Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-08-19
A lap szellemi részét illető közlemények a gzerlcesztő tálcására: Főutca 20. sz , emelet, 7. ajtó, küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, "Wajdits BLárory könyvkereskedésébe, megyeházzal szemben, intézendők. 19 VAS. G 13 Tekla, Lajos p.^ G 12 Tekla Már.)-*-' 10 ") 20 Hétfő István király )•« István királv ")« 11 V 21 Kedd Privát Fidelia Bernát ' ") £. 12 Pápa, augusztus 19~én. Szt. István király napján! Szünetet nem ismerő titkos erők, a világ óceánt mozgásban tartják, melynek habjai most mágikus fényben tündöklenek, azután komor sötét vagy ismét reménydús zöldes szinü, megint krystálytiszta átlátszó, majd lassan zajló, emelkedő, újra apadó, később robajjal kavargó vagy csendesen hömpölygő. E pillanatban hullámai hegyekké tornyosulnak, féktelen zilált vészlelt rémes alakot képezve, rombol, dúl, ha nyugalmát az ijesztő Yihar zavarja. A hullámok lecsendesülnek s a ragyogó nap pompásan mosolyog a békés sima tükör felett., melynek minden paránya telve van az élet milliárd alakjaival. Egy nemzetet, eszmék és vágyak hozzák mozgásba; ha harcol, rettenetes mint a viharzó tenger: holott, ha a béke mosolygó arcza tündöklik felette csendes, türelmes, és keblén az ezeralaku munka müveit termeli s nyugodt mint szélcsendben az óceán sima lükre. És tekintve a nép jelenjét, a tengerben leli fel az képmását, mert mind a kettőnél a tornyosuló vagy oszló fellegek jelzik a küzdelem vagy a béke állapotát. De ha a nép a jelen küzdelmeiben mozgó hullámzó tenger akkor álélt múltjában, történelmében a szilárd földhegyláncolatához hasonlít. Mintha a küzdelmek hullámverései kővé dermedtek volna , ugy képződött azon mozdulatlan hegylánc, melyet a nemzet történetének hívnak. A hegységet égbe törő csúcsai teszik hatalmas láncolattá, mert minél több és magasabb ormok nyúlnak a fellegek csodás birodalmába, annál bámulatosabb és nagyobb a hegység. A nép küzdelemdús életéből, tetteiből kifolyó lények, hatalmas alakok, nagy férfiak képezik azon magaslatokat, melyek után egy nemzet történelmi nagysága megítélhető, megmérhető és más nép történelmével öszszehasonlitható. Hazánk történelme egy óriási hegylánc, melynek egetverő szilárd alakjai, mint világra szóló hegyormok az igazság dicső fényében tündöklenek. És az óriás alakok egyike hazánk első királya — Szent István! A )v Pápai Lapok" tárcája. B. Füredről Arácsra. A természet ethetikája Balaton-Für ed elébe gyönyörű előtért varázsolt. A h áttért, hol a Szeretetház fehérlik, megszentelte a humanismus. Legszebb sétám az, mely a szerctetház felé vezetett, hársfasorok közt, melyek végén egykor lövölde állott mig az uri kedvtelés e férfias szórakozást el nem ejté. — Majd a jól mivelt soros szőlők közt} haladtunk, s csakhamar megnyílt előttünk Arácson a Szeretetház, s derék igazgatója szíveskedett szemlénket vezérelni. Apai jósággal beszélt kis táboráról, melybe a legkétségbeejtőbb sorsú gyermekek soroztainak be. Szétszórt csoportokban foglalkoztak, a kertben, az udvaron, sőt uémely uyitott ablakon kihangzó munkazörej gyaníttatá, hogy a falakon belől is foly a dolog. Egyik csoport mákot fejelt, másik vizet hordott öntözésre, a harmadik szellőztette és porolta az ágyakat s ruhákat. Betekintve láttam, hogy a nagyobbak súrolják a szobákat. A vendégektől, kik közül némelyek ismételve látogatják a Szeretetházat, hallottam egyet-mást a származási ivek titkairól, melyeket a hivatalos személyzet nem lebbeut fel. Társam szomorú genealógiákat közölt velem. Látja ez pincében nedves szalmán, az sövény alatt hideg őszszel, amaz koldus talyigán született. Amannak a nyomorult szülők még vezeték nevet sem adtak. Némelyik a dohos fojtó piszokban lelkileg is elrongyollott, s többen a keserves iuség által növésökben is hátráltattak. Ez oly légkörben mozgott, melyben a morál végső szálai is kirothadnak^ amaz oly apa oldalánál hányódott aki naponkint 70 krt keresett, de 90-et elivott. Ennek legelső ismerőse volt a koplalás és ütleg, amazé a rongy és didergés. Ez a sápadt kiéhezett gyermek még eddig se bírt magához jönni. Amaz, aki — 18 fok hidegben is mezítláb járt koldulni, a brutális bánásmód megbénította, amazt a sanyaruság megtörte, s homlokát mély ráncokba gyűrte. Ez itt az álszenteskedő koldus képét nehezen bírja önérzetesebbel felcserélni, amaz ott elvénült az idő előtti bűnöktől. Mily jövő várt eme társadalmi selejtre? Elpusztulás a földhözragadt szegénységben, vagy oly vágyak utáni törekvés, melyek csak bün által érhetők el. A természet vastörvénye az élet hídjáról az éhenhalás sírjába taszítja mindazt akinek nincs kezében a mindennapi kenyér, és a tömlöcz fenekére sülyed mind az aki gonosz tény által elégíti ki állatiságát. És mit várhat a társadalom az aljas selejtből? Csak ellenséget, mely minden éjszaka megújítja gonosz támadásait az erkölcs és tulajdonjog ellen. Vegyes tartalmú hetilap. Heti naptár. 22 Szerda Timotheus (kath.) Timóth (_prot.) 13 fjzr.) Feltartózhatlan erélyel szállt Árpádnépe a Tisza és Duna síkjaira; s ezen erélynek gyümölcse: hazánk. A honfoglalás, a hon szerzés nagy mű volt; de a haza biztosítása a müveit Magyarország szilárd alapítása nem volt kisebb munka — és ez István király dicső müve vala! A ravasz, a csalárd, a hízelgő Byzancz melyei a vezérek kora bau nemzetünk annyi dicső csatát vivőit korcs szokásait és komor szellem állengle vallását, ravasz hízelgéssel ajánlta, sőt hazánkban nagyszámú követőre talált már akkor, midőn az utolsó pogány fejedelem lartá karján a vezérek paizsát; és csak egy államférfiú, egy évezredekre előre látó államalkotó lángész bölcsessége menlé meg nemzetünket az enyészetet hozó görög hízelgés karjaitól. A Sláv barbárság elnyeléssel fenyegette nemzetünket akkor midőn, István Byzancz és és Roma közt szabadon választott. A müveit nyugot és a buja kelet enyésző-civilizatiója közölt volt a választás. Es István a nyugot műveltségét válaszlá. A bolgárnép velünk rokon nemzet volt, s Byzancz karjai közöli egy elkorcsosult nyelvéi elfelejtett és jelleméből kivetkőzött — slávtörzsé aljasult ; ez lelt volna nemzetünk sorsa is ha dicső apostoli királyunk a keleli orlhodoxismust oltotta volna a magyar nemzet it szivébe. 0 a magyar nemzetiség megvédöje volt s ezért minden igaz magyar keblében hálás érzetet kelt a nagy király emléke s az egyház által ünnepelt Szent István napja egyszersmind magyar nemzeti örömünnepély is. A nagy király müvét csak a vésztelt jelenkorban vagyunk képesek egész terjedelmében megérteni, felfogni, mely kényszerít egyrészt a nagy államférfiú szelleme előtt meghajolni, másrészt pedig az Isteni gondviselés előtt hálás szívvel porba borulni. A ioldmives midőn barázdáit vonja, a kézműves midőn békés munkáját végzi, a kereskedő midőn hazánk terményeit forgalomba hozza, a bányász midőn a hegyek sötét mélyébe hatol, a tanár midőn az ifjúságot oktatja s a boldog fohászkodó midőn imáját az ég és föld urához az Istenhez intézi, a honvéd midőn hazájáért vérét ontja, a közügyekben munkálkodó midőn a közjóért fáradozik és a törvényhozó, midőn a nép számára törvényi alkot: csak szent István király müvét Nemes emberbarátok menhelyet nyitottak a szanaszétszórt s már-már enyészetnek indult sarjak számára, megmenteni őket önmaguk a haza és emberiség üdvére. Az intézeti 63 növendék 3 családot képez, három tanító folytonos jelenléte és apai vezetése mellett. E sorsvcrte gyermekek itt jutottak legelőször szerető emberi bánáshoz. Itt kaptak legelőször ruhát az illem és idő követelményeinek megfelelőt. Nem is tudják eléggé magasztalni az egyszerű 'tiszta ágyat, melynek szalmazsákján és pokróca alatt oly édesdeden alusznak felemeltetve a szemétdombról, árokból és férges gubadarabokról. A tanító lakása közvetlenül családjának hálószobájába nyílik. Meghallhatja főleg csendes éjjel a lélekzetvételt is. Minél kevesebb garantia rejlik a serdültebb fiuk erkölcsi tisztaságában, annál nehezebb munka rovatik az önvétkezó're, hogy kifáradt testét minden rosztól megóvja a lefekvéssel mindjárt beköszöntő álom. Egy-egy ruhaszekrény négy növendék garde des robesja. A kalap saját műve kinek-kinek. Szalmája is az intézet telkén terem. A Ház szabója a vállalkozó családtagok segédkezésével megvarrja az egyszerű olcsó egyenruhát Az intézetben foglalkozó becsületes csizmadia-mester ellátja lábbelivel a családokat. Tavasztól őszig pihennek a vastagtalpú cipők, ez alatt kevés dolga van az önkészítette ruha-, sár-, kenő- és fényesító'-kefékuek. A szalmafonatok s kefék készítését oly ügyességgel űzi a szeretetház, hogy a veszprémi iparkiállítás 4 aranynyal találta jutalmazandónak. A belső s külső gazdasághoz szükséges munkaerőt növendékeinek karjaiban birja az intézet. A házikert a nyári és őszi konyhát ellátja zöldséggel. A főzelék kikerül a saját telekről. Kenyeret maguk sütnek. Mindég akad a nagyobb fiúk közt néhány, aki betanul a sütők mesterségébe. A kenyér domboruságából láttam, hogy nem kontárok; barnaszinéből kiolvastam, hogy takarékossak. Nem puha, nem fehér. Hetenként háromszor kerül az asztalra husieves, egyébkor „árvaleves." Estére miudég leves. Nem is volna célszerű szoktatni őket más étkezésre mint a minőt a munkás nép fogyaszt. Minden család tantermében mintaszerű a felszerelés. Izolált padja van mindenkinek. Ez a csintalaukodás legbiztosabb elhárítója. A verseny tábla naponként mutatja mily sorozatban következnek viselet és haladás alapján. Lankadatlan buzdítás kell míg a nemesebb ambitio a legtöbb fiúban anynyira felébred, hogy törekedjék nevét előbbre vinni a táblán. A házi és gazdasági munka, továbbá az oktatás igazi javító eszközökké váluak a következetes komoly igazságos jóElŐflzetósi cLíjalc: Egy évre 6 fr. — Félé\re 5 fr. — Negyedévre 1 fr. SO kr. Egy szám ára ...... . 15 kr. Hir dLe te s ele 6 hasábos petitsorban 5 kr, nyilttérben soronkint 10 krral vétetnek fel. Bélyegdíj .mindig külön fizetendő. 23 Csütörtök Benedek Fülöp ") ~ Zacharias")-" 14 ") .• 24 Péntek Bertalan ap. ")•£ Bertalau } f 15 ) s 25 Szombat Lajos király Lajos } a- 13S.Kithabo)-folytatja, mert mindennek 0 volt kezdeményezője és meghonosítója — a magyar hazában! És mi kik a városi élet előnyeiből húzzuk keresel forrásainkat, mi kik a községi önkormányzat gyügyümölcseit élvezzük. Szent István király ünnepén ne feledjük el, hogy ö alapított először hazánkbnn városokat, ö veté meg a municipális élet legelső alapját. És ti magyar diplomaták! tudjátok meg, hogy hazánk egyedül helyes polikája azon missióban rejlik, melyet első királyunk élénkbe szabott, s mely nem más, mint a nyugat műveltségét átvenni fejleszteni s azt a keleti népekkel közölni. És hogy nemzetünk ezen a gondviseléstől szabott missiónak megfelelhessen, szüksége van minden tagjának munkálkodó kezére; és minden magyar embernek szent kötelessége a haladás és tanulás, a szorgalom és műveltség megszerzése által bebizonyítani, hogy ezen magasztos hivatásra érdemes sarja a nagy király népének! És a nemzet, mintegy férfi álljon Érc karokkal győzni a viszályon. Muszka bestialitások. Az orosz kormányzat természetét, a cár iránti köteles vak engedelmességet, s a fanatismust, melyet a hatalom, a fölség személye s tekintélye iránt, a nemzet fejébe belever, mindez alakilag benfoglaltatik egy okmányban, melyet mint igen fontos, s végtelenül különös darabot bemutatunk. Nem más ez, mint egy, a kormány parancsára Vi Inában Lithvánia fővárosában 1832. évben kinyomtatott orosz-katekizmus. Szánva van pedig az oroszorzsági lengyel tartományok iskolái és templomai számára. 1. Kérdés. Miként kell tekintenünk a cár tekintélyét a kereszténység szelleme szerint? Felelet. Mint közvetlenül az Istentől számlázottat. 2. K. A dolgok természeténél fogva, mire van ez alapítva? F. Az emberek Isten akarata folytán élnek társadalomban; ennélfogva a társadalmat képező többféle viszonylatok, nagyobb biztosság okáért, apróbb részletekre oszolnak föl, mik nemzeteknek neveztetnek; ezen nemzetek kormányzata rá van bizva egy fejedelem, király, császárra, egyszóval: a legmagasabb főre. Ebből láthatjuk, hogy valamint az ember csak Isten akarata folytán létezik, szintúgy a társadalom is, különösen pedig ami urunk, parancsolónk, cárunk hatalma s tekintélye is, egyenesen s közvetlenül az Isten akaratából folyik ki. 3. K. Mik azon kötelességek, miket a religio nekünk mint alázatos jobbágyaknak, ő felsége, az oroszok cárja iránt parancsol? F. Tartozunk neki vallásszerü tisztelettel, engedelmesség, akaró bánásmód mellett. E célra tekintenek a szórakozások is, melyekben az örömtelen előitéletü kis had részesül. A szabad Balatonban fürödnek. Test edző s kedélyíelvidító napi kirándulás. A balatonfüredi színkör díjtalanul nyitja meg karzatait a szeretetház növendékei előtt. A labdázás katonai rendgyakorlatok s a tornázás is lel van használva, hogy elevenséget öntsön a dologhoz szoktatott tagokba. Megbecsülhetlen hatása van az öszhangzatos éneklésnek. Igaza van a német költőnek:' „Wo mann singt da las« dich nieder, Böse Menschen haben keine Lieder." Németország mivelődési iutézméuyei közt első helyen állnak a torna és dalegyletek. Az igazgató csöngetésére mind a három család az énekteremben gyűlt össze, izzadtan és mezíllábosan,. mnnkájok félbeszakításával. Köszönve páronkéut léptek be, s hangok szerint sorakoztak. A hymnust és szebbnél szebb népdalokat daloltak. Rend, öszhang és fegyelem mutatkozott. Mélyen meghatott az egész telepnek együttes látványa. A legtöbbnek testén nyomokat néha letörölhetleneket hagyott hátra a kiállóit szenvedés. A nyomor, ínség, kétségbeesés barázdái nehezen simíthatok el. A megviselt, alak, fonnyadt arc, beesett szem, kiaszott kép csak lassan-lassan kezd helyt engedni a szebb és jobb természet vonzó külső jeleinek. Es midőn a testi, lelki javulás symptomáit véltem észlelhetni, ugy tetszett mintha a philantrop Eötvös miniszter életnagyságú olaj képe onnan a terem faláról gyönyörrel tekintene alá a megjavult gyermekekre, s mintha még hideg vászna is hevülne annak látására, hogy az ő inspiratiojára létesített Ház az aljasságból már is ennyi ifjút kimentett. Fejenként 130 forintba kerülnek, s ezen az áron derék munkás magyar polgárokká képeztetnek, mi alatt az adózó nép 300 forintot kénytelen kiizzadni minden egyes fegyencz évi eltartására. A Szeretetház ablakaiból elragadó szép kilátás nyílik a lent elterülő Balatonra, mely mintha félne, hogy megunják naponkint változtatja szinét a zöldnek és kéknek gyönyörű árnyalataiból. A hálaérzelem elfoglalja szivét a gyermekeknek, hogy a hazának ily szép vidékén ily humánus képeztétésben részesülnek. A kilépőkről Emlékkönyvet vezet az igazgató. Fényképész, lakatos, tanító, vincellér lett már a kilépők közül. A család buzdítására -'szolgát minden jó hir, mely a világba bocsátott tagtárs boldogulását adja tudtál. Dr. V, T.