Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-10-28

a) a közgyüléH (.évenként kétszer tartatik). b) az igazgatóság (ft tag). e) a felügyelő bizottság (3 tag). d) a választmány (24 tag). 30. A tartalékalap gyarapítású után (29. íj.) fennmaradó tiszta nyeremény első sorban a teljesen befizetett 10 ftos üzletrészek ft°

/

o kamatozására fordíttatik, a többlet pedig a fogyasztás arányában azon tagok közt osztatik szét. kik a megelőző félév alatt a szövetkezet utján beszerzett háztartási cikkekről a számadásokat avagy bárcákat julius 3!-ig. illetve január 3!-ig lölyóvátétel végett a szövetkezet irodájába beszolgáltatják*). TÜZOLTOEGYLETI ÜGY. Meghints. A pápai önkénytes tüzoltóegylet f. hó 22-re kitűzött de közbejött akadályok miatt elhalasztott választmányi ülése f. hó 29-én azaz vasárnap délután 4 órakor. a városháza nagytermében okvetlen meg fog tartatni, melyre az egylet választmányi tagjai ezennel tisztelettel meghívatnak. I'ápán 187ft. október 25-én. Szakoly Ignác főjegyző. A pápai önl<.óii>'tO!^i tiizoltóogylot iüzőrsóge oct. hó 38-tól nov. :)-ig. ff Orfigyelő hetiparaiicsuok : Messzerer Vilmos szakaszvezető oetóher 28-tól november 3-ig. tf Oetóher 28-án. Őrparancsnok: Czéh Adolf alff szertárnok. Örök : Müller »Samu, Kerekes János, Itluin .Mihály, ilj. Kelez József. ff f Október 29-én. Őrparancsnok : Hermán Pál. Örök: Ferenczy l'ál, I'asztrovics Sámuel, Zdravich József, Tóth Ferenc. f* Október 30-én. Őrparancsnok: Somogyi Káról. f* Örök: Lövy Alajos, Markó János, I rbanek Vencel, Soos János. " , , t Október 31-én. Őrparancsnok : Oaspar Oabor szerr» t t t fái-felügyelő. Örök: ( ziller Ignác, Cíurgo János, (íay Ignác, Kecskés István. f» November 1-én. Őrparancsnok: Scheri József alf* . szertárnok: Örök: László Antal, Lukács János, Oaal Lajos, Löschinger Vilmos. November 2-án. Őrparancsnok: Kegl József csop. vezető. CÍrök: Szalczer Hennán, Kopácsy Flórián, Szabó Károl\ f tornász), Földy István. * "tt November 3-án. Őrparancsnok : llavlicsek Menyhért. Őrök: Kovács Ferenc, Keicli Imre, Szalmay Imre, Turóczy (iábor. I'ápán, október 25-én 187ft. A parancsnokság. KÖZMTJVELODES. Pápának két ostroma. (fölolvastatott az ismeretterjesztő egyletben). A mohácsi vésznap után szomorú korszakra virradt a magyar nemzet. Mert ezen ütközet, ha nem is egyedül mint egy elvesztett nagy csata, de mint oly időpont, melytől kezdve történelmünk az előbbitől egészen különböző irányt vett, valóban epochalis eseménynek tekinthető. Volt ugyan a múltban ennél már szerencsétlenebb ütközete is a nemzetnek, s az ország csak több év múlva üdülhetett tel az iszonyú csapás okozta nyomorból; de nemzeti királyai alatt, kiknek érdeke a nemzetétől külön nem vált, az ország ismét csak összeszedte magát s okulván veszedelmén, még erősebbé, virágzóbbá lett, mint volt azelőtt. A mohácsi vész után a viszonyok megváltoztak ; a mohácsi vésztől kezdődtek a nemzet hosszú és súlyos szenvedései ; ennek következteben állottak be ama körülmények, melyek a török hódításoknak később utat nyitottak, s melylyekben az ország trónjára egy új fejedelmi ház ült, melynek, mint több más országok s nemzetek uralkodójának, külön érdekeinél lógva, másutt volt nehezkedési pontja A mohácsi gyászos eredményű ütközet után, hol a nemzet nagy léte sírba szállott, hol hazánk disze s virága elhalt, az ország két részre szakadt, Szapolyai János szepesi örökös gróf és Erdély vajdája, kit 1490-ben atyja, akkor Austriáuak kor Hiányzója, ily nagyravágyó óhajjal emelt férhmagasságra „Volnál fiam már ekkora, most magyar királylyá tennélekkinek anyja naponkint azon fohászsza! végezte imáját vajha Isten öt azon öröm*) Aláírási október vegeig a szerkesztőség is elfogad. ') Horváth M \lagy. tört III. k. 1-2. 