Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-08-26

Tüzí>(lóeyyle(i iiyy. A pápai önkény tes üizoltóogylot lii/öi — ége mig. 30-íól s/epi. l-ig. r» Orfigyelö lieti parancsunk : Hinsztinan .Mai ion sza­kaszvezető aug. 30-től szept. l-ig. f* Augusztus 30-án. Őrparancsnok : Kopácsy Flórián. Örök: Kováes Ferenc, Kechniczer Miksa, Fgyed Imre, l'éczi Ferenc. rt Augusztus 37-111. Őrparancsnok : Reich Imre. Örök; Szalmay Imre, Turóczy Gábor, \agy• József. Né­met Ii Ferenc. ft Augusztus 3H-án. Őrparancsnok : Gaal Lajos , ft Örök : Rimarcsek József, Löscliiuger Vilmos, Szah-zer Hermán, kollman Sámuel. ft Augusztus 30-én. Oi parancsnok : Takács Ferenc. ft Örök: Fgye«l István, Mészáros Mihály, Szabó József Foky János. Augusztus 30-áu. Orpaiaucsiiok : Vélsz Géza. Örök: t'seke káról, ('seke József, Reiudl Ferenc, Veisz káról. ft Augusztus .1I-én. Őrparancsnok: Bujaky István. ft Örök: Schóiibiehler István. Varga József. I'jvary Gusz­táv, Veisz Salamon. ft Szeptember l-én. Őrparancsnok; Vághó József. Orők: Szabó karol (tornász) Fölity István, kraus/. Hermán. Szalcer Ignác. I i>arniwsHolis(i<]. k(r/jiivíivHo<l<\s A nö jelleme és hivatása. Irla: hi/iirtilz I'. A nöiieU szellemi képességei-öl > erkölcsi j< i leméről «rg\mástul nagyon eltér«» nézeteket talainnk í nem c»ak az «'» liánéin a jelenkori tu<l«»sok koréhen is. Némelyek a lélek teremtő erejére nézve is egy színvonalra állítják a fertival ; söf hajlandók az ér- ] telmi kezességnek ntég nagyobb t«d\át is tulajdo­nítani neki vannak aztán, kik a fc tinál határozottan iili.i'Mui \ ;il>li fokú teremtmény nek bkintik IJuher. egy német iró azt állítja, hogy semmi hői sem bizonyitliató l»e a fértiaknak szellemi ti» lény e a nők ellenében ; sőt szerint«' az alsóbb <»>z tilvokban, különösen a parasztok között a nö remi szer.nt értelmesebbnek is mulatja magát mint a félti; ugy hogy a férfi-nem kitűnősége a szellemi téren |> u. a tudományban inkább csak a miiveit segiick. mint természetének következinénvéül ve­n • * lieto *). K nézetét osztja Mill Stuart is llartiiiann a liires pessimi»tu, a férfi mellett rangban alantabb tokot mutat ki a nö számúi a, a o mennyibeii a |n»lv gamiát törekszik igazolni, "»ég határozottabban nyilatkozik e tekintetben Schopcn liaiier. »Szerinte ,,hel\telen telt«»gás a not a férfival egy rangba állítni; boly telen az cgynejüség ís, mely mellett nagy száma marad len a gondviselést nél I ii I«»/.«'» le;iiiy«»kuaU. Törvénycsítni kellene a s«»knc­jii-eget, s ••/. állal a nö is mint alárendelt lény visz­szauiasítatnék valódi helyére és a hölgy — die l>ame — a ker. germán balgaság e monstruma el­tűnnék az eleiből " l 'gy hisszük, h«»gy a/, igazságnak leginkább in«'"-telel a/.mi nézet, mely szerint az ember f«»gal­untban nine> rangkülönbség térti « Js nő között, a mint azonban az embernek értelmi és erkölcsi tulajdo­Továbbá, nem fogja tagadni senki, hogy :» tár­salgás széplel kii müveit hölgyekkel nemesbíti a fér fiak gonuolk «»zás módját, tinoin it ja Ízlésüket. Általá­ban elmondhatjuk, hogy a vonzalom a nöi t irsaság­hoz, a tisztelet a nőiség iránt az erkölcsi törvények ­uek egyik hü szövetségese. Kissé triviálisán hang­zik, de sok igazságot rejt ama proveneei közmon­dás : ..az emberek nök hiányában roszul vakart borjukhoz hasonlítanának." A nök szivében élénkebb a könvörület ér/el«* mások iránt, szennikben könnyebben fakasztja lel mások szenvedése a tészvét könyiiit, mint a férfi akéban. Kpen igy még az öiileláhlnzási ke>x-ég kétí­veséiért, a gyöngéd gondoskodás a hozzátartozókról, jobban kivannak fejlődve a nőben, mini lét 'inban. Klloglalt körében i nö fáradhatlau a gond : íre­lemben ; <>roiuest lemond az élvezetről, készscge«d ' Po megvon minden lehetőt önmagától, csakhogy az öveinek egy boldog órát szerezhessen. Ha a ferti nagyobb bátoi ságg.i I, több erővel képes visszahatni az elet ostromaira, a i.ö önmcgadásával harcol ki­' n tartoöban s türehnev« I képes kifárasztani ellensé­ges sorsát. ( Kol\t iijuk). kiiloníVlek. Szent István király ii n n e |i é t, múlt va­sárnap, városunk is, a szokásos kegvelettel ülte nie"\ Szent István kiiáhlioz, mint nemz tunk első fölkent ko­ronás király almz. nevezetes toi fencliiii emlékek fűződnek : ÍI magyar nemzet közel kileneszázév es koronájának töi­ténete itjul meg ezeu nemzeti ünnepen, Kzen nagyem­lékű napol iilte meg a hazalövarosa minta lludapcsti lapokból ei lesülünk vallásos cs nemzeti kegvelettel, ugy szinte kis városunk is a haza összes polgaraival s fogja is megülni, míg a Duna partjain egy magyar fog élni. V szekes egyház zsulólasig volt megtelve a vallásos üuuepcly alatt, jelen levén az egyházi, hon­védi, polgári hatóságok es a nagy számú áhítatos közön­ség. Ide vonatkozolag szaluid legyen megérinteni, hogv a lopunk mull Hí. szátuahau megjelent vezércikk, szer­feletti elloglallatasimk miatt kellő figyelmünket kikeriil­ven, ha netalán olvasóink némelly ikeuel v isszatetszess -l találkozott volna: ezerl ;; zei kes/löség iránt, melv ez éidemheii kijelenti, hogy k- léses cikktől eltéiö ue­zethen van - elnézést kenőd-.. — .1 o z se f fő he re eg o « . kir. fensége f. lm 27-én, holiiiip esti 7'/ 2 órakoi log »-»vag lírai Kde altabornagy udvarmestere luiio Nyári \•! »11 ezredes, lovahhá egv segédtiszt és paiancsoitiszt k.st relében helyben állo­niásozó honvéd zászlóaljak m. gszetnlchsere ide erkezui. tl fensége kiseretevel egv utt <öó| Ksterházv l'álonagv­méltósága vendege leend. A hely he Ii lövésze y lel ál il I. hó Víll-an rendezett dijlöv eszet alkalmával I-so nanyós dijat 5-ös korlovessel Forster .loz.sel, a második Vi ezüst forintos díjjal legtöbb k <n lövéssel Schaumaii («villa m. kir. honved hadnagy urak nyertek el. Förster József ur a nyert I. aranyat a lövészegylet részére vissza aján­dékozta; miéit is az egylet nevében köszönetemet fe­jezem ki. I'ápa I «SÍI», aug. Ví.'t. Saai y Lajos egy I. jegy zö. — A h u d a p e s t i Ii o n v é <1 e g y let v á I a s z t m a­nya e hó 17-eti tartott illésében egyhangúlag elfogadta a következő lelhiv ást : M a gy a i o r s z a g Ii ö I gy e i h o z ! A keleti háború szomszédunkban több het óta szakadat­lanul dühöng, a döntő csaták sora most következik; megszáiuíthatlau az, hogy emberi eleiben mennyi lóg­ott aldozatul esni. A töi<d\ok sorában harcidnak Magvar­ország azon egyesei is, kik az l84"„-iki események után a szülőföldtől kiszorítva ott menedéket kereslek és találtak; ott harcol számos, azóta oda telepedett ha­zánkfia. He eltérve ezektől, az emberiség és felebaráti­ság érzete enyhítő segítségeit kiált mindenfelé a sebe­sült harcolok javára;-- Lehetséges-e, Imgy hazánk meg ne emlékezzek ekkor az oltalomról, melyet egykori baj­nokainak Törökország nyújtott ; lehet-e, hogy meg ne em­lékezzek a jótéteményekről, melyekel gyermekei ott Itosz­szu évek során át élvezték! Az anya gyermekét ha vé­rezni látja, öltönyét ragadja és rögtöni segély gy anánt be­köti a sajgó sebet. Tehet-e Magyarország kevesebbet, mint hogy vérző gyermekei, — egy kori bajnokai - sebeinek be­kötésére egy „Isten óvd meg okét' sóhaja kíséreté­ben, foszlányaiból egy részi oda küld ^ Lehet-e, hogv Ma­gyarország fel ne használja az alkalmat es az elvezett jóért le ne rójja halaját? Kérelmet intéz ennélfogva az alulírott Választmány hazánk nemes hölgyeihez: legvenek kegyeletes megemlékezéssel a megpróbáltatás ama ne­vezetes idejére; tegyenek az emberiség leién annyit, a mennyit vászoutépes és egyeli sebkötegek készítése es gyűjtése altal a szenvedő sebesült harcosok lájdalniai­uak enyhítésére lehetnek. A kegyes adományok a fel­szólaló egylet választmánya által liudapesteu váciutca H» sz. (.Magyar Híradó szerkesztősége helyiségében) naponként délutáni 5-tol (»-ig köszönettel fognak ello­gadtatni és nyilvánosan nyugtaUatni. küldethetnek ha­sonló adomány ok posta utján is nevezett helyre címezve. Végül lölkéretnek a vidéki táishonv édegyletek, hogy a je­len lelhiv ást körükben erejükhoz képest támogassák és leijeszszek. A hu d a p esti Ii o n v ed egy let v á laszt­in á n y a, A pápai lövöldében múlt vasárnap rende­zett diszloveszet valóban jól sikerült. Pattantak a pel­lerek és repültek a szelleinszikrák, járta a vidám ke­délyesség, s talán annál inkább, a mennyivel a vacsora fclszolgaltatásáhan hiányt kellett éreznünk. \o de bor volt elég, — szép szem még több; ihattunk eleget, mu­lathattunk s táncolhattunk még többet szeles jó kedv ünk­ben. Éjfél után ket órakor lett vége az igazan kedely­Ives mulatságnak. | / III knl. IIIOll. Sehoptllll^sl. in | körében pibenbesscm ki fáradalmaimat. Szegény anyám ig«' i í>z<ireteM, s talán ez vitte a sírba is ! Az első huóapok ellellett« k, s én hozzá levén szokva a nagyváros zajos életéhez, kezdettem nem )ól erezni magam a sziik családi körben. Mit is tudtam tenni ? - Ha egyebet nem, - nővéremnek, s an vámnak olvastam regényeket, míg ök kézimun­kával voltak elfoglalva — De olyan mulatság volt ez, hogy meguntam én végre is és kezdtem gondol­kodni, hogy a téli napok és estvék unalmasok le endenek. Kkkor jutott eszembe, a mit már rég te hettein volna: megtudni, - ha Mitru meséje nem légből kapott-e V 8 ha nem az megtudni a», egész szomorú történetet. 10gy szép őszi nap reggelén apámmal a veté seket néztük meg, s midőn szemembe tünt a rég udvarház — új tornya, figyelmessé tevem arra apámat is. I Folytatjuk.) DÖRÖG AZ VAi . . . Hörög az ég. zápor szakad, Fáj a szivem, majd meghasad. . »Szakadj zápor, szakadj! Szivem meg ne hasadj,­.Meg ne hasadj keservedben, llogy ilyen árva vagy. Sűrű erdő setel árnya llorits engem mély homályba. Boríts engem gyászba, Sűrű falomb árnya,— Villamos ég sújts le engem! I gy sincs aki bánna. kendőin nedves, nem buti mitől Az eső, vagy könnyeimtől. Arcomat födém el Fehér zsebkendővel; Bárcsak inkább födnének el Gyászos szemfedővel! A bokorban csalogány szól, Xem fél az ég haragjától . . . FJII se telek tőle, A ein futok előle: l'gy is sírva halok én meg, — Siratva a szeretömet — Tudom azt előre. V . »S a á r v .1 o z s e f. riairól beszélünk, az értelmi erő a férfi, az erköl esiseg a nö részén mutatja az elsőséget Hogy annál világosabb vonásokban láthassuk a no jellemét, rajzoljuk ezt párhuzamban a férfi tu­lajdonaival. — Pliisikai erőből mindenesetre a férfi, keltemből a nö nyert nagyobb osztályrészt a termé szettől. Az elsőnek izomrendszere kifejlettebb, tag jaiit hullámzik az erő, csoutszervezete nehezebb s kitartóbb munkára rendeltetést jelez. A nö alkatán a szépség pótolja a nagyobb toku er«"» liiánvát ; a kel lem oly varázst kölcsönöz egész lényének, mi az j erősebb férfival szemben is könnyen hódítóvá teszi A férfit eröteljcsb organismusa szélest» térre, ke ményebb akadalyok leküzdésérc utalja ; a nőnek gyengébb alkata egy szorosabban korlátolt kort mu tat ki, hogy azt kellemével betöltse s azt egy oly vonzó szigetté varázsolja, mely az élet zajos lenge- j rén kitáradt kebelnek boldogító pihenést biztosít. A leltre-kész bátorságban a ferti a/. eis«*, a türelem erényében a nö. Az értelmi melység s teremtő erő tekinteté- i ben is az elsőség halár«»zoltaii a léilit illeti. Kzt bi­zonyítja azon teuy is, hogy a tudomány, művészet ágaiban minden nagyobbszerü vívmány férfiak ne véhez fűződik. Jelentéktelenül esekélv azon nők 1 száma, kik e téren figyeb'inreineltót létesítettek. — ' Költészet, novelia, regény irás, úti rajzok meg mu tatnak fel tehetsegeket, mint p u Sapln'», Madame Stiiel, Miihlbach Louiza stb. Azonban már philoso­plnai, iiiatheinatikai s phisikai problémák megoldá­sánál soha sem próbálkoztak sikerrel. A festészet, zene, szobrászat mezeje sem termett nök szamára j maradandó babérokat: soraikban nem találkoztak meg Ualaelek, l'anovak, Mozartok, s Hethovenck. Csekélv ebb értelmi nn'dységiik mellett a nök inkább felületesek, mint a féitiak; nem igen haj landol; a végokok keresésére; inkább ejives esetek. " / r?«. F I mint általamig elvek foglalják el gombdaterejüket ,lobi»­tu k i vannak téve a pillanat hatásainak, mint a férfiak, igy hajlandóbbak is ítélni inkább az intui­tiv és/.r«'véte|, mint a mélyeblire ható umgtoutidás nyomán. Míg azonban liátr.ibb állnak a lei fiáknál te remtö erőre nézve, másrészről határozottan leiül í múlják a nők ezeket morális tekintetben, s ezen előny kiegyenlíti a másik oldalon levő hátrányt. Kltugadott igazság, hogy a jó eleinnek több­ségben kell lenni a társadalomban, hogy az cinbe- i — * o./ riség előbbre baladhasson. A rósz, mint általában I tagadása a jónak, a közüdvnek fölényre jutva a| rend s összetartás minden kapcsainak szétszakgatá- | sával csakhamar az áltatiságlui vetné alá az embe­riséget. l)e, hogy a j«'t elem a többséget képezi, el­keli ismernünk, hogv ebben igen nagy érdemei van ' n»' n n»/ a nőnemnek. A nőnek jellem vonásai a gyöngeség, hívebb ragaszkodás az erkölcsiség szabályaihoz, tisz tultahb szeméremérzet, vagy is a szűziesség goudo latb ui szobán és tettben. Mind e szép tulajdonaival a no, tagadhatlanul sokat tett arra, hogy a léi tinein­nek hajlama a nyerseségre korlátoztassék, érzelmei liliomuljanak s erkölcsi viselete ncmeshüljon. Kzen állítást támogatja maga a sta'istika is. a mennyi­ben adatai világosan mutatják, hogy ugyanazon szám arány mellett majdnem hatszorta több vétkes kerül k, a férfiek, mint a nök soraiból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom