Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-06-03

A zsarnokok s intézményeik elpusztultak a IV)liiröl: a meggyújtott máglyák kialvának. de a szellem, az igék és eszmék élnek, égnek, loImgiiak ma — K eresztől o J á n o s feje porba hullt, de eszméi továhh húzódtak, a szellemerköli'si fejlődés nagy folyamahan mais ott vannak, hatnak, teruiékenvílnek. működnek. Az apostolok szóllak, a nép hallgatolt. A piinkösti tüzes nyelvek zengése százezrek kehiéhen talált azonnal viszhangra. A kor szelleme szárnyaira szedte a/, idő állal megérlelt eszméket: újra zengett az l r szava. m

;nt hajdan a paradicsomban, s a jó és gonosz tudás fájának gyümölcsét megízlelt emberiséget löbhé nem kizárni, hanem inkább heédesgetni akarta a szabadság s világboldogság paradicsomába. T ette r ö. h i I. lel k e s e d é s. k ö z s z e 11ni csudákat müveinek ma is. — E piinkösti liizes nyelvekre volna szüksége szegény hazánknak. Magyarországnak is. - Az idő folyama eoyre harsogva zúg: szükségleteink egyre szaporodnak: a kor irányának s követelményeinek ellent többé nem állhalunk: de nálunk a piinkosli liizes nyelvek: a hit. tetterő, lelkesedés, még folyvást némák. Hiányzik az alkotó bátorság, a kezdeményező szellem. — Alszunk, tespedünk a régi párnákon: kullogunk a begyepesedett ősi utakon, mig a kor szelleme a magasban sebesen száll el feleltünk. — Ezért oly szegény társadalmunk : p o I i l i k a i a I k o t á s a i n k ezért olv idétlenek, korcssziilötlek, veszedelmesek. Audaces fortuna iuvat. Tegyünk már egyszer mi is valamit. A piinkösti tüzes nyelvek szálljanak már egyszer Magyarországra is. — Adjon Isten boldog ünnepet!!.... Pereszlényi János. Felhívás Pápa városa és vidéke tanítóihoz és tanügybarátaihoz. Kedves kartársak ! A helybeli néptanítók a t. é. április 30-án tartott közgyűlésen „Pápa városi és vidéki tanítóegylet" cini alatt, városi és vidéki és azzal szeretett hazánk tan és nevelésügyének emelése céljából egyesületet alakítottunk. Fölöslegesnek tartjuk önöknek t. kartársainknak es az igen t. tan ügy barátoknak, mint a népnevelés fáradhatatlan bajnokainak egy tanítóegylet célját hosszasabban körülírni. Mi lehet egv tanitóegylet célja í Elsősorban nem más, mint városi és vidéki népnevelésügyiinket a modern paedagogia színvonalára) emelni. Kétségkívüli dolog, hogy ez által nemcsak a közjólét, hanem közvetve saját erdekünkben is működünk : a mennyiben anyagi, szellemi és társa- I dalmi állásunk emelését hathatósan előmozdítjuk, ha évenként egyszer, kétszer vagv többször panaszaink elmondására, óhajaink kicserélésére és tapasztalataink megvitatására összejövünk. Szavaink annál ny.) matékosabbak lesznek, óhajaink annál inkább vár- , hatnak megvalósulásra, minél többen csatlakozunk a megalakult egylethez és minél számosabban tömörülünk a szent ügy érdekében. Elmúlt már, hála a ííoii dv is< lesnek, azon idő, melyben a néptanító mostoha lia volt a hazának. Napi szaksajtó es álta- ! Iában az értelmes közönséü a ró<n kö/.önvosseget O r» " elhagyván, élénkebb részvéttel kiséiik a néptanító és igy közvetve a népnevelés ügyeit, mint azt azelőtt j té.tték. Mióta boldogult Eötvösiink a népnevelési eg\esiilétek eszméjét megpendítette, Magyarországban a nevelést es oktatást előmozdító testület« k száma a •J<>(i.;it megközelíti Ezen elvietek áldásdús miikoili se mindnyájunk előtt ismeretes. Egyletünknek is j alig egy havi fenállása óta 42 tagja van : mely tény j azon reményre jogosít, hogy Pápa városi és vidéki kartácsainkhoz és az i-ren t tanü^ybarátokhoz intő- ! O nj zett eme jelentéktelen felhívásunk sem fog nyom nélkül elhangzani. Egyesületünk esak akkor lehet életképes, működésünk tanügyünkre nézve csak ugv lehet gviin cj%/ ct»» niolesözö, ha Pápa városának és vidékének m i u d e n t a u í t ó j a és tan ii g y b a r á t j a az egy- 1 letliez csatlakozása által anyagilag és szellemileg bennünket támogatni és velünk lehetőleg közreműködni iparkodik. Bizalommal kérjük tehát mindazokat, kik csatlakozni akarnak, szíveskedjenek ez iránti szándékukat az ideiglenes elnökséggel l Pápán, a községi polgári iskolában, akár személyesen, akár levelezö; lap utján tudatni. Maradtunk kai társi üdvözlettel a választmány nevében Goldberg Jakab Kecskés Mihály itleigl. jegy/ő. iiteigt. elnök. Tüzollóegyleli ügy. /V pápai önkón> les tii/oltóegylet l iizörsóge j n ii i n*-»: J-t ól !>-íg;. Órfigyeln hetiparancsnnk Saáry Lajos osztályparancsnok, junius 4—!>-ig. Junius 3-án. Orp.: llerinau l'ál. Űrök: Kerenczy | Pál. I'astrovics Sámuel, Zdravics. József, Tóth Ferenc. ft ~ ft Junius 1-én. Őrparancsnok: Stemmer Kde. Örök:! Cíergve Sándor, Veisz »Salaimul, Szabó Ferenc, l'rim Eduaid. Junius 5-en. Őrparancsnok llirNchkurn János. — Örök : Oránicz Vendel. Oobossy l'ál. Illés Antal, .Müller Samu. tt Junius fi-án. Őrparancsnok: Czéh Adolf alszerI tárnok. Örök: (»eböck Oyuta, Kopf József, Hirsehkorn Káról, Steril József. Junius 7-en Totti Jozsel segédtiszt. Örök: Szvoboda Kde, Kejrl Ferenc, Farkas János, l.endvai Sándor. Junius H-án. Őrparancsnok: llofstädter .Marton. Örök : Takács Ferenc, Stern János, (

'ziller József, Aláver Nándor. Junius 9-én. Őrparancsnok: Harthalo-. Mván szakaszvezető. Örök: Biringer Káról, Kerekes Jano>, liluin Mihály, ilj. Kelez József. I'ápán, 1871». május 31-én. A para // csn o kság. Tan és nevelésügy. A közösoktatás előnye a felekezeti felett. (fölolvastatott az ismeretterjesztő egyletben IST... dir. I'.1 , (10. folytatas/. Ezen községi iskolai hatóság megfelel a mi iskolaszékeinknek. E községi iskolai hatóság felett állanak a felügyelők —, nálunk tanfelügyelők , s ezek felett vegiil minden államban lehetőleg ceutra Iis hetven van e^y közoktatási központi hivatal elén az illető állam törvényhozó testülete által választott főnökkel. E hivatal a közokti'ás állapotát s szükI séeteteit, tartja nvilván. Íme i t l a z o k I a t á s n I " a k ö z s é g é s a I I a m k ö z ö s ii g y e. A tankötelezett >; verni ekek nyilvántartása szigorúan kezeltelik. A kötelességét nem telje.-itö szele I««» trank birságra büntettetik. Ame-ikaban tehát igen jól tudják, , hogy a hazának minden gyermekének kozremökö déséie van szüksége; már pedig azoknak nem vehet, hasznát, kik az oktatás állal a természetadta tehet séget ki nem fejtik és azt, mint a törhetlen munkásság és annak eredinénve közvetítőjét fel nem használják. Az egyesült állam 17 á 1 1 1 a m á b a u 1872-ben volt 200,000 iskola of)0,000 tani tóvá I, 5( K),(M K) községi f e 1 ü g y e 1 ő v el és <S m i 1 I i ó tanítván y n y a I. A lakosság szama ezen időben 4<> millió volt. Tehát minden 1*0 I 1 a k o s r a és 1< > tanít ó r a esik egy iskola. 1*72-ben a o7 á 1 I a m is k o I a - a d ó j a 450 millió f r a n kot t e t t. Mindenesetre arany szamok, melyek a z e m b e r i műveltség «• g yk or felé p ii I e n d ö r e m e k te m p 1 o m á h <> z b ö a u v a g o t n y u j t a n a k s az e m b e i i t e ns é g általánossá tételére Ii a t a 1 iii a -> ;i u közre in ii k o il n e k. Amerikában az oktatás ügyre a felekezetek csak annyiban folyhatnak be, a mennyiben a tartományi felügyelők felügyelete alatt magán iskolákat állíthatnak. Igy a Jésuitáknak vau ily magániskolája Newyork —, Baltimore—, Wasingthori, Cincinnati, Saint Louis, Cj-Orleans- és Mobiléban. Ezen tényt igen sokan -- kik az ltju Amerikának óríásilag emelkedő nagyságát irigy szemmel nézik—, Amerika egén setet pontnak szeretik feltüntetni, melyből évtizedek múlva hatalmas vihar fog tejlödni. De azon népet, melynek minden intézményen a népfenség elve v-»nul végig; hol minden polgár az egésznek egyenlő része s az államkormányzatában egyenlően osztozik —; azon népet, mely az állam legdrágább érdekét, az oktatás ügyet ezelőtt több mint 200 évvel helyesen fogta fel s a község hatásköréhez számította, kiküszöbölve onnan minden felekezetességet; a mely nem tizet semmit szí vesebben, mint iskolai adóját, habár a világ minden állania közi ez Amerikában leernafiryobb --, azon O o %J népet, mely a legnehezebb problémát, mely miatt Európában 300 év óta hiába harcolnak — az állam és egyház megbékéltetését s a kettő illetőségének felfogását oly helyesen oldotta meg —, ezen népet nem kell többé félteni, hogy valaha a felekczetes Ítélet végrehajtása előtt még jól meg inozhatta a a szerencsétlent, gyönyörködhetett jaj kiáltásában és fájdalomtól eltorzított arcának látásában ! A szerencsétlen bűnös legtöbbször egészen szétroncsolt testtel jutott a vesztőhelyre. A kiuzás elkerülése végett számosan végezték ki önmagukat a börtönben. Valóban nagyon kívánatos volt, hogy e kegyetlen, emberhez nem illő eljárásnak vége vettessék. Németországban II. Fiigyes porosz király volt az első, ki e kínzásokat 1740-ben eltiltotta. Mecklenburgban 171)1); Szászországban 1770; ugyanekkor Dániában; Svédországban 1772.; (Isztrákhonban 1770; Franciaországban a forradalom alkalmával i 7K1>. ; Oroszhonban IK0I. évben sziint meg. Töbh német államban a Code Napoleon vetett végett e megrögzött rosz szokásnak; Angliában 111. (i.örgy alatt, \\ iirtenibergben l s0ti. I>ajm honban IN07-ben ; a s/.ászherceirséirekben IS 17 és l'J-ben, Hannover r> n ben 1X22 ben lett megszüntetve Ki mar a Kegensburgbaii van, az nem mulasztja el a ..Wallhallát," a német dicsőség" templomát megnézni. Így cselekedtem én is. \\ alhalla már mes ziröl észrevehető, mivel egy jókora magaslaton fekszik. Lajos király lS30-kan tette le alapját, sj Klenze terve szerint l

v42-ben lön bevégezve. Az épület külseje dór stilii, s T>2 rovátkolt oszlop ves/.i korűl. Az 'dsö és hátsó oszlepsor hatalmas, szo ro?au ant'k stilu, és márvány csonortozatta! ellátott l homlokzatot tart A Dunára, tehát délre nez.i homi lokzat mezején Gerniánia van ábrázolva, amint a lipcsei csata után szabadságát visszanyeri ; az éjsza- I kin pedig a Hermann-csata ; mindkettő Schvantha : leitől. A belső rész ión stílben van építve, s csak egy nagy teremből áll. Az oldalfalakon köröskörül a híresebb egyének mellszobrai vannak chronoloiriai rendben Itt van Barbarossa Frigyes, Ilabsburír KuC«/ ' n dőlt, (iiitenberg, Dürer Albert, Wallenstein, Mária Terézia, II. Frigyes, Blücher, Radetzky Lessing, Mozart, Kani, Beethoven, Schiller, Göthe. Schelling stli. mellszobrai. Némely mellszobornak aláírása magától Lajos királytól származik ; igy Moser Justuse ..advocatus patriae," Klopstocké „der heil. San- j , ger," Oraniai Vilmosé „niederl. Freistaatsstittei"' i aláírással bírnak Hagyjuk el most Uegensburgot, s a gondolat gyors röptű szárnyain repüljünk az újkor Athénjébe, Münchenbe ( Folytatjuk ». Szerelem és cipő. (Folytatás ós vége). Mintegy félévvel ezelőtt férjem, ki egyszerű sótari hivatalnok volt, hosszas szenvedés után meghalt. Nem hagyva ma^a után mást, mint nekem özvegyi fátyolt s tekintélyes adósságot, mely miatt hitelezői miní deiit, meg az én imakönyvemet is lefoglalták. Kkkor utolsó menedékem ezen szoba lett, melyet ön lát s melyet én évi 100 ft összegért béreltem ki, maradt fenn s azon remény, hogy magamat munkásságom után feutarthatom, de fájdalom kereslet nincsen s nyomorom . . . Ali! most jön a java. — Mondom, nyomorom arra kénvszerit, ho«:v keressek egy baráti szivet kivel fájdalmimat megoszthassam. — Oh asszonyom, mondhatom, ho#y bennem nem csalatkozott—mondám én, miközben szemeimmel csaknem felfaltam bájos istennőmet. Tudtam, uram, hogy önre számithatok, oh ezt az első tekintetre tudtam. Tehát látott már engem asszonyom kezdem e» y ügy üen. — Igen uram! — Szabad kérdeznem hol? — A . . . a . . . szintlázban. ( Imi — »oiidoláin azt en ma már csak híréből isméiéin. de városunk is, mert esetleg egy éve nem ütöttek itt színészek tany át. I)e mindegy, most adjuk a nagylelkűt. Tehát kegyed barátot keresett, — hála az égnek, mely engem az ön ut iihoz vezérelt. — Barátot uram s néhány napra jóltevót? \a, már erre a szóra ugy kezdtei agamat érezni. midőn a teljesen kifosztott kártyástól kérnek az árvízkárosultak számára, kegy adomány. Igen uram, őszinte akarok lenni, közvetlen szükségleteim fedezésére 50 ltot nem nélkülözhetek ..