Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-02-05

nem szabad tennío, kijelöli a mindenkit kötelező törvény. Ks noha ez igy van és noha a keresztyénség alapítója a Krisztus azon jellemző mondásán kívül : „adjátok meg a császárnak a mi a császáré" az államról alig nyilatkozott, söt annak jogkörét tisztelte és suverainitását elismerte ; mégis az egyház vitte oktatást szazaflokon ál. Krisztus mint lángeszű vallásalapító, a két nagy erkölcsi intézménynek, — az államnak és egyháznak-illctőséget és jogait nem keverte Össze. Miként Thomasius német bölcsész „gondolataiban" igen helyesen jegyzi meg : ,.a ker. , vallás egészen különbözik a régi zsidótól, söt vele, a mennyiben valamely állammal összeforrva nincs, ellentétben is áll. Ez okból nem lépett töl Krisztus ugy mint fejedelem s kormány formát s*m szervezett." En e megjegyzéshez bátran hozzá teszem, hogy, ha a keresztyénség tisztán fejlik azon alapelveken. melyeket Krisztus lerakott, ugy nem lett vona ioaui gurálva a két nagy erkölcsi hatalom, állam és egyház egymásközti folytonos harca 2 ezer évig; nem kellett volna küzdeni annyi nemes erőnek és jóra való gondolkodásnak majd 2 ezer éven át .,N SZNbad egyház, a szabad államban" eszméjéért s a ! kettőnek jogos eompetentiájaért. f Folytatjuk^. DEÁK FERENC szül. 1803 okt. 17. meghalt 1876 jan. 28. Halottja vau a hazának. Egy nemzetcsalad veszítette el fejéi, bölcs tanácsadóját. a hajokban támaszát. Milliók veszik korul a sírt. ni elv ben a ha/a egyik kíliiuő férlia. a gondolat és jellem egyik hőse. eoy félszázad úttörő bajnoka, a legújabb idő történetének teremlője. Au^ria-Man t nrorszag új államéletének korszakalkotója nyugszik. Alighogy behanlolltik irodalmunk f áradhallan bajnokainak sírjait is kezdetink megszokni a gondolából ho°y a sötétben világító IMuí— rósíiink egyenként alusznak ki: ismét újabb vesztesé« fájdalma szorította össze lelkünket, midőn a mélv belatású io-azsno-o* önzellen jeliemii Dea k IV rCIIC elliúnvIáról érlesílettünk. \ haza földe újra drágább leli előliünk. Paulheouuuk és a lörlénelem egy névvel «azdao-abb. lH'ák l>n

ill€ 1 S03-ban oki I T-én Sojtorben. Zalamegyében születelt. ('-aludja a kozépnemességhez lartozolt és régi eredetű v.dl. A híres Verbőczy Istvánnak, a magyar Corpus juris szerzőjének anyjal Deák Apollóniának híviák. Tanulását a «yinnasiumi tárgyakban Kőszegen kezdette. Keszthelyen s Pápán folytatta. Nagykanizsán végezte. Bölcsészeiét s jogot (ívőrött hallgatta: Pesten voll jurátus, azután Zalában megyei tiszteletbeli ügyész, árvaszéki jegyző, elnök - megyei táblabíró leli. lv>;>-i országgyűlés után. melt a nemzeti újjászületést jelezte lörlénelünk lálbalaran. Deák csakhamar szerepre vergődött megyéjében. Szellemének korai erellsége es jogi ismereleiiiek gazdagsága állal az ellenzék nézeteinek mintlég tekintélyt tudott .-/erezni. Hatalmas kor voll <•/.. Forrt a nemzeti élei a megyékben. hogv a nemzet legfontosabb jogait kivívja. \ v.ijjúdo idő megrázkódott és elszülte azon titánokat. az egbe lörő szellemek azon litánail. kik seregestül ostromolták az olyinpust. mig a nemzet visszalőtt adva önmagának. I)4*«tk tVirili* ISíW-bnn nuijns 1-én foglalta el Pozsonyban zalamegyei követségét. Szerénv modora, égvszerii. de meggv ő/.ö beszéde a éves férfiút csakhamar itt is az ellenzék vezérévé avatták föl. S rö\id időn ö uralkodott már az országgyűlés többségén. IsW-i országgyűlésről elmaradt, nmei a fölizgatott kisebb nemesség leszavazta a megyei ellenzéknek a/, egyenlőség, igazság s közérdek szempontjából a nemesség adómentességi Kiváltsága ellen hozott indítványát. E- ő ilyen ulasííá- mellett nem akart a megye követe lenni. Az ors/ággviiléscn nagy benyomást tett a derék férfiú távolléte: és helyéi senki -em merte elfoglalni. Ö pedig falusi birtokán kísérte ligvelenunel nz országgyűlés mozgalmait. Kossnlh börtönéből kiszabadulva a Pesli Hírlapot alapította. meh az újkor szellemében, ritka erelylvel és bátorsággá! védte a nemzet jogait es tárgyalta az akkor vitatás alatt levő kérdésekel. a sajtószabadság. ;i vallásfelekezeteknek lorvén\előtti egyenlősége, városoknak adandó képviseleti jog. a kiváltságok eltörlése ügyében. Denk Ferenc i- a radikal reform, melléit nv ilalkozolt; de szabálvszerü haladással kívánta elérni. E közben egeszsége megrendüli és ő I8lf>-ban a külföldi fürdőkheti keresel! orvoslást. Svájc. Olasz. Francia s Angol ország beutazása után némileg helyreállva hazajött. e- 1817-ben már az országgyűlésben találjuk őt. Kossuthot nem tudta követni, kinek jelszava volt ..v elétek, vagy nélkületek. >öt ellenelek is." - a mérsékelt ellenzék kozpoulja leli. melyiiék jelszava volt ..haladás és reform, de forradalom nélkül." Midőn a/, első magvar minislerium megalakult, ő a számításból ki nem maradhatott és igazságügy ministerré lön. Lelke azonban előre lát'a. hogy Magyarország alkotmányos elete nem fog snk;í tartani: meri egvmás mellett s egv uralkodó alatt. Pozsonvban alkotmányos király. Bécsben pedig vaskezü absolut uralkodó nem lehet. —- innen mindig fenyegetv e van és lesz a Lajthán inneni alkotmányos szabadság. élső ministrrium lekoszönésével ő i> magányba vonult, es kehidai birtokán tartózkodott 1860-ig. Az Isül-iki országgyűlésen, a jogfolytonosság eszméjéből kiinduló s általa szerkesztett fölirat lett volna a magyar alkotmány újjáalakulásának egyik sarkköve. De a hatalom nem hallgatta meg: egy königríitzi vereségnek kellett még megtörténni, hogy a magyar jogos követélései fenn meghallgattasanak. Az lMJT-i országgyűlés szentesítette végre Deák FereilC nagy eszméit, hogv a Lajthán innen is. túl is. az égy fő alatt levő testvér államok népei egyenlően nlkotiminv ns életet nyerjenek. Foltétlen bizalom és ragaszkodás személyéhöz. az igazi alkotmanyos érziilctü uralkodó és a nemzet részéről, megkönnyítették neki e magasztos törekvéseket. A legfényesebben megmutatta ő ilf is. hogy éven ál mindég és mindenütt a magyar nemzet érdekeit igyekezett öszhangzásbau tartani az európai béke és ;t fennálló rend érdekeivel. \z ."lO-es evekben kezdődött szívbaja mind több-több bajt okozott neki; 1862-ben a képviselőházban pedig kínos sziv görcs fogta él; melyben utóbb ezen év nyarán. Táplánfáján elájulva össze is rogyott. De lassanként kissé fölépült a bajából. 187:5 jun. 28-án beszélt Deák FerCIIC képviselőházban a polgári házasság mellett. — s azóta mindig erőtlenebb lett. A vészes betegség mégis legrohamos-abban fogta meg karácsony ota és naponként megdöbbentőbb mérveket oltott. Ereje kimerüli e^ január 2S-án fél 11 órakor éjjel elhunyt. A magyar nemzet lorlénelének vannak fényes lapjai, hatalmas dicsősége, alkotó lángelméi: de |>i»ák FCI'OIIC szeplőtelen jéllemenek. önzetlen nemes szivének és igazságszerető lelkének alig van mássá Most egy nemzet állt ravatala melleit, egy nemzet milliói kisérték fájdalommal nyugvó helyére es égy nemzet foglalkozik ma kegyelettel emlékével. Vagy szelleme lebegjen hazánk fölött mindörökké', hogy sok megoldatlan kérdéseink javunkra legombolyítathassanak s igv a külföld is hatalmasnak és virágzónak láthassa drága hazánkat! Különfélék. Helyreigazítás. I.apunk mult számában az vKg> igazsáir-barátáltal írott műkedvelői közleményre vonatkozólag ama helyreigazító értesítést nyertük, hogy tobbekuek amaz előadásból elmaradása nem személye» indokok, hanem teljesei» okadatolt körülmények alapján lörtént. Magunk részéről szívesen és örömest helyt udunk tudósítónk oak e dologra vonatkozó észrevételei hrlvreigazítáaár« : mivel mindég inkább hajlandók vaxyünk mindenki.», a legjobbat, a legnemesebbet s legszebbet tenni föl > ezzel ez ügyet befejezettnek tekint jük. — A j ó t e k o n y n ó e g y I e t elnöksége köszönettel vette D. Földvárról Herger .Samuelné asszonyságnak :» ft. küldeményét. I*a\y Karol né ö nagyságának 5 ff. Kreils Miksáné úrnőnek két kabát, két nadrág — es Koeh Teréz k. a.-nak egy hajból himzett kép adományát. — A jótékony nö egy létnek f. hó 2-án tartott közgyűlésében 1M> szavazattal Itocsor Istvánné urnö választatott meg doökké. I gyauezen g} ülésen egy indítvány is lett volna tárgyalandó, melyszerint az egyleti tokéról özólló t a karé* pénztári könyv, tűzveszély vagy barmi baleset általi veszelyeztcthetés elleni biztosítás szempontjából, a városházi Wertheim-szekrényben őriztessék ; de az ellenérveié* helyett keltett támadás oly éktelen, ijesztő módon szakadt az indítványozókra, hogy minden gyöngédebb érzésű és idegzetű tag jónak látta a még erŐHcbb zivatar elöl magat megmentendő, távozni a teremből. így a kérdés eklöntcleuül maradt. Nem tudjuk egybefüggésben van-e amaz indítvány egy tervvel, mel\ szerint — ha ugyan jól vagyunk értesülve — szándékoltatott az egyletnek mintegy ,'tOOO forintra menő tőkéjéből. ennek megbontása és szétosztása által egyeseknek, leginkább munkaképeseknek föl segítés»-. IIa e terv. szándék csakugyan igaz volna, részünkről nagyon elhibázottnak, sőt veszélyesnek is farijuk azt. Az egyletnek alapszabályai szerint is, de ha ezek nem kívánnák. a dolog természetéből folyólag kötelessége a!a|»tökéről gondoskodni, hogy a bizonytalan s előre m< gharozhatlau időben bekövetkezhető nagyobb s \araflan szükség esetén, az igazán gyámoltalanokon tudjon segíteni. Kende» körülmények között a most 180 ft.m felülmenö kamatai, a szokott bevételei mellett, nyújtanak elég anyagot segélyzettei gyáuiolításában, annyival inkább mivel a városi szegényadó behozatalával a nőegylet több terheltetéstöl fog megszabadulni, csak az árt ák, betegek maradván gondoskodó felügyelete alatt. Es ki áll arról jót, hogy ezen egylet mindig oly virágzó lesz mint most? vagy hogy a közelebb fölsegített uchuny mellett és után nem fog-e föllépni ugyanannyi hasonlóan jogos követelésekkel ? Xem hog\ a meglevő tokét megbontaui nem tauácsos tehát, sőt igtekezui kell, a jövőbe tekintve, még növelni is. — A takarékpénztár választmánya az évenként jótékony célokra fordítatni szokott adományából a jótékony nőegylet é» tűzoltó egtletnek, külön-külön 100 ft, a füredi »zeretetháznak és a pápai polgári iskolai alapnak külön-külön 50 frtal segélyezését határozta javaslatba hozni a febr. '<á4J-i közgyűlés előtt. — A in ü k e d v e I ó k szint á rsutatáuak hat előadásából bétőlvt bevételek és tett kiadások számadása j egy. a nö- és tűzoltó egylet, tagjaiból összehívott vegyes bizottság előtt megvizsgáltatván, kitűnt, hogv betetet volt I5J47 ft 85 kr, kiadás pedig 75? ft 44 kr. és igv pénztármaradék lelt ft 41 kr. Ezen összeg a két egylet között, az 1: arányban felosztatván, a nőegylet kapott 1611 ft 47 krt. a tűzoltó egylet pedig JltáO ff ílí krf. Valóban anyagilag is szép eredmény ezen előadások után. Hogy pedig a kiadás ennyire emelkedett az alább következő szükségelt nagyobb költekezések érthetővé teszik: fűtésre ft 90 kr, nyomdába 5? ft. őrből hozatott színésznek 78 ft, griffi szobákért 30 ft, zenére 4*^ ft, bútor be- és kihordása 30 ft, fodrásznak :«» ft, lámpa beszerzésre 0 ft fi kr, világításra 7IT ff 4H k r, I a a n y a g é r t 88 ff 5 k r. vasárusuak iíl ft kr. ácsmunka ft 40 kr. szövet kelmék re 43 ft 80 kr, s z i II pa d fös téséRt 15Í ft, szerepezésért Ü'J ft 30 kr, összesen «tíi ft 2*4 kr. Az aláhúzott tárgyak a műkedvelők színtársulatának további vagyonát képezik. A pápai no és tűzoltó egylet nem zárhatja be jelentését a nélkül, hogy a legnagyobb köszönetét ki ne fejezze a működött nagyon tiszteit műkedvelőknek önfeláldozó faradságuk es lelkes buzgalmukért, kik a mig mindnyájunknak felejthetlen kedves élvezetet szereztek. másfelöl egyleteinknek ily köszönetre méltó jövedelmet is hoztak össze. Köszönetünket és elismcré; »ünket kell kifejezni ez eszme első megpendítöje é» a tevékenyek egyik legfárailhatlanabbja irányában is, 8zc-