Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-05-13

III, évfolyam. 20. szám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az isineretterjesztöegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a „Merciir

u-egylet A lap szellemi részét illető közlemények i s/erkesztö lakásárai Anna-tér 1"2i6. sz. a küldendők. Klőfízetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott YVil.j <111-. Ivál'Ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Pápa, i§í(>. tavaszutó i:i. Megjelenik e lap hetenkint egy szer, szombaton, egy íven. La/>tulaj<lonos .v felelős szerkesztő l*. Szabó Ivái'ol. lolizotési díjak : Egy évre 6 fr. Félévre 3 fr. Negyedévre 1 lr. 50 kr. A llirvl©tóí-ii <ií jalv térfogat szerint számítatnak: 1HQ | eentim. ál) kr, i>0Q eentimeterért ,

r»0 kr, 70Q eentimeterért 70 kr. - I00Q centim. I frt, 150Q centim. I Irt 40 kr, 200^ centim, t ft, I SO kr, Ő00Q contim. 2 frt. 40 kr, 400Q centim. .> frt. A közbeeső ! lérfogítoknál a következő magasabb fok díjjá számítatik. líélyegdij mindig külön fizetendő. Ismét a tanfelügyelői intézményről. C7 * J api és szaklapok, tanilóegyletck által pártérlekezleteken és a parlamentben többször pro v et contra megvilágított intézményről szólunk. Tanférfiu és laikus, hivatott és hívatlan egyaránt. hol egyszerűen pálcát törve megszüntetendőnek vélték a tanfelügyelői intézményt, hol pártolókig szólván róla, azt fönlarlandónak állították, csakhogy nem jelenlegi alakjában. 1874-ben az államháztartás rendezése céljából kiküldött országgyűlési 2l-es bizottság által választott 9-es albizottság a tanfelügyelői intézmény megszűntelését javasolván, a tanfelügyelői teendőket minimumra redukálni és a közoktatási ügyeket, melyek a bizottság akkori javaslata szerint administrativ természetűek volnának, a municipiumokra bizni akarta. Mi akkor is más nézetben voltunk és egyetértettünk azokkal, akik azt mondották. hogv ily kicsinykedö krajcáros politikával egyrészt az államháztartást nem rendezhetjük, másrészt igen jól tudjuk, hogy eme megtakarítások csak ,.ad maiorem Uchatii glóriám*" vagy egyéb közösügyi kiadások fedezése céljából történnek és cnltúránk egyik hatalmas előmozdítójától megfosztatván. jóval hátrafelé tasziltalik. Nézetünk mai napig sem változott, és azért nem érthetünk egyet Szerényi E. e lapokban a tanfelügyelői intézményről közölt, részleteiben sok érdekest tartalmazó, de általánosságban el nem f<>ga d ha I ó nézeleivel. „Nem szabad a gyermeket a fürdővel együtt kiöntenünk." Egy országban, melyben a tanintézetek legnagyobb része nem felel meg azon eszménynek, melyet tanító és tanügybarát a közoktatásügy érdekében méltán megkövetelhet; egy országban, melyben a nevelés és oktatás fölkent apostola, a fáradhatatlan buzgulmu. életerejét feláldozó néptanító, egy durva műveletlen nemzedék bornirtság-sugalta alaptalan szeszélye következtében. földönfutó, kinek a sirig nyugta nincsen, nyomorult ember, kinek agg korában koldusbot az osztályrésze, kántor, és sajnos az annyira féltett, félreérteit „autonomia*

4

, vashatalma alatt nyög. — Ki fogja kétségbe vonni az oly férfiak lélszükségét, kik a néptanító anyagi szellemi és társadalmi állásának emelését tűznék ki célul Megalkottuk az I8rt8-diki XXXVIII. t. cikket. Hány üdvös pontja van eme népboldogító törvénynek. mely nyolc évi létezése óta, még mindig csak papiroson van. A törvény általában véve alak. melybe kellő tartalmat kell önteni; szentírás. mely magyarázatra szorul; ige, mely megtestesülésre vár. Férfiakra, erélyes férfiakra van tehát szükségünk, kik megmutatnák a népnek, hogy torvényhozásunk nemcsak adó-végrehajtási és egyéb a népet terhelő törvényekkel, hanem néha egyegy üdvös törvénycikkel is szerencsélteti közönségünkéi. Népiskoláink legnagyobb része a slatistikai kimutatások és közvetlen tapasztalatok lilán Ítélve siralmas állapotban van. Faluhelyen, sőt nagyobb városokban is sokszor a tantermek zsúfolásig teltek: az iskolai fölszerelés sok helyen hiányos , természettudományi gyűjteményeket, szemléltető képeket, földabroszokat hallásból alig ismerik, ventilatio, padok és egyéb bútorzatok részint hiányzanak, részint egészségtelen alkotásnak: szóval ill ott „tanterem" névvel keresztelt / piszokfészkekre akadunk. Es lm elmondjuk még. hogy tanköteleseink tekintélyes része az iskolalátogatást piacon való ácsorgással és csavargással cseréli fel, mert a 70% — a látogat, hol rendesen. hol rendetlenül, iskolát és hogy az ismétlő iskola, iparos tanoncok oktatása széles e hazában parlagon hever: e száraz tények felsorolása ulán eléggé indokoltnak véljük a szakszerű t a n f e I ii gyclet s z ü k s é g e s s é g é t. Mi nem a tanfelügyelői intézmény megszüntetését, hanem a jelenlegi nepolismus utján szervezkedett tanfelügyelőség romjain egy új, k iz ti r o lag t a n f é r f iákból ó s s z e á 11 í t o 11, fölés Iefe 1 é n a gy o b b ha I á sk örrel b iró l a n f e 1 ii gy e I ő i intéz ni é u y I szer e t n é n k látni. A tanfelügyelőnek oly férfinak kell lenni, ki nem kegy avagy hivalalhajliaszatból keresi e pályát, hanem olyannak, ki feladala teljes tudatával birva, a nép boldogítása! »űzte ki célul. Elemi és felsőbb népiskolák javítása és létesítése, a lelnőllek oktatásának reformja, tanító és népnevelési egyesületek alakítása, iskolai és népkönyvtárak felállítása, a ponyvairodalom kiirlása. népszerű tudományos előadások rendezése^ Tám 1867 és 1876. Bennetek a számok beb egyenlők, végzetes évek ; Vajha hazánknak ege el ne boruljon azért! V. F. 6 í GYÖNYÖRŰ KIS . . . yönyörü kis barna lányba Szerettem én inostanába ; r

5 Hogy a szemem rá vetettem, Jaj be igen megszerettem. Nem is csoda, bogv ily lángra Gyújtott ez a barna lányka: Olyan szép a tündér fajta. Az eszem is megáll rajta. Ilejli, hátha még éj szemei Csillagait reám veti! — Csak nagy soká veszem észre, Hogy lennt lakom, s nem az égbe .' S hogy lennt lakom, s nem az égbe, Ez a lelkem üdvössége: K nélkül a kis lány nélkül. Ments meg uram a mcnnyégtől. V á ni o .s i. llorki Imcsi. — Korraji. — Irta Helányi Ferenc. (10. folytatás). — Hát tudod-e Miska, — igy kezdé, — hogy mi járatban vagyok ? — Hogy ok nélkül nem jöttél, sejtem, -- viszonzá a házi úr, mert busz évig gondolkoztál ezen a látogatáson. — Tehettem én róla, hogy mindeddig nem akartál perelni, én pedig csak oda járok, hol perről van szó, — veté a prókátor oda — — Ura — moudá a házi úr — hát én most perelni akarok ? — Ugy látszik — — Hogy-hogy? — — Hát mért nem adod ki jó szerével az Illey lányt ? — Vagy úgy, belőled a Szemlaky grófné ügyvédje beszól — jegyzé meg mosolyogva Horki; — az más, erre felelni tartozom ugy-e ? — Igen — — Tudod, mért nem adom ? — — Nos? — Mert a leányka nem akarja — — Nem akarja — ? — Épen a napokban jelentette ki Somlaky — a ki mint tudni lógod, hogy a fiatal hölgy annyira fölépült ugyan, hogy kissé járhat kelhet, dc semmi izgalomnak hónapokig nem szabad kitenni s lehet, hogy igen nagy reconvalescentiának néz elébe, mi meglehet — egy cvig is tarthat. «— Nos, és — — Nos, és én azután megkérdeztem a kis leányt, kit mondhatom, igen tisztességes — erre a házi úr nagy hangsúlyt tektetett, — s közbecsülésre méltó nőnek ismertem fel, hogy e reconvalescentiát hol akarja bevárni. A szegény leány igen jó bánásmódban részesülhetett a grófi ház részéről, mert elsápadva, leverten, adá válaszul: — Tehát már elküld magától ? hová menjek én ? — Erre én azt kérdeztem, nincs-e semmiféle más rokona, hová vonulhatna, mire ezt is tagadta, felajánlottam neki lakásomat — és ö — r — Es ö elfogadta, — vágott némi gúnynyal szavába az öreg ügyvéd, — persze igy könnyíi a vendégszeretetet kizsákmányolni, ha az ember másnak a nyakába tolja magát. — Hm — mondá a házi úr s nagyot és hoszszasan pöfékelt pipájából; — miféle nyakába tolás, ha én szivesen látom, — tevé hozzá végre — s hidd el, kedves barátom, hogy szinte megfogom érzeni, ha valamikor elmegy. Szinte megfiatalodott ez a ház, mióta ö itt van. Pálom még egyszer annyi szurkot ken a bajuszára, gazdasszonyom csak az ö kedvét lesi, komondoraim is megszelídülnek előtte, s a mi engem illet, szinte fölmelegedem a tiatal lélek látásán. 20