Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-07-15

alatt a börze —, a hazárdjátékot hurcolta városunkba. Ezen intézet a szó szoros értelmében egy algebrai lehetetlenséget tett lehetővé városunkban, a menynyiben áldozataitól már is többet kizsarolt, mint a miök volt szegényeknek. Az intézet maga megbukott ugyan raodernísálva : „liquidált

4*— , ö nem tizet, de „clienseitöl." sit venia verbo , követeli, hogy fizessenek, mig csak van bennök egy utolsó csepp vér, fizessenek, adják oda az utolsó krajcárt, a maguk és kisdedeik egész jövőjét és mind azt azért, a miért soha egy krajcárt nem kaptak, sem nem láttak, mind ezt akkor a mikor - esak if'en csekély kivétellel — valamenyi világhírű intézet. mint a minő a „Wiener Wechslerbank" és még számtalan ilyen, a melyek óriási összege kr ö I, számtalan millió m ok fölött rendelkeztek, nem birtak az általános vihar romboló kezének ellentállni, nem birták magukat fenntartani, hanem egvesitett erővel — — — összedőlte k, C" •/ összeroskadt a k m int a n á d, fizetéseiket ad kalendás Uraecas halasztva , illetőleg megtagadva, mert fizetésképtelenek lettek. Es miért tesz mégis igy az említett intézet, miért bánik igy helybeni testvéreivel? Csupán azért, hogy az intélet egynéhány dúsgazdag részvényese — ezek gaz dagok maradhattak mert ezek. fogadni mernék, nem fizettek, inert ök ott melegedtek a tálnál — a kiknek egy két részvénye van, ezen istenátkozta pa pírért meg néhány forintot kisajtolhasson, kiszívhas son piócaként az általuk koldussá lett lakosainktól; de főkép talán azért, hogy azon férliuuak, a ki ezen intézetet első sorban életbe — és városunkat koldusságra juttatta, nagy gazdagságot nyújthassanak, mert •"»neki magának van mintegy 140 darab ilyen rész vénve. Iiry hát azért nem elégszik méjr nie«; az in J O J n o o tézet a hozott tetemes, minden erőnket már régen túlhaladott áldozatokkal, sóvárog mindig új meg új áldozatok után a „Moloch*' oltárára, folytatja még mindig a pöröket testvérei ellen nagyban, mészárolna egyre tovább szünet nélkül azon célból, hogy ezen hős férfiúnak Bécsben városunk romjaiból va I a m i szé p ba bé rk osz o r ú t ton h assa n a k és a mellett a saját zsebjeikbe is folyna valami kis véres pénz. Megemlítve legyen még, hogy én nem beszélek pro domo, inert éu kiegyezkedtem velők és megfizettem nekik, a mit kértek ; persze a dicső urak nem vették el a 2000 forintomat—miután márví4000 forintot felvittem karmaikba — máskép inig még tiO forint kamatot is erőnek erejével, mindenfele ijesztgetéssel élvén, ki nem présölhettek tőlem. Így tehát mondom, nem az én érdekemet legyezgetem, hanem már nem tudom hallgatni telebai itiin jajveszéklését és feltettem magamban, hogy jöjjön, a mi jöni akar, ha senki nem találkozik a ki megmerné csipni ezen döglött kigyót, a melynek nyelve, még meg veszekedése után is vérszopásra áll, majd reá hágok én mérges tejére, majd kivégezem én a világból, azután a szeméthalomra vele, mint érdemelt helvére. Végül városunk hatóságához, és elismert derék jellemű biráínkhoz intézem szavaimat azon legalázatosb kéréssel : ne zárkózzanak el polgártársaink jajgatásai elöl, kiáltsák el már egyszer erélyesen és határozottan a „Veto"-t egy intézet mészárlása és niachinatiói ellen, melyről jól tudjuk, hogy ö hozta városunkat egész az örvény közvetlen széléig; mert ha ö nem létezik vala, világos, hogy senkinek eszébe sem jut a legtávolabbról sem börsejátékot űzni ; kiáltsa el mondom, már az örvény legszélén, hova hamarabb hatalmas szóval a netovábbot! addig, mig mindenestől a rémséges feneketlen mélységbe menthetetlen bele nem gördülünk ; vegye tekintetbe, hogy az á I 1 a m t ö r v é II y nem családölö intézetek, hanem első sorban az állampolgár javára van létrehozva, és igy tartoznak, de első kötelességük is ezeket a lehetőségig védeni; másrészről meg az á 11 a m t ö r v é n y az állam megrongálására sem lehet szerkesztve, és mégis ha a polgároknak a koldustarisznyát oktroáljuk nyakukba, ki fizesse meg az államnak a nagy adót, talán — tisztelet, becsület a kivételek előtt — egy-két zsaroló ügyvéd úr? Vegyék tekintetbe, hogy másutt mindenütt az ilyen intézetek kiegyeztek az illetőkkel 10, Tj és ha máskép nem lehetett egy százalékra is, elfogadván száz forint helyett egyet; hogy Pesten és Bécsben a börzejáték csak ugy tekint« tik mint fogadás, és hogy ott ennek következtében az már lait accoinpli, egy meghaladott álláspont, hogy hörse-ditferentiákhól keletkezett adósságok akár adóslevél, de általános hallomás szerint, még váltó alapján is be nem pörölhetek, ha ki puhatolható, hogy az ilyen okmány egyenesen börse-adósságból eredt; ott belátták idejekorán. hogy ily kivételes esetekben, ílyözönvizféle korszakból eredt okmánynál nem lehet, nem szabad mereven a törvény betűjéhez ragaszkodni Végre azon tény csak olléggé ismeretes, hogy Bécsben, még a mi több — a katastropha előtt akár mily nagyságú börzeadósságnak megfizetéso koránt sem volt kötelező, legfelebb ki kellett neki maradni a börse-épületböl, - már innen is kiderül, hogy a börsejáték esak fogadásként tekintendő. Zárszavammal bátorkodom még polgártársaink sorsát nagyon tisztelt polgármesterünk és az összes városi tanács, iniut varosunk atyáinak jóakaratába a legmelegebben ajánlani, azon kikiáltással : „Caveant patres, ne quid respublica detriinenti capiat." Pápa, 1*7(5 julius 10. Lö treuste in Adolf.. II. A pápai önk. tüzoltóegylet javára f, évi Julius llió 5-én rendezett sorsjátékra beadott, de el nem vitt tárgyak f. hó 9-én elárvereztettek, mely alkalommal bejött 65 ft 97 kr, mely összeg egyleti pénztárnok urnák átadatott. Pápa julius 12-én 1876. A rendező bizottság. III. Berger Mór mint a „Phönix" biztosító helybeli föügynöke, a pápai önkénytes tüzoltóegylet részére 10 ftot adományozott. Fogadja a nemes szivii adakozó az egylet hálás köszönetét. Pápa julius 12 én 1S76. Sz. /. A papai önkénytes tüzoltóegylet liizői séíío julius 15-töl 'Jl-ig. Or figyelő hetiparancsnok: Fischer Adolf szakaszvezető Julius 15—2 L-ig. Julius 15-én. Őrparancsnok: Czéli Adolf alszertárnok. Örök : llirskorn Karol, Steril József, Grauicz Vendel, l)obos.s\ Pál. • r» Julius Mi-án. Őrparancsnok : Hirschkoru János. Örök: Illés \ntal, Müller Samu, Kerekes János, Itluui Miháh. • f Julius 17-én. Őrparancsnok: liartalos |st\

an szakaszvezető. Örök: Hiringer Káról, ilj. Kelcz József. Zdravich József. Tóth Ferenc. Julius 18-an. Őrparancsnok; llermaii Pál. Örök: Fercnczy Pál. Pasztrovics Sámuel, l.övy Lajos, Markö János. ..." " Julius 19-én. Őrparancsnok : Somogyi Káról. Örök : Irbanek Vencel, Szinger Jakab , Sons János, (ziller Ignác. Julius 20-áu. Őrparancsnok: Gáspár Gábor szertárfelügyelö. Örök: Szombathelyi Mihály, Gay Ignác, Szevfried András, Gurgó János. Julius 21-éu. Őrparancsnok : Scheri József alszerlárnok. Örök: Kogl József, llavlicsek Menyhért, Kecskés István, László Antal. Pápán julius 12-én 187«. . I parancsnokság. Különfélék. Tüzol fóegy leli ügy. I. A pápai önk. tüzoltóegylet f. évi Julius hó 16-án azaz Vasárnap délután ii órakor a városháza nagytermében tiszti ülést tart, melyre az egy let öszszes tisztjei ezennel tisztelettel meghivatnak. Pápa julius 12-én 1876. A parancsnokság. — A fő iskolai i f j u s á g önképzötársiilata örömünnepélyéhcz készül, hogy évi munkássága u(áu, a jövő heti zárvizsgák befejeztével, kedvelljeihöz térhessen. Csak a szorgalommal s becsülettel megfutott pályán édes a nyugalom. — A pápai j ót é k o n y n öegylet k ö r • böI. A folyó hó 2-án tartott kóstolóra adakozók névsorából kimaradt Pakrócz Ferencné asszonvság neve. Hakossv Katalin k. a. és Schöpf Gyula úr menyegzöjeről kapott a nöegyleti házbéralap 8 ftot. Fogadják a jószivu adakozók hálás köszönetünket. Az elnökