Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-08-26

Tüzí>(lóeyyle(i iiyy. A pápai önkény tes üizoltóogylot lii/öi — ége mig. 30-íól s/epi. l-ig. r» Orfigyelö lieti parancsunk : Hinsztinan .Mai ion szakaszvezető aug. 30-től szept. l-ig. f* Augusztus 30-án. Őrparancsnok : Kopácsy Flórián. Örök: Kováes Ferenc, Kechniczer Miksa, Fgyed Imre, l'éczi Ferenc. rt Augusztus 37-111. Őrparancsnok : Reich Imre. Örök; Szalmay Imre, Turóczy Gábor, \agy• József. Német Ii Ferenc. ft Augusztus 3H-án. Őrparancsnok : Gaal Lajos , ft Örök : Rimarcsek József, Löscliiuger Vilmos, Szah-zer Hermán, kollman Sámuel. ft Augusztus 30-én. Oi parancsnok : Takács Ferenc. ft Örök: Fgye«l István, Mészáros Mihály, Szabó József Foky János. Augusztus 30-áu. Orpaiaucsiiok : Vélsz Géza. Örök: t'seke káról, ('seke József, Reiudl Ferenc, Veisz káról. ft Augusztus .1I-én. Őrparancsnok: Bujaky István. ft Örök: Schóiibiehler István. Varga József. I'jvary Gusztáv, Veisz Salamon. ft Szeptember l-én. Őrparancsnok; Vághó József. Orők: Szabó karol (tornász) Fölity István, kraus/. Hermán. Szalcer Ignác. I i>arniwsHolis(i<]. k(r/jiivíivHo<l<\s A nö jelleme és hivatása. Irla: hi/iirtilz I'. A nöiieU szellemi képességei-öl > erkölcsi j< i leméről «rg\mástul nagyon eltér«» nézeteket talainnk í nem c»ak az «'» liánéin a jelenkori tu<l«»sok koréhen is. Némelyek a lélek teremtő erejére nézve is egy színvonalra állítják a fertival ; söf hajlandók az ér- ] telmi kezességnek ntég nagyobb t«d\át is tulajdonítani neki vannak aztán, kik a fc tinál határozottan iili.i'Mui \ ;il>li fokú teremtmény nek bkintik IJuher. egy német iró azt állítja, hogy semmi hői sem bizonyitliató l»e a fértiaknak szellemi ti» lény e a nők ellenében ; sőt szerint«' az alsóbb <»>z tilvokban, különösen a parasztok között a nö remi szer.nt értelmesebbnek is mulatja magát mint a félti; ugy hogy a férfi-nem kitűnősége a szellemi téren |> u. a tudományban inkább csak a miiveit segiick. mint természetének következinénvéül ven • * lieto *). K nézetét osztja Mill Stuart is llartiiiann a liires pessimi»tu, a férfi mellett rangban alantabb tokot mutat ki a nö számúi a, a o mennyibeii a |n»lv gamiát törekszik igazolni, "»ég határozottabban nyilatkozik e tekintetben Schopcn liaiier. »Szerinte ,,hel\telen telt«»gás a not a férfival egy rangba állítni; boly telen az cgynejüség ís, mely mellett nagy száma marad len a gondviselést nél I ii

I«»/.«'» le;iiiy«»kuaU. Törvénycsítni kellene a s«»kncjii-eget, s ••/. állal a nö is mint alárendelt lény viszszauiasítatnék valódi helyére és a hölgy — die l>ame — a ker. germán balgaság e monstruma eltűnnék az eleiből " l 'gy hisszük, h«»gy a/, igazságnak leginkább in«'"-telel a/.mi nézet, mely szerint az ember f«»galuntban nine> rangkülönbség térti «

Js nő között, a mint azonban az embernek értelmi és erkölcsi tulajdoTovábbá, nem fogja tagadni senki, hogy :» társalgás széplel kii müveit hölgyekkel nemesbíti a fér fiak gonuolk «»zás módját, tinoin it ja Ízlésüket. Általában elmondhatjuk, hogy a vonzalom a nöi t irsasághoz, a tisztelet a nőiség iránt az erkölcsi törvények uek egyik hü szövetségese. Kissé triviálisán hangzik, de sok igazságot rejt ama proveneei közmondás : ..az emberek nök hiányában roszul vakart borjukhoz hasonlítanának." A nök szivében élénkebb a könvörület ér/el«* mások iránt, szennikben könnyebben fakasztja lel mások szenvedése a tészvét könyiiit, mint a férfi akéban. Kpen igy még az öiileláhlnzási ke>x-ég kétíveséiért, a gyöngéd gondoskodás a hozzátartozókról, jobban kivannak fejlődve a nőben, mini lét 'inban. Klloglalt körében i nö fáradhatlau a gond : írelemben ; <>roiuest lemond az élvezetről, készscge«d ' Po megvon minden lehetőt önmagától, csakhogy az öveinek egy boldog órát szerezhessen. Ha a ferti nagyobb bátoi ságg.i I, több erővel képes visszahatni az elet ostromaira, a i.ö önmcgadásával harcol ki' n tartoöban s türehnev« I képes kifárasztani ellenséges sorsát. (

Kol\t iijuk). kiiloníVlek. Szent István király ii n n e |i é t, múlt vasárnap, városunk is, a szokásos kegvelettel ülte nie"\ Szent István kiiáhlioz, mint nemz tunk első fölkent koronás király almz. nevezetes toi fencliiii emlékek fűződnek : ÍI magyar nemzet közel kileneszázév

es koronájának töiténete itjul meg ezeu nemzeti ünnepen, Kzen nagyemlékű napol iilte meg a hazalövarosa minta lludapcsti lapokból ei lesülünk vallásos cs nemzeti kegvelettel, ugy szinte kis városunk is a haza összes polgaraival s fogja is megülni, míg a Duna partjain egy magyar fog élni. V szekes egyház zsulólasig volt megtelve a vallásos üuuepcly alatt, jelen levén az egyházi, honvédi, polgári hatóságok es a nagy számú áhítatos közönség. Ide vonatkozolag szaluid legyen megérinteni, hogv a lopunk mull Hí. szátuahau megjelent vezércikk, szerfeletti elloglallatasimk miatt kellő figyelmünket kikeriilven, ha netalán olvasóink némelly ikeuel v isszatetszess -l találkozott volna: ezerl ;; zei kes/löség iránt, melv ez éidemheii kijelenti, hogy k- léses cikktől eltéiö uezethen van - elnézést kenőd-.. — .1 o z se f fő he re eg o « . kir. fensége f. lm 27-én, holiiiip esti 7'/

2 órakoi log »-»vag lírai Kde altabornagy udvarmestere luiio Nyári \•! »11 ezredes, lovahhá egv segédtiszt és paiancsoitiszt k.st relében helyben álloniásozó honvéd zászlóaljak m. gszetnlchsere ide erkezui. tl fensége kiseretevel egv utt <öó| Ksterházv l'álonagvméltósága vendege leend. A hely he Ii lövésze y lel ál il I. hó Víll-an rendezett dijlöv eszet alkalmával I-so nanyós dijat 5-ös korlovessel Forster .loz.sel, a második Vi ezüst forintos díjjal legtöbb k <n lövéssel Schaumaii («villa m. kir. honved hadnagy urak nyertek el. Förster József ur a nyert I. aranyat a lövészegylet részére vissza ajándékozta; miéit is az egylet nevében köszönetemet fejezem ki. I'ápa I «SÍI», aug. Ví.'t. Saai y Lajos egy I. jegy zö. — A h u d a p e s t i Ii o n v é <1 e g y let v á I a s z t m anya e hó 17-eti tartott illésében egyhangúlag elfogadta a következő lelhiv ást : M a gy a i o r s z a g Ii ö I gy e i h o z ! A keleti háború szomszédunkban több het óta szakadatlanul dühöng, a döntő csaták sora most következik; megszáiuíthatlau az, hogy emberi eleiben mennyi lógott aldozatul esni. A töi<d\ok sorában harcidnak Magvarország azon egyesei is, kik az l84"„-iki események után a szülőföldtől kiszorítva ott menedéket kereslek és találtak; ott harcol számos, azóta oda telepedett hazánkfia. He eltérve ezektől, az emberiség és felebarátiság érzete enyhítő segítségeit kiált mindenfelé a sebesült harcolok javára;-- Lehetséges-e, Imgy hazánk meg ne emlékezzek ekkor az oltalomról, melyet egykori bajnokainak Törökország nyújtott ; lehet-e, hogy meg ne emlékezzek a jótéteményekről, melyekel gyermekei ott Itoszszu évek során át élvezték! Az anya gyermekét ha vérezni látja, öltönyét ragadja és rögtöni segély gy anánt beköti a sajgó sebet. Tehet-e Magyarország kevesebbet, mint hogy vérző gyermekei, — egy kori bajnokai - sebeinek bekötésére egy „Isten óvd meg okét' sóhaja kíséretében, foszlányaiból egy részi oda küld ^ Lehet-e, hogv Magyarország fel ne használja az alkalmat es az elvezett jóért le ne rójja halaját? Kérelmet intéz ennélfogva az alulírott Választmány hazánk nemes hölgyeihez: legvenek kegyeletes megemlékezéssel a megpróbáltatás ama nevezetes idejére; tegyenek az emberiség leién annyit, a mennyit vászoutépes és egyeli sebkötegek készítése es gyűjtése altal a szenvedő sebesült harcosok lájdalniaiuak enyhítésére lehetnek. A kegyes adományok a felszólaló egylet választmánya által liudapesteu váciutca H» sz. (.Magyar Híradó szerkesztősége helyiségében) naponként délutáni 5-tol (»-ig köszönettel fognak ellogadtatni és nyilvánosan nyugtaUatni. küldethetnek hasonló adomány ok posta utján is nevezett helyre címezve. Végül lölkéretnek a vidéki táishonv édegyletek, hogy a jelen lelhiv ást körükben erejükhoz képest támogassák és leijeszszek. A hu d a p esti Ii o n v ed egy let v á lasztin á n y a, A pápai lövöldében múlt vasárnap rendezett diszloveszet valóban jól sikerült. Pattantak a pellerek és repültek a szelleinszikrák, járta a vidám kedélyesség, s talán annál inkább, a mennyivel a vacsora fclszolgaltatásáhan hiányt kellett éreznünk. \o de bor volt elég, — szép szem még több; ihattunk eleget, mulathattunk s táncolhattunk még többet szeles jó kedv ünkben. Éjfél után ket órakor lett vége az igazan kedelyIves mulatságnak. | / III knl. IIIOll. Sehoptllll^sl. in | körében pibenbesscm ki fáradalmaimat. Szegény anyám ig«' i í>z<ireteM, s talán ez vitte a sírba is ! Az első huóapok ellellett« k, s én hozzá levén szokva a nagyváros zajos életéhez, kezdettem nem )ól erezni magam a sziik családi körben. Mit is tudtam tenni ? - Ha egyebet nem, - nővéremnek, s an vámnak olvastam regényeket, míg ök kézimunkával voltak elfoglalva — De olyan mulatság volt ez, hogy meguntam én végre is és kezdtem gondolkodni, hogy a téli napok és estvék unalmasok le endenek. Kkkor jutott eszembe, a mit már rég te hettein volna: megtudni, - ha Mitru meséje nem légből kapott-e V 8 ha nem az megtudni a», egész szomorú történetet. 10gy szép őszi nap reggelén apámmal a veté seket néztük meg, s midőn szemembe tünt a rég udvarház — új tornya, figyelmessé tevem arra apámat is. I Folytatjuk.) DÖRÖG AZ VAi . . . Hörög az ég. zápor szakad, Fáj a szivem, majd meghasad. . »Szakadj zápor, szakadj! Szivem meg ne hasadj,.Meg ne hasadj keservedben, llogy ilyen árva vagy. Sűrű erdő setel árnya llorits engem mély homályba. Boríts engem gyászba, Sűrű falomb árnya,— Villamos ég sújts le engem! I gy sincs aki bánna. kendőin nedves, nem buti mitől Az eső, vagy könnyeimtől. Arcomat födém el Fehér zsebkendővel; Bárcsak inkább födnének el Gyászos szemfedővel! A bokorban csalogány szól, Xem fél az ég haragjától . . . FJII se telek tőle, A ein futok előle: l'gy is sírva halok én meg, — Siratva a szeretömet — Tudom azt előre. V . »S a á r v .1 o z s e f. riairól beszélünk, az értelmi erő a férfi, az erköl esiseg a nö részén mutatja az elsőséget Hogy annál világosabb vonásokban láthassuk a no jellemét, rajzoljuk ezt párhuzamban a férfi tulajdonaival. — Pliisikai erőből mindenesetre a férfi, keltemből a nö nyert nagyobb osztályrészt a termé szettől. Az elsőnek izomrendszere kifejlettebb, tag jaiit hullámzik az erő, csoutszervezete nehezebb s kitartóbb munkára rendeltetést jelez. A nö alkatán a szépség pótolja a nagyobb toku er«"» liiánvát ; a kel lem oly varázst kölcsönöz egész lényének, mi az j erősebb férfival szemben is könnyen hódítóvá teszi A férfit eröteljcsb organismusa szélest» térre, ke ményebb akadalyok leküzdésérc utalja ; a nőnek gyengébb alkata egy szorosabban korlátolt kort mu tat ki, hogy azt kellemével betöltse s azt egy oly vonzó szigetté varázsolja, mely az élet zajos lenge- j rén kitáradt kebelnek boldogító pihenést biztosít. A leltre-kész bátorságban a ferti a/. eis«*, a türelem erényében a nö. Az értelmi melység s teremtő erő tekinteté- i ben is az elsőség halár«»zoltaii a léilit illeti. Kzt bizonyítja azon teuy is, hogy a tudomány, művészet ágaiban minden nagyobbszerü vívmány férfiak ne véhez fűződik. Jelentéktelenül esekélv azon nők 1 száma, kik e téren figyeb'inreineltót létesítettek. — ' Költészet, novelia, regény irás, úti rajzok meg mu tatnak fel tehetsegeket, mint p u Sapln'», Madame Stiiel, Miihlbach Louiza stb. Azonban már philosoplnai, iiiatheinatikai s phisikai problémák megoldásánál soha sem próbálkoztak sikerrel. A festészet, zene, szobrászat mezeje sem termett nök szamára j maradandó babérokat: soraikban nem találkoztak meg Ualaelek, l'anovak, Mozartok, s Hethovenck. Csekélv ebb értelmi nn'dységiik mellett a nök inkább felületesek, mint a féitiak; nem igen haj landol; a végokok keresésére; inkább ejives esetek. " / r?«. F I mint általamig elvek foglalják el gombdaterejüket ,lobi»tu k i vannak téve a pillanat hatásainak, mint a férfiak, igy hajlandóbbak is ítélni inkább az intuitiv és/.r«'véte|, mint a mélyeblire ható umgtoutidás nyomán. Míg azonban liátr.ibb állnak a lei fiáknál te remtö erőre nézve, másrészről határozottan leiül í múlják a nők ezeket morális tekintetben, s ezen előny kiegyenlíti a másik oldalon levő hátrányt. Kltugadott igazság, hogy a jó eleinnek többségben kell lenni a társadalomban, hogy az cinbe- i — * o./ riség előbbre baladhasson. A rósz, mint általában I tagadása a jónak, a közüdvnek fölényre jutva a| rend s összetartás minden kapcsainak szétszakgatá- | sával csakhamar az áltatiságlui vetné alá az emberiséget. l)e, hogy a j«'t elem a többséget képezi, elkeli ismernünk, hogv ebben igen nagy érdemei van ' n»' n n»/ a nőnemnek. A nőnek jellem vonásai a gyöngeség, hívebb ragaszkodás az erkölcsiség szabályaihoz, tisz tultahb szeméremérzet, vagy is a szűziesség goudo latb ui szobán és tettben. Mind e szép tulajdonaival a no, tagadhatlanul sokat tett arra, hogy a léi tineinnek hajlama a nyerseségre korlátoztassék, érzelmei liliomuljanak s erkölcsi viselete ncmeshüljon. Kzen állítást támogatja maga a sta'istika is. a mennyiben adatai világosan mutatják, hogy ugyanazon szám arány mellett majdnem hatszorta több vétkes kerül k, a férfiek, mint a nök soraiból.