Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-12-16

ez előttem igen fontos kérdésre ez alkalommal fölhívhassam. Hiszen az ipar- és kereskedelmi ministerium költségvetésének indokolásában nem mondatik kevesebb, mint, hogy az ipar fejlesztése és annak a küllöldivel szemben versenyképessé tétele csak is az ipari szakoktatás terjesztése, tanműhelyek felállítása és az ipari szakirodalom felkarolása által indítható meg Habár nem lehet mondani hogy „csak is" ezáltal, de ha mindenesetre főleg ez által indítható meg, én azt hiszem, hogy akkor mindenki, aki a hazai ipar fejlesztését igen fontos nemzeti érdeknek. ismeri el, az ipari szakoktatás kérdésével nemcsak szorosan vett közművelődési és culturalis, hanem még ennél ís fontosabb érdekeket fog kapcsolatban látni, T. ház! Ne engedjünk ily halaszthatatlan gyakorlati jelentőségű kérdésekkel, úgyszólván kenyérkérdésekkel szemben tért a frázisnak. Az indokolásokban és jelentésekben folytonosan hangoztattak jámbor óhajtásuk , hivatkozások történtek tanulmányozásokra, de tények nélkül, minden néven nevezendő gyakorlati eredmény nélkül. Kérdezhetem, mikor nemzeti iparunk fejlesztésének leg szükségesebb gyakorlati eszközeiről van szú, nem-e mindenkor állíttatnak tískálitási avagy politikai te kintetek előtérbe V A vámügy semmiféle irányban sem érintheti nálunk az iparérdekeket: az politikai kérdés: hitelügyünk szintén politikai kérdés; a közös hadsereg felszerelésének ügye, nem tudom mitek; kérdés, de mindenesetre a hazai ipar érdekében nie'oldhatlan valami kérdés ; a vasúti tarifiák ügye pure et simple financiális kérdés, s igy jóformán in-in állunk oly közgazdasági érdekű kérdésekkel sz«':::ben, oielvek politikai, vagy mereven fiscalitási tekinteteknél fogva el ne üttetnének. (Helyeslés baitelul). Ausztriában nem a politikai tekinteteknek áldozzák fel a kenyérérdekeket, hanem megfordítva, ott politikai kérdéseket csinálnak az ipar és nemzetgazdászati érdekekből s mégis Ausztriában, hol a brüiini posztógyárak és a béesi Noteneinheit érdekében képesek a legsúlyosabb politikai krízist előidézné (Igaz! balfelöl) ott az ipari szakoktatás ügye bir annyi fontossággal, mint nálunk Mezőhegyes, Kisbér és Bábolna együttvéve. T. ház ! Kii részemről beértem volna a pénzügyi bizottságnak más helyen nyilvánított azon óliahajával, hogy az állítólag e részben éveken át folytatott tanulmányok eredménye a háznak egy rendszere» tervezetben bemutattassék, ha a toldmivelési tárca igen tis/,telt vezetője nyomban nem méftoztatott volna kijelenteni, hogy a tanulmányozások már befejeztettek es az eredmény legközelebb a háznak be fug mulattatni Az eredmény pedig abban áll, hogy — parturiunt montes — egy ujabb, a kassai gépészeti iskolához hasonló iskolának felállítása fog javaslatba hozatni. No éli, ismerve az efféle hosszú évi tanulmányozásokat, sokat nem vártam , de hogy ez legyen a rendszer, hogy e z legyen az ipari szakoktat is organisatiója, valóban én minden csekély várakozásom dacára ebben kissé tragikomikus gyümölcsét látom a hosszú éveken át folytatott tanulmányozásoknak s mindenesetre érdekes illustrátiója ez az ily dolgokban nálunk létező szakértelmiségnek és munkakedvnek. Legyen szabad a t ház emlékébe hoznom az 1842-ben Pesten rendezett első magyar íparkiállítást. Akkor egy obseurus férfiú bízatott meg, hogy jelentést tegyen a kiállításról. A jelentés feltünteté iparunk állapotát és igen részletesen ismerteié mindazon jelenségeket, melyekből iparunk fejlesztése érdekében gyakorlati tanúságok levonhatók voltak. Nem volt más, a ki a jelentést szerkesztette, mint Kossuth Lajos. - 30 évvel későbben közel egy fél milliót szavazott meg a képviselőház ez a bécsi kiállításra S kérdeni mindazokat, kik figyelemmel kisérték az igen fontos és drága első önálló telepesünket a nemzetközi culturversenyen, hogy vájjon a gyakorlat terén a sok címeres lobogó, sok aranyozás, sok parádé és sok ordó mellett jutott-e egy forint is csak egy általános jelentésre? Történtek-e tanyulmányozások iparunk fejlesztését érdekében, különösen pedig ép a szakoktatás terén V Azt állítottam mindig, és állítom e helyréi ís, az alkalmazott bureaueraticus apparatus meghiúsított akkor is minden valóban gyakorlati és gyümölcsöző eredményt, sőt a sok 100000 forintnak eredménye még esak egy tisztességes, megbízható cathalogus sem volt. En t. ház, látva, hogy ily gyakorlati téren mily idegenkedés uralkodik mindig nÜunk a bureauk«»n kivfil álló szakértelmiség és nem hivatalos közreműködés iránt, valóban kötelességemnek tartom azt, hogy a t. ház figyelmét e tétel megszavazása alkalmával ujból az ipari szakoktatás rendszeresítésének nagy fontosságú kérdésére felhivjaui. Beismerem, hogy némi örvendetes kezdeményezések történtek. A kormány által subvention.iltatuak : az országos iparegyesület 7 elemi iskolája, a női iparegylet ipartanodája, a pozsonyi női ipar tanműhelye, a soinorjai kosárfonó, a zaj-ugróei fametszészetí tanműhely. Kzen kivül tervben van házi ipar tanműhelyek felállítása Privigyén, Rimaszombaton, Rajeczen, Trencsénben, Háromszéken, de ezen kedvezményezés, mely csak is a házi iparra szorítkozik , vajmi kevés. — Méltóztassék a t ház csak magára a közoktatási minister úr je lentésére retleetálni, ő hangsúlyozza jelentésében, hogy mindenütt a törvényes intézkedés folytán a felsőbb elemi népiskolákkal ipari szaktanfolyamok hozattak kapcsolatba, mint llosszufalun, Kézdivásárhelyen, Orsován mert esak e három kísérlet törtónt eddig, — ott igen nagy a látogatás, ott sokkal nagyobb a szülék és tanulók részéről az érdeklődés, mint a gazdasági tanfolyamoknál, melyekkel az elemi népiskolák itt ott megtoldattak. Maga a minister úr hivatkozik arra, hogy 1874 előtt még nem igen lehetett gondolni a szakoktatás terjesztésére, mert akkor minden község a felekezetek és a kormány maga az elemi oktatás szervezésével volt elfoglalva. Most azonban az előkészületek megtörténtek. az elemi iskolákból kellőleg előkészülve léphet a tanuló a szaktanodába. Tehát itt az ideje, hogy ezen kérdést rendszeresen kezünkbe vegyük, és kénytelen vagyok kinyilatkoztatni , hogy csakis pénzügyi áldozatokkal történhetnek a legsürgősebb intézkedések. Hiszen , hogy csak egyet említsek , a tanonoktatás ügyét máskép nem lehet szervezni, mintha azt beillesztjük az általános ipari „ szervezetbe. No már most arra, hogy az ipari organisatióban a mostani rendkívüli chaotikus állapotok megszűnjenek, arra szükséges az itt már felhozott s a ministeri székből megigért 1872-ki ipartörvény revisiója. De persze, miU»>! o ly lappaliákról van szó, mik 157000 önálló ké/inűiparosra, 269000 segédmunkásra és 49000 ipartauoncra nézve valóságos életkérdést képeznek. akkor arra nincs idő, és ha volna idő, mint látjuk, nincs minister. (Helyeslés.) En, t. ház, nem kivá óm ezen, kissé talán száraz tárgygyal a t ház figyelmét hosszabban igénybe venni, (Halljuk !) csak arra kérem, méltóztassék szem előtt tartani, hogy az ipari szakoktatás kérdését mindenütt az állam vetty kezébe. Hivatkozom Angliára, hol oly teljes az autonómia minden téren, a hol oly féltékenyen őrzik meg az autonomiai jogokat a legkisebb községben is, ott az ipari szakoktatas ügye legme evebben centralizálva van és Londonból vezettetik. Hogy tehette Anglia iparának tributariusává az egész világot ? Íme 3 — 4 számban megmondhatom. Angliának már l873-ban volt 123 nagy iparrajziskolája (íSchooJs of Art), 4(50 iparos továbbképző iskolája, 2085 elemi iskolában 235.000 tanuló nyert a rajzban oktatást és 139l> tulajdonképeni ipariskola állt fenn. Epen ezen ipariskolai tervezet által volt első sorban kepes Anglia iparának a világot meghódítani. Bécsben — nem épen Ausztriáról szólok — 45 előkészítő tanfolyam 133 osztálylyal 8 továbbképző ipariskola tartatik fenn, összesen 110,000 frt évi budgettel. Azonkívül az ausztriai kereskedelmi és iparügyi ministerium közel 70 különböző mühelylyel összekötött rajziskolát subventionál. A kis Würtembergnek alig 2 millió lakosával 100 teljesen felszerelt tulajdonképeni ipar szakiskolája van Ha a lakosság arányát vennők, akkor Magyarországra nem kevesebb mint 1200 ipariskola esnék. Németországban 90 állami felsőbb és középipartanoda van, négy főosztálylyal, a technikai, a cheinicai, az építészeti és az ornamentális vagy tulajdonképeni műipar számára, azonkívül a németországi kormányok minden, a községek által szervezett iparostovábbképző iskola felállításához és fenntartásához a költségek 50°/

o-val járulnak Nálunk azon anomalia állott be, a mire már Steinacker t képviselő társam is hivatkozott, hogy nem tudjuk melyik tárcához tartozik tulajdonképen az ipari szakoktatás ügye. A paternitási jogok es kötelességekre nézve a két ministerium egyátalán nincs tisztában, s ebből is nagy hátrány háramlik mint nagy állomáson, a rendesen lenni szokott zaj, — lioulár és tiakkéréstől való faggatásoktól alix valék képes kiszabadulni, és a valótlan nagy előnyömre ajánlott, a (ailstlioron áthaladva, mindjárt közel eső Oberpollinger cimü hotelbe szállásoltam magam. Itt az olcsósúg mellett is kellő szíves és előzékeny szolgálatban részesül e, az éjszakán át az út kényelmetlenségeit kipihenve, másnap a bajor székváros monumentumait és nevezetesebb helyeit indultam megtekinteni, a mennyire ez tudniillik esernyő alatt lehetséges volt. — München nagyon meglepett, egy pántheonban éreztem magam, oly sok nevezetes intézetet, a közhelyeken a tudósok és hősök emlékeit megörökítő annyi szobrot, alighiszem, hogv hasonló rendű városban találni lehetne, mint itt; szép epületei, rendezett utcái, és nyilvános terei kellemes 9 benyomást tesznek a vidékire, Am szerezzünk tehát rövid idei tápasztalásból bár egy kis fogalmat e város nagyszerűségéről. A központi vasúti iuduháztől a károlykapuig és ezen áthaladva a Neuhauser utcába érünk, itt az 51. szám alatt az Akadémia épületére bukkanunk, mely gazda» erein, — régiség-, természet- és néprajzi íívüjleinénvekkel rendelkezik; közeiebe esik a protestáns templom, a Szt. Mihály egyház és a Kraueilkirche, mindegyik remek, colossulis épület. Az első e századból való, a második a középkorból és olasz stylben van építve, az utóbbi a város legnagyobb és legrégibb egyháza. A Mária-térre érve előttünk áll a Mária-szobor, mely a fehérhegyi győzelem emlékéül emeltetett; ugyan-e téren van az űj tanácsház remek épülete, melynek arcadjai alatt a falak fehér márvány lapjaiba az 1870—71-iki a franciák elleni ütközetben a hazáért hősi halált szenvedett mintegy 300 müncheni liak nevei vaunak aranybetűkkel vésve. Az ugyan itt álló régi tanácsház tornya alatt levő kapun átmenve, az Isar-kapuhoz érünk melynek keleti oldalán egy félig elmosódott, de még eléggé tisztán kivehető freskót látunk, meiy a bajor Lajos bevonulását ábrázolja. E kapu ket oldaltoruy;ín címerek vaunak festve, és az egyiken a Madonna, a másikon, tudniillik a jobbfelöl levőn, a város vedszentjét, Szt. Ileuuót láthatni ülő alakban, ölében egy könyvvel, ezen egy halacska, melyre a védszent balkezét teszi, és jobbjában püspöki pálca. A kapun belől egy nagy kép Mieliehtöl Krisztust a keresztfán ábrázolja. A Mária-tértol északra van a llesidenz-strasse a Maximilián József-féle térrel; itt van I. Maxiiuiliáunuk ülő alakban impozáns szobra, mögötte az udvari színház, mely, itt tetemkor zárva volt, mint mondják, Németország legnagyobb színházainak egyike, keletre vonul a Maximiilián út; szép épületei előtt zöld fák díszlenek mind a két soron, ez utca derekán a nemzeti muzeuin és a Maximilianaeuiu között jobb és baloldalon csinos parque terül cl, melyet 4 nevezetes szobor Deroy, Schölling, Frauenhafter és lliiniforit szobrai ékesítik. A muzeuin magában architectonicus remekmű, tetején llavaria szobrával; homlokzatán ez a felirat olvasható: „Meinem Volk zu Ehr und Vorbild/ az az: Népemnek tiszteletes mintaképül. Az első emelet 20 termében sculpturák és a bajor történelmet visszatükröző remek festmények láthatók. A múzeummal szemben van a Maxiinilianaeum intézet oly tanulók számára, kik a hivatalnoki pályára készülnek. Ebben láttam kaulbach egy festményéi, a „S a I a in i s i ii t k ö z e t e t.

w Nem messze van innen Maximilián hidja is, előtte a nem régiben leleplezett ll-dik Maximilián-szohor, oly iinposaus és kivitelében oly ere| deti, hogy órákig képes az ember uézni és bámulni a rajta kifejtett művészi tökélyt. Maximilian alakja egy mythüiogiai csoportozatból magasan emelkedik ki; miiiegyes alak oly élethű, hogy majd megszólalnak. Itt van közelben a régi és uj residentia, ainabbau 4 udvar, melyek egyikében az úgynevezett Kriinnenhof régi kutján Wittelsbach Ottó szobra van, a Grottenliofbaii ismét szobrok, freskók, arcadok és l'erseus kútja vonják magukra figyelmünket. A residentia épületében az autiquafimit, egy nagy, freskókkel díszített terein, a múmiák, bronzok és terrakották, továbbá a császári lakosztály, ét- és audientialis termei, a zöld galleria, a hálókabiuet, a tükör-szoba, a miniatűr- és llercules-termek, a kölni, és görögszobák bámulatra méltó kiállításaikkal, miuö benyomást gyakorolnak a látogatóra, meg se kísérlem leírni. Az uj residentián keresztül vezetőmmel nagyon gyorsan kellett haladni, s csak futó pillantásokat vethettem az itteni nagyszerűségekre; nem kevésbbé elragadja a figyelmes vizsgálót az udvari egyház pompája. E helyen lévén, nein lehet elmulasztani az udvari kert megtekintését sem, melynek két oldalán nyitott areadok vannak, és ezek a rajtok levő freskókkal egész képkiállítást tüntetnek elénk. Ezek alatt van az egyesített gyűjteményhez vezető bemenet, melynek 7 termében, antiquariumokat és híres épületek parafa mintázatait lehet látni; az udvari kerttel határos az angol kert. melynek szépségéről ez időszerűit nem szólhatunk. Nyugotra esik innen az Odeon, hangversenyek és más ünnepélyekre szánt palotaszerü épület, Kaulbach féle freskókkal díszítve; előttünk egy tágas téren áll I. Lajos király lovas szobra, melyet a város még a király életében lepleztetett le. Délre a hadvezérek csarnoka, Tilly és Wrede szobraival Schvvanthaler terve után; a köz-