Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-05-27

nvil Magyarország: pedig ott ugyancsak sok fogy cl. Il!a< állapotában meg mire vetemedik az ember? A verekedés. csalás, lopás slb. napirenden van immár majd minden faluban. Kz röviden népünk nioralclelének képe. S most az a kérdés. Ii og y a n lehelne ez általános bajon segíteni. Mi részünkről a lelkipásztorok erélyes közreműködésé melleit népszerű iratok kibocsátását, terjesztését és inegkcdvelletésél óhajtjuk. A m. k. természettudománvi Társulat kebelében hasonló ir.invu in• * dítvány létetelt és fogadtatott el nem régiben. De a kormánynak kellene ez ügyel felkarolni s nem csupán egyeseknek. Népünk sokat nem olvas, az igaz. de elég. ha minden községben pár ember foglalkozik vele: majd csak kihalna a többire is. S utóvégre is igaz marad, hogv: Kemédium ineius est aneeps quam nulluni." Mir. Stadler Kánd\ városi halosáj; körehői. I teiidői'i. Az új cselédtörvény f. é. május l-t

:n éledte lépett. ('seledtartóink közül igen kevesen olvassák ;i/.! iiic^. Hogy a cselédek miattelölőr(lult igen gyakori panaszok megszűnjenek. szükségesnek tiint lel a törvény azon tételeit, melyek a esőléd szolgálatba lépését, és onnan elbocsátását szabályozza. kőzze lenni. nehogy előfordulandó esetben nemtmlással menthesse bárki is magát. Kzen törvény l-ik íj-a. rCsaládi viszonyok között a cselédség fogadása rendszerint a családfőt illeti, de a ház körül es belszolgálatra való cseledeket a ház asszonya is logadhat fel" stb. "». A férj. illetőleg családfő cselédlőgadási es elbocsátási jogát megbízottjára is átruházhatja stb. 1». A ki mint cseléd akar alkalmaztatni, annak saját személye felett törvény szerint szabadon kell rendelkezhetni. 7. IIa atyai hatalom, vagy gyámság alatt álló egyén akar beszegődni, arra az atya. vagy gyám beleegyezése szükséges. 8. A cselédkönyv clomiitatásával tortént beszegodés, a gazdára nézve azon jogi vélelmet állapítja meg. hogy a beszegödés az atya vagy gyám beleegyezésével történt. M. íj. Férjnél levő asszonyok, ha lei jeik ellenezik. nem lephetnek szolgálatba. — Kivétetnek e szabály alól a férjeiktől törvényesen akár ideiglenesen, akár végkép elválasztott asszonyok. 10. IIa ideiglenes szabadsággal elbocsátott katona. hadi tengerész, vagy honvéd cselédnek szegődik, s a katonai hatóság által behívatik. a csclédi szerződés ereje minden kárpótlás nélkül megszűnik. Hasonló eset all azokra nézve is. kik újonc állítás alkalmával besoroztatv

an, katonai szolgálatuk megkezdésére behívatnak. Kllenben ha tartalékos, vagy honvéd, a törvényszerű év enkénti gy akorlatra behív atik, ez a cseledszerződési viszonyt meg nem szünteti, s ily cseléd magat, ha az alól a gazda fel nem menti, vagy azzal ez időre máskép ki nem egyezik: helyettesítetni tartozik. Ki c helyettesítést nem teljesíti, a gazdát távollétének idejére bérének arányában kárpótolni köteles. Katonai szolgálatba való önkény les beállás eseteben pedig a cseléd a gazdának kártérítéssel tartozik. lő. íj. IIa szerződés alkalmával foglaló is adatott, az csak annak bizonyítékául szolgál, hogy a szerződés tény leg megköttetett. 111. íj. A foglalónak egyoldalú v isszaadása a szerződés érvényét meg nem szünteti. 17. íj. I t'vanazon időre több hely re szegődni, vagy több gazdától venni fel foglalót, 5 írttól 520 Irlig terjedő hirság — vagy '-2 Irtot egy napra számítva, megfelelő elzárás büntetés terhe alatt tilos. 18. íj. Azon cseléd, ki több gazdához szegődött, vagy több gazdától vett fel foglalót, azon gazdához köteles szolgálatba lépni, kivel írásban vagy szóval legelőször szerződött, ha ez öt elfogadni akarja. Többieknek — a mennyiben a megelőző szerződésről tudomásuk nem volt. — az általuk netán adott foglaló visszatérítésén kiviil a cselédszerzési díjak és költségek, úgyszintén egyébkent netán szenvedett károk a cseled altal megtérítendők. Iii. íj. \ gazda, ki egy előbb törvényesen elszegődött cselédet tudva el'ögad, a foglalót veszti, és ezen kiviil 10 40 forintig terjedő bírsággal fenyítendő. !24. íj. A cseléd ki azon szolgálatba, melyre szegődött, beállani vonakodik, a gazda kívánatára arra hatóságilag kény szerilendó. •J.">. íj. IIa a kényszer-rendszabályok célhoz nem vezetnének, akar találjon a gazda más cseledet, akár nem; köteles a cseléd a gazdának az okozott kárt megtéríteni, s á foglalót visszaadni. Azon fölűi pedig •-20 forintig terjedő bírsággal, fizetésképtelenség eseteben megfelelő elzárással fenv ítendo. A gazda k ö I elesség e i. :2Í>. íj. Köteles a gazda módot nyújtani és felügyelni arra. hogy szolgálatába lepett tanköteles gyermekek és ifjak az 1808-i WWIII. törvénycikknek teljesen meglélelöleg rendesen járjanak iskolába. Valamint köteles a gazda akenl intézkedni, liogy cselédje — a nélkül hogy kötelességét mulasztaná időről-időre a saját hitfelekezeti isteni leszteletben részi v ehessen. :ií2. ila a cseléd szolgalati ido alatt saját és gazdája hihaj : \iil megbetegszik . ápoltatásarnl es gyógyításáról akar a házba i. akár a házon kiv ül a gazda tartozik gondoskodni, es pruig az i8<'> íil.i.c, I. íj-a értelmében legfeljebb egy hónapig terjedő időtartamra, melyre a cselednek, ha különben egész ellátásban részesül, bér nem jár stb. \ c s e I e d k ö t e I e s s é g e. :{!S. íj. A cseléd mindazon károkéi t, mely eket gazdájának rosz akarat, hanyagság vagy vigyázatlanságból okozott; kártérítéssel tartozik. 4'-2. íj. A cseléd köteles magát mi. !< nben azon házirendhez tartani, mely a gazda által megállapíttatott. \ gazda tudta és jóváhagyása nélkül akar saját ügyében, akár mulatság végett kimenni, ngy szintén a gazda által e célra engedett időn tiil kimaradni tilos. 4a. íj. A cselédnek nincs megengedve gazdája tilalma ellenére látogatásokat elfogadni, különösen pedig gazdája egyenes engedelme nélkül valakit ejszakara befogadni. , , 4 4. íj. A cseléd tartozik ládáját, ruháját es minden ingóságai, ha a gazda u-y kívánja, gazdája ház«uál tartani. Mi. íj. A gazda jogosítva van cselédjét megdorgálni. s szolgálati kihágásaiért esetleg tizeteslev onassal is fenyíteni. 47. íj. IIa a fenyítés igazságtalanul alkalmaztatott, a cseléd a hatóságnál orvoslást kereshet. 48. íj. A szolgálati szerződés a szolgálati idő tartama alatt egyoldaltilag fel nem bontható. \ mely lei a szolgálati szerződést a szerződési idő letelte után íolytatni nem akarja, an ak — az esetben, ha ez iráni szerződési egyezkedés alkalmával más ki nem köttetetl volna, a jelen törvény ben meghatározott időben a szolgalatol felmondania kell. 1>1. íj. Külső cselédeknél a felmondásnak a szolgalati idő lefolytát megelőző kel hó előtt kell megtörténnie;—ha ezen határidő elmiilasztatott azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szerződés még egy további év re meghosszabbíttatott. <».». Házi vagy belső cselédek, ha a szolgálati szerződésben már világosan ki nem köttetett volua: -1 bora szegödötlekiil tekintendők, mely a szolgálatba lépes napjától számítandó. (ir. íj. A felmondási ido belső cselédnél hal beiben állapíttatik meg, a szolgálati idő lefolyta előtt. Hónapos cseléd felmondási ideje l"> nap. IIa a felmondás eimulasztaloll. azon jogi vélelemnek van helye, hogy a szolgálati szerződés tovahoi illetőleg egy bora meghosszabbíttatott. \ s /. o I g á I a t i c s e I é d k ö n y vekről. í»í>. íj. Minden cselédnek egy szolgálati (cseléd | könyvvel kell ellátva lennie. l'.l. íj. Ily szolgálati (cseled) könyv neUül cselédet szolgálatba fogadni l't ftíg terjedő hirság alatt tilos. 7 4. íj. Szolgálatba lépes alkalmával a gazda a könyvet a cselédtől elveszi es megőrzi, kilépéskor pedig a cselednek visszaadja. ?•">. íj. A gazda köteles ez alkalommal a könyv egyes rovatait lelkiismeretesen, az igazságnak teljesen meglelelöleg kitölteni; a cselédnek pedig az esetben, ha magát a gazda által beirt minősítés altal alaposan sertve érzi, jogaban all hatósági vizsgalatot kérni, mely meg nem tagadható, s melynek eredménye szerint a minősítés hatóságilag kiigazítandó, s e körülmény a könyvöe bev ezetendö. T#». íj. \ gazda, ki tudva, valótlan minősítési ad. az abbéd eredő kárért felelős, s ezen felyűl .>0 lőiintíg terjedhető birsággal feny ítendő, a menny ihen az esel körülményei bűnvádi eljárást nem igényelnek. A z e I b o e s á t á s i Iii z o n y t t v á n y ok r o I. ií). íj. Oly vegböl. hogy a törvényes alapon a szolgálatból kilepni, es újra elszegődni akaró cseled ezt t.issam vele elveit, inert én betolakodtam házába, inert Mert ? Mert én nagyon jól tudom, mi e/t végettem teszi ? — Önért? — kérdi Ilorki; mintha mit sem tudna a dologról, pedig nagyon közel talált Margit a valóhoz. Igen, igen, különben miért menne el most a házától, mikor liusz évig ki nem mozdult, ha nem valami okból melynél én is érdekelve vatrvok. ^ Di Ilorki mosolygott. Kedves kisasszony, — inondá, — azt nem tagadhatom, hogy ön is érdekelve van a dologban, de a tiiok arra, hogy én elveimet megváltoztassam, mégis másban rejlik. — Igazán? — mondá kérdő, léiig gyanakvó hangon az ifjú hölgy. Ilorki megragadta kezét. Lássa kisasszony, mondá, — az ok mi végett elzárkóztam a világtól, abban rejlik hogy nem volt mit keresnem benne, mert nem volt rendelte tésem Mikoi én elzárkóztam a világtól, el volt veszve hazám, elveszve barátim : később a haza iiirve |<»bbra fordult, de én magam álltam, elhagyatottan, nem volt senkim, ki közelebb állt volna hozzám. Itthon maradtam, mert nem volt kinek, nem volt minek élnem. — Ma azonban folytatá kissé reszkető hangon, megengedte a sors, hogy ha bár esak rövid időre is, legyen egy kis rendeltetésem; az t i. hogy addig gondoskodjak önről. - a inig ön akarja. Ma van - rövid időre mit keres» nem a világban, s ez az, hogy euriáinat eihagvoui. < >11 nemes tértin ! — mondá könnyező szemekkel védenee. — ünzö vagyok én is, - viszonzá Ilm ki azt hiszi, nem fájt-e sokszor nekem, hogy nines smi kim, kiért valamit tehetnék ; de mindenki, ki körülvett, lYilomat és Zsuzsa asszonyt kivéve, ön/ésböl vett körül, hasznot várt tőlem. De önről esak nem mondhatom azt, inert a véletlen hozta hozzám, önt erőszakkal kell tartanom, önért tehetek, a nélkül, hogy telnem kellene tőle, hogy hasznot les belőle. Í5 igy jól esik nekem. íS azután fűzé Horki némi várakozás után hozzá ön már láthatta kisasszony, hogv némi változást hozott a házhoz, de korántsem olvat, melv nehezünkre esnék, vagy mi kedvünk ellen volna, ellenkezőleg olyat, mely nekünk jól esik : igv mindent szívesen meg kell tennünk, a mi önnek itt létét odúnkban ineghosszabíthatja. Látni lehetett, hogy Horki hangja némi n-lin dulással küzd az utolsó szavak elmondása alatt : pö.r* r> tön szótlan búcsút is vön védencétől s kisietve szobájából, fölült a kocsira, s reá kiáltott a kocsisra. Hajts. A kapu szárnyai feltárultak ; Pál fejcsóválva tartotta vissza Carót, hogy ura után ne rohanjon, s a kocsi kirobogott, csak hamar nagy porfellegbe burkolva és elfedve azután a nézők szemei rlöl az utast. (

Fol y líi fink i lorki bácsi Somlakv közvetítése s Zsuzsa asz. szonv jó tanácsai igénybevétele mellett jó eleve gondosk.oiott, hogy tiatal ápoltja ne legyen kénvtelen egész üdülési idejét ama báli ruhában tölteni, mel\ben idenieuekült, s igy a tiatal hölgy csinos látogató öltözékben várta a mint ő mondani szokta, jótevőjét. Búcsúzni jövök, momlá az öreg úr könynyedhangot tettetve, pedig látszott rajta, hogy nehezén' esik 20 éves határozatától megválnia. — Un elmegy V — kérdé a fiatal nő meglepetve. Igen, kis dolgom van a városban, — veté oda Horki bácsi. Kis dolga, városban, mondá vontatva Margit, — hiszen a mint tudom, ön soha sem szokta curiáját elhagyni. — Hm, az ember is szeszélyes , feleié a I háziúr, kinek e vallatás sehogy se látszott tetszeni. A tiatal hölgy hosszan nézett reá Kicsin szünet keletkezett. Azután megragadta Margit Ilorki bácsi kezét. — L'ram bátyáin, mondá a telindulástól elfojtott hangon, hagyjon engem eltávozni innen ; fogadja torró köszönetemet mindenért, a mit tett é> én megyek. Horki megdöbbenve hátrált. t gyan mi jutott már megint eszébe, mondá — hát nem egyeztünk mi meg abban, hogy i on itt marad, inig meg nem gyógyul. — Uh, én már egészen egészséges vagyok én megyek, éri nem tűrhetem azt, hogy én kisodorjak rendes szokásaiból egy férfiút, hogy megcáfol