Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-08-26

III. évfolyam. 35. szára Vegyes tartalmú társadalmi hetilap A pápai jótékony nőegylet- az isineretterjesztöegylet, kertészeti társulat, lövész- tűzoltó- és a „ülercur^-eg'v O KT A la|> szellemi részéi illető közlemények t s/Ol'kOSZlÖ lakásál'a.' Anna-lér Iii»! sz. a küldendők. Klölizetési és hirdetési dijak, felszóllamlá>ok, a kiadói teendőkkel megbízol t \\ 'it. | «Iii«— Ivái'ol úr könyvkereskedésébe: megyeházzal szemben, intézendők. Pápa, !§!(>. nyál illó 26. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szuuibaton, egy íven. iM/iliilajihiiKis v felelős szerkesztő I». Szabó Iv•') i *<> I. lOlolizotési «lí.jalvl ügy évre 6 fr. Félévre 3 Ir. Negyedévre I Ir 50 kr. A hlrdolési <lí jak térfogat szerint s/ámitalnak : IK[] centim. 20 kr, 50Q centimeterért 50 kr, '(»• eentimeterért 7(1 kr. tOUQ eenlim. I Irl, I ;Í0Q eentirn. I Irt lll kr, 40üQ centim. I ft, KM kr, :.()(»• c.inlim. 2 Irl. 40 kr, lllOQ centim. 5 írt. \ közbeeső térlog;toknál a következő magasabb lok dijja számitalik. Hélyegdij mindig kiilön lizclendó. Városunk tan- és nevelésügyi rákfenéi. a valamelyik bajon segíteni' akarunk, előbb indító okaival kell megismerkednünk. és. > hogy ezekel feltaláljuk. a téri kell kikulalmink. melyen a baj létezik, és a/, azon történi visszaélésekel. Kz utóbbit le II ii k e lapok mull lieli számában. midőn rámutattunk azon kórságra, mely városunkban egy néhány hónap óla oly annyira kezd terjedni, elmondtuk hogy miként szedi rá némely nyelvinesteri (?) szédelgő, az idegen nyelvekben járatlan szülőket: lettük ezt azért, hogy egyrészről az utóbbiakat megóvhassuk ti pénz és gyermekeik drága idejének elpazarlásától. másrészről, hogy az ál- és félműveltségnek útját álljuk és végül — a mi a fődolog — hogy a francia, angol, német és — magyar nvelvtanárok(?!) szédelgéseinek véget vethessünk. Térjünk át most e baj orvoslására. Mindenekelőtt azt kívánjuk, hogy ház és iskola, a nevelés—tanítás e két fötényezöje, többé ne legyen két egymástól elkülönített fogalom, k u I ö n in ii n k a k o r r e 1, hanem egy. A mi szív és fej a gyermek testi életének, az a ház és iskola szellemi éltének, a nevelésnek Mind a kellő az egész föntartására elkerülhette— nül szükséges, az egyik a másik nélkül nem lehet, egymást föltételezvén, egymást involválják. Hogy a ház az iskolát nem nélkülözheti, az most már általánosan elismertetik, de az iskola sem nélkülözheti a házal, ha célja csak tanítás volna is, annál kevésbé mivel nevelési is K létei igazságáról teljes meggyőződést nyerhetünk az I. cikkünk alapján, ahol világosan kimutattuk azon hibákat, melyeket a szülök a házi tanítással köveinek el. Igy városunk laniigyi terén nagyon csekély vagy csakis látszólagos ha- • I latiásnak nézhetünk elébe. Habár jól tudjuk, hogy nem halad semmi a világon nnnélkiil, hogy haladásának légkörében ellenlállásl nem tapasztalna. I Alig van eset az éleiben, melynél ez igazság alkalmazható nem volna. Nyil sebességgel lova repiil a madár, elsiet a hajó; és ellenláll a lég, ellenláll a viz. de csak hogy annál inkább gyorsítsa az elörelorekvö haladást, nem liogy feltartsa. Kis ideig még rezegnek a lég-, kigvódzanak a vizhullaiuok a történi mozgalom jeléül, azután pedig megint csöndes a lég, sima a víztükör, mint azelötl;—de van ellentállás, van visszahatás, ez tehát már a természetben fekszik, ez maga a h aladásnak egyik e mell y ü j e. Es ez nem csak a közvetlen természetben, hanem az eszméknél, a szellemi haladásnál is úgy van. J C v E baj orvoslására mondtuk fentebb: költessék össze a ház a z i s k o I á v a 1, ne tegyenek a szülök semmit anélkül, hogy az iskolának, illetve a tanítónak erről tudomása ne legyen A tanító pedig ne szorítsa munkakörét az iskola négy fala közé. Csalódik az a tanító, ki azt hiszi, hogy ha csak az iskolába megy, és oll pár óráig tanít, az által kötelességének már elegei lesz. A tanítói hivalas nem olyan mini p. o. a posta-, adó-, vagy egyéb hivatal, a hová a hivatalnok eljön, oll teendőit végezve, pár órát (olt, becsukja a hiv atalszobál és azzal vége. \ein igy all ez a tanítói hivatallal. Kunok leendői nem csupán az iskolaszoba sziik terére, liánéin ki az utcára, a mezon és be a szülök hazába is terjednek, és bármikor bárhol a lauíloi magasztos hivatásának szentélyében van. Nagy tnlan hidegen nézné a tanító, midőn tanítványait otthon olv egyének által hutíllnljak. lompítlalják el. kik a tanításhoz nem is konyítanak? Szükséges tehát hogy az ilynemű bajok elhárítása és elkeriilese végeit a ház az iskolával összeköttessék: meri tan-és nevelésügyünk sikere csakis a ház közreműködésétől s igy az iskolának a házzal való os>zeköllelésélőí függ. Hogy pedig a sikeres iskolai nevelés és oktatás városunk, nemzetünk, népünk és li a za n k e m e I k ed é s é u e k s l> o I tl og u Ih a I a s a n a k a I a p fő 11 é t e I e: azt m a ni á r. hála I s t e n 11 e k, — m i n d cuki m e g tl ö n thellen igazságnak ismeri el. Orlay Sándor. f Áldozzunk a multak emlékeinek. A Pápán legközelebb megindult utea átkeresztelés mozgalom alkalmából legyen szabad nekünk egy — némileg homogen, mert szintén emlékeztető dologra hívni fel a pápai közönség ügyeimét. — Kz pedig emléktáblákkal leendő megjelölése azon épületeknek, melyeknek falai közt valaha e hazának * i W A f

CSEPELI SÁNDORHOZ. olt egy liidder liget, qJC) j , <> llajt a boldog esalad: Férj, nő, jó gyermekek | Alkotónak hazát; Oly boldogok voltak. Zaj, őröm tanyázott köztük, s minden óra Hajtott egy virágot. Oda simult a nö Ilii férje keblére; „Tied drága férjem SZÜIII minden verése." Hát még a gyermekek IIa versenyre keltek ; „En szeretlek jobban, He biz én szeretlek." Legszebb kert a földön A szerele m kert je; Mennyi örömvirág. Mennyi kéj van benne; Ott virul igazán A boldogság fája, A r f m é II y rak fészket Mindenik ágara. .faj de, vihar zúdult A tündér ligetre, Zöldelö lombjait Földre terítette; Flnémult az öröm, A dal, el az ének. Feldúlva a berek. Oda a lágy fészek. Te vagy jó barátom Te, s kedves családod A megtépett liget; Oh, mély a te gyászod! kedves kis családod Paradicsomában két sírdomb sötétlik, két bán a t v i rá g van. Egyszerre két g y e r m e k Egyszerre két csillag Hullott le egedről; köuyet méltán hullat, Méltán hullat szemed, — S elborult lelkedet A tájdalom keze Tépi szaggatja meg. ÉH azóta hallgatsz, Hal nem zeng lantodon. Vedd elő kobzodat, Vedd elő Sándorom! A dalok árjában Füröszti meg szép lelked, Halod a fájdalom .légkérge is enged. He mért is hallgatnál. Mért is lennél néma, Hisz a halál csupán Az élet j á t é k a. — Alom, semmi egyéb; Virág nö a siron; Ez ébredést jelez; Szivünkbe gyógyirt von. Megosztjuk fájdalmad, Veled együtt érzünk ; Hogv ha szived vérzik, Hidd el mi is vérziink. — Hordozd a fájdalmat költői lélekkel; Elj soká Sándorkám kedves hitveseddel. I' e r e s z I é n y i .1 á n o s. Akit még az Isten is megvetett. (Hegényes elbeszélés). Irta: C.ajmossy János Iván. I. Hósz. 2. Mdrtt meséje .... M. folytatás.) — De ha olyan sok tiatal ember járt hozzájok, miért nem választott egyet magának V 35