Pápai Lapok. 4. évfolyam, 1877
1877-07-29
lenét egész valóságában tárja fel. De hogyan? Van ugyanis környezetében néhány meghitt embere, kik, mielőtt valaki hozzá fordulna, szegről-végről kikérdezgetik azt, s mindezt a jósnak melegiben besúgják, s csak ugy bocsátják be a kíváncsi tudatlan embert a csoda rabbihoz. Ez az üzlet jól jövedelmez. A vidéki zsidók e hallatlan zsarolás lelett már igen megbotránkoztak s ennek kifejezést adván, kérték a fürdő-igazgatóságot, hogy távolítsa el onnan, de az mindeddig meg nem történt. A szobránci járás szolgabirája s járásbíróságának székhelye a fürdőtől körülbelül egy kilométernyire fekszik, jó volna a kaftányos csodaembert megexaminálni, s oda hatni, hogy a köznép a rabbi jóslataiért fizetett dijat az adóhátralék fedezésére fordítaná. — Népgyűlés a muszka atrocitások tárgyában, A magyar főváros polgárait népgyűlésre hívják össze a falragaszok, hogy alkalma nyiljék a muszka kegyetlenségek által felzaklatott közérzületnek nyilatkoznia. A felhívás, mely ily nyilatkozásra szólít, szöveg szerint a köveíkező: Polgártársak! Vérlázító kegyetlenkedések jelzik az előnyomuló oroszok lépteit: patakonként foly a nők, aggok és gyermekek vére Bolgárország féréin. Utálattal jegyzi fel a művelt világ sajtója e szöruytetteket, s mialatt az elme Oroszország hatalmi terjeszkedésének veszélyeit latolgatja, a fölháborodott emberi érzés nyilatkozást keres, ily nyilatkozásra nyilik alkalma a magyar főváros lakosságának azon népgyűlésen, mely folyó hó 26-án, csütörtökön délután 5 órakor a nemzeti lovarda helyiségeiben fog megtartatni. Klapka György tábornok úr, ki e napokban tért haza Konstantinápolyból, hol szemtanúja volt az eseményeknek, fogja a népgyűlésen tapasztalatait és a helyzetről táplált nézeteit előadni. Polgártársak! Szabad nemzetnek nemcsak jogai vannak, de kötelességei is. A magyar közvéleméuy nem nézheti némán és szótlanul, amit egy barbár hatalom Európa érdekei s az emberiség legszentebb érzelmei ellen vétkezek. Nyilatkoznia kell, kifejezést kell adnia részvétének az áldozat iránt és irtózatának a rajta elkövetett kegyetlenségek felett. Tegyétek tömeges megjelenésiek által a közvélemény e nyilatkozatát méltóvá az ügyhöz, melyet illet, és a nemzethez, melynek kebléből fakad. Budapest, 1877. július 24. Aláírva: Ur. Batizfalvy István, Helíy Ignác, b. Kaas Ivor, Királyi Pál, Kölber Alajos, Kovácsy Gyula, Mandl Pál, Miklós Gyula, Mogyoródy Adolf, Oppody Alajos, Palásthy Sándor, Perlaky Kálmán, Pulszky Ferenc, Ráth Károly, Simonyi Ernő, Sztupa György, Toldy István, Urváry Lajos, Veigclsberg Leo, Vogel Péter. — A három gratia. Az Ellenőr írja. Nem a mythologia mesés alakjairól van szó. Nagyon ís a földön, a föld piszkos porában élt a három ifju leány. Fiatalok, szépek voltak s gyönge arcukat máris elhervasztotta a könnyelmű élet, ifju leikeikre máris árnyat vetett a bűnös szenvedély. Ue azért tudtak kacagni pajzánul, kacsintani hamisan. A sugárúton sok ifju legény s vén gavallér rajtuk feledé szemét s néha-néha meg is érték egymást. Századunk újabban azonban rendkívül kezd kijózanodni. Szép szemek észbontó tüzeért, szép ajkak csengő kacajáért nem áldoz oly pazarul, mint a jobb időkben. A három pajkos gratia is csakhamar érezte a nehéz idők jármát. Más után kellett nézniük. Kíváncsi, kutató tekintetük nem akadt meg a tűn s a vászonon, melyek segítségül ajánlkoztak az élet nehéz útjában; a csillogó ékszerek káprázatos fénye vakílá el őket. Max Regina, a gratiák közt a legvállalkozóbb, barátnőjének, Bárány Máriának segítségével Kimer ékszerész kereskedéséből csodálatos varázsával, de elég kézzelfoghatólag néhány értékesebb ékszert magához bűbájolt. Ue csakhamar csalfán el is taszítván magától; azt tartván, jobb lesz azt papírra váltani valamelyik zálogüzletben. Ugy is lett. Mikor aztán pénze volt, vendégségre hívta a másik két gratiát. Kirándultak a városligetbe fagylaltozni. Kacagtak, kacsingattak, mintha mi sem történt volna. A ncmézis azonban nem sokáig késett. Röpke mulatságukat megzavarta egy rendőr képében. Elfogták őket, s ma a vádlottak padján ült a három gratia. A törvényszék Max Reginát lopás miatt 3 hóra, Bárány Máriát bünrészesség miatt 1 hóra Ítélte; Waldmann Rózát ellenben tényálladék elégtelensége miatt felmentette. — A szerelemféllés egy újabb tragoediájáról olvasunk megdöbbentő hirt a „Temesi Lapok"-ban. Mercifalván egy fiatal házas ember kezdte korán unni édes hitestársát s inkább a község csinosabb menyecskéi körül legyeskedni, ami az aszszonynak természetesen nagyon zokon esett. Többször igen elkeseredett e miatt; szerette is, féltette is urát. Nem rég, midőn a férjre ismét erősebb gyanúja volt. szemrehányásokkal fogadta hazajövetele alkalmával. A férj türte-hallgatta egy darabig a keserű vádakat és átkozódásokat, de lassan-lassan egészen feldühösítette a felesége. Őrült indulatosságában egy éles szerszámot kapott föl, s azt nejéhez vágta, de nem azt, hanem gyermekét találta, kinek fejét ketté hasítá. A gyilkos apát börtönre vetették, s ott küzködik a lelkiismeret kínzó vádjával. — Nagyon érzékeny szive volt Temesvárott egy fiatal leánynak, mely még a gyanú szégyenét sem tudta elviselni. Szegényt amúgy is igen megtörte az élet. Korán kitaszították a világba, melynek göröngyös és tövises pályáján csakhamar elbukott. Elbotlott menthetlenül, lelkének szűzies tisztasága veszett oda vele. Maga érezte ezt legjobban. Örökös vád, örökös keserv volt minden pillanata. Szive sajgott, elzüllött, de nem romlott meg. Annyira tudott még érezni, hogy a napokban, midőn 50 forint, ellopásának gyanúja miatt a törvényszéki börtönbe került, végső elkeseredésében a legkétségbeeseltebb lépésre vetemedett: egy törülköző kendővel felakasztotta magát. Hátrahagyott levelében azt írja, hogy egy „becsmérelt életnek" vetett ezzel véget. — Korán gondoskodni télire, szép dolog, s takarékoskodásra mutat. Ugy gondoskodni azonban, mint Temesváron a napokban 7 furfangos cigány, egy kissé bajos ügyekezet, melynek meg is adhatja ki-ki az árát. Ue hát szemesnek a vilácr _ ítondolták magukban az élelmes dadék és rajkók s ha kánikulában lehet mái- szűrt szerezni a télre, nyakon kell csípni a jó alkalmat, ügy is tettek. Olcsón jutottak hozzá, „ötön" vették. A szerencse azonban nem kedvezett nekik; a rendőrség csakhamar nyakon csipte őket. Most a hűvösön elmélkedhetnek a fölött, hogy még sem jó a nagy előrelátás s még inkább arról: honnan vesznek majd télire szűrt, mert éppen akkorra teszik ki a börtönből a — szűrüket. — A bécsi lottóigazgatőság a XVII I-ik nagy pénzJotteriát — melyet tudvalevőleg ó' felsége kizárólag nyilvános jótékony célokra fordítani rendelt — megnyitotta. A játékrend szelént ezen gazdagon kiállított lotteria 1310 nyereményt tartalmas, és az összes nyereményösszeg 220,000 frlra rug. Ezek között négy főnyeremény 70,000, 30,000, 20,000 és 10,000 frttal létezik, továbbá 2 nyeremény 5—5000 Írtból, 10 nyeremény 1000 1000 frtból, 100 nyeremény 2—200 írtból ezüstben és 34 kisebb nyeremény arany és ezüstben. A húzás f. é. decemb. 4-én történik. A sorsjegyek darabja 2 frt 50 kr. (ISlIeuóV). — A párizsi kölcsönösen segélyzö magyar egylet, már több évtized óta áll fenn, jelenleg 150 tagot számlál és 10000 francia rugó alaptőkével bir. Tagadni nem lehet, hogy az előnyök, melyeket az egylet tagjainak, általában pedig a Párizsba érkező magyaroknak már eddig is nyújtott és folytonosan nyújt, igen tetemesek; annak azonban, hogy ezek a követelmények és a naponkint növekedő szükséghez képest fokoztathassanak, legfőbb akadálya a saját helyiség hiánya. A bajon segítendő az egylet meggondolta, hogy Párizsban bárki lehet háztulajdonos, mihelyesl a telek tulajdonába jutott; a házat ugyanis bármely építész is felépíti és áráért a teljes befejezésig elvár, amikor a hitelintézetek, sőt magántőkepénzesek is készek az építkezési költségeket csekély kamat mellett előlegezni; minek folytán május (i-án tartott rendkívüli közgyűlésében elhatározta a szükséges telek megvétele végett 250 darab íOO frtos kamat nélküli kötelezvény kibocsátását, melynek visszafizetése 5 év lefolyása után fog kezdődni. A befizetett, összegek a pesti első hazai takarékpénztárba fizetendők, addig ennek kezelése alatt maradnak, mig az egész 25000 forintnyi összeg összegyűl. Nem mást kivan tehát a párizsi magyar-egylet mint bizalmat és 100 frt néhány évi kamatjait. Valóban oly csekély áldozat, mely az elérendő céllal szemben teljesen eltűnik. Tanügyi hirek. —• A pápai heh. hilv. főiskola Értesítője i87°/ 7 tanévről világos képben mutatja fel a collegiumot. A velős értekezés, melyet az értesítő elején olvasunk „A magyar közigazgatás történeti fejlődéséről" Horváth Lajos jogtanártól érdekes mű. Legelső kísérlet, mely jogtörténelmi kapcsolatba hozza a közigazgatási bizottságot (476. VI. t. c/) az önkormányzat és álllami központosítás eszméjének itteni múltjával. A pápai főiskola magában foglalja a theologiai és jogi facultást a gymnasiumot és tanító-képezdét. A „bölcsészeti szak" nem egyéb mint a gymnasium VII. és Vlll-ik osztálya. A 2 órás „gondolattan" és 2 órás „lélektan" nem teheti a gymnasialis két osztályt „bölcsészeti szak"-ká. A főiskolába felvétetett a tanévelején a 4 évi theologiába 22 hallgató, a 4 évi jogra 44 hallgató, a 8 gymnasialis osztályba 294 tanuló, az 1. évfolyamú képezdébe 13 tanuló, összesen 373 ifju. Az intézetnek egységéből közetkezik, hogy a tanerők a tanszakra való kizárólagosság nélkül alkalmaztattak. Számszerint 19 tanár nevét olvassuk az értesítőben, ezenkívül tanított még több segédtanár. Az erők kihasználásának tanulságos, s főleg közgazdasági szempontból figyelemre méltó példáját nyújtják az autonom intézetek. — Oly teljes tanodához minő a pápai collegium az állani kénytelen volna, 8 hittanárt, 8 jogtanárt, 14 gymnasiumi, s egy évfolyamra 2 képezdei, összesen tehát legalább 32 rendes tanárt alkalmazni, a mellék, segéd s helyettes tanárokat és magasabb díjazású külön igazgatókat nem is említve. A személyes járandóságok legalább 60000 Írtra, a dologi kiadások legalább 20000 forintra rúgnának. Szóval az állam 80000 forintnál olcsóbban nem birna tartani olyan főiskolát mint a papai. Érdekes volna ismerni a papai collegium 187 9 /,- évi zárszámadásait, hogy kitűnjék menynyivel jutányosabb az autonom intézet. Irodalom és miivészei. — Szerkesztőségünkhöz bekiildelell: „A vasmegyei régészet i-e g y l e t évi jelentése," szerkeszté L i p p Vilmos titkár. Tartalma: A római szobrászat emlékei Vasmegyében. Lipp V.—Baumkircher András. Bubics Ede.—Orómai életképek. IV. A temetkezések. L. V. — Föliratos edények a vasm. régiségtárban. L. V. Adalék a Rumy-serleg történetéhez. L. V. — Egy német nyereg a XIV. századból L. V. — A vasm. régiségtár fémerei. L. V. — Az egylet tisztviselősége és igazgató választmánya. — Az egylet alapszabályai, — Titkári jelentés. — Pénztári kimutatás. — Az egyleti tagok névtára. — E jelesen szerkesztett füzetből alkalomadtán mi is közlünk egy rövidebb mutatványt. Megyei és helyi hirek. — Tudomásul a liquidáló pápai kereskedelmi banknak és még azoknak, kiket illet. Mindenki tudja, hogy midőn a nevezett bank 1873-ban elbukott és liquidálni kénytelen volt, a bank volt vezérigazgatója igen sok — börzén játszót — különféle fondorlatos műveletek alkalmazása által arra bírt, kényszerített, hogy kötelezték magokat, éveken át nagyobb mennyiségű összegeket a banknak fizetni, hogy börzediíFerentiájukat részben törleszszék. Ur. .lakobi Sámuel a bank ügyes ügyvédje ezen egyezkedéseket irásba foglalta, aláíratta és az összegről adóslevelet is adott a banknak. 1873 óta az anyagi körülmények városunkban mind roszabbá lettek; a börzén játszók az egyezségnek nem tudtak, de talán nem is akartak eleget tenni, ennek folytán a bankliquidatorok több ily adóslevelet pereltek be. Hogy fog ezen per végkép eldöntetni nem tudjuk, de érdekes Jesz egy ugyanily perben egy francia kereskedelmi törvényszék Ítéletét megtudni, melyet pár nap előtt majd minden lap közölt. Ordinaire, 1875-ig francia képviselő, Lyonban bepereltetett 32,000 franc váltó tartozás és 42498 franc árkülönbözet (Jmrzediflerentia} tartozás végett. A lyoni törvényszék Ordinair-t a váltótartozás fizetésére itélte; az árkülönbözetért perelőt pedig, követelésével visszautasította, még pedig a következő indokolással: Tekintettel arra, hogy a börzejátékból, mint immorális cselekvényből eredt tartozás, jogérvényes szerződés alapját soha sem képezheti, kérelmező követelésével elutasíttatik. — Köszönelnyilvánilás. Elmulaszthatlan kötelességemnek tartom szeretett kis leányom temetésén résztvevőknek, különösen Németh István reform, lelkész urnák, Szeglethy György és Grosz István uraknak, valamint mindazoknak, kik kocsit küldeni szívesek voltak, legmelegebb köszönetemet nyilvánítani. — Abonyi. — Beküldetett. Ha rendó'rhivatalunk az ót illető kötelességek teljesítése körül is oly buzgóságot fejtene ki, mint a minőt jog körébe nem tartozó dolgok körül tapasztalunk: az általa octroyált norma napok alatt legkevésbbé kellene az éjjeli kóborlók ordítozásait eltűrnie. Pénteken kora hajnalban egy pár csoport suhanc énekelve, s toroktátva ordítozva járta be a város némely utcáját. No de hát a rendőrségnek is csak kell aludni, nappal aztán hozzá fog buzgón — ott is a hol nem is szükséges—a közrendészet gyakorlásához! — Egy, aki a nap fáradalmait éjjel szokta kinyugodni, s a pótlékot is rendesen szokta fizetni. — A polgármester úrhoz azon kérdést intézzük, hogy a Pápai Lapok szerkesztőségét miért nem é r t e s i t i, a megtartani szokott közgyűlésekről. A gyűlések nyilvánosok, lapunk pedig a közönség érdekében szükségesnek tartja, hogy az ott előforduló tárgyalások nyilvánosságra jöjjenek. Ha pedig a polgármester ur a nyilvánosságot nem szereti, ugy talán lehetne a legközelebbi ülésben elhatároztatni, az ottani tárgyalások zárülésben történjenek. — E hó 27-én d. u. 3 órakor a nagytemplom mellett egy vidéki földmivesnek kétfogatú kocsija állt, a földmives még dolgait elintézve, lovait kií'ogá s falusi divat szerint a kocsijában levő szénáját cteté, dolgait végezve a lovakat ismét beakarván fogni, midőn az egyik makacs lova oly szerencsétlenül rúgott fel, hogy az embernek bal homlokát találva rögtön öszszeeselt, a körüllevők pedig azonnal az irgalmasok kórházába szállíták, és mint értesülünk a szerencsétlen ember életéhez kevés remény van. — E napokban pedig Berger Vilmos molnár kocsija a corvin utcán haladva, egy szőllősi ember, — ki jól felöntött a garatra — a kocsi uton tántorgott a nevezett kocsis többször reá kiáltott, de ő az útról le nem tért, a lelkiismeretlen gaz kocsis pedig csupa virtusságból a szegény embert elgázolta — a lovak és a kocsi testén keresztül ment. Ebben az a nevezetes, hogy épen volt jelen egy bárgyú rendőr ki ahelyett, hogy a roszlelkü kocsist bekísérte volna, hanem szépen útnak ereszté. Mi követeljük a rendőrségtől, hogy a kocsis azért szigorúan, nem különben pedig azon rendőr büntettessék meg. — Csütörtökön d. u. egy oláh cigány család jelent meg a piacon, e barna faj között volt a dédanya, ki az ő állításuk szerint 107 éves, hogy e szám igaz lehet, annyiból, mivel a nő egy tökéletesen összeesett csontváz, kinek arca az öregségtől nem volt nagyobb, mintegy nagy vizes zsemle. — A jószioüségéről ismert t. Bermüller Józsefne aszszonyság a töröksebesültek javára tépést készített, melyet szerkesztőségünk az illető helyre fogja elküldeni. — Rákus Antal j ári földi ispán úr 5 forintot küldött a helybeli nőegyletnek, nemkülönben C^ink Leonard sümegi vikárius ur 1 frtot a tüzoltóegyletnek, fogadják a nemes adakozók az egyletek köszönetét. — AugilSZius hó 20-án tartja a szombathelyi püspökség 100 évi fennállása jubaeliuniát, melj-re városunkból számos polgár meghivatott. Üdvözöljük Szabó Imre püspök ö nmltságát, ki ezen szerencsében részesült, kívánjuk, hogy e nemes főpap, székhelyén az arany miséjét mondhassa. — Városunkban meghallak f. évi július 19— 25-ig: Abonyi Gyula leánya Aranka, ref. 3 1 /, éves, roncsolótoroklob. Cseke Károly gyermeke, re, halva, éretlen. Krámár Józset gyke Káról, re, 1'/ t éves, sorvadás. Farkas Lászlóné, ref. 77 éves, aggkor. Szabó Julia gyke István, re., 2'/, éves, sorvadás, törvénytelen. Gaál Ferenc leánya Mária, ref., 3 hetes, gyöngeség. Vadas György leánya, re, halva, éretlen. Morvái György né, rc, 69 éves, légrekedés. A magyar nyugoti vasút menetrendje. Budapest, Graz, Sz. Fehérvár, Indulási idő Sz. Fehérvár, Indulási idő Grazi vonal B. pesti vonal Budapest reg. Sz.Fehérv. ^' ^' ind. Veszprém Devecser Kis-Czell • , ind. Szombati), érk. ind.idő a prágai Gyanafalva Feldbach Graz esle Szombath ind. Kanizsára érk. Szombath. ind. Bécs érk. esti reg. 9 9 9" 10" 12" 1 13 j 38 0 57 £> 17 4 50 j 7" i délc. 11 d.u. 2*A 30 Graz indul Feldbaeh Gyanafalva Szombathely Kis-Cell Puliid. Devecser ind. Veszprém ind. Sz.Febérvár Budapest reggel 723 9 2t I0 1 12" 1" V 5 = 4. 15 6 S este d. e. 11* 2' 919 I 6 46 ! 9 16 1 17 I 3' \ 8 36 l l |"6 7r ) reggel Csatlakozások: \ 6 2 " S 110 27 1 Becsből ind. Szoinbeih, érk. Kanizsáról reg. Szombathely y 8 de.'H 15 d.u.5 17 d. u. 5 2 9 10 d.e. 9 7 d.u. 2 8 Becsből ind. Szoinbeih, érk. Kanizsáról reg. Szombathely D 8 de. 9 !í Gyür-Kiscelli vonalon. Bécsből indul reg 7 10 Kis-Cell d.u. 1 57 Győrből indul d e. 10 d.u. O s Pápa indul Pápa ll il d.u. 8" Győr érk. i' 6 Kis-Cell I2 28 este 9 20 Bécs érk. este 7 53 reg.S 15 6" 8 so Helyi útmutató. Járásbíróság: főutca, megyeház. Kir. közjegyzői hivatal, közjegyző: Zárka Dénes, helyiség hosszú utca 858. sz., hivatalos órák d. e. 9—12-ig, d. u. 2—S-ig. Távirdai hivatal: új utca 421 sz. hivatalos órák reggeli 7 órától esti 9-ig.. Postahivatal: főtér; hivatalos órák reggeli 8 órától déli 12-ig, d. u. 2—6-ig. Adóhivatal: főtér 257 sz. (Kastélyház;, hivatalos órák d. e. 9-tői d. u. 2-ig. Tiizolló-főparancsnok: Szelestey Lajos, lakása régi posta-utca, 4057. sz. Tüzoltó-őrlanya: városi majorépület. Színkör: Fazokas utca Ántalféle ház terén. Várkert: nyitva van vasár- és ünnepnapokon, hétfőn szerdán és pénteken, a külső kert mindennap. Gasino: főtér. Polgári kör: főtér. Könyvnyomda: főiskola utca, ó-kollegiumi épület. Bérkocsik állomáshelye: a „Grill'" szálloda és Goldschmied-féle kávéház.előtt.
