Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-01-27

gyünk, hogy más kedveért mindent örömmel megteszünk; s azt csak nem kívánhatjuk önmagunktól, hogy kényelmetlen nemzeti viseletünkkel magunkat kinevettessük. Igaz, hogy valami Berzsenyi egykor azt menydörögte apáink fülébe: „hogy elődeinknek bajnoki köntösét s nyelvét megunván, rút idegent cseréltek;" igaz, bogy sokan vannak széles e hazában,. k"dt 59-6s0-b.au, mikor a szép honi d|va,t (íjra lábra, kapott. megfogadták., hogy hozzá hűtlenek soha nem lesznek s ma mégis dicséret azon igen keveseknek, kik tán kivételek — métermagasságu köcsögben s tág bugyogóban feszelegnek; de ezek azt válaszolják „vestja non faeit mnna.ch.iim.,« s hogy „tempóra mutantur" etc.; de még tán nem. isi hitték, hogy 60 óta az ősi erények gyakorlása folytán tomporaik annyira megvékonyodni fognának, hogy a „katona folton^ kivül egyéb töltelék is fogna kívántatni, hogy a magyar nadrág ki (vagy J

ol),,a • »ní>udv& be") teljék. Hát még a női ruhák! azok aztán csak divatosok, a mennyiben mai nap a legkülönfélébb szinü kelmék tarka vegyülete van divatban, és sokszor aunyi fölösleges sőt ízléstelen összevissza hajtogatás, y-aji rajtok, hogy a fölös értékéből egy szegény gyermeket tisz^ tességesen felruházni lehetne. Hogy a pazar női divat minden józan figyelmeztetés és legtöbbször szomorú öntapasztalás dacára is mily roppant mérvben terjed, már azon egyszerű eseményből is megítélhető, hogy pár év óta még a kisebb városokban is a divatcikkek készítésével foglalkozó nők száma egyre szaporodik s alig található valamirevaló utca, melyben legalább is egy divatárus bolt ne léteznék. De aztán e| is lehet ám mondani Kakas M. „Magyar divatjából: „Ulyan bűbájos a nőnem (a tarka-barka viseletben). Férfi szive ugy dagad. Kétszerte szebb minden asszony," főkép ha még cifra pamutból szót terítővel betakart kis „Amor" is körülugrándozza sétájában. Bs ki irigyelné ezen szép takarót eme kedves állattól? Hiszen tél van. Még meghűlhetné magát, s náthát kaphatna; a mostoha termé szet csak egy kis kutyabőirel áldotta meg; ez pedig vajmi kevés a mai 27 kros világban . . . Ilyetén rellexióim folytatását a. mozdony füttye szakítá félbe, mely tudtomra adta, hogy már jegyet kell váltanom, ha házi tűzhelyemhez visszatérni akarok. En engedtem visító felhívásának, annál is inkább: mert az adott körülmények között „ad hoc" eleget tapasztaltam, (de erről majd tán egy külön levélben) s mert azt hittem, hogy távollétem alatt valami csak történt nálunk is. S ugy van! Ugyanis: a megyei alispán elnöklete alatt tartott városi tisztújító gyűlésen a volt tisztviselők újólag megválasztattak f. hó 12-én szép jelét adta ez által a város tisztviselői iránti bizalmának s mú'ködésökkeli megelégedésének, mely bizalomnak oroszlány része bizonyára a t. polgármester urat illeti, ki fáradhatlanul buzog a városnak jelenben főkép szépészeti tekintetben emelésére. Továbbá az iskolaügy érdekében azon dicséretes mozzanatot említhetem: hogy a helybeli polgári iskolánál a francia nyelv tanszéke áHandósíttatott összesen 700 frtnyt illeíménynyel. Hírlik, hogy már a közeli napokban egy, az illető szakmában képzett s okleveles egyén által fog betöltetni. Egyébkint a város, dacára az oly rövidre szabott farsangnak, csendes, s eddigelé nem sok táncmulatságra van kilátás. Hja! mikor minden tárca üres. F-S' S-n. Heti szemle. Jan. 26. A. bankügy még most is vajúdik. Auersperg hg. De Pretis és Lasser b, miniszterek lejöttek hozzánk, hqgy ez ügyben ujolag tanácskozzak. Tanácskoztak is kedden ö felsége elnöklete alatt, melyet; másnap Tisza inintszterelnök úrnál ujabb tanácskozás követett. Az értekezlet tárgyát azon javaslat képezte, melyet a bankprovisoriu m r a vonatkozólag HofFmau b. közös pénzügyminiszter és Lasser b. osztrák belügyminiszter készítettek. Képviselői körökben mint a „K. N.' mondja, azon hír volt el elterjedve, hogy a Tisza-kormány hajlandó a provisoriumot a Hofmann —Lasser-féle terv némi módosításával el fogadui. — Ürülhetünk tehát, hogy a javítandó status-quo provisoriumába yutunk / A keleti politikában, meiy az utóbbi héten oly viharos volt, egyszerre szélcsend állt be. A eonferentia feloszlott, a nagyhatalmak képviselői elszéledtek, s a kik maradtak is a török fővárosban, mint maga Salisbury, csak azért veszteglenek még ott, miután a kedvezőbb i d Ő t akarják megvárni. Hanem ez a nagy nyugodtság senkit sem ámít. A ,,N. fr. Presse" azt írja, hogy Gorosakov herceg azon alkudozásokra vár, melyek a porta és a két fellázadt tartomány közt megindulnak, s azonnal hozzá lát az. ellenségeskedések szitásához. — Mithad pasa ugyan a legnagyobb óvatossággal akar a két fejedelemség irányában oljárni, nem azért, mintha ezeknek megfékezéséhez kedve nem volna, hanem mert Oroszországot meg akarja akadályozni abban, hogy ez jövő harcias föllépését a jogosultság színében tüntethesse fel : hanem nagyon lehet tőle tartani, hogy Oroszország ezen készülő alkudozásokat meg fogja hiúsítani, mert a porta nem lehet oly engedékeny, hogy a muszka sugalmazás alatt alkudozó szerb kormány igényeit ki birja elégíteni. Hogy Oroszország eme ujabb harcias kezdeményezésekor elszigetelve marad-e Európától, azt még most megállapítani nagyon bajos volna; azonban a bécsi hivatalos „W. Abendpost" legújabb nyilatkozata nagyon elárulja, hogy a három császári szövetség most azon möködik, hogy Oroszország jövő hadüzenete s keresztes háborúja a porta ellen a hivatalos Európa, által ép ugy szentesite-ísék, mint a conferentía követelései alá búvott muszka követelések szentesítettek, A ,.K. N."-nek Konstatinápolyból érkezett eredeti távirat jelzi, miszerint a városi hatóság táncvigalina és lakomája fényesen sikerült ; jelen volt Abdul Kerim is. iSzerdán délelőtt Sava pasa a szultán nevében érdemjeleket osztott ki. Szűcs és Lukács a harmadosztályú Soós negyed osztályú, a többiek ötödik osztályú Medzsidie-rendet kaptak. — ÉrtCSÍlÓS. A pápai ismeretterjesztőegylet folyó hó 28-án d. u. 5 órakor a városház nagytermében felolvasást rer,dez, melynek tiszta jövedelme a török sebesültek javára fog fordíttatni. Belépti dij: 20 kr. Felillfizetések köszönettel fogadtatnak. — E felolvasásra a t. közönség tisztelettel meghivatik. Pápán, 1877. január 20-án. Az id. elnökség. — Sajtóhiba. Lapunk mult számának „Különfélék" rovatában a jogász-bálról szóló tudósításba egy boszantó sajtóhiba csúszott be. Ugyanis ott az van említve, hogy aki e bálra meghívót nem kapott, de arra jogos igényt tart, szíveskedjék a „rendőrséggel" magát érintkezésbe teuni. Nem ezzel tehát, hanem a rendezőséggel szíveskedjék érintkezni. — Hirtelen halál. Németh Dánielné szül. Rácz Julianna, 35 eves, f. hó 21-én hirtelen meghalt. A halált megelőzőleg jan. 18-án a házában lakó Madarász Lujza Németh Istvánnéval összeverekedvén, ennek jobb keze mutató ujjának első izét egészen leharapta. Mindkét asszony férje is belcverekedett a verekedésbe. A harapást szenvedett nő orvosilag megvizsgáltatta ugyan magát, de sehova panaszra nem ment. Midőn a halottvizsgáló orvos a halált jelenté, vele egyidejűleg jött Madarász Lujza is, magával hozván az orvosi látleletet. A rendőri hivatal gyanakodván, hogy a halál nem természetesen állott be, a halálesetet a járásbíróságnál bejelenté, mely a hivatalos boncolást el is rendelte. — c. — Újoncozás. Az 1877. évi újoncozás Veszprémmegye területén következő napokon tartatik: Devecserben január 23-tól febr. 3-íg, Veszprémben febr. 5—20-ig, Enyingen február 22-tői március 3-ig. Zirczen január 23-tól február 3-ig. Pápán (szolgabírói járás) február 5 —17-ig, Pápán (város) február 19-től 24Uig. — Az utóállitások Veszprémben a devecseri és Veszprémi járást illetőleg márc. 5-én, az en;. in,í járásra vonatkozólag márc. 6-án, Pápán pedig a zircv.i járás számára febr. 26-án, a pápai szolgabírói járás- és Pápa városára nézve febr. 27-én lesznek. — Minden sorozójárásnál az első és második, szükség esetében a harmadik nap is, a felszólamlások tárgyalására lesz szánva Evvel kapcsolatban megemlítjük, — hogy a pápai szolgabírói fqsorozó-járás az 1877. évben 146 újoncot és 16 póttartalékost köteles adni. — A veszprémi tanárok nem csak szóval, de tettel is a hazai ipar pártolásának terére léptek, amenynyíben veszprémi készítményü kelméből csináltattak maguknak téli öltönyöket „ melyek olcsóságuk dacára is teljesen megfelelnek minden igénynek. Egy egy 1415 frtba jő. — Tolvajt fogott. Mint a „Veszprém" irja — különös eset adta magát elő egy bizonyos háznál, ugyanis egy a házhoz tartozó egyéniség éjféltájban jött haza, a kutya ugatni kezdett, de midőn az illetőt megismerte, farkát csóválva felé közeledett, mire ez őt megsimogatá: ezalatt a szobában alvók egyike, ki azt hitte, hogy mindnyájan otthon vannak, tolvajt sejtett, s minthogy a. kutya az ugatást elhagyta, rögtön kilép s midőn az udvarra ér, azt véli, hogy az idegen a kutya torkát szorítja, erre megrohanja a vélt tolvajt s nyakát hatalmasan megszorítá, s ezután kiabált segítséget; a lármára az alvók világgal kezükben kiszaladtak s látták, hogy a nyakoncsipett a háznép egyik becsületes tagja. — A pápai „Humanitás''' egylet f. évi január hó 21-én tartotta meg évi közgyűlését. A közgyűlés 2-dlk tárgyát képező pén/Aárnoki végszámadásból kitűnt, hogy a lefolyt 1876-dik évben az egyleti jövedelem, mely direet beszedésekből áll, 488 frt 36 krra, ugyan ez évbeni kiadások, illetőleg segélyezések 399 frt 8 krra rúgtak; maradt tehát az egylet pénztára javára 88 frt 8 kr tiszta jövedelem. Ezúttal nem mulaszthatjuk el, hogy ezen, alig néhány év óta fenálló egyletet, mely annyi pápai szegény sorsúnak valóságos menhelye, s melynek egyedüli céljajótékony hatását éreztetni a szűkölködő szegények és betegekkel a mai állományában fátólag ne ecseteljük: Az egylet 75 rend.es és 100 tiszteletbeli tagot számlál! A rendes tagok kizárólag iparosok. A tiszteletbeli tagok közül az egylet meleg pártolása érdeméből különösen kiemelendők: Ráth Károly Pápa város képviselője, Báró Üchtricz Zsigmond, Dr. Klein Mór főrabbi, Dr. Jakobi Sámuel, Dr. Krausz Miksa, Dr. Steiner József, Dr. Pechei hofier Sámuel. Az egylet érdekében különös buzgóságot tanúsított Steiner Ignátz úr. A f. évi január hó ül-én egyleti tisztviselőkül megválasztattak : Elnökül Kohn Ignátz, alelnökül Singer Jakab, pénztárnokul Fleischner Vilmos, ellenőrül Pollák Salamon. Ezen kivül a választmányba rendes tagokból 9 tiszteletbeli tagokból 3. u. m. Ráth Károly, Lövi Mór és Steiner Ignátz urak választattak meg. — Pozsonyban a fogyasztási egylet húsvágó helyisége megnyílt, s mindjárt az első vágás alkalmával tetemes mennyiségű húst mértek ki, kilóját 6, illetőleg 12 krral olcsóbban adják. A szabad verseny első gyümölcse az lett, hogy a többi mészárosok is két krral olcsóbban vágtak, mint eddig. — A Balaton — mint a Somogyban olvassuk, majd a vasút töltésekig ér; ahol még a nyáron barmok legeltek, ott most hullámok mossák a térségeket; ennek emberrel, csakhamar összeismerkedtünk, s beszélgetésbe ereszkedve gyorsan mult el a nap. Minthogy én is a városba voltam menendő, szívesen adtak helyet a kocsiban, minek következtében egy ifjúnak, ki szintén a társasághoz látszott tartozni, a kocsis mellé kellett vándorolnia, s igy azon szerencsében részesültem, hogy egész utón Aurelia mellett ülhettem. Minthogy már késő volt, s igy nem tehettem látogatásomat házuknál, meg kellett ígérnem, hogy legközelebb el fogok jőni; s ezután ugy váltunk el egymástól, mint régi ismerősök és én ismeretlen érzéstől eltelve, lakásomra mentem. Másnap először aludtam el a reggeli időt, melyet rendesen könyveim mellett szoktam tölteni. Szolgálóm, nyolc óra felé keltett föl s részvevőleg kérdé, talán valami bajom van? Midőn később egy számtani dolgozatot igyekeztem megfejteni, u helyett x-et tettem és igy a negyedik ismeretlent nem tudtam kihozni; mert a gyökjelek és kitevők között miudig a tegnapi csinos nőfejet láttam. Ekkor jutott eszembe, hogy Aurelia atyjának megígértem, miszerint tiszteletemet fogom tenni, s mindent abban hagyva, siettem ünnepi ruhámat magamra ölteni. Máskor alig kellett tiz perc, most egy óra, alatt sem bírtam felöltözni és az asztal, székek mind telve voltak ruháimmal. Öreg szolgálóm csodálkozva csapta össze kezeit, mikor a tükör előtt meglátott. Végre elkészültem és elindultam. Bizonyos valami előre ösztönzött, a félénkség pedig visszatartott, és ezen egymás elleu működő erők következtében physikai törvény szerint a testnek nyugalomban kellett volna maradnia

t ha a vágy egy lökést nem ad, mi állal az ellenhatás megsemmisült és én rövid idö múlva új ismerőseim lakása elé értem. A szülők barátságosan fogadtak és a leány szemeiben is, melyekben olvasni véltem — mit azelőtt csak könyveimnél, értettem — barátságos mosolyt vettem észre, és— röviden szólva — az ármáuyos Amor hálójába estem. A tudományos dolgok untattak s oly érzés tölte el keblemet, milyenről azelőtt még fogalmam sem. volt. — Látogatásaimat folytattam, ámbár imádottam nem volt oly szeretetre méltó, mint azt óhajtottam volna; azonban ezt a női tartózkodásnak és az első szerelem félénkségénck tulajdonítani s az időtől vártam reményem teljesülését. Az atya és anya ezentúl is barátságosak és előzékenyek voltak irányomban, s ha az elsővel tudományos vitába ereszkedtem, nem vettem észre, hogy azon fiatal ember, kivel ismerkedésem első napján találkoztam s ki iránt mindjárt akkor ellenszenvet éreztem, Aureliával rendesen kiment. Ezen ifjú a család távoli rokona volt. Atyja további kiképzés végett a fővárosba küldte és Aurelia atyjának fölvigyázására volt bizva. Igy mult el egyik hó a másik után, s. én mégsem jutottam közelebb célomhoz. Végre elhatároztam, hogy N. Sándor bátorságával szétvágom a- csomót és megkérem Aurelia kezét. Egy nap, szokott látogatásomat téve, csodálkozva tapasztaltam, hogy az ajtó zárva van. Sokáig zörgettem, mig végre egy öreg asszony dugta ki fejét az ablakon és egész ráncos arcával mosolygott, mikor észrevett.— A kisasszony nagyon beteg, károgott az öreg mint a halálmadár, és nem szabad senkit látnia; jöjjön máskor. — Ezen lakonikus mondat után visszahúzta fejét s egyedül hagyott. Egy ideig, mintha lábaim a földbe gyökereztek volna, mozdulatlanul álltam ott és a mondottak fölött gondolkoztam. Azután aggódva jártam föl s alá a ház előtt és a bezárt ablakokra tekingetve, elképzeltem magamban, mily halványan, szenvedőén fekszik betegágyán, mint nyújtják neki az orvosszert, mint igazgatja anj'ja vánko-sait, mint intézi hozzá vigasztaló szavait! Még egyszer akartam a zárt ajtón zörgetni, hogy az öregtől e rögtöni szerencsétlenség okát megtudjam; hisz tegnap még oly vig volt, vagy talán már a kegyetlen halál martaléka lett, hisz erre elég példa van, — se gondolatnál hideg borzadás futott végig rajtam — és előttem, a kérő előtt, el akarják titkolni s betegség ürügye alatt engem erre előkészíteni? — Eleresztem a csengetyü fogantyúját, nehogy a fölépülésié szükséges nyugalmat háborítsam és elmentem. Gondolataimmal foglalkozva , szomorúan jártam a városban , midőu egyszerre a csillagda előtt találtam magamat; ekkor jutott eszembe, hogy a csillagda igazgatóját, az én régi barátomat, mióta Amor bilincseit viseltem, nem látogattam meg; pedig azelőtt mindennapos voltam nála, mert a csillagászat kedvenc tárgyam vala. (Folvtstjuk.^ 4*