorompók helyébe csakugyan a szabad forgalom és verseny lépett-e? Tesz-e még ma hódításokat a manchester iskola? és nem-e inkább vanuak a vámreform mozgalmak ujabb időben mindenütt free trade rendszere ellen irányozva? (Ugy vau!} Követi-e e rendszert Németország, Franciaország, Amerika? vagy bár maga Anglia is busás compensatiók nélkül? Mi *) Ráth Károly indítványa, az igazságügymini sler által módosított szövegezéssel. • magyarok, az igaz. kivételt képezünk: a mi dasági és politikai rendszerünk oda irányul: s^bad forgalom és verseny befelé, a miénknél soknál iy,_ lödöttebb osztrák ipar javára, és az eddigieknél is mé* magasabb vá m sorompók kifelé, a mi fogyasztásunk kárára, de szinte az osztrák ipar javára! (Tetszés a baloldalon}. És vájjon a céhrendszer helyébe voltunk-e képesek jobb modern iparorganismust teremteni? Nem-e szüntettük meg a régi roszszal a régi jót is, és nem-e váltotta fel nálunk e téren az avult.rendszert a teljes szervetlenség, figyelmetlenség és oly gyakran a rohamos pusztulás ? Nem habozom kimondani, bogy nem tulajdonítok az előttünk fekvő törvényjavaslatnak oly nagy gyakorlati fontosságot, mint a mennyi örömmel üdvözölném a nálunk is végre érvényre emelkedni látszó azon elvet, mely szerint nem modern eszmék, nem külföldi institutiók. hanem egyes egyedül saját állapotaink lehetnek csak irányadók, ha életerős alapokra kívánjuk tőrvényalkotásainkat fektetni. (Helyeslés}. S azért nem bírálom, mennyire jön e törvényjavaslat a pénzforgalom elméletének némely postulatumaival összeütközésbe s avval sem törődöm, vájjon hátralépésnek nevezhető-e az ilyen meglehet — kissé avas zamatu törvény meghozatala; a mit vizsgálok egvedül az: várható-e a célba vett inézkedésektó'I a borzasztó mérvekben grassáló uzsora némi korlátozása, vagy sem? Meggyőződésem szerint igen is lesz e törvénynek, ha nem is a hozzá fűzött várakozásoknak megfelelő, de mégis jótékony hatása, de csak abban az esetben, ha egyrészről a kamat maximum nem a központi bizottság javaslata szerint állapíttatik meg, másrészről pedig, ha tisztán a kereskedelmi ügyletek a törvény hatálya alól világosan kivétetnek, főleg a mi azon kamat maximumnak meghatározását illeti, melyen felül a biró a behajtásra segédkezet jövőre nem nyújt, én ezen kérdés megoldásában Játom az egész törvényt sarkalni, s már most kívánok kifejezést adni azon meggyőződése nmek, hogy ha ennél a pontnál a létező viszonyokkal a legovatosabban nem számolunk, hanem azt hiszszük, hogy mennél lej ebb licitáljuk a kamatlábat, annál magasabb árfolyama lesz a népszerűség börzéjén a mi szabadelvűségünknek, akkor ily törvény életbeléptetéséből nem csak hogy semmiféle gyakorlati hasznot nem várok, hanem meggyőződésem szerint épen azon társadalmi osztályoknak e helyzetét fognánk az eddiginél még sokkal roszabbá tenni, melyeknek érdekei a törvényjavaslat beterjesztésénél leginkább szem előtt tartattak. E kérdés tüzetesebb fejtegetése nem tartozik az általános vita keretébe, s nem kételkedvén, hogy a t. ház bölcsessége a kellő gyakorlati érzékkel fogja azt. megoldani, egyátálában nem érthetek egyet azokkal, kik a célba vett törvényes intézkedések némely tagadhatatlan káros hatását nem látják kellőleg- ellensúlyozva az állami védelem jótékonysága által, igaz az, hogy a professionatus uzsorásnak csekély fejtörésébe fog kerülni a törvény kijátszása, még az esetben is, ha a közvéleményhez képest az ugy nevezett tőkeuzsora meggátlásáról gondoskodás történnék. Mai nap, mikor a váltótörvényszék közbenjöttévei cllicitáltalnak az adóslevelek, mikor a legtörvényesebb utón 50 friert meg lehet venni egy 500 l'rtos obligatiót, nem is beszélve váltókról: hogy képezheti itt igazolható alapját a numeratió pecuníae a birói segély megtagadásának? Sőt a központi bizottság által felvett azon toldalék is. mely szerint félévre meghaladó időre kamatot előre levonni nem szabad, mily könnyen ki lesz játszható az által, hogy például egy 1000 frtos 2 évre adott kölcsönnél az az első félévre a hitelező 200 frtot előlegesen levon, és az után félévenként posticipandó 8% kamatot fizetett magának. Ezen nem tiltott művelet mellett pedig tényleg 18%-i'a lesz a kölcsön megkötve. Eltekintve azonban az ilyen meg nem gátolható visszaélésektől, nem tagadható —ismétlem — az sem, hogy lesznek a törvénynek minden körülmények közt közgazdasági hátrányai is bár, éppen nem "írhatnék alá minden e részben a t. előttem szóló által felhozott érvet. A legfőbb hátrányt én abban látom, hogy — állapítassék meg bár a kaniatmaximum akár 8. akár 10. akár 13%-ben—a kisbirtokos osztály részére a földhitel meg fog nehezíttetni, és tekintélyes része, főleg a nem első heiyen betáblázott, avagy nem pupilaris biztosítékot nyújtó jelzálog kölcsönöknek — váltó kölcsönökké fog átválteztatni. Már pedig, hogy mennyire veszélyes a gazdaemberre nézve a felmondási határidőhöz kötött személyi hitel, eziránt nemcsak a tudomány van régen tisztában, és csak mellesleg akarom érinteni azon harcot, mely évek óta a kisbirtokos előleg egyletek szervezetére nézve a Schulze—Delitzsch és RaiíFeisen rendszere közt foly, s melynek folyamában a gyakorlati tapasztalat mindinkább Schulze—Delitzschnek adott igazat. A kisbirtokos a rövid fchuondásu személyhitell állandóan nem bírja, még olcsó kamatláb mellett sem; évek munkája kell ahoz. mig a befektetett tőkét a földkamatostul visszafizeti. Az itt jelzett hátrányok azonban bó'vcu fognak ellensulyoztatiii a törvénynek egyrészről azon gyakorlati intézkedései által, melyek az uzsora pusztításait sok esetben tényleg is korlátozni alkalmasak. S ennélfogva, feutartván magamnak az illető szakaszoknál a kamatmaximum és a kereskedelmi ügyletek tekintetében a javaslattételét, az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadom a részletes tárgyalása alapjául. (Elénk helyeslés.} Jan. 24.) Itiííh Károly: T. ház! Már az általános vita alkalmával kifejezést adtam abbeli meggyőződésemnek, hogy akkor, midőn a t. ház a kamat maximum iránt határoz, dönt egyszersmind a felett is : lesz-e gyakorlati haszna a meghozandó törvénynek, vagy pedig nem-e fogunk azzal a célon túl-lőni és rossz szolgálatot tenni épen azoknak, a kiknek helyzetén javítani akartunk. Tartsuk tehát mindenek előtt szemelött, mely kategóriába esnek azon hitelkeresők, kiknek érdekében a közvélemény régóta sürgeti a törvényhozási intézkedést. A közvélemény feljajdulását tudtommal uem idézték elő a vidéki pénzintézeteknek 10—12%-os pénzkülcsönei; a törvényjavaslat beterjesztésének kénysze-