1. ben részesítené, hogy János fiát még maga is láthassa a magyar királyi széken ; ki 1505-től kezdve mindent elkövetett, hogy a Jagellók tiágának kihalta után magának a trónt biztosítsa , s kinek pártja, főnöke vágyának könnyebben leendő valósítása tekintetéből, ez évi okt. 12-én oly országgyűlési határozatot alkottatott, hogy ezentúl a királyságból minden idegen fejedelem kizárassék és csak született magyar emltessék a kir. székre — II. Laj os király halálának hirére érezhette, hogv most már közel áll óhajtásainak céljához 2). És ezen célját el is érte, mert pártja 1526. nov. II-én Székesfehérvárott király lyá választotta és Podmaniczky István nyítrai püspök által megkoronáztatta. Azonban Ferdinand osztrák herceg és pártja sem nyugodott, hanem Pozson\ bin gyűlést tartván, a herceget dec. 16-án királyivá választották s a következő évben Székesfehérvárott nov. 3-án szintén Podmaniczky püspök megkoronázta. Igy tehát két királya volt a nemzetnek, kik, mint előre is látható vala, mindent cl lógnak követni, hogy az uralmat magoknak biztosíthassák. János király, hogy vetélytársán győzedelmeskedhessek, szerencsétlen és gyászos következményű lépésre határozta cl magát, t. i. a töröknek, az ország ádáz ellenségének segítséget kérte ki. Ileltai szerint mindjárt a mohácsi ütközet után tette ezt, amint Krónikájában irja ,,H>gy cz lentie a Moháts mezőn, Szápolyai János, az erdélyi vajda az ö népével Szegednél füttözék Mert csak azt várja vala ö, hogy oda veszne Lajos király, hogy ii magát annak — utálnia elöl tolhatná. Onnét éjjel el-orozkodék a néptől, és ugy lön szembe a Solimán Tsászárral, és ugy köté meg az eb-lántzot véle 3 János király követének sikerült a török segítségét kieszközölni, de e segítségnek szomorú következményei lettek, s ezen időtől fogva hazánk a vad ellenség dúlásának lett kitéve, s mely oly hosszú időre megalapító vésztcljes uralmát. Jól mondja egy hazai iró : ,,lla azon múlt időt, mely a török uralmat megelőzte és azon mult időt, mely azt nyomban követte, a történelmi kútfők útmutatása szerint összehasonlítjuk, a két múltban roppant különbséget és gyászos ellentétet látunk. Ezen két mult ugy tűnik fel elöttüuk, mint hullámzó kalászokkal gazdag szántóföld, melyen ellenséges sereg, vagy pusztító fergeteg átvonul ; ugy tűnik fel előttünk, mint valamely ékes kép, melyet go nosz kéz eltorzít, vagy jeles szobor, melyet szilaj indulat megcsonkít . . Gyászos napjai voltak hazánknak a török uralom korszakában, s valóban c s o d á 1 a n d ó, h o g y az a n n y i s u 1 y os in egpróbáltatásokon keresztül ni ent o r s z á g tn a m é g fön van, hogy m e g f o g y v a b á r, de törve n e m, é l nemzet e h a z á n ! Voltak hazánknak egyes vidékei, melyek jobban ki valának téve a török dúlásának, melyek ' fj igen sokszor érezték az ádáz ellenség romboló kezének súlyát. Ilyen vidék volt Pápa vidéke is, melv számtalanszor hallotta a fegyverek csattogását; de különösen a város többször ki volt téve a csata esélyeinek. — E szomorú korszakból szándékozom Pápának a XVI század végén és XVII. elején történt két ostromát lerajzolni. 151)4-ben Szinan Gyíírt ostromolta, mi alatt egv csapat török Pápa alá jött, mit egy krónikás igy ir le: ,,A tatárok Győr alól el-induláuak, és a pápai vitézlő népet lesre kicsalák, kiket ott igen megverének, Békási Miklóst, az ott való vice-kapitányt: ott vesze el a pápai vitézlő népnek a szinye. A fő-kapitány Huszár Péter, nem vala Pápában akkor, mert sebben fekszik vala Győrben, ott gyógyíttatván magát

4)." Hasonlóképen ir Istváuffi is: ,,Innét ^Györ alól, az ellenség Pápa alá ment, az örséget lépre csalni gondolván, mint az valóban meg is történt. A városban Békási Miklós volt a Győrött sebében fekvő Huszár Péter helyettese. Ez meglátván a tö rököket, Hathalmi Mátyással, a lovasság parancsnokával megtámadta őket, s ámbár a mieink a már régóta hires vitézséggel harcoltak, tnivel azonban a tatárok leshelyökröl előjöttek, nagy számukkal és nyilakkal nemcsak a katonákat, hanem a lovakat is kegyetlenül öldösni kezdették , Békást és Hathalmi nyil által találva elestek, a többiek pedig *) Kerékgyártó Á. Magy. tölt. 5. r. 1—2. I. 5) Ileltai Gáspár Magyar krónika, 2. darab, ."»83. I. 4) M. Kovács János. A magyar krónikának rövideden lerajzolt sommája. 1742. megfutva, menekülés közben egész a város kapujáig gyilkoltattak, minek következtében igen kevesen értek sértetlenül a városba, s ha az ellenség ágyuk által el nem ijesztetik, a futókkal együtt a városba jut *)." Szerencsétlenül végződött tehát a vállalat, sőt magok a vezetők is halálukat lelték és nagyon kevésben mult, hogy a város az ellenség kezébe nem jutott. Azonban e szerencsétlenség nemsokára (FolytaljII K). megtörtént. Heti szemle. Október 27-én. Egész héten át nagy események foglalkoztatták az európai közvélemény figyelmét. Alkudozások a cabinetek közt, hadi készülődések és sok más olyan dolog mely a katastrópha bekövetkezését jelzi, sűrűn követték egymást A diplomatiai helyzet jelenleg az. hogy az orosz - török liábo r u k ikerülhetetlenuek látszik.— O r o s z o r szág hat heti fegyverszünetet kér a török portától, mire azonban ez még nem válaszolt. A bécsi lapok értesülése szerint a porta visszafogja utasítani a hat heti fegyverszünetet, Oroszország ezért ne m fog b á b o r tt t i z enni T ö r ö kors z á g n a k, h a n e m egyszer ii e n á t 1 e p i hadseregével a P r u t Ii o t, ,,h o g y biztosítsa a r et' o r m ok keresztül vitelé t." Ezen esetben aztán Törökország felszólítandja Angliát, hogy hajóhadával a Darda íellákba vonuljon, lv o m á n i á b a n a nagyban folyt hadikészületek már befejeztettek és K á r o 1 y fejedelemnek ki r á 1 y í y á v a 1 ó k i k i á 1 t á s a legközelebb megy végbe. T ö r ö kország a folyó háborún kivül meg belzavarok támadásával is van fenyegetve. A héten jöttek rá egy összeesküvésre, mely a miniszterek megöletésére köszörülte fegy verét. — Az ismeretterjesztő-egylet részéről — I87<>. évi okt. 2í>-én, vasárnap <1 é I ti ( á it 5 ólakor a városház, nagytermében fölolvasást fog

1 tartani Küredi Albin iiiiíkotló tag" Hu rop a ó s tö r t é n e t é b ó I, melynek meghallgatására a (. e. közönséget s az egylet tagjait szives tisztelettel meghívja I'ápáu, okt. 24-én 187í>. V á I i Ferenc elnök. Értesítés. \ dunántúli Ii. Ii. I't. egy ház keniriileti közgyűlés engedélye következtében, előadásaimat, a pénzügytanból f. é. november hóban a helybeli j<»gacadcmián mcffkezdendcin. Kelkéiein tehát mindazokat, kik előadásaimat hallgatni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat velem f. hó utolsó napjáig tudatni sziveskedjenek. Tandíj félévre a rendkívüli hallgatóknak 5 u. az academiai hallgatóknak 2 ft .>41 kr. Kload.. iiii. : hétfő, szerda és szombati napokon d. u. 5—<» órái ; tartandom. I'ápáu, I8#<>. október hó 23-án. II irm< < Zoltán jogacademiai magán-tanár. — He küldetett. \ y iltválaszakecskeiét: i p a r e g y e s ü I e t mult h o I 7-k i n y i 11 I e v e I e r e. Mult hó közepén kelt és hozzánk intézett ama nyilt leveliik folytán, melyben az ez év augusztus és szeptember hónapjaiban Szegeden tartott országos ipar-, t e r m é u y- és á 11 a t k i á 11 i 1 á s u a k „e I s o o r s z á g o s tárlat

4* elnevezése ellen fölszólalnak, indíttatva érzi magát alólirt társulat, mint a kiállítás kezdeményezője és a válaszra fölhitt fél a t. kecskeméti iparegyesúletnck teljes tisztelettel tudomására hozni, hogy a kiállítást intéző bizottságok a m a k i f o g á s o 11 c i m e t soha sem használták s ha az a kiállítás hivatalos közlönyében vagy a fővárosi és vidéki lapokban használtatott , ez ellen nem tehetett óvást, mivel a sajtó ezen kiállításunkat, mely mint ipar-, termény- és állat-, tehát közkiállítás hazánkban csakugyan első volt, valószínűleg nagy jelentőségénél fogva nevezte az önök által kifogásolt jelzővel „első orsz. kőzkiállitásuak. Kgyébként a t. iparegyesület meggyőződhetett, hogy ép e kiállítás alatt is teljes méltáuy lattal emlékeztünk meg az 1872. évi kecskeméti a mostaninál bár kisebb, de eredményében szintén nagyfontosságú és horderejű orsz. íparkiállitásról és ez alkalommal is szívesen hódolunk az azt rendező férfiak törhetetlen buzgalmának és iigy szeretének teljes elismerésünkkel. Kzzel maradtunk .Szegeden; I87<». október 19-én. A szegedi ipartársulatnak f. hó 19-cn tartott vál. gzüléséból: Kalmár István jegyző. Rainer Ferenc elnök, (jeli éri Mór tiszt, jegyző. Beküldetett. Ilogy városunk menny ire halad a korral, tanúsítja az is, hogy bérkocsik állanak a közönség rendelkezésére; azonban el lehet mondani, hogy csakis állanak, s nem sok köszönet vau benne. Mert ha, különösen a vasúthoz járókat, megtekintjük, látjuk, hogy talán még Noé idejéből származó s az idő vasfoga által megroncsolt bárka elé többny ire két rosz gebe van fogva, melyek alig képesek az utána akasztott idomtalau jármüvet előre vonszolni. A kocsi ülései valaha fehér szinü valamivel vaunak bevonva, melyekre tisztességes ruháju ember csak a legnagyobb kényszerűségből ül, tartván attól, nehogy a már hosszú idő óta összehalmozott szenny reá tapadjon. I ;y nem lehet csodálni, ha a közönség nem igen meri igénybe venni. Ajánljuk a bérkocsi-tulajdonosoknak, sajat hasznuk tekintetéből is, fordítsanak nagyobb gondot a csínra és tisztaságra. Időjárásunk, mely eddig oly k >nior és hideg volt, hogy méltán aggódtunk a hideg teljes és tartós 4) Istvánfii. Hcgni Hungária História. ItiS.'i. L WYH. pag. 4lö. Ii Ü1, <"> IV K L É Ii.