Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877

1877-08-19

gyúponfpt kölcsönöz. A tükör által visszavetett napsugarak a kazánt .érintvén* annak melegjüket.átszármaztatják. Nyolc percnyi idJ elégséges 5 liter v,iz. felforrásához. Mouchot Toursban egy „agy készüléket készített, mely napfelkeltétől — esti 8 óráig egy lóerejü gőzgépet a legnagyobb pontossággal hajt. H—l. - Új pezsgöbor. Újabb időben a rhabarbar növény Angolországban, kiváló szükségletű tárgyat képez, oly annyira, hogy egész nagy szántóföldükön termesztetik. E bő termesztés­nek oka az, hogy London — és annak közelében gyárok létez­teznek, melyek a rhabarbari növényszár savanyús nedvéből viz, cukor és csekély bor hozzávegyítése által, pezsgó'bort készíte­nek. Ezen szép címfelirattal díszített palackokba lehúzott gyár­. tatmány, Hamburgba küldetik, honnan valódi pezsgőbor gyanánt, országok szerte elszállítatik és mint pezsgő megivatik! megva­gyunk győződve, hogy Pápán sok rhabarbe pezsgőt isznak va­lódi helyett! H—1. Irodalom és nnívés/eí. — Szerkesztőségünkbe e hó folyamán számos könyv érkezett melyet tárgyhalmaz miatt eddig nem ismertethettünk, kérjük tehát a t. beküldő urakat legyenek egy kis türelemmel irántunk. — Zimay László folyó 1877. évi szeptember hó 1-től kezdve a főváros több elsőrendű zenetanárával szövetkezve, a nagymlgu m. kir. közokt. ministerium s Budapest törvényható­sága által jóváhagyott zongora- és zeneelméleti magán-taniuté­zctet nyit, ugy; fi-, mint. nő-tanítványok számára, kik azonban nemi különbség szerint elkülönített osztályokban nyerendnek ok­tatást. A tanfolyam egyelőre előkészítő-, közép- és magasabb kiművelést zongora- s zeneelméleti osztályokra oszlik. E cél el­érésc szempontjából az oktatás következő egyes ágakra oszlik, u. ni.: 1-ör. Voltaképení zongoratanításra, elkezdve az.első elemi oktatástól. 2-or. Ószjáték és gyakorlatokra, zongorán négy — és nyolc kézre, két zongorán s más hangszerekkel együttesen (Diiok, Triók, Quartetlek). 3-or. Általános zeneelméletre. 4-er. Összhaugíaura, belefoglalván a hangzatjelzéstant is ^Generál­hass}. A tanfolyam 1877. szeptember hó l-én kezdődik, s tart megszakítás nélkül tiz hónapon ál június hó végéig, hol nyilvá­nos vizsgák tartatnak. A beiratkozás 1877. auguszluc 15-én veszi kezdetét, minden nap délelőtt 9-től 12-ig, s délután 2—5 órág történhetik lakásán (Gyár-utca 19. sz, a.) A tandíj osz­tálykülönbség r.Jiélkül — havonként 8 forint o. é., mely összeg minden hó első l)apján előre .fizetendő. A beiratáskor behatási díj' fejébeiirkét forint fizetendő ..az intézet fűtési, világítási s egyéb kiadásai fedezésére.-Intézeti helyiség: Terézváros Vl-ik kerület, gyárutca 19. szám, földszint 5. szám. Tanügyi hirek. — Noha a Szajboldné urholyy vezetése alatt álló ne­velőintézet alig hogy két év óta működik, mindannak dacára már is a legjobb és igazán kiérdemelt hírnek örvend és széles pártolásban részesül; mely jó renoméja már egymaga is minden dicséretet feleslegessé tesz, -bizonyságot szolgáltatván az intézet kitűnő vezetése, a nevelés, tanítás és oktalá.s jósága felöl. Most midőn az új tanév f. é. szeptember hó l-én megkezdődik, a t. szülők érdekében vélünk eljárni az által, ha ezen nevelőintézet tantervét megismertetjük, s arra az érdekeltek figyelmét felhív­juk, megjegyezvén, hogy a felvételt illetőleg beiratások már fo­lyó hó 25-én kezdetét veendik. A tanterv, mely az intézet be­osztásáról és szellemi baladásáról bővebb és kimerítő vázlatot nyújt a következő: Tantárgyak. J. osztály: Olvasás, írás, emlékelés, a számtan első elemei. — IT. osztály: Az olvasás, irás tovább gyakorlásán kivül 1. Magyar nyelvtan: A han­gok osztályozása; beszédrészek részletesebben; főnév, mellék­név ragozása; névelők, névutók ismertetése. Gyakorlatul egy­egyszerü és bővített mondatok készítése othoni és zárvány mun­kálatokban. 2. Magyar történet: Hunok, Avarok és Magya­rok története a fejedelmek alatt. 3. Természetrajz: Állator­szág: Emlősök, madarak. 4. Földrajz: A magyar királyság ismertetése általában s részletesebben a dunántúli kerület. 5. Számtan: A négy alapművelet. 6. Német nyelv: Olvasás, irás s fordítási gyakorlatok. 7. Francia nyelv: Olvasás, irás s fordítási gyakorlatok. — III. osztály. 1. Magyar nyelv­tan: A beszédrészek közül a főnevek, melléknevek ismétlésén kivül névmások, számnevek ismertetése. Egyszerű, bővített, ösz­szevont mondatok szerkesztése otthoni és zárvány munkálatok­ban. 2. Magyar történet: Magyarok története az Árpádházi királyok alatt. 3. Természetrajz: Állalor.szágról áltatában. Részletesen: Hüllők, rovarok. 4. Földrajz: Európa ismerte­tése főbb vonásaiban. Magyarország földrajzából a dunáninneni kerület. 5. Számtan: A négy alapművelet. Tőke, kamat, szá­zalék számítás, szétbontás, összevonás. 6. Német nyelvtan: Irás, olvasás továbbgyakorlásán kivül fordítási gyakorlatok ott­honi és zárvány munkákban. 7. Francia nyelv: Ugyanazon hwladási fok, mint a német nyelvben. IV". osztály: 1. Ma­gyar nyelvtan: A rendes igeragozás. Cselekvő, szenvedő, bennható igék ismertetése. ígehatározók, kötszók, indulatszók tárgyalása. A bővített s összekötött mondatok ismétlésén kivül összetett—egymás mellé és egymás alá rendelt mondatok — al­kotása. Továbbá egyszerű leírások, levelek szerkesztése. 2. Ma­gyar történet: Magyarország története a vegyes Hababurg­házbóli királyok alatt. 3. Természetrajz: Növényország. 4. Természettan: Bevezetés. Részletesebben: Hőtan, hangtan. 5. Földrajz: A magyar királyság földrajzából a tiszántúli rész, ide értve Erdélyt is. A Duna-Tisza közti vidék és a kis síkság vidéke. 6. Számtan: Tovább gyakorlása a tőke, kamat, szá­zalék számításoknak. Arányok. Társasági szabály. 7. Jíémet nyelvtan: Fordítási gyakorlatok németből magyarra, s ma­gyarból németre. Otthoni zárváuymunkák. 8. Francia nyelv tan: Fordítási gyakorlatok franciából németre, s németből fran­ciára. -V. osztály. Magyar nyelvtan: Rendhagyó igék ismétlése. Szóelernzés,. Gyök-, származék- és összetett-szavak. Szóképzés. Leírások. Levelek szerkesztése otthoni és zárvány gyakorlatokban. 2. Törten elem: a) Magyarország történelének ismertetése kezdettől a mai korig, b) Világtörténet: Előismere­tek — zsidók, phoeniciaiak, babyloniaiak, médok, persák, indok, carthagóiak, — továbbá —görögök és rómaiak története. 3. Ter­mészettan: A testek közös tulajdonságai, s azok külső és belső különbségei. A hő terjedése. A testek kiterjedése meleg által. Olvadás és elgó'zölgés. Vezérfonal dr. Risko Ferenc „Tcr­nié'tíísettanK-a. 4. Földrajz: Europa és Ázsia részletesebb is­mertetése. 5. Szám tau: Tovább gyakorlás az arányok, társas szabályok kezelésében. Tizedes törtek. 6. Német nyelvtan: Fordítások németből magyarra, magyarból németre. Otthonni és zárvány gyakorlatok. 7. Francia nyelvtan: Fordítások fran­ciából németre, németből franciára. Otthoni és zárványmunkák.— VI. osztály. 1. Magyar nyelv tau: A nyelvtani szabályo­kat együtt hallgatták az V. osztálybeliekkel. Magyarázatok az irálytanból, Környei nyomán. Otthoni és zárváuy munkák. 2. Történelem: a} Magyarország története ismételve kezdettől korunkig. b) Világtörténet, középkor*). 3. Magyar iroda­lom-történet: Bevezetés. O-kor, középkor és újkor. Vezér­fonal: A magyar nemzet irodalom-története­Szomor K-fcól. (Az V. osztálybeliek is hallgatták). 4. Természettan: Olvadás és elgözölgés. Delejesség és villanyosság. Vezérfonal: dr. Pisko. 5. Földrajz: Az 5 világrész részletes ismertetése. A földnek mint égitestnek ismertetése. Általános fogalmak az égitestekről. Álló és bolygó csillagok. Naprendszer. Vezérfonal; Erődi Já­nos „Földrajz"-a. 6. Számtan: Számítások közönséges és ti­zedes törtekkel. 7. Német nyelvtan: Fordítások. Otthoni dolgozatok. Német irodalom-története. 8. Francia nyelvtan: Együttes haladás az V. osztálylyal. Vallástan mind a VI. osztályban felekezetek szerint. Rajzban, kézimunkában, gyorsirászat és szépírásban mind a VI. osztály nyert oktatást. To­vábbá hetenkint egy órában a költői müvek ismer­tetése és szavalásban gyakorolták magokat az V és VI. osztálybeliek. — Beküldetett. Nincs drágább kincse a szülőknek, mint gyermeke. Ezek neveltelésére vagyonát és életét képes áldozni és iparkodik megfeszített erővel azok boldogságát, előmozdítani hogj r hazáján;) k igaz, hű és becsületes polgárt adhasson. E vá­ros minden elemi osztálya zsúfolva megtelnek mindeu iskolaév ben. De sajnos, hogy az igy megtelt iskolákban száz- és száz­féle erkölcsű gyermekek vannak, kik az erkölcstelenséget az utcán fölszedve, azt az iskolákba magukkal viszik, hogy az oda kéiryszerítctt nemesebb erkölcsű eyermekeket a pajzán és dur­vaság ösvényébe szintén bele sodorják, mely egé^z életüket ta­lán megfogja bénítani. Többen vagyunk szülék, kik már évek óta aggodalommal nézzük gyermekeink eme megmételyezését és többször fölsóhajtottunk, hogy miért nem vagyunk azon szeren­csés helyzetben mint nagy r obb városok, Ind kitűnő nevelőintézetbe küldhetik gyermekeiket. Ennek folytán szerencsések lennénk ha városunkban is létesítetnék egy ilyen nevelőintézet, de ugylát szik, nekünk inog kell elégednünk azzal, ami jelenleg vau. Nem szólva a. nőnemről, azok részérc Szeiholdné asszonyság volt szi ves habár áldozatába került is, egy intézetet felállítani. Es ha a ligyermekek részére is volna egy ily szép nevelőintézet, szive sen áldoznánk mi is havonként 2—3 forintot, tudva azt, hogy fiaink kellő nevelésben részesülendiiek. Nagyon óhajtandó volna ha a városunkban levő egyik vagy másik jelesebb tanító úr egy ily magán nevelő intézetet nyitna; vannak elemi tanítóink között több széptehetségück, kik a két órai tanításukat végezve, taní­tásukat az intézetben folytathatnák. Itt van pl. tanításáról mint jeles tanítónak ismert Varga József, ennek folytán jelenleg ő hozzá fordulunk és kérjük vegye kezébe ügyünket, mi biztosít juk .fáradalmai gyümölcsét, nem fogunk kímélni semmi áldozatot és mindenben segédkezet fogunk nyújtani, csak a cél elérettes sék. Több szülő. Megyei és helyi hirek. Szombathelyen a tűzoltók zászlófelavatási ün­nepélye jövő hó 9 és 10-én fog megtartatni. Mint értésünkre esett Szelestey Lajos főparancsnok vezetése alatt mintegy har­minc tűzoltó fog városunkból átmenni, mi is egyik munkatársun kat fogjuk átküldeni hogy az ottan történtekről, bővebb tudó sítást nyerhessünk. A szombathelyen felavatandó zászló, még az 184%-diki szabadságharcból való; szine fehér selyem, hossza 175 cm., szélessége 130 centin., az egyik felén aranynyal him zett Magyarország cimere, mig a másik felén Vasniegye és Szombathely cimere láthatók, a zászló végén pedig Magyarország cimere piramis alakban van. A rajta függő szalag pedig láng vörös színű, az egyik részen ezen fölirattal: „Egyesült erő­vel a vész idején," mig a másik felén a zászló anya neve Horváth Aloizia 1877. év szeptember 9-én. K'me is ismerné a jótékonyság által tündöklő zászlóanyát, ki a szombat helyieknek mindenkor mint a jószívűség fényes csillaga tündököl Üdvözöljük a derék önkénytes tűzoltó-egyletet, hogy megértvén a kor szellemét, nem mulasztá el egy zászlószentelési ünnepély lyel megörökíteni áldásthozó cselekvényét. Mindazonáltal megje gyezzük, hogy az 184y,,-iki szabadságharcból levő zászlót job lett volna mint szent ereklyét örök megőrzés végett országos muzeumunknak átszolgáltatui. — Devécserből irják lapunknak: országos vasárun volt Devecserben e hó 6- és 7-én az első napon behajtott 1200 darab marha, melynek felerésze még mindig meglehetős árako eladatott, a második napon ruha vásár volt, igen sok eladó árus és iparos volt, de a vétel igen gyéren történt, a pénzhiány nagy­ban mutatkozott, mindamellett a vásár elég népes volt. Vannak hetivásáraink is, most már gabnákat is hoznak, — de semmiféle gabonának ára nincs, vevő nem vállalkozik, — gyümölcs egyál­talán semmi pénzért sem kapható, zöldség ellenben bőségessen van, — a szó'llő még két vagy három hét múlva kezd érni. — Városunkban van tüzoltóegyletis, mely most kevés változás­sal szervezkedik, — dalárdánk is van, mely a töröksebesültek ja­vára előadást készül rendezni. Van uri és polgári lövöldénk, ugy olvasó-körünk is, szóval ilyen kis városkához illőleg mindenünk volna, csak a pénzünk oly sokszor nehiányozna. — A népgyü­lésezesi óhaj mi bennünk is meg volna, de az ilyen jégverte em­ber most még ebbe se mer kapni. (]jNagry a szegénység). N. I. — A pápai önkénytes tűzoltó-egylet részére 1877. évi aug. 15-én tartott műkedvelői előadáskor adakoztak: Mltgs Gróf Batthyányi Lajosné urnő 25 ft, Woyta József polgármes­ter úr 2 ft, Jády József úr 2 ft, Fischer Adolf, úr 1 ft, Laska Adel úrhölgy 1 ftr. — Fölül fizettek: Kreisler József úr 3 frt, Kluge Ferencné urnő 3 ft, Fenyvessy Ferenc úr 2 ft, Kálmán Mária urnő 1 ft, Pethi Váli Mária urnő 1 ft, Jókai Etel úrhölgy 1 ft, Bermüller József úr 1 ft 20 kr, Grill Károly úr 70 kr, Bi­schiczky Sándor úr 70 kr, Kunte J. úr 60 kr, Koczka László úr 60 kr, Pottyondy Zsigmondné urnő 40 kr. Schöpf Gyula úr 40 *) A lefolyt tanévben a világtörténetet még együtt hallgatták az V-ik osztálybeliekkel; itt a Középkor felvétela a jövő tanévre szól. kr, Nsgs Pap János úr 20 kr, Gyuk Nándor úr 20 kr, Dr. Rech­nicz Ede úr 20 kr, Vághó János úr 20 kr. Összesen: 47 ft 40 kr. Adakozásukért, fogadják a tűzoltó-egylet legforróbb köszönetét. — A műkedvelői előadás alkalmával jövedelem volt jegyekből 201 ft 40 kr, felülfizetésekből 49 ft 20. Összesen 250 ft 60. Kiadás volt 90 ft 60. Maradt tiszta 160 forint. — Az éjjeli tolvajlások városunkban napirenden van­uak. Az elmúlt héten nem mult el éjjel, hogy netörtént volna opás, illetőleg betörés. Ugyanis az új'utcában Drach úr lakásán tolvajok éji órákban az ablakon behatolták és több darab ruhát vittek el; nemkülönben Böhm mészároshoz is betörtek, úgyszin­tén Szinger kalapkereskedőnél hol egy fiatal ember összes ru­háit az ablakon keresztül egy^ hosszú horog segítségével húzták ki; továbbá a salétrom utcában egy ház ablakredoit kifeszítették és igy a szobába betörtek, csak midőn már a tolvaj a szobában árkait vette észre a lakó a borzasztó látogatót és a rémültnek „tolvaj" kiáltására aztán a rabló kereket oldva szökött meg. — Nemkülönben Teuffel Mihály ügyvéd úr lakására is belopództak, honnét több arany és ezüst nemüeket raboltak el és igy tovább nagy számú rablási esetek fordultak elő. És eddig még a rend­őrség sem volt képes a rablókat kézrekeríteni, noha állítólag minden intézkedést meg tett. Részünkről nem is csodálkozunk azon, hogy a rablások napirenden vannak; és fájdalmasan kell constatálnunk, hogy a bűntények meggátlására a városi tanács épen semmi intézkedést sem tett, hanem összefont karokkal nézi, boluak és garázdákodnak a rablók a városban. Mi már számtalanszor fölszólaltunk, hogy az utcák éjelenként világítva egyenek, de erre azon együgyű felelet szokott visszahangzatri: hogy az soha sem volt szokásban, s más különben pedig nincs pénz! Nagyon megköszönjük a polgármester urnák az ily gaz­dálkodását, ha az adózó polgárnak élete és vagyona az által lényegeivé vau, kötelessége lenne a tanácsnak a veszélyt elhá­rítani és a közbiztonság felett ó'rtállni. De ugy látszik tehetetlen emberekkel van dolgunk. Evhosszant hangoztattuk, hogy a sé­tatérre lámpa alkalmaztassák, mivel a sétatér ép azon hely, hol éjjelenként a tolvajbanda elrejtődzik és onnét szokta magát a rablásra előkészíteni. Mi az adózó nép nevében, mely az egész várositisztviseló'ket fizeti, követeljük, hogy a polgármester úr a legközelebbi közgyélésen indítványt tegyen, miszerint a város ut­cái nyáron át is kivilágítva legyenek, mivel minden visszaélés­ért mely ezután történni fog, a felelőség csak is az ő ósdiságát fogja érni. Megköszönjük az ilyen városi hatóságot, mely még a nép érdekét is elhanyagolja. Mi majd gondoskodni fogunk arról, hogy a „városi urak kötelességeket megtegyék. — Az önkénytes tűzoltó-egylet ma (vasárnap) tartja nagy gyakorlatát, bemutatják az oltás körüli ügyességüket, en­nek végeztével fényesen kiállított táncestélyt tartanak a polgári kör kerti helyiségében, mely táncestélyen amint az előjelek mu­tatják, a polgárság tömegesen fog részt venni. Szivünkből kí­vánjuk, hogy jól mulassanak. Értesítés. A „pápai lövészegylet" f. hó 20-án, hétfőn sz. István király napján délután 3 órakor ismét díszlövészetűt tart, mely alkalommal, versenycéltáblák is lesznek hölgyek szá­mára fölállítva. Ezen rendbeli díszlövészetre a nem tag urak és hölgyek is tisztelettel meghívatnak. Végül értesítetnek az egy­leti tagurak, miszerint a „pápai önkénytes tűzoltó-egylet által, f. hó 19-én a polgárikör kerti helyiségében (cifra kart) rendezendő zártközü táncvigalomra családjukkel együtt, a fó'lövészmesteri utján meghívattak. Pápa, 1877. aug. 10. Saáry Lajos e. titkár. — A járásbíróságnál divó bélyeglelelezést illetőleg la­punk zárta után egy közleményt kaptunk, melyet jövő számunk­ban fognnk hozni. — Városunkban meghaltak f. é. augusztus 9—15-íg: Kellner József nő, rom. k., 24 éves, tüdőgümó'kór. Iledli Györgyné, r. k., 39 éves, sorvadás. Döbrönti János leánya Teréz, á. h., 6 hónapos, sorvadás. Weisz Lipót gyermeke Sán­dor, izr., 5 hónapos, sorvadás. Keszthely József leánya, r. k., halva, éretlen. Baró Károly gyermeke István, r. k., '/ t éves, béllob. Spindelbau er Ferenc, r. k., 46 éves, tüdövész. Tóth József gyermeke József, r, k., 1 hetes, gyöngeség. Hirschlér József leánya Fáni, izr., 10 hetes, sorvadás. Szilvái József leánya Mária, r. k., 4 hetes, görvélykor. Németh József, r. k., 35 éves, tüdőgümó'kór. Egyletek és intézetek. — Egyleteink és a tűzoltók műkedvelői előadása. Ki ama, élénk városunk társadalmi életének ébresztése körül időn­kint kifejlődő mozgalmakat figyelő észszel kiséri, nem fogja ta­gadni, hogy ama mozgalmak nálunk első sorban egyletalakítási törekvésekben nyilvánulnak. — Igaz, hogy csak is az erők ösz­szeaítésében lelhetjük megoldását a nagyobb vállalatok keresz­tülvitelére nélkülözhetlen hatalmas emeltyű támpontját, de csak ugy hogy ez erőket külön-külön is munkaképességük után mér­legeljük, mert azok túlbecsülése, illetőleg túlfeszítése által kö­uyeu oda juthatunk, hogy a legőszintébb fáradozás, a legerélye­sebb akarat mellett is csak azon kellemetlen tapasztalattal gaz­dagultunk, annak tudatára ébredünk, hogy egy terjedelmes, s gyak­ran költséges képlet felállításával fáradoztunk a nélkül , hogy azt végcéljában értékesíteni, alapeszménket megvalósítani tudnók. A rugékony testek, a rugékonyság határán túl feszítve; elvesz­tik ezen sajátságukat; igy vagyunk épen az emberek áldozat­készségével is, még inkább pedig azok áldozatképessé­gével.— Volt. nekünk egyszer már zeneiskolával egybekötött zeneegyletünk ' ez iskola már szép virágzásnak indult, gyer­mekeink ott nyertek sikeres oktatást dalban és zenében s tiszta öröm tölte el szivünket mindig, midőn az ártatlan kisdedek kel­lemes összbangzathan a dal páratlan nyelvén isten fennségéről a természet bajjairól, az edzett férfi erőről stb. csevegtek? Van-e szebb, mint midőn a gyermek énekel? — e szép egylet rövid fennállása után megbukott, egykori viiágzásának híre most már csak mese tán. De a kisdedek tán nem birtak még eléggé lel­kesülni a dal fennkölt eszméiért, nem értették eléggé a zenevi­lág gyöngyeinek becsét? de hát a szülők? hja, a szülőknek száz meg száz más kötelezettségei is vannak, szóval az egylet megbukott. — Volt. neküuk — még pedig nem régi időben — férfi dalái'dánk is; ma már többet sem lehet rola elmondani, mint­hogy volt, rövid de szomorú története igy hangzik*: meg kellett buknia kellő pártolás hiányában; — pedig alig van ma már intel­ligens város az országban, melynek nem volna dalárdája; — hajlandó volnék ezen körülményt ~ noha eddig a városok statis-

Next

/
Oldalképek
Tartalom