Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-09-16

gyalázására üttetnek. Segélynyújtásunk lesz a legélesebben beszélő tiltakozás, a legszentebb névvel való gálád visszaélés ellen. A nőegylet megbízásából Szelestey Lajosné, Lazányi Béláné, Gyurálz Ferencné, Feigl Sámuelné, Aadamina Mártonné. Schlesinger Mórné, Diskay Kálmánné asszonyságok elfogadnak a luröksebesüllek részére küldendő minden nemű adományokat, különösen: vásznai, lépést, pénzsegélyt, tépesse készíthető ruhadarabokat., melyekel az egylet meg fog tépetni. Felkérjük azért városunk és vidékünk minden lakosát, különösen lelkes hölgyeit, legyenek szívesek ezen emberbaráti, keresztyéni és hazafias célra szánt adományaikat nevezett nőegyleti tagúkhoz küldeni. Kell Pápán, 1877-dik év szeptember 10-dikén a Pápa városi jótékony nőegylet nevében Koller Jánosué elnök. Antal Gábor titkár. Különfélék. — Állandó magyar színházai terveznek Vastnegye székhelyén, Szombathelyen. A választmány, mely a közönség élénk érdeklődésével találkozó ez ügyet kezeibe vette és a mozgalmat vezeti, a színház építésével — mely költségeit 25—30 ezer írtban állapították meg — a magyar nyelv terjesztését és „a nemzeti művelődés előmozdítását" célozza, mert — úgymond — Szombathely, mint végső magyar ajkú község, van hivatva arra, bogy anyanyelvünket itt a határon nemcsak híven megőrizze, hanem azt mivelje s más ajkú honpolgárainknál is kedveltté tegye." — A kitűzött célt — részvénytársulat alkalmazásával akarták elérni s e végből 150 gb. 100 frtos részvényt bocsátanak ki, rendkívül könnyű tö:lesztési feltételek mellett, melyek majd a színház jövedelméhez képest időszakonkint soroltatnak ki és fizettetnek vissza, a tagsági jog csorbítása nélkül. Ezenkivül iveket köröztetnek önkénytes adományok gzüjtésc céljából; az adományozók pártolótagoknak tekintetnek. — Megjegyzendő, hogy ez eszme már évek óta foglalkoztatja a szombathelyieket; az építésre szükséges telket több birtokos díj nélkül átengedte, s ezen felül eddig begyült készpénzállományokból már kis sziuházalapja is van a választmánynak. Az adományok Reitcrniayer pénztárnokhoz küldendők Szombathelyre. — A háború eredete. Berlinből irják: „Ignatiev tábornok, kí a háború kitörése eló'tt. igen szerény vagyoni viszonyok közt élt, most jelentékeny s jól fölszerelt uradalmat vásárolt árverésen Podoliában, s az árt: 990,000 rubelt kész pénzzel fizette ki. Abból a körülményből, hogy a jelzálogos adósságokkal túlterhelt orosz földbirtokok nem igen találnak vevőre s áron alól kelnek, következtethetni, hogy a tábornok fényes üzletet csinált. Párában jól tudják, mily módon tett szert pénzre az új földesúr. Egy ismert görög bankár áital roppant összegű, nem névre szóló török kötvényeket adatott el. A szó teljes értelmében va banque-ot játszott; ha az általa tanácsolt háborút, a cár meg nem üzeni, sem a tábornok, sem a bankár nein fizethették volna a diflercntiákat. IIa a car moszkvai beszédét nem mondja el, melylyel a török kötvényeknek megadta az utolsó döfést, Ignatiev bukott ember. Hogy ez ne legyen, de még inkább, hogy gazdagodjék, ezért kellett meglenni a háborúnak." — A rémes vendég. A cholera már kezdi lélütni weduza-fejét. Eljött az ideje, midőn éhsége lecsillapítására áldozatokat szedni indul. Az orvosok számítása szerint ez minden hatodik esztendőben szokott bekövetkezni. — Utoljára 1873-ban pusztított, igy tehát még várhatna; de a keleten dühöngő háború, s az indiai éhhalál siettetek megérkezését. Franciaországban már óvintézkedéseket tesznek Toulonba legközelebb a „Corréze" nevü hajó érkezik meg, melyen van néhány cholera beteg. Egy orvos sürgősen ajánlja a francia kormánynak, hogy az utasokat mezítelenül szállítássá partra, s a hajót mindenestül süMikor aztán Moavia szinró'l-szinre látta azt a szép aszszonyt, magának is Jángra gyn ladt a szive. Ennyi szépséget, halmozni össze pazarlás Allahtól ! A nő térdreborult a kalifa előtt s édes könyörgő hangon esdekelt, hogy adja őt férjének vissza. A kalifa fölemelte őt s a mint belenézett könnyező szemébe, úgy találta, hogy ez a könycsepp egy tenger, a mibe bele lehet fulladni. Nem csodálta most már, hogy Al-Xumán hajótörést tudott szenvedni egy ilyen csepp vízben. De ő úr akart maradni e tenger fölött s megfogva az aszszony kezét, odavezeté őt a trónjához. „Felejtsd el férjedet, s légy az én nőm, oszd meg trónomat velem." A nő vissza húzta magát. „A te fényedre nem vagyok én érdemes, hadd maradjak Abdulláhm árnyékában." „Abdullah tönkrejutott, mindenét elveszte." „Miattam jutott tönkre, értem veszté el mindenét: illő, hogy én megmaradjak neki." „Abdullah koldus." „Segíteni fogok neki koldulni: ketten együtt majd többet keresünk." „Abdullah rongyos." „Mert nincs a ki foltozzon rá; ha én vele leszek, nem lesz rongyos." „Abdulah őrült." „Mert lelkét én nekem adta egészen; mihelyt én visszatérek hozzál lelke is visszatér." A kalifát meglepték Zubeida válaszai. Az ellen állás még fokozta a szép nő becsét. Moavia parancsot adott, hogy udvara jelenjen meg a tróntéremben : kísérői, vezérei, a főpapok és hivatalnokok, teljes pompában, legyverzetben. O maga felvette uralkodói jelmezét, feltűzte turbánjára a gyémántos surgudzsált s akkor arany trónmenyezete alá ülve, ismét maga elé hivatta Zubeidát. A szép nő nem halaványodott cl ennyi pompa láttára; hanem elhalaványodott mind az a pompa a szép nő megjelenésére. Mind e ragyogás között is A^kiutctiít magához vaiá^salt. ő volt egyedül, a ki minden lyesztesse el. Ez:nehány ezerbe fog- ugyan kerülni, de a ragálj behozatala némileg megakadályoztatik. Mi is ajánljuk hatóságaink figyelmébe, ellenőrizzék a rémes vendég közeledtét, s tegyél; meg óvintézkedéseiket. — Rözsatenyésztés parisban. Több mint 250000 ockei van ott rózsával beültetve. Számítva most, hogy egy oekerrt csak 24,000 rózsa esnék, melynek fele 12,000 darab rózsa éventei eladásra szolgálna. Paris vidékein több mint 1 millió 500 ezei rózsa jön évente a kereskedésbe. A rózsalenyésztés főtelepei Bourg la Heine, .Jory, Gentilly, Montmorency és Bougival. (>~épkértésze.) — Parisnak eddigelö 68 parkja és nyilvános kertje van; dacára ennek legutóbb elhatároztatott, lngy még 5 új nyilvános kert alakítassék, a közönség élvezetére. Ott igen jól tudják, miként kell a kertipart a közönség részvétébe becsempészni; meg is látszik eredménye, a roppant virág, gyümölcs és egyéb kertipartermékek kivitelében, mely a mezőgazdaság termékei kivitelét jóval fölülmúlják. (_Xépkertésze.) • — Ez is jövedelmi forrás. A rózsa virágzás alkalmával néhány budakeszi élelmes pórnő felhasználva a főváros Erzsébetiem! kora reggeli sétányokat, a tér négy bejáratait egyegy rózsaáruló pórnő elfoglalta tele kosár levágott rózsával. — Reggel 5 órakor, midőn a sétálók és gyógyvizivók ott szállangani kezdtek, ott voltak már a rózsaáruló nők, és darabját a levágott rózsabimbóknak félig vagy egészen kinyílt rózsáknak 10 kiért a vendégek elkapkodták, annyira, hogy reggeli 7 órakor már híre sem volt se a rózsáknak, sem a pórnöknek, kik naponta egy darab százas bankóval már hazasiettek, hogy másnap ismételhessék ez igen egyszerű, de nagyon is élelmes üzletüket. Az adott alkalom felhasználásában ezen pórnők csakugyan remekeltek. (XépkertészeJ. — Hivatalos stalistikai adatok nyomán Parisban évente 10 millió font szőlő adatik el. A csemege gyümölcs kivitele utóbbi években következő összegeket képvisel: 1871-ben 35.566,000. 1872-bet; 25,990,000, 1873-ban 29245000, 1874-ben 63743000 kilogrammot. Ebből látható minő jövedelem húzható a kerti iparból. (Xépkertésze.) — A Székesfehérvár és vidéke irja: Színészeink sorsáról pápai levelezőnk a következőket írja: Pápán mult hó 25-én kezdődtek meg az előadások; az első előadás habár opera volt, mégis csak félházat csinált. A népszínmű, dráma, és operetté a közönséget épen nem vonza. Eddig a „Tévedtnő*' töltötte meg csordultig az Arénát; de hát mit ér az! ha ebből kell pótolni a többi előadások deficitét; — szóval Pápa nem képes egy nagy színtársulatot főntartani, mert az uri osztály kicsiny s a pápai polgár vasárnaponkint inkább korcsmázik, minthogy színházba járjon. Az előadások jelessége meglepte a közönséget, de azért a támogatás nem növekszik. Xagy hátrány a társulatra Kocsis Irma betegsége, mert a nagy operák, mint „Bánkbán," „Hunyadi," „Troubadour" nem mehetnek; — „Zsidórió'-'-t csak ugy tudják kisütni, ha Mándoky is énekel. A „Pápai Lapok" teljes elismeréssel nyilatkozik színészeinkről; különösen Mándokyról, Szelesről, Mándokyuéról. Popovics Mariról, Feketéről — ki a közönség kedvence lett, Bérczy és Lénárdnéről. — Mi ezen közleményre vonatkozólag megjegyezzük, hogy bizony nem válik városunk dicsőségére azon hidegség, melyet a művészet irányában tanúsítunk. Mi különben csak azt mondjuk, hogy a pápai uri osztály nem kicsiny, söt pénze is van; s igy a valódi művészies előadásokat teltházzal tölthetné ki, hanem .. . oh ne kérdezzék az okát, mert annak tudata fáj és nem válik dicsőségünkre. — Thiers életmódjáról következőket olvasunk a Weekly Dispatch párisi levelezőjének szept. 2-ki tudósításából: Thiers St. Gennains-en Laye, Paris közelében fekvő városban levő IV. Henry pavillonjában lakolt. Ezen hely kitűnő levegője és gyönyörű fekvése miatt kedvenc kiránduló helye az elegáns párisi közönségnek. A volt elnök az épület egész első emeletét, — melyből a kilátás a Szajnára és a mögötte fekvő erdőkre nyílik, — lakta. A házat körülvevő kert azon liget kivágott sarkából áll, melyben hetenkint kétszer katonai zene játszik, s melynek magaslata a folyót mintegy 3 ang. mílduyire uralja. Azon Ekkor a khalifa intésére elővezették Abdullát. Hubája poros volt és szakadozott, turbánjának tekercse kibontakozva csüggött alá a vállára; mezítelen lábszárait öszszekarcolta a tövis, a mint bolygóit a pusztaiján; tekintete sóvár volt, elijesztő és tébolyult. A khalifa szólt Zubeidának: „Xézz reám és nézz ő reá. — Én király vagyok; ő koldus. — En egy férfi; ő egy semmi.— Az én gondolatomat százezer lélek követi; az ő gondolatját egy sem; mert a magáét sem bírja. — Az enyém az egész ország; az övő csak az országút.— Én rajtam fölül csak Mahomed következik; ő rajta alul csak a kutya. -- Én nekem annyi megrakott hajóin jár a tengeren, annyi megterhelt tevém, öszvérein a sivatagon; mint a hány féreg jár az ő testén. — Válassz közülünk, melyikünknek akarsz felesége lenni? És Zubeida c kérdésre odarohant a koldushoz, s zokogva, nevetve, sikoltva veté magát annak nyakába és öszszecsókolá annak szétdúlt arcát, rongyos ruháit, le egész a tövistépte lábakig, ott azokat átölelve, megmaradt és rebegé: „én uram, én szerelmesem." És Abdullah c csókoktól visszakapta elvesztett lelkét. A khalifa meg volt illetődve e végtelen szerelemtől. Xem a hóhért hivatta, hanem a kincstárnokot. Parancsot adott neki, hogy Abdullahnak ismét vissza kell vásárolni elvett házát, raktárát megtölteni kelmékkel, a mikkel azelőtt kereskedett; nejének visszaagatni elvett ékszereit, és aztán a legpompásabb paripákra ültetni a férjet és nőt, úgy vitetni őket haza. Legyenek egymáséi és boldogok. Hanem, a midőn Zubeidát elbocsátá színe elől. i<rv szólt hozzá: „Xagy szépségeddel nagy veszélyt hoztál magadra, a férjedre és magatoknál nagyobb emberekre. Csak Allah és az ő angyalai őriztek, hogy engem is a legnagyobb igaztalauság elkövetésére nem kényszeritél. Ezentúl fátyolt tégy az arcodra, ha házadból kilépsz, s szépségedet csak férjed előtt tárd ki." S hogy ez ne legyen Zubeidáia nézve megszégyenítő, kiadta a khalifa a parancsot, hogyczcatúl minden nő lefátyolozott arccal járjon az utcán. Így támadt a fátyolviselés szokása az izlámhivöknél. ezerek, kik rendes látogatói e ligetnek, és hallgatói a katona zenének, össze-össze gyűlnek a Pavillon ablakai alatt, s kérik az ősz államférfit, miszerint jelenne meg köztük, megjelenésekor azonnal a leglelkesebb óvatióknak tárgya. 0 a kerületbeli választókat este szokta fogadni, s azokkal conferalni, — ennek megtörténte után alkonyatkor néha kikocsikáz. Délutánonkint politikai barátai tömegesen látogatják. Ebéd után senkit' sem fogad, és esti 9 óráig szobájába vonul vissza. 0 11 óráig egy kereveten alszik, aztán felkél és 1 —IV, órát dolgozik. Aztán levetkőzik és ágyba megy, s reggeli 4 óráig alszik. Midőn a fáradhatatlan nyolcvanas ismét munkához ülne, Louis szolgája az általa készített csokolád, vagy beafateak és theából álló reggelivel szolgál urának. Thiers úr nagy tövis a marsai szemében. 0 a francia „bourgeoisie" megtestesült képviselője mely — a szabad kérdésén kivül, — iránta a legnagyobb bizalommal viseltetik. — Ha egészségi állapota engedte volna, bizonyosan elvonta volna Mae Mahon malmáról a vizet Bordeauxban és más városokban !s, melyekben a marsai mint választási ügynök szerepelt. Igy élt Thiers. — 80.000 font emberi haj importáltatik keletről, Spanyolország és Siciliából Marseille-be évenkint. Ezen kevül mintegy 40,000 fontra rug azon haj mennyiség, mely Paris, Bordeaux, Lyon és egyébb francia városok pó'ce csatornái és szemétdombjairól nyeretik, mely bizonyos tisztítási és festési processuson keresztül menve, az elegáns hölgyvilág hajékéül chignon, fürtök és egyébb hamisítványok alakjában van hivatva szolgálni. Ha a kényes hölgyeknek csak parányi fogalmuk volna azon hajak történetéről, melyekkel fejüket beborítják, kétszer is meggondolnák, mielőtt oly divathoz ragaszkodnának, mely csak a felületes szemlélőt vagy a vaksággal megvert udvarlót képes megcsalni, és mely a tisztaság és kényesség fogalmaival határozott ellentétben áll. (Weckly Dispache) — A Vesuvről azt írják Nápolyból, hogy két nap óta ismét nagyobb forrongásban van, ugy hogy a tölcséréből fölszáló lángokat esti órákban tisztán láthatja a szemlélő. — Az osztrák-magyar gyalogság fegyverzetére nézve igen érdekes kérdés kerül legközelebb eldöntés alá, mely a Kropacsek rendszere után készült ismétlő (Repetier) fegyverek alkalmazására vonatkozik. E fegyverek jelenleg csak a 21. vadász zászlóaljnál használtatnak nagyobb mennyiségben, s az itt tett kísérletek nagyon kedvezőn szólnak mellettük. Különösen a Werndl-fegyverekkel való összehasonlításban tűnik ki az ismétlő fegyverek előnye. Igy 20 ember egy fél perc alatt emezekkel nyolc, amazokkal ellenben csak egyetlenegy lövést tehetett, előny mutatkozott ezenkívül a tüzelési gyorsaság tekintetében is, mely a Werndl-íegyvereknél 2—3-szor csekélyebb. Az ismétlő fegyvereket különben igen ajánlja még egyszerű szerkezelük is. — Hogy a könyelmü. himpellér, semmitlevő, ábrándos életmódnak minő szomorú következményei vannak, azt a következő szomorú eset elég tanulságosan bizonyítja; ugyanis a „Gömöri Lapokban" olvassuk: K. S. a hős, ki mint diurnista kezdte pályáját. De a diurnista keblében melegen érző sziv dobogott, s igy lőn, hogy csakhamar a házas élet gyönyörei közé ékelte magát. És ha már volt szép ifjú neje, ugyan hogy ne igyekezett volna urat játszani? Ezt meg is cselgkvé oly szép eredménynyel, hogy pár hó alatt elverte a feleségének minden hozományát. Ekkor kicsiny lett neki ez a város, s ismerve hivatottságát, a fővárosban keresett illő tért tehetségeinek. S hogy voltak tehetségei, eléggé bizonyítja az, hogy 50 fortig befont egy Zahlkellnert, a mihez pedig nem mindennapi genialitas kívántatik. Ekként tanúságot téve hivatottságáról, büszke öuérzettel tért vissza szerény körébe. Ritka szép tehetségeit otthon azonban nem volt képes a közönség méltányolni. Ez volt oka, hogy a fiatal párra beköszöntöttek u nélkülözés napjai. Nem volt többé elprédálni való hozomány, s a férj — elbusulásában mi telhetett tőle? — nagyokat ütött botjával szegény feleségére. A gyöngédségnek ilyetén nyilatkozatai azonban véletlenül nem találkoztak a menyecske ízlésével, s mivel azok izlése ellenére ismételtettek, a faképnél felejtette drága férje-urát. — A rosz nyelvek azt is mondják, hogy a gyöngéd férjtől elbucsuzással együtt járt volna a házas-társi hüségtőli elbúcsúzás is, ez azonban szorosan véve már nem tartozik a drámához. Elég az hozzá, hogy a bús férj most már majd a bornak, majd az othellói élvezeteknek szentelte idejét, s hogy több kisebbszerü próbák után az utóbbit csordultig üríthesse, a folyó hó 3-án neje lakására rohant, s veszélyes kés-szurásokat ejtett a védtelen nő mellén. Az orvosok állítása szerint, az okozott sebek halált hozókká lehettek volna. Eddig tartott a tragoedia ötödik felvonása; az utójáték azonban majd meg csak ezután következik a törvényszék épületében. — Ezen szomorú eset ugyan komikus ruhában lett feltalálva, mivel sokan azt hiszik, csak a min nevetni lehet, bir érdekkel, pedig az említett eset felett csak szomorkodni lehet; és sok semmittevő ezen esetből megtanulhatná azt, hogy a becsület mindenek felett a munkából eredő és nyerhető kincs, nem pedig a csavargás haszontalan életmódjából. — A fák villanyosság által való kivágása. — A fáknak villanyosság által való kivágása — ugy látszik — a tudománynak agyakorlatban való legújabb alkalmazása. Ugyanis Parkinson S. II. II. és Martin II. W. egy oly módot szabadalmaztattak, mely szerint egy fa, a mely az eddigi fürészelési mód mellett, csak két óra alatt volt kivágható, most már 15 perc alatt íöldreteríthető. — Az eljárás igen egyszerű. A veresrézhuzalokat, melyek egy erős galvantelep sarkaiból kinyúlnak, érenyhuzallal kötik össze, mely természetesen azonnal izzóvá lesz. Ezen állapotban fürészelik a fát az érenyhuzallal épp ugy, mint a közönséges fürészszel. Ily módon semmiféle fürészelési forgács és por nem keletkezik. A legszebb az, hogy ezen eljárás nemcsak a papiroson figurái, hanem már gyakorlati alkalmazást is nyert. — Mint a főváros lapjai közlik a magyar országgyűlés f. hó 15-én üléseinek fonalát ismét megkezdi. Remélhető, hogy a keleti kérdést illetőleg érdekes interpellatiók és miniszteri ügyes válaszok fognak felváltakozva előfordulni.. Megyei és helyi hirek. — Bakáról irják lapunknak, p. évi aug. 7-én Dáka községben tűzvész ütött ki, mely alkalommal nyolc család hajléka, gazdasági szerei s összes idei termése lőn a lángok martalékává. Ezer köszönet a jótékony adakozók emberszeretetének, a szerencétlenek már némi segélyben részesültek! Ámbár a jótétemények már magukban hordják a legszebb jutalmat, mind-