Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-10-07

egylet tagja.nak. nemkülönben a kertészettel foglalkozóknak, ho-y a tenneszetadta növények szilárd akarattal kitartó munkássá^­ga jaro fejlesztés és ápolás Által megszokták adni jutalmukat Ldvozoljuk e terén a „eme* munkást és szivünkből óhajtjuk hogy fáradozásai dúsan teremjék meg gyümölcsüket. Volt alkal­munk a kiállítok szorgalma által közszemlére tett terményeket tüzetesen megszemlélni; első helyen P. Szabó Károly ur'sok­fele bora. vonták magukra figyelmünket, megérdemlették a bi ralok ,teletet midőn azokat „k i t ü n ők"-nek nvilváníták az 1873 dik. keserű és 1875-ki muskatály borokat; utóbbi a jövő paris, világkiállításon is ki fog állíttatni. Szelestey Lajos ur 1875-ki somlai aszubora szintén feltűnt (melyből 118 liter pr. 85 krjá­val eladó") nem különben Voyta Adolf úr többféle borai is vala­mint a kishantai gyönyörű és izlésfeljes 25 féle szóllőfürtei, melyek a legnagyobb dicséretben részesültek. Ugyancsak kitün­tettek Voyta József ur 23 féle szóllőfürtei. 1». Szabó Károly ur által kiállított 24 féle, szemre és ízlésre kitűnő szölJÓTürtök, konyhakerti növények, nevezetesen 4 clgram olaszkáposztái, 4 clg. sulyu caralábí fej, fekete retek 3 clg. zellere stb. őszin­tén megérdemelte az elismerést. Madus K. ur sokféle gyümöl­csei, Körmendi Pál ur nagyszerű retkei dicséretet érdemeltek, Jady tanár úr 13 féle színre és növésére különös babjai dicsé­retet érdemeltek, Orbán Antal ur 4 féle körtéi és nagyfej ká­posztái, úgy Polcz Pál úr által kiállított egy GO fontos tök, el­ismerést érdemelt. Beke Szabó Júlia úrhölgy 14 féle, iMuck és Mickman urak 25 féle befőzöttei méltó dicséretet érdemeltek. Szelestey Lajosné többféle befőzöttei úgy a házi kertben termett nagylej káposztái burgonyái és 5 féle őszibarackok elismerést és dicséretet érdemeltek, lfeykal Kdéné mintegy 6 féle méz és más léie befőzöttei kitűntek. Lazányi Béla görögdinnyéje és kerti terményei megérdemlik az elismerő dicséretet. Horváth Lajos ur nagyszerű birsalmái és szép körte fajai elismerésben részesültek. Porpáczy ur, mint elismert kitűnő méhész, hársfa méze közelis­merésben részesült. Mindezek közt különösen feltűnt két kötet házi-kenderfonál, melyek a kitűnő gazdaszonyoknak ismert Zárka Dénes és Perlaky Géza úrhölgyek által készíttettek; selycmvc­kony hosszú száluk ép oly egyformán volt fonva, mint a selyem­bogár gubóról leeresztett fonál, ily rokkán font. fonalat talán ke­vés megyében lelhetnénk fel és méltán elmondhatjuk a két kitűnő gazdaasszonyról, hogy sok ily magyar nőt adjon a magyarok Istene e hazának. Mit mondjunk a két egymással vetélkedő uro­dalmi kertész Heykal Ede és Jambrik Sándor urak termény és gyümölcs kiállításaihoz? — holt betűk nem fejezhetik ezt ki eléggé. Heykal Ede ur ugyancsak kitett magáu ; ő úgyszólván vezetője a kertészettel foglalkozóknak e városban ő tanárja minden ker­tésznek, valóban megérdemli az elismerést az általa kiállított mintegy 60 féle szöllő, — 35 féle körte alma s barack, nemkü­lönben a 70 féle kerti növény, de különösen dicséretet érdemel a törpe gyümölcsfa tenyésztéseért, mely annyiból nevezetes, hogy cserepekben roppant bajjal nevelhető. Jámbrik Sándor ur, ki 2—3 órai távolságra tőlünk amennyire lehetett megtelte köteles­ségét, a társulat fülvirágzását szivén hordozva iparkodott növé­nyeit (bemutatni, és azok melyeket láttunk méltó elismerést ér­demelnek különösen a sok közül, kitűntek óriási vörös és fehér hagymái, a különféle gyönyörű kerti növények, saláta, káposzta, és '/i fon tos barack és körtéi, méhészeti kiállítása is kitűnt, kíván­juk, hogy a kertészet művelése országszerte ily egészséges gyö­keret verjen mint nálunk. Egyrészről bámulatunkat, más részről pedig sajuálatuukat kell kifejezni városunk azon közönbössége fölött, melyet ezen kiállítás iránt tanúsított, az összes látogató 100-ra tehető. Reméljük, hogy a kertésztársulat jövőben mindent elkövet, hogy kiállítása népesebb legyen, mint a mostani volt. Tanügyi hirek. — (Új tankönyv.) Magyarok története. Kapcsolat­ban a világtörténelem nevezetesebb eseményeivel, k'orszaki ké­pekben, a miniszteri tanterv szerint, népiskolák számára, irta Vargyas Endre, tanfelügyelő. Győr, kiadja Hemiche 11. ára 25 kr. Az irodalom egyik terén sem találkozunk az újabb müvek oly tömeges megjelenésével hazánkban, mint a. tanügyi irodalomén; nem múlik el hónap, de talán egy hét sem a nélkül, hogy könyv­piacunk egy-egy új tankönyvet ne hozna napvilágra. E jelensé­get sokan talán örvendetesnek tartják, mivel ebben látják hü képét, azon élénk versenynek' melyet tanügyünk lijjászuletése idézett elő. Csakhogy ezen versenynek nem mindig a komoly tö­rekvés és tanulmányszülle productumok képezik tárgyát, nagyon gyakran, sőt a legtöbb esetben egy gyenge becsvács az „írói" vizketeg indítják némelyeket arra, hogy a hasznavehetlen köny­vek számát egygyel szaporítsák. Némely ember azt hiszi, ha könyvében a nyelvezet a gyermek felfogási képességéhez alkal­mazkodik, akkor ő e tekintetben már megfelelt a paedagogia kö­vetelményeinek. Az előttünk fekvő könyv épen az utóbbi szarvas hibában szenved. Monda és történelmi tények elválasztatlanul ölelkeznek benne minden lépten-nyomon; mellékes dolgok fel vannak véve, főfontosságuak kifelejtve. Igy a többek között a Tel! mondát történetnek tünteti fel. Mi különben az egész be­osztást hibázoltnak tartjuk; a kik a történelmet igy felaprózzák, azon emberhez hasonlók, kik egy fényes nagy tükröt széttörnek, Jiogy gyermekies örömmel a száz meg száz töredékben, ugyan­annyiszor láthassák arcukat, de csak azért, hogy távozásuk után ismét elfelejtsék. Ezen német minták után, nálunk újabban láb­rakapott úgynevezett „csoportosító módszer" rosz és hasznavc­léhetlen, megzavarják a tanulót és sok fölöslegessel terhelik emlé­kezetét. A történettanítás feladata nem az egyes ember oldalát, hanem az egész ember képezését tartja szem előtt. Ha azon­ban mégis egyes személyeket veszünk fel akkor ezekben mint­egy gócpontban össze kell foglalnunk az illető kor összes íőmoz­zanatait. A történet, főcélja a valódi hazaszeretet a nagy és ne­mes iránt való felébresztése és fejlesztése, a gondolkozás tisz­tulása, az akarat erősbítése, a jellem edzése, szóval az összes ember képzése és végül a tanulókban érdeket és lelkesülést éb­reszteni az erkölcsi nagyság iránt. Mindezt fájdalom az eloltunk fekvő tankönyvben nem találjuk. Ehhez járul még a törtenelnu események oly zavaros, rendetlen egymásutánja-a kultur cs föld­rajznak egészen figyelmen kivülhagyása, több nyelvtan, es tör­ténelmi botlás. Hogy ide vonatkozólag felemlítsünk valamit ások közül, kiemeljük azt, hogy Vargyas úr szerint az arabs sza­gokat a Phöuiciaiak találták fel! Es ha mar a neve­zetesebb feltalálókról megemlékezik a tisztelt le tt volna szabad két magyar^^^^Z­ténetéberO megfeledkeznie t. ,. ^ ^ -^ ^ méu lói, mely magyar. Hja a germán „Kultuigescnicniuiu y fordul elő, s mi magyarok minden kritika nélkül puinpolunk a - német tudósok műveiből! ~~- ——————— _______ . i Közgazdaság. t A mezőhegyest állam-ménesben szeptember hó . 26-án tartót lóárverésröl vett távirat szerint az árverésre - került 96 ló közül eladatott 88, s begyült értök 34 ezer forint, - tehát átlagosan egy lóért 386 forint. A negyedfél éves kancák i átlagára 400 forintra, a kisorsolt öregebb anyakancák átlag ára i 350 ftra rúgott. Mint előre jósoltuk, a jelenlegi nyomott lóárak - folytán más évekéhez képest csak középszerű volt ezen árverés - eredménye, s igy ^alószinü, hogy az október 3-án Kisbéren és , 4-én Bábolnán tartandó árverések is kedvező alkalmat nyújtanak - a tenyésztőnek jó és olcsó tenyész-anyag beszerzésére. (_Föld­• mivelési érd.") ~- Anglia tojás szükségletének óriási mérveit bizo­< nyitja azon hivalatos adat, mely szerint a mult évben 26 millió forintért importáltatott tojás a külföldről oda. Legújabban Cana­- (Iából hajón szállítják Angliába a tojást, mert ott oly magas az ára > hogy a szállítási költségeket kifizeti. Váljon nem részesülhet­• r.cnk mi is az angol szükséglet fedezésének nyereményében? • (Föl dm ív. érd.) j Baromfi-koppaszlÓ gép. Amerikában a baromfi-kop­pasztásra gépet szerkesztettek. E gép egy láb átmérőjű kerék­; bői áll, melynek felülele gulta-perchából készült ujakkal vagy ; karmokkal van ellátva, melyek mihelyt a koppasztó-deszka fe­" lüietén felül jutnak, mindent megragadnak, mi utjokban van és az ellenkező ponton alul jutva a megragadott tollakat kiejtik.— Célszerűen alkalmazott légvonal a kisebb tollakat egy csőbe hajtja, a nagyobbakat egy tölcséralaku nyilasba, hol azokat egy " gépszerű kéz felfogja, csomagolja, dróttal körülköít és egy e célra alkalmazott kosárba ejti. A gép egy taposódeszka által tarlalik mozgásban és oly gyorsan dolgozik, hogy egy munkás egy perc alatt egy állatot tökéletesen megkoppasztani képes; gőzerő segélyével egy órában körülbelül 200 darabot lehetne koppaszíani. (Földuiiv. érd.) — Phyloxera ellen. A „Borászali Lapokban" olvassuk : A vrrseci bortermelők egylete kérvényt intézett a magas Föld­mivelési- ipar- és kereskedelmi ministeriumhoz, hogy miszerint Pancsova város határában levő s a phylloxera által már inficiált szőllótcrülct vízzel elárasztását rendelné el, mint oly operatiót, mely már eddig is több helyen is sikeresnek mutatkozott, E kér­vény másolata az országos gazdasági egyesület borászati szak­osztályához is beküldetett, mely azt párlolólag terjesztette fel a minisztériumhoz. — Pápai piac gabna árjegyzék 1877. október5-dikén. Buza 79 kilogram II frt, 40 kr 78 km. 10 frl, 60 kr. 7 7 km. 10 frt. Rozs 75 kilogr. 8 frl. kr. 71 km. 7 forint. 80 kr. 10 km. 7 frt. 60 kr. Árpa 66 kilogr. 8 ft. 40 kr. 6-í km. 7 ft. 80 kr. 02 km 7 ft. 60 kr. Zab 46 kilogr (i ft. 30 kr. 4-5 km G ft 50 kr. 4-4 km. 6 fl. 20 kr TengL-ri 75 kilogr. 7 fl. 60 kr, 71 km. 7 ft, 50 kr 70 km. 7 forint. 40 kr. Tarisznya. Egy valaki, 10 évi távollét után, ismét visszatért szülő városába, s nem győzte kísérőjét, az időközben beállolt változá­sokra figyelmeztetni. Csak midőn az iskola mellett haladtak el, melyből épen akkor özönlött ki a tanuló sereg, kiáltott fel meg­lepetve : Csodálatos! ezek a z i s k o l á s g y e r m ekek m o s t is csak kicsinyek mint tíz év el ő 11! S. fiatal dandy sokat taitott udvariasságára, de sajnos, hogy mások nem hasonló vélcményuyel voltak felőle. Egyszer egy női társaságban, hol a többi között egy igen vidor hölgy is jelen volt, ki minden látszólagos oknélkül nagyokat nevetett, kö­vetkezőkben documentálla udvariasságát. Hölgy. Ah! én nem tudom mért, de valahányszor badar gondolalom támad nagyot nevetek. S. A k k o r ö n n e k i g e n v i g élete lehet kisasszony. Harsogó jó fütytyel megy a lábtyü művészszcl egyik ta­nonca az utcán, s egy ott álló, desperatus kinézésű bérkocsis lóhoz érve, nagyot ugrott. „Mit ugrálsz te majom" dörmögd a kocsis, „ne félj lovam nem rugós!" „Nem is attól félek" feleié az inas, „hanem, hogy reám esik." B. Egykori országgyűlési képviselő, kinek nem csak leg­dörgőbb hangja, de legmagasabb alakja is volt, egyik beszéde alkalmával, oda szól a mellette ülő, folyton csevegő igen kicsiny termetű K. képviseló'hez: „Te kis K! hallgass el már, mert mind­járt zsebembe duglak." „Dugjál inkább fejedbe," felele K. „s akkor majd lesz benne valami." — Kaliforniai kegyelet. A minap egy előkelő arany­ásó hunyt el Kalifornia valamely nyugoti városában s barátai el­határozták, hogy fényes temetést rendeznek tiszteletére. — Egy szomszéd aranyásó, ki valamikor derék lelki pásztor volt Éjszak­Amerikában, de ezt az „éghajlat" miatt elhagyni kénytelenült, lón megbízva a gyászbeszéd megtartásával. Miután az ottani szokás szerint az elhunyt emlékezeteért derekasan hozzáláttak az iváshoz, végre kivonultak a temetőhöz, mely mintegy 100 yardnyira lehetett az aranybányától. A köztiszteletü exlelkipász­tor meg is kezdte beszédét, melybe mindinkább belemélyedve, mind tovább fűzte áhítatos gondolatainak megeresztett fonalát. Az aranyásók térdepelve hallgatták a beszédet, aztán meg is unták egy kissé, elég az hozzá, hogy néhány szórakozott egy­szerre turkálni kezdett a fölvetett földben. Ekkor az egyik arany­szemet talált; a másik látva ezt, tovább folytatta a túrást, s ő is aranyszemre akadt, melyet lassanként több és több követett. Ál­talános izgatottság vett erőt a gyülekezeten. A szónok is meg­szakítá beszédét, odanézett s azt kérdé: Mi baj van, gyermekeim ? Aztán nem kérdezett többet, s ő is hozzálátott a munkához. A lioltestet félrerugták, mindenki a sirhoz tolongott, s ástak s ás­tak a szélrózsa 'minden irányában, ugy, hogy estére akkora lett a sírgödör, hogy ezer meg ezer aranyásó is elfért volna benne. — Egy newyorki lelkész , ki honfitársai vállalkozó szellemében szintén osztozott, speculatiora egy új templomot épít­tetett, s minthogy hitelezőit kielégíteni nem tudta — csődöt mon­dott. A tiszteletes úr ezt annyira szivére vette, hogy elbúcsúzott a papi pályától, előbb azonban köriratot intézett ismerőseihez, mely a következő szavakkal kezdődik: „Miuthogy elhatároztam, hogy más üzletre adom magamat, ezennel az egyházzal min­den összeköttetést megszüntetek." Ez is magyar cím ? Buzárovits Gusztáv könyv­könyvnyomda Esztergom. és m ű k e r e s k e d é s, Lotto- és sorsjeg. olctóTbex* 6-ilsii Tbpesti lottó számolc; 66, 59, 3, 62, 75. Október l-én a Hitelsorsjegyek húzásánál a főnverem énv 200000 ft., esett a 2695. sorszám 99. számra. — 40000 frtot nyert az 1884. sorszám 36. száma. - 20000 frtot nyert 1929. sorszám 9. száma. -- Az 1854. évi 4% állami sors-kölcsön fő­nyereménye 40000 frt a 1317. sorszám 12 számára esett. — A bécsi városi díjkölcsön 200000 frtos fó'nyer. 1151 szorszám 11. száma. — 30000 frtot nyert á 1151. sorszám 14. száma. — A Rudolf sorjegy 45000 főnyereménye a 728 sorszám 48 szá­mára esett. Bécsi értélctőzscl© október 6-dikán 5°/ 0 metalliques 64 forint. 5% nemzeti kölcsön 06 forint 65 kr. Aranvjáradék 74 fl. 50 kr. 1800-ik államkölcsön 111 frt. Bankrészvények 845 frt," Ilitelrészvények 2l5 ft 50 kr. London 117 fl 50 kr. Ezüst 10"í fl 60 kr. Cs. kir. arany 5.65 — Nrpoleon-ior 9.42 V A — Berlin 58.05 Felelős szerkesztő : Szikszay István. Levelezés. Ur. P.ir Bpesten. Bocsánat, hogy csak a jövőszámban fogjuk nagy­becsű, cikkét közölni, de nem lehetett. Sok a kézirat, E'Jil galambkedvelőnek helyben. Kívánsága teljesülni fog, a póslagalam­bokról lárcacikkirónk egy érdekes közleményt fog közzétenni, melyben a kedves állal történetéi megfogja találni; addig is annyit, hogy: mi nyugotiak a muzulmánoktól, a keresztes háborúk alatt tanultuk meg a galamposla hasz­nálatát. Különben minden felvilágosítással bármily tárgy felől is készséggel szolgálunk — önnek ugy mint bárkinek is. E. (M-bg) A mostanit köszönjük és fel is használtuk. Unnék kivétele­sen levelet irtunk. Ün. J. Bpest. Valami Washington nevü Steyer báróról nem hallott ön a mult nyáron semmit? Valami igérel formál birunk—sajnos csak szóban. K. ÍI. Nem! Gazdász— falun! Ajánljuk a „Földmiv. érdekeinket," ön megleend elé­gedve, mert kitűnő. Hm. helyben. Xe kezdjen velők, meri marlyrokat csinál belőlük; ezt pedig a képmutatók nem érdemlik meg. Kéziratát átveheti. /\ helyben. Bpestről, a fogyasztási egylet alapszabályai meg fognak kül­detni. Mondhatjuk, liogy sokan kérdezősködtek; az érdeklődés nagy, nemcsak az ügy, Inneni a lelkes kezdeményező személye iránt is. Elárulhatjuk nevét'.'? Ugodi. A lángelmékéi köszönettel vettük és ha az egészet birni fog­juk, megkezdjük a közlést. Alkalmilag szerelnénk önnel szólani. Kíváncsi barátnőnk. A „Lophophoros"-nak már a hangja is mulatja, hogy görög szó; az Indok egyszerűen aranymadárnak hívják ezen pompás állatot, melynek szárnyai és tollait a gazdag angol Ladyk ékesség gyanánt hordják. A Ilúnalaya hegységben ezrenkint él, sőt a mint legújabban hallottuk Calkula mellett szelídítve is lenyészlelik; gazdag kiviteli cikket képez, a mennyiben egy madár szárny és mell részeért Londonba 9.0—50 forintot Gzetnek. Azt hisszük Bécsben, de talán Bpesten is kapható — céget nem nevezhetünk. Fy. An. Bpest. Ön hallgat mint egy megséi tett Aehiles ; és miért? Le­gyen meggyőződve, hogy barátságai becsesnek tartjuk, s ezért kérjük levelét AT. //. Mi az álfogak hordását nem tartjuk szégyennek, sőt ellenkező­leg ajánljuk azok használatát, mint szépészeti, mint egészségi tekintetből. — Ezt csak holmi elavult és olóitéletekkö/t felnőtt egyén tarthatja nevetséges dolognak Különben tessék egy gyakorló orvosi megkérdezni. D • • helyben. A lovagló, midőn az eb megugatja, jól tudja, hogy ő van fent s a porban az eb fetreng. Az illetőnek ezl mondja válaszul.— 0 a böl­csek bölcse, s mint mondják élő XorinbenJ tölcsér! 0 megérthetné — hogy a bölcs szerény; de ő szemtelen — azt tudja Pápán mindenki, csak a phülcs nem! Amint halljuk nemesi címért folyamodni is fog! Ifjú, Szilágyi urnák Szfchérvár. Kézirata eltévedt, kérjük azl újra, ha közöltetni óhajtja. — Közönség köréből-). ,A nő nem'... vagy ... ,Viszhangra talált' .. hoz! Ily hosszú idő óta bizonytalanságban élni a legnagyobb kínok egyike ! . . . A kis hajó, mely a hullámzó világtengerre in­dult ki már megmentve volt, már közeledett a kikötőhöz, és épen te, ki k o rm án y T z ój a valál, s ülyes z te tte d el . . . vagy talán még most is csak az el mer ül és és szerencsés megmenekülés közt vitorláz? Néhány sor a posta utján hozzám címezve kifá­radhatna e kínos helyzetből! .Változatlan" Pályázati hirdetmény. A pápai takarékpénztárnál megürült hivatal-tiszti állo­más betöltésére pályázat nyittatik, s felhivatnak az ezt el­nyerni óhajtók, bogy képességüket tanusitó okmányokkal ellátott folyamodványukat az intézet elnöke t. Woita József úrhoz folyó 1877-dik évi október hó 20 ik napjáig beadják. — Az állomással 700 frt. évi díjazás van összekötve, s az ezt elnyerő egyén köteles 350 frt. biztosítékot—akár kész­pénzben ; akár állampapírokban az intézetnél letenni, vagy pedig ennyi összeget valamely ingatlanai bekeblezéssel biz­tosítani. Az igazgatóság. T. c. közönség! Mély tisztelettel értesítem, hogy minden dívó hazai és kül­földi táncokban, úgyszinte balletbau is képesített lévén, az ifjú­ságnak rendszeres oktatást nyújtok; különösen ügyelvén az il­lenies testtartás-, járás- és állásra, nemkülönben a hasznos test­gyakorlatokra, mely által növendékeim az állás és mozgásban fesztelen hajlékonyságot és könnyűséget nyernek. Becses figyelnie- és pártfogásába magamat ajánlva mara­dok tisztelettel ##) Mikola János ballet-, tánc és tornatanító. Egy jó családból származott özvegy elismert jó gazda­asszony, hajlandó bárhová is gazdaasszony! minőségbe elmenni, bővebb értesítés és felvilágosítással szolgál a szerkesztőség. jNTyllatlcozat. A „Pápai Lapok" f. é. 35-ik számában Mányúky Gyula ur ellenében, Szokoly r I. és Rada J. urak által közzétett nyilat­kozatból eredő becsületbeli ügy, lovagias uton elintéztetett. Pápa 1877. septeinber hó 29. Magyar Pál. Csolnoky István. Magvassy Pál. *) E roval alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a szerk. **) Mint értesülünk, Seiboldné asszonyság fáradságának köszönhetjük, hogy a jeles tánctanító városunkba jő. Az előadási idő október 15—51-ig terjed, melyért csak 8 frtnyi tandíj fizetendő. A tanítás színhelye Seiboldné nevelő intézetében leend. Ajánljuk a l. szülők figyelmébe. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom