Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-08-19

1 43 Horváth Lajos képviselő indítványozza, hogy az uj házszámozás ezúttal mellőztessék, az uj utea elnevezés tárgyaltassék. I)r, Lövy indítványozza: tekintettel az előrehaladt időre és tekintettel, hogy a képviselők legnagyobb része már eltávozott, (a tanács tagjaival együtt 17-en voltak csak jelen) e tárgy a legközelebbi közgyűlésre halasztassék. Mint közönségesen, polgármester ur kérdést nem tett fel. hanem a mint látszik, a szónoklök száma után ítélve, anélkül hogy valamely határozatot kihirdetett volna, áttért a következő tárgyra. Kz volt teljes hűséggel előadva, e pont tárgyalásának lefolyása; lehetetlen, hogy hallgatás által helyeseljük az ily eljárást. Igen tiszteli polgármester urnák megsúgjuk azt, hogv a formális helytelen eljárást tekintetbe sem véve, nem illik, de nem is szabad ö neki, mint elnöknek, a tanácskozásban vagy plane a vitában resztvenni és ebbe belefogni. Az elnöknek a pártokon kivül kell állnia; persze erre nem minden elnök képes. Ha mégis részt akar venni a tanácskozásban és vitában, meg van annak a módja, t. i. adja át az illető pont tárgyalásának tartamára. az elnökséget helyettesének. He nézzük most polgármester ur ellenvetéseit. IIa minden utca külön száiiioztatik, igaz akkor a 12-ik házszám, talán több, mint hatvanszor fog előfordulni. IIa ez másutt nem baj, nálunk sem lesz az. Csak az lesz a következménye, hogy ha valaki orvosért, vagy bárkiért küld—ha különben nem ismert egyéniség — meg lógja izeutii az utca nevét is, ha azt nem teszi, az ő baja lesz. ha kívánsága nem teljesül, másodszor ezen feledékenység bizonyosan nem esik meg rajta. A lakosság kényszerítve leend bizonyos rend és pontossághoz, a minek csak is jó hatása lehet. Mindenesetre célszerűbb lesz a jeleidegi állapotnál; mert lia valakit például 045-dik számú házba küldenek, szeretném tudni, hogy hány ember van l'apáu, ki csupán ez után eligazodik ; ugy hiszen egy sem: csak kevés ember lógja tudni a város mely tájékán kell ezen számot keresni, s a ki tudja is, igen nehezen tudja e házat megtalálni, mert csak kevés házon látható száma, s hogy ha a megközelítő számokat feltalálta volna, azért korántsem bizonyos, hogy a keresett ház közelében van, mert sokszor 30—411 tol 70 és több számmal ugrik egyik ház a tő szomszéd9 ságáhan levőtől. Ivs ily állapot további megtartasa mellett szólnak is!!! Nem tagadják ugyan, hogy a tervezett uj, sokkal jobb; de mivel a szokott régi slendriánt megzavarná — sőt e tekintetben kiirtaná — juszl sem kell! Az is felhozatott a jelenlegi rendszer melleit, hogy a hajdúk mindenkit megtalálnak. Igen is, megtalálják a keresettet, dacára az eddigi számozásnak, mely rosz; megtalálták az embert ezelőtt negyven esztendővel is, mikor nirg I'ápáu a házaknak nem volt számuk; ez tehát mit sem bizonyít a jelenlegi rendszer melleit. A haj<1 IIK ismerik a város lakosait és ez mindent megmagyaráz. Próbálják csak meg a tanácsos urak, oly an embert küldözgetni, ki a lakosságot nem ismeri, mondják vagy írják fel neki a keresendőnek házszámát. Bizony nem fognak sokra menni; inig az eldobott uj számozásnál még az olvasni nem tudó is, könnyen fog a keresett házszámra találni. Polgármester ur nem látja be, miért lenne a korvinus utca ezentúl lliinyudy utca. Már igen tisztelt polgármester ur, sajnáljuk hogy még ebben is magyarázatra szorul. A középkorban divatos volt a neveknek latinra fordítása. Iluuyady Hollós Mátyás is engedett a divat9 nak, iiiegdcákositotta nevét Corvinusra. Ks mivel a jelenlegi Corvinus utca egyik házában szokott időzni, elbérinállák ez utcát korviuus utcának. IIa Barát tanácsos ur azon időben el, bizonyos, hogy \micus a neve; Szvohoda tanácsos ur Lihertinus-nak nevezte volna magát, és valószínű hogy jegy zőink Magnus és Lampertus nevet vettek volna fel. A Corvinus ulea nem régi név. A nép nem értelte és nem is érti; ezért nem is hatot! a nép közé, csinált az magának nevet, és mindnyájan elfogadtuk és használjuk a hábsütö utcát. Látja igen tisztelt polgármester ur, az illető bizottságban volt hazafiság, hogy a népnek történelme iránti közönyösségén megütközött, s ezen segíteni ohajtott; volt ezen utcára tervezve „Mátyás király utca'

4 de a bizottsági tagok azt vélték, hogy ezen név hosszúsága miatt nem lög a nép közé hatni, „király utcát" azért nem lehetett elfogadni, mert az nem lejezle volna ki törleuethiien, mit elérni akartunk, azért javasoltatott „Hunyadi utca." A bizottsági tagok előtt mérvadó volt először, hogy a városunkkal összeköttetésben levő történeti, vagy irodalmi személyek megörökítessenek; másodszor hogy hazánk töi téiiclmi és irodalmi nevezetességei után neveztessenek cl az indokolatlan névvel biró utcák, hogy a népet saját nagyjaiiikra figyelmeztessük és harmadszor városunk geográfiái helvzete. Nem állítják azt a bizottsági tagok, hogy tökéletes tervezetet készítettek ; de él bennök az öntudat, hogy ezzel városunk közjavát és haladását akarták előmozdítani. Több szem többet I tt,— a közgyűlési tanácskozás kimutatta volna, hol e-, min kell javítani. A közgyűlés előtt a bizottság tagjai, a vita alkalmával, tudták is volna indokolni, hogy mit miért tettek. Lássuk most a többi ellenvetéseket. Még nem mult el a tagosítás, azért korai; mi azt hisszük, hogy épen azért időszerű, a telekkönyvön tetemes változás lög történni, és nem a város költségén, egyúttal a tervezetben volt változások is telekkönyveztettek volna. Az uj telekkönyv rendbe hozatala után már bajosan lehet határozni olyant, mi azt újra megváltoztatná. Az uj házszámozás és utea elnevezés sokba kerül, és nem lehet a lakosságra új terhet róni. Tagadjuk azt, hogy a változás sokba kerülne. Az uj házszámozás keresztülviteléből kell egy kis plétábla, mely a számmal együtt alig kerülne többe 30 krajcárnál; ez nem oly teher, melylyel a házi urakat megrónni ne lehetne. A városnak kellei.e ugyan körülbelül 150 utcanévtáblát csináltatni, de ki meri állítani, hogy egy rendezett tanácsú város, ezen költséget nem bírná meg? Hogy a meglevő betáblázásokat és kötelezettségeket az uj tervezet nem zavarta volna meg, azt a józan gondolkodás mutatja és igazolja számos hasonló esettel. I)e gondoskodott erről a tervezet egyik pontja is. korántsem csinált volna annyi zavart és nehézséget mint mennyit a folyamatban levő tagosítás okoz. Az uj házszámozás és utcaelnevezés tervezete elejtetett, «le nem halt meg. Jó és üdvös eszméknek még mindig sokat kellett küzdeniük, mig életbe léptek. Az ellenállás nem fog használni, gy őzni log a jobb. Hogyan mondta csak (»alilei „e puor si mouov." híg ff ráróni képriselö. Az adókivető bizottság Pápa városát illető adózókra nézve a tárgyalásokat folyó aug. 25 2(5. 28 20. és 30 napjain fogja eszközölni, — és pedig kővetkező sorrendben : Auguszt. 25-én reggel 1» 8 óra 1 tételtől 20 tételéig ii a ti 9 •» 21 >i 40 i» 1» a 11 10 a 41 i > 62 a »» n > > 11 a 03 •> 80 a »> a délután 3 tt 81 105 ii it »» a 4 a 100 . > 130 a ii a 5 11 131 • j 100 a tf 26-án reggél Sj a 161 tt 1 w0 a it a 9 i . 181 »» 210 a ii ti a 10 «i 21 1 a 235 a ii »i t • 11 •> 236 tt 205 a a 11 délután 3 tt 200 tf 290 a a a a 4 11 291 ti 320 a a a a 5 11 321 •) 350 a n 28-án reggel 8 tt 351 tt 375 a a a a 9 n 370 ti 400 a ii a a 10 >» 401 t, 430 a a it a 11 t i 431 it 400 tt a a délután 3 a 401 490 a a ti «• 4 í» 491 tt 520 n a •» a 5 »» 521 it 550 í» It 29-én reggel 8 it 551 ii 575 a • i n 9 11 576 > 000 ii 1

1 ii • i 10 , 1 001 11 025 »» tt i i 11 't 020 t. 050 a Auguszt. 20-én délután 3 órakor az állandó fizetések lajstroma, és ezután a takarékpénztár, népbank és gözeséplögép-társulat adója. Augusztus .'}<> án reggel és délután, a töke kamatok felett felvett lajstrom tételei. Hogy az egyes számtételek alatt mely adózók állanak és igy kiknek log a jelólt órában, ügye tárgyaltatní : a polgármesteri hivatalhoz küldött és ott közszemlére kitett jegyzékből előre mindenki meg tekintheti Pápa, 187(3. aug. |7. Vitái József in k jtritiiifn/i lilkár, mini bii. ehihk. Tüzollőegyleli ügy. A pápai önkónytos tüzoltóegylet tüzőrsóge augusztus 19-35-ig. ft Orfigyelö hetiparancsnok: Horváth Lajos osztályparancsnok Augusztus 19—25-ig. ff Augusztus 19-én. Őrparancsnok: Czéh Adolf alft szertárnak, örök: Kopf József, llirschkoru káról, Stern József, Oranicz Vendel, ft Augusztus 20-án. Őrparancsnok : Freiszberger József zászlótartó. Örök : llirschkoru János, Dohossy Pál. Illés Antal, Miiller Samu. r» Augusztus 21-én. Őrparancsnok: Bartalos István ft szakaszvezető. Örök: Biringer káról, ifj. kelez József. Blum Mihály, kerekes János. ft Augusztus 22-én. Őrparancsnok : Hermán Pál Örök : Ferenezy Pál, Pasztrovics Sámuel. Zdravich József, Tóth Ferenc. Augusztus 33-án. Őrparancsnok : Somogyi káról. Örök: Lövy Alajos, Marko János, Urbanek Vencel, Soos János. Augusztus 34-én. Őrparancsnok: Gáspár (iábor szertárfelügyelő. Őrök : Czíller Ignác, Gurgó János. Gay Ignác, Seyfried András. »» Augusztus 35-én. Őrparancsnok : Lajossv Pál. Örök: kegl József, Havlicsek Menyhért, kecskés István, László Antal. Pápa 187(i. Augusztus 17-én. A parancsnokság. Kertes z e I. Az országos magyar kertipar-egyesület megalakulása és Pápán leendő első vándorgyűlése alkalmából az egyesület elnökségétől a vidéki társulati körökhöz és hatóságokhoz következő írat küldetett t. hó 12-röl: „Azon életre való mozgalmak, a szakegyesületek — törvényhatóságok és községek ~ a betásítás, a kertipar kifejtése és értékesítésére nagyobbrészt a községi főiskolák és népoktatás terén megindítói szerencsések voltak, kifolyása lett, hogy hazánk buzgóbb szakteliotségei szükségesnek látták egy oly szellemi szövetkezés létrehozatalát, melv az ország különböző vidéki viszonyainál fogva eltérő és egymás közreműködése nélkül elforgácsolt munkásságot csoportosítása é.s közgazdhszatunk közkincsévé összesítse. E szövetkezésnek alapját leteendők, a kibocsátott programúi és tervezet szerint az első alakuló vándorgyűlést, az érde kelteknek munkaszeretetemben helyezett bizalmánál fogva f. év szept. 23-ik napjára Pápa városába összehívni szerencsés vagyok, Nagy horderejű mozzanat ez társadalmi életünkben, melyet indokolnom már csak annálfogva is felesleges, mert eme kezdeményezésünk a közérzület kifolyása. Midőn tehát kezdeményezésünk ismertetését, terjesztését és ezen első találkozásunknál a t. törvényhatóság kebelbeli érdekeltjei utján képvíseltetését, illetőleg minél száinosbak megjelenését és közreműködését kérném, hogy a tervezetben kilátásba lett láncolat minél szerencsésebben — a közvagyonosodás és culturai céloknak minél sikeresben összefiizessék: örömmel nézek eleibe azon testvéries találkozásnak, melyből, mintegy nemzeti életünkben, társadalmunkban megfogamzott gócból, földművelő országunkat megillető értelmi munkásság és e munkásságból kifolyó, vidékenként csoportosított nagy termelés értékesítése, közgazdászati állapotaink javulására kisugárzand. Ez célunk, és e célra közreműködését hazafias igaz buzgalommal kikérve, kitűnő tisztelettel maradtam, Budapesten, 1871». aug. 12. — Grf Zichy Jenő, ideigl. elnök." Az országos kertipar-egyesület fontosságát elismerő, és annak minél előbb megalakításának szük ségét hangsúlyozó emez elnöki sorokat őszinte lélekkel üdvözöljük. Ezek a hazánk kertészetügyét pártoló minden ügybaráttól igaz örömmel fogadtat nak. Mi pápaiak első sorban, különösen örvendezünk, hogy minket azon szerencse ért, miszerint az egyesület első országos alakulása és vándorgyűlése körünkben, ifjú kertészeti társulatunk részvéte mellett, jön létre; és ügy barátainkat a kei tészet terén testvéries üdvözlettel, szíves barátsággal várjuk és fogadjuk. Vajha ezen első találkozásunk oly kitűnő eredményre vezetne, hogy a kertipar munkállása és emelése hazánk minden polgárának mélyen átérzett szükségévé nőné ki magát! Az első gyűlés alkalmával történendök sorrendjét, az újabb végleges megállapodások szerint, a lehető közel jövőben hozzák e lapok hasábjai. Az első kertészeti vándorgyűlés iránti részvét — mint biztos forrásból tudjuk — országosan nyilatkozik. Sokakban fölébredt a vágy Pápán találkozásra. A vasutak igazgatóságai is már megengedték a kért utazási kedvezményeket. — Érdekes összejövetelnek nézhetünk elébe. Kzért a pápai kertészeti társulat is minden lehetőt elkövet és mozgásba hoz, hogy ezen első vándorgyűlés jó emlékkel múljék el. Különfélék. — Polgári leányiskolánk a jövő 187%. tanévre, három osztály lyal, szeptember l-jén nyílik meg. A beírás aug. 39-3í-en d. e. 9—13 és d. u. 3-9 órákban fog történni az igazgatósági irodában, sy.eulilonai cpiilet emeletében. Az első osztályba csak oly 9 éves vaarv idősb növendékek vétetnek föl, akik valamely nyilvános elemi népiskolai 4 osztalv l legalább első 34*