Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-12-30

Neveljük gyermekeinket! ni. \ gyermek lelki betegségei közt talán egy sincs, mely fölött annyi panaszt hallanánk a szülök részéről mint II. Az akaratosság, szeszélyesség és nyakasság. A gyermekek ezen gyakori hibájuk eredetileg nem más, mint saját akaratuk első ébredése, és igy a kellő utasításokat követve, nagyon könnyen legyőzhető. A gyermek, akaratának ébredésekor, nem veszi tekintetbe az érettebbek helyes akaratát és nem igen akarja magát ennek alávetni, mindent csak saját ösztönszerű érzete után kiván és ha a nevelő vagy szülő, nem törekedik oda, hogy a jó és helyes megismerésének korán utat törjön, és tekintélyét érvényre juttassa a gyermek előtt, ez naírvon hamar meghasonlásba esik akaratának megÖ J O szegése által. Nagyon hibás a gyermek akaratát ilyenkor durva szigor által megtörni, vagy pedig tólságos engedékenység által talán semminek sem ellentállani ; amaz még jobban növeli benne a/, akaratosságot, emez meg egy új vad növény plántáját hagyja háira a gyermek szellemében: a szeszély ess éget, mely a gyermekre már na gyon korán ráüti a sajátságosság bélyegét Hány «.zigorit atya tiltja meg gyermekének még a jó és helyes követését is, csupán azért, amint ö tévesen véli hogy tekintélyét megóvhassa, hogy az absolut engedelmességet csikarhassa ki gyerme kéből , ezen eljárá-a által az e r ö s t e r m é s z et ü e k n é 1 a nyílta b b, m akacsabb ellentá 1 1 á s t, a gyengébbeknél pedig a a z i n e s k ed é s és csúszás- m á s z á s rút tulajdonát mozdítja elő. Hány túlságosan engedekeny anya nevel úgynevezett kis há i zsarnokokat, kik akaratuk o» korlátlanságának teljes öntudatában kiabálás és rugdalódzás által mindent elérhetnek . amit csak kiváltnak. Az akaratosság, ezerféle jelenségeivel és következményeivel a szülőknek igen sok bajt okoz és ha meggondolják, inikép az álla tn és tár« a d a1 o in iránt elkövetett sérelmek nagyon gyakran a i£ v á m o 1 t a I a n ö n a k a rat k i f o 1 y áO J s a i, nem ajánlhatjuk eléggé a szülőknek, miszerint oda törekedjenek, hogy gyermekeikben okos és józan akaratot fejleszszenek. Az atyák többet foglalkozzanak gyermekeikkel és ne szorítkozzanak csupán az u r a I k o d á s r a, mert ez által a gyermek akaratának minden szabad nyilatkozatát, mely néha helyes is szokott lenni, alányomják, és meg vetik a fent említett hibák alapját. Aki a gyermek kel behatóbban foglalkozik, annak ö semmi esetre sem tagad meg valamit, meghajol akaratának. A hol a szeretettel találkozunk, ott az engedelmesség sem maradhat ki Az anyák pedig ne engedjék magukat majomszeretetük által elragadtatni, a messze kiható túlgveng' ség által megrontják erkölcsileg a gyermeket Vannak szülök, kik egyszer mindent megen^t'tliM'!; írverniekeikuek, másszor meg mindent megtagadnak tölök. Kzen eljárása gyermekre nézve két szeresen veszélyes; a gyermek nem t a n u Í j a meg jókor a jogosság és jogtalanság különbségének megismerését és utóbb csupán saját akaratát követi. Schwarcz Sámuel. lOTTÉSilff» Régiségek. Dr. Schümann Henrik, hamburgi származású német tudós Homér lliása nyomán Trója romjait két év óta nagyobb részt kiásatta. A romok ah?tt számtalan régiségeket, arany, ezüst dísz-tárgyakat, bronz tárgyakat talált, és az Iliásban felsorolt s Trója városát illető adatokat, tökéletesen igazaknak találta, Trójai szerencséje által felbátorítva azon görög hős király sírjának kutatásáhoá fogott, ki Trója bevétele után a görög harcosokat haza vezette. Ugyanis Pausaniás, görög történet író. a fennmaradt ős mondák alapján említést tesz arról, hogy Agamemnon argosi király Mykenébe lett eltemetve. Kzen király sírját Dr. Schümann november 24 én Mykene romjai közül kiásatta. A királyi sir, mint azt Pausaniás leírta, az oroszlány-kapu baloldala mellett több meter mélységben feltalaltatott. A sírboltban lelt arany és ezüst kincsek roppant becsüek Dr. Schümann többek között nagy mennyiségű színaranyból készült díszedényeket, női ékszereket, arany öveket, arany lemezeket, óriás nagyságú arany gombokat, koronákat és jogarokat talált. Minden tárgy mesteri mü. Azonban a kincsek-kincse egy ónás nagyságú tiszta ezüstből készített tehén fej, szin ar.nyból vert óriás szarvakkal. Az arany és ezüst fémértéke 300,000 frankra vau becsülve. Régiség tekintetéből a talált kincsek megbecsülhetetlen értékkel bírnak. A szerencsés Dr. Schümann mindezen tárgyakat, (melyek száma oly nagy, hogy egy nagyobbszerii muzeumot kellőleg felszerelhetne) az athenei görög nemzeti múzeumnak ajándékozta, mint ezt Schümann a görög királyhoz irt levelében kifejezte Még csak azt jegyezzük meg, hogy a talált régise gek oly korból valók, a melyben az ember a vasat még nem ismerte, inert minden eszköz és fegyver melyet a sirban találtak, bronzból van készítve — vasnak mi nyomát sem találták. Egy babyloni cég számadása. A mult esős időszak folytán Babylon romjai között keletJ J *f kezett vízmosások egyikében régiségek után kutató arabok cgy sereg látszólagosan — viz korsókat találtak, melyek felnyittatván kitűnt, hogy a korsók nem viz, hanem az Ős régi Babylon egyik bankháza üzleti irotnényainak eltevésére szolgáltak, amennyiben minpen egyes korsó, légi Írással ellátott táblákat tartalmazott. — Ezen, számszerint 2000 darab jábla jelenleg a britt uiuzeum birtokában van s a régi Babylon üzleti és társadalmi viszonyairól tanulságos képet nyújtanak. A táblák pénzeiölegek. ingó és ingatlan vagyon, rabszolgák vásárlására, fekvő birtokokra adott hitel, tehát a banküzletben előforduló műveletek fejlesztésére szolgáltak Minden táblán az üzlet napja, hava és éve pontosan fel van jegyezve Ezen fel jegyzésekből kitűnik hogy a légi babyloni bankcég főnöke E g i b i nevet viselt s Nahopolassar király alatt élt. A táblák egyike egy tökéletes üzleti naptárt tartalmazott. OIJmfílíIT" — Mai számunk élén olvasható lapunlc I"V-dik évfolyamára szolo előfizetésről fölhívásunk. - Tisztelettel fölkérjük t. olvasóinkat, szíveskedjenek megrendeléseiket mielőbb 'megújítani, liogy a nyoniatando példányok száma iránt tájékozhassuk magunkat. — A török sebesültek javára a fötanodai ifjúság jövő év jan. 10-én zártkörű házias táncvigalommal egybekötött hangversenyt rendez következő müsorozattal: 1. Nyitány. A „Wind sori vignők." Vig opera Nikolaitól, előadja: Cseresnyés Károly ze n e t árs u I a t a. 2. „Ima a hazáér t" M éhul „József és testvérek" cimü müvéből, énekli a főiskolai dalárda. 3. „Ábránd" Veber rOberon

u cimü opera fölött. Zongorára szerzette Favarger, előadja: C

zink Lujza k. a. — 4. „Szép Ilonka,, Vörösmartytól, szavalja: Rech nitzer Manó 11. éves jogász. — 5. „Duettini" V. Gabussi. Zongora kiséret mellett éneklik: Mányóky Róza és Czink Lujza kisasszonyok. 6. „Duo" Be lizário cimü opera fölött. Két zongorára szerzette: Goria A. Előadják: Tóth Dániel né és Voyta Adolfné asszonyságok. 7. „Magyar népdalok." Zongora kiséret mellett ének Ii: M á n y ó k y Róza k. a. 8. A „v é n k o f a" K ut he n tőI. Szavalja: Szeglety György úr. íi. „Esi k eső

u népdal Dobner Lajostól, Énekli: a főiskolai dalárda. 10. „Török nemzeti induló." Előadja: Cseresnyés Károly zenetársulata. —- Kitüntetés. Megyénk főispánja előterjesztése folytán O felsége Válint József veszprémmegyei pandúr őrvezetőiiek az Ugodon támadt tűzvész elfojtása körül tanúsított feláldozó buzgalmáért az ezüst érdemkeresztet legkegyelmesebben adományozta. Hasonlóképen ugyanekkor tanúsított buzgalmukért Szentpéteri János és Pék János közpanduroknak a belügyminiszter 10—10 frt jutaloimlijt engedélyezett. — A veszprémi iparos ifjúság művelődési és segélyzó egylete végleg megalakult, s alapszabályait megerősítés végett a ministerium elé terjeszté. — Mult hét folytán — írja a Veszprém — Ajkán egy mészárosnak rövid idő alatt négy marhája eldöglött s az ötödiket, hogy egészen kárba ne veszszen, levágta. — Midőn azt felbontá, belsejéből a kiömlő vér arcába csapódott, minek folytán egy óra letelte alatt az egyik szeme a szószoros értelmében kifolyt s egész arca sebekkel telt. meg; mint értesülünk, haldokló félben Vilii. Halálozás. Zimmernian Kristina és Ziiinnermau János, ennek neje Gelbrich Ida és gyermekeik: Miksa, János, Antonia, .lenni és menye, özvegy Zimmermau Antalné, szül. Mészöli Emilia szomorodott szívvel jelentik lelejthetlen édes anyjuk, nagyanyjuk és anyósuknak özvegy Zinimermaii János né szül. Leicht Julia u II á II a k 1876. évi december hó 2ő-éu déli 1*4 órakor, a halottak szentségének buzgó felvétele után, életének 85-dik evében végelgyengülés következtében történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 2?-éu d. u. 3 órakortétettek a kálváriái sírkertben örök nyugalomra. — Béke hamvaira! — Végre, valahára megunta a tréfát időjárásunk, mert karácsony reggelre erős fagyot hozott a Krisztkindli. — Szerencsétlenség. Kedden a bástva-utca egyik házában egy női cseléd a padlásra föl "akarván menni, de a lajtorjának végén, mely a házi ur kegyelméből elhanyagolt állapotban lévén, oly szerencsétlenül megcsúszott, hogy leesvén, azonnal szörnyet halt. — Íme, mi lehet a gondatlanságnak következménye, holott csekély költséggel egy emberélete lett volna megmentve. A három egyén azután megindult, s az erdő leié véve utj< kt eltűntek ennek homályos rejtekében. Kik voltak ? Beszédjükből könnyű kitalálni. Három könnyelmű ledér ember, kik pénzért mindenre képesek. Arthúr, hogy a szegény leányt jobban hálójába keríthesse, hogy eltakarja előle a bűnös örvényt, melybe rántotta, ezt a kis tréfát gondolta ki számára! Három sehonnait felfogadott, kiknek egyike , mint láttuk , a lelkészt helyettesítő, ketteje pedig a tanukat képviselte. Es a három sehonnai gúnyt űzve a vallásból, s nem gondolva a cselekmény aljasságával, összeeskették Arthúrt Júliával. Júlia ölyv akon rohant le a btin lejtőjén, hogy elaltatott lelkének eszébe sem jutott arra gondo lui. hogy öt ilyen módon megcsalják. lfju, tapasztalatlan, falusi leány volt, s nem c.>oda, ha amit lá tott és hallott, a megmásít hatlati valónak hívé s e tudat őt boldogítá. S mert mit sem sejtett e csalásról, ép azért esett olyan keserűen lelkének a gondolat, hogy az a férfiú, ki neki egy év előtt a völgytelki templomban örök hűséget fogadott, ugyanaz az ember, Isten és emberek előtt esküszik másnak ugvan azt. — S mivel lelkéhez nem fért hozzá, hogy ily ocsmányságra képesuek liigyja Arthúrt, azért keresé fel a templomot, hogy saját szemeivel lásson. - Es ele' get látott Azon nyomorultak egyike, ki öt amaz éjen megcsalta, csupa játékból tevék feleségévé Art!iúrnak, volt Péter is a kocsis, ki mint tanú vett részt ez alkalommal Szegény ember, szeretett volna a dologgal elő ** * r o állani ; de Arthúr meg ndta volt jó előre, hogy ötet feljelenthetik, ö majd tisztázza magát; de ök azután, mint kik a bűn elkovetésenel segédkezet nyújtottak, hogy fognak menekülni, — nem tudja. Es a felelem, a különben beszédes Péter nyelvét lekötve tartá. Hogy árulhatta volna ö el a titkot, melynek világosságra jövetele, épen ötet fogná az igazság kezébe juttatni? Ugy tájt neki, midőn hallotta, hogy Júlia azért átkozza Arthúrt, inert kétszer nősült, - és nem merte ajkát megnyitni, hogy szóljon. Azonban a sors nem kímélte meg Júliát attól sem, liogy ezt meg ne tudja. Alig tartózkodott nála Péter egy hétig, ágyba esett, s töredelmesen bevallván undok tettüket, kiadta piszkos lelkét. — Oh! átkozott gaz, tehát igy tettél te engem semmivé ! Ezt kellett megtudnom. Oh ! hogy a told az ilyeneket hátán bírja még! l)e él az Isten, hogy oly keserűn fogsz e gaztettedért lakolni, amint még ember talán a földön nein soha! - Oh! nyomorult ; még tegnap estve sugá fülembe az édes szerelmi szót, — s íme ma mit kellett hallanom !!— Júlia dühöngött Szégyelte magát önmaga előtt. Teljes mértékben érezte, hogy mennyire sülyedt alá. Tudatával most bírt csak a tettnek, mit elkövetett. Most érezte teljesen, hogy a mint megölte saját becsületét, ép úgy megölte apja életét is! Az ifjú nő kimondhatatlanul szenvedett. - De már megszokta lelke a fájdalmat, nem törte meg a kin. Erős volt, és az erös lélek sokat elbír! — Most tehát lelke csak boszút szomjúhozott; hogy milyen leí>ven az • Cv J o»* a boszú, az nem határoz ; csak boszút, — mert ö boszut akar állani. Majd annak is eljö ideje. (Foktatjuk.) Gazdátlan cikkek. Erjii kis időköz — heteg-lätoyatäs. — Ingyen lm,öcs. — Ai öreg — /ia.'al haldokló. - Kgy kis elméiké,lés - Hol,log új évet. T. szerkesztő úr! Xo én ugyan megtartottam abIbeli ígéretemet, hogy „néha" majd csak írok valamit egyet másról, mi városunkban történik. Szép „néha," épen egy negyedév. Körülbelül én is ugy vagyok, mint az egyszeri ur iuasá al, kitől, midöu egykor a lánchiídon átlovagoltak, ezt kérdezé: — Jancsi, szereted-e az