Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-02-26

Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápa! jótékony nőegylet- az isniorottei;jesztoe«'yleí. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ..Aíemir*-e<rvlct r* • JSL O 21» O IST E. \ l;i|> >/.elb-mi ívs/i'f illető közlemények i s/orkos/tö lillvúsára! Anna-tér I2lf>. s/. a kiiblcmlők. Klőlizeté^-i és hirileléxi »lijak, felszóllambisok, a kiailói trciulókkrl m*|;l>iz«'ll W a. j «I i I Ivarol őr k •»ÍI \ \ k«• Tt • ^ k < • < I M • 11< • : megyeházzal ^cinben, intézendők. Pápa, írlníó Megjelenik e lap hetenkint egy szer, szombaton. egy íven. Iji/ttulajilotios s felelős szeil,eszlö I*, Szabó Káról. lölizetói «lí.jaK: Egv évre .• f. fr. Félévre 3 1 r. Negyedévre I lr. :>li kr. V llil'riel Ó.Si <lí.jalv térfogat szerint számitatnak : 18Q (*> otim. 20 kr, :;(>• centiméterért oü kr, 70Q eentimeterért 70 kr. 100Q centim. I frt, iíiOQ centim. I frt 10 kr, 200Q centim. 1 fr, 80 kr, 30<O c.'utim. 2 frt. í(> kr, 400Q centim. ."» frt. A k őzbeeső lérlog; toknál a következő magasabb fok ilijja s/.ámitntik. líélyi'gdij mindig külön fizetendő. A nyiittér minden sora lU k. j Iskolai takmvk|)ciiztiír. jLiiapunk mull évi tol vaumban ezen ügyről, az iljuság erkölcsi jelleme képzésének ezen i új intézményéről.

; már t mlékcztiiiik. De mint a hirlapirók lorekvésciNel és ezek kifolyásiul szolgáló eikkeik s közleményeikkel többnyire történni szokott. ezen megemlékezésünk is kiáltó szó leli a pusztában. nem jött. reá egyéb, mint élettelen agyonhallgatás. Talán fel sem vettük volna újból e tárgyul <s egy kedvezőbb idő beálltáig nem szólllunk volna hozzá, ha a hazánkban többfelé mindinkább tértfoglaló iskolai takarékpénztárak kérdése önmagában is már meg nem érdemelné az ügy folelevenílését. és különösen megyénk iskolai lanaesa is nem lette volna magáévá a/, ügyel; nem törekednék ennek népszerűsítésére és iskoláinkba behozatalára: s nem nevezett volna ki kerületenként kisebb bizottságokat, hogy az iid\ os eszmének mi is életet adjunk. Idején levőnek találtuk tehát: hog;\ ismét szőnyegre hozzuk e társadalmi kérdést. Tulajdonkép. mi is hál eélja az iskolai takarékpénztáraknak ? Mióta az emberisé«» önsorsára van bizva és I i. ebb nagyobb mértékbeli önmagától is függ j 'vőjének irányzása, a takarékosság lett a munka mellett egyik föelve létviszonyai rendezésében: a takarékosság, mely Ivel valo es képzelt szükségeink korlátozását érjük el. Nah» szükségeink b'lkorülményeinkből erednek, és ezért kielégílelésl követelnek; de ezek is. ugv a lesli. mini ' j cT» szellemi tekintetben bizonyos pontnál szükségkép kiclégiilnek és akkor azonfelül kielégitetésiik haszontíilan. sől még veszélyes és karos is. Menynyivel inkább van ezen esel a képzeli sziikseségek felköltése es betöltésénél! Az egyén elveszti önmaga feletti uraságát. rabja lesz a majd romboló természetű indulatok és szenvedélyeknek. Hogy hál e nagyon elterjedi és már a családi korben. a társadalomban oly élessé fejlett bajnak biztosan lehessen ellene halni, a leendő nemzedék. a gyermek és ifjúkor erkölcsi nevelésénél kell a gyógyszert kezdeni alkalmazni, hogy mig a kedély idomítható, a jellem alakítható. szoktaltassék az ember ;i takarékosság erénye és kötelességére. Erény a takarékosság. mert a szellem erejét mulatja a természet. és ennek kifolyásául szolgáló ösztönök, vagyak, indulatok s szenvedélyek fölött: de kötelesség is a takarékosság, mert egyedül általa biztosíthatja az egyén a maga és környezete sorsának javulását. A gyermeket és ifjút kell fárndhallauul abban nevelni, arra tanítani s ahhoz szoktatni, hogy bizonyos óhajait s vágyait megtagadni. az ezek által sürgetett haszontalan kiadásoktól magái fölmenteni törekedvén, általában a megfontolt s okos költekezéshöz szokjék, jövő eshetőleges szükségeire számítson: a szabad rendelkezésére kapott kis összegekről is önkényt tudjon lemondani és igv szabadakaratbol tegve azokat félre. \ helyett, hogy nyalánkságra, felnőttebbeknél kávéház-sörödékbe költené el zsebpénzét, rakja leire és hozza a takarékpénztárba, mig utóbb majd való és komoly szükségei is lesznek. Igv szokja meg az apró. csekély összegek megtakarítását s azok lassú növekedéséből tanulja megbecsülni azok forgalmi értékét: de viszont saját egyéniségének is az önlegyözés. önuralom és onmérséklésbcn kifejtő értelmi érettségét tegye gyakorlat által hatályossá. Ennyit — és ha közvetve a társadalom ujja alakulását is figyelembe vesszük még sokkal lobbet nyerünk az iskolai takarékpénztárak behozatalával. Előzetesen és általában ennyit kötelességünknek tartottunk elmondani ez ügy érdekében addig is. inig tüzelesb ismertetését atillánk e fontos tárgvnak. hogv a szülék figyelmét és a tanító-nevelők hathatós közreműködését biztosítsuk az eszme kivitelére. Az eszme életrevalóságát eléggé bizonyítja, hogy nem egész évi története alatt már '2037 gyermeknek van hazánkban pénztári belétkönyvecskéje. képvisehe II frt. ? t krajcárral. Kajla legMtnk. hogy városunkban is minél több és minél szélesb körben behozzuk az iskolatakarékpénztárak üdvös intézményét! r. s$. A. 7» KACAGJATOK... fa \ acagjatok csak rajtam j

»V barátim, Ilogy megváltoztattam elvemet. r Ki gúny t űzött a szívnek érzetéből lm most érez és forrón szeret. Romba elült bár elveimnek vára, I»e a romnak boldogság az ára. Kacagjatok csak rajtam jó barátim. Hogy mily ábrándozóvá lettem én: Szerelmi ér/ t és mámor ömlik el IVég pihent balom minden zengzelén. Kétszerketlö boldogságot nem a<l . . A sziv szerelmén üdv és ábránd fakad. Kacagjatok csak rajiam jó barátim. Hogy az életunt vig iljn leve. Hogy a ki gyűlölt embert és világot-Szeretettől árad most kebele. Ciúnyos kacajtok nem fáj énnekem. Kárpótlás érte te vagy szerelem! Avagy hüu szeretni vétek lenne már? A tiszta érzet csak gúnyt érdemel? Ki önfeledten üdvét megtagadta I dvöt az talán solt

.se nyerjen el? r Oh nem . . . Kaeajtok nem bánt engemet A sziv szerelme vétek nem lehet!... IIa ismernétek szűzi tiszta lelket ; \zt a fenkölt és gazdag szellemet. Vz égi varázst, mi közelébe vonz, — Nem kacagnátok — tudom — tettemet. Nem fáj nekem e gúny, c bántalom, Te légy csak lányka védü angyalom. T u b a J á n o s. Ilorki beíesi. — Korrajz-. — Irta Belánvi Ferenc. (2. folytatás;.' >S azt senki sem hallotta szívesen, inert Ilorki bácsinál csak akkor volt jó szolgálni, ha tiszta volt az illető keze, — az uraság ekkor bökézzel űzetett. Az ur elé a gazdatisztek csak minden fertályban jöttek. Megadta nekik a tiszteletet, hogy maya ti/.ette és ebédre is marasztalta. Ezzel aztán megint megelégedhettek a jövő fertályig. Hogy a háztartást egészen megemlítsük, nem szabad elfelednünk, miszerint agglegény lévén, úr és inas, gazdaasszony is volt, a háznál. Hanem miiÍven gazdaasszony volt az. ^ CJ v Nom volt ilyen heted hét országban, nem szépségre, mert bizony nem lett volna soknak izlése szerint, mert már jókora öreg volt, Horki bácsinak levén a dajkája, — s llorki bácsiról azt beszélték, hoirv a forradalomban csinos fiatal ember volt: e Ov mellett Zsuzsa asszonynak foga sem volt már s kis sc nagyot hallott. Ez tehát nem volt az, miben ritkította párját, hanem igen abban, hogy nem csak, hogy maga nem szeretett sokat beszélni, do még azt sem szerette, ha más sokat beszél. Ha valaki megakarta nyerni a kedvet, jó röviden és jó hangosan kellett beszélni, Különben igen ájtatos asszony volt, egy misét és egy áldást sem mulasztott el. — El kell a házban — szokta mondani — az ur, meg Pál helyett végeznem az imádságot, ha azt akarom, hogy üdvözüljenek. Templomban mégis volt a kívánsága, hogy a Ilorki család padját, melyben tizedek óta nem ült senki, elfoglalhassa. Hisz nem volt senki, ki jogát elvehesse. Horki bácsi nem ment templomba, — a család többi tagjai pedig nem igen merték volna Horokfalván érvényesíteni jogukat, mert bírták az ígéretet, hogy a mint a határban mutatkoznak, a komondoroknak meg lesz engedve az utcára menO O ni, hogy széttépjék. Horki bácsinak csak egy embere volt, kit szivéből gyűlölt s az saját öcscse volt, kit ugyanaz a dajka ringatott, ki most gazdasszonya volt; de kiről nem volt jó beszélni az öreg úr körül, mert ilyenkor olyakat csapott öklével az asztalra, hogy a szilvoriumos üveg a téntatartóval táncra kelt. Az ok pedig, mely miatt a harag keletkezett, abban állt, hogy Andor — ez volt az öcs neve — az ötvenes években elkapatla magát a fény által, mely s