Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-02-19

III, év folyam. 8. s/ám. Vegyes tartalmú társadalmi hetilap V pápai jótékony nőegylet- az isineretlerjesztóegx let. kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a ..Meirur'-eofvlet 7 ) (* * A Iap szellemi részét illető közlemények i ö lakásárai Anna-tér 1240. sz. a küldendők. Klőfizetési és hirdetési díjak, felszöllamlások, a kiadói teendők­kel megbízott \\'a.jdllS Karol úr könyvkereskedésébe: mesrvebázzal szemben, intézendők. Pápa. I§:6. télutó lf>. Egy évre Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton. egy iven. Lujitulujilonos v felelős szerkesztő l*. Szabó iváí»ol. i^iöfixotó^i dí jíiiv: 0 fr. Félévre fr. Negyedévre 1 lr. .'•(» kr. A llirdetésldí.jak térfogat szerint számítatnak: 18Q 1 eentim. 20 kr, JiOQ eentimeterért íiO kr, 70Q eentimeterért 70 kr. 100Q eentim. 1 frt, 1"»0Q eentim. 1 frt 10 kr, 200^ centim. I fr, | 80 kr, 300p ejritim. 2 Irt. 40 kr, .i<>0Q eentim. Irt. A közbeeső térfog: toknál a következő magasabb fok tlíjja száinítatik. l.élyegdij mindig külön fizetendő. A miittér minden sora 10 k. Szóljunk iskolaügyünkhöz. I V. tl a 1) o II I a v e igen szépen t-s helyesen mondja eirv helviitt. Iiosrv ..Csupán a nevelés, mely a honpolgárokat felvilágosítja s azokal er­kölcsilej; inegerősbíli. képes a valódi dc­mokratia urálinál megalapítani.'" -- S csak­ugyan napjainkban mind az államok, mind a társadalmak teljes mérvben kezdik átérteni és átérezni e nagy szavak hordereje! s századunk knltur mozgalmainak közepette ma már a nép­nevelés zászlóját is magasan látjuk lengeni. .V nevclészeli szakmunkák, az egyetemes művelődés előmozdítására irányzott népnevelési irányeszmék ma már egy egész irodalmat terem­tettek és képeznek. - A népnevelés uj világot alkotó eszméje, oly erővel lépett előtérbe, oly erővel hódítá nie» s foglalta he a maga számára az emberkebleket. hogy az elöl többé sem az államok, sem a társadalmak, sem a polgári, sem az egyházi kormánvzal többé ki nem térhetnek. ^ J » „Műveljétek a népet." -- W ha sing ton végrendelete ez vala. és ezen szavak értelmét, mint a társadalmi jólét, boldogság legbiztosabb s ecrvediil szilárd alapját, kezdik ma már allé­ink felfogni: a közönyösség mindent elher­\asztó jégkérgei kezdenek felolvadozni; s nem csak a tanügyi szakerők s paedagogiai kapaci­tások kezdik a népnevelés eddig parlag mezejét kiváló gond s éber jóakarattal ápolni, művelni : ! hanem magok a népek is. kik pedig a szellemi mozgalmak iránt eddig épen nem nagy figye­lemmel szoktak lenni, kezdenek napjainkban a népnevelés oltárai körül csoportosulni: a roska­tag alacsony iskolákat, ha nem is fénves. lega­lább elég csinos, sokhelyütt valóban szép s meg­lepő épületek kezdik felváltani: jól tudván, bog) mig az emberiség fizikai élete a bölcsőben, szel­lemi elete bizonyosan az iskolákban.' ;t tanter­mekben kezdődik. Korunk kulturlörekvésci. századunk nagy és uj korszakot alkotó eszméi csak ott valósulhat­nak meg. olt arathatnak diadalt, hol a tudatlan­. ság. babona s értelmi v akság ködhomálya nem Í nehezül a szellemekre: nem a halált szóró l k­h a t i ii s á g y ú k , hanem az á b é e z é s k ö n y­vek: nem az érdemcsillagos s mell-szalagos hadvezérek, hanem a porleple fakóruhás iskola­tanítók, lelkes ige hirdetők, tanárok, az iroda­lom fölkent géniuszai, n penna emberei igaz­gatják ma már a világol. Adhattok puskát, fegyvert, gyilkoló szerszá­mot minden ember kezébe: az állami jólét, anyagi és szellemi virágzás, a társadalmi rend nem fog biztos alapon nyugodni ; a kulturális haladás nem fog nagyobb mérveket ölteni mindaddig, mig az ország téréin müveit, alaposan képzelt . józan munkás felvilágosult honpolgárok ezrei nem ké­peznek sorfalat mindazon önérdck-sziilte bűnös áramlatok ellen, melyek az államok és társa­dalmak normális haladását, szellemi fejlődéséi. anyagi és erkölcsi felvirágzását századok óta hát­ráltatják. s a szabadság, testvériség nagy esz­méit megvalósulni nem engedik. Csak müveit lelkes nép képes a szellemi mozgalmak és törekvések irányát, s alapelveit felfogni és megérteni: ez képes, mind az állam, mind a társadalom irányában kötelességeit leró­i ni: az ilyen nép képes a munka világténvező nagy és nemes elvét méltányolni, filléreit a köz­jó oltárára, áldozatul vinni. — A müveit nép el­\eí tiszták, rendezettek: szántóföldjei jól kulti­váltak: barázdái meg annyi áldáscsatornák: sző­lőhegyei kiucsbáiiyák s az öröm és boldogság meg annyi kies ligetei. Napba mártott tollal szerelnénk a népne­velés áhk íSÍIit lerajzolni, hogy szavunk gyújtó szikraként halna el mindenhová: hogy tevékeny­séget. az élet es haladás nemes versenyél. vá­gyat. szereletét költené fel még olt is. hol ed­dig az iskolák igen csekély figyelemben része­sültek s a gyermekek neveltetése utolsó gondját képezte csak a szüléknek. — Lángszavakkal sze­retnénk különösen szólni azokhoz, kik ez idő szerint a dolgok élén állanak, s akár az egyházi, akár a polgári társadalom terén a vezér zászlót lengetik, s tanügyi kormányzatunk, iskolaügyünk alakítására, lejlödésérc kisebb-nagyobb befolyás­sal birnak. A ki a célt akarja, annak akarnia kell a célra vezető eszközöket is. Ali azon komoly s határozott meggyőződésben élünk, hogy tanii­M esni WIÍOK ein illeiiénk mi össze többe. 'j Jó, hogy idején elhagyni! rV Gyászával most meg nem zavarja. Szived békéjét a halál. (Mi inert nincs nagyobb szeuvedes, mint A szerető keservei, ki haldokló reményr melleit Sem tud végkép felejteni! .Megfogyva al' >k tagjaimban. »Siri halvány sag areomoii. Látható. hogy mit ugy szereltem. Most eletemtől búcsúzom! ­Nem csalhat már tovább reményem. A valót tisztán nézhetem: Hiába biztattok ! \em élet! Sötct koporsó kell nekem! 9 Átgondolom a gyermek-évek Örömben gazdag szép korát: Majd hervadozó ifjúságom 'l'ünt napjain tekintek át.— Amott boldogság napja fénylik,— Itt tiszta égi szeretet! Akkor világot bírni vágytam, S most egyedül csak tégedet! — Ks mig e vágyam a remények Hiú képében ringatott: Vlmodtam ébren üdvöt és kéjt. Mindent mi boldogíthatott! S a valótlanság délibábja Meny országgal kecsegtet et I, Mig a valónak fagyos ajka Fölötte gúny nyal nevetett. Te elhagyni esküd darára! Kélvén a beteg ifjútól ; \e lelj! nem ismer lelke alkot. Csak áldás zeng ajakiról. Kzerszeresen áld leányka, »Szivböl köszöni most neked Azt a néhány napot, a melyben llizton hivé, hogy szereted!.. KII, kit a szenvedés kipróbált, KS annyian megesaltanak, V legszebb es kegyetlenebbnek Csupán téged találtalak! Kijött a végbuesú órája . . . — KN megbocsátom vétkedet! — Tőled e fájdalom is édes. Mely most ily iljan eltemet! — Te gyűjtsd csak a tavasz világit, A rózsát és liliomot,. . . Ks fűzz két koszorút belölök ; Kgyik borítsa homlokod ; Menyasszony - koszorúd legy en az. . . . »síromra füzd a másikai : Mire esküvőd napja lészen: »Szivem akkorra megszakad! — I j v ;i r i Klek. IIőrliI IMCSÍ. — Korrajz- — Irta Helánvi IVrenr. llorki bácsit az egész vidék ismerte — legalább Iliiéből, -- inert személyesen esak azon kevesen is­merhették, kik azon szerenesés helyzetbe juthattak, nála koronként beszólhatni; mert mióta öt 1850-ben falujába internálták, anny ira megharagudott a világra ós mindenre, ami vele össze fiigg, hogy nemcsak a | faluból nem mozdult ki, hanem házából sem tett ! egy lépést is ki az utcára, s még halva, sem akarta 1 magát sedriája sorompóin Livwirc vitetni s kriptát építtetett magának a kertben, melyre már jó eleve ráiratta arany betűkkel : ,,Itt nvu^szik llorki Mihálv, %J f * «/ o J * több nciues vármegyének volt szolgabirája, 48-iki volt honvéd s. a. t. — houy csak valakik a környc­O J %J zcteböl el ne felejtsék, hogv öt ide temessék. »S miután llorki bácsi vasakarata ember volt, nem maradt csak a fogadásnál, s ki is vitte, amit fogadott. Hiszen akkor valódi hazaiinak nem is le­hetett jó kedvvel az utcán járni. Az útmutatókat be­festették feketesárgára, a község neve fülé oda írták „Kronland Ungarn," nemcsak, hogy adót kellett tí­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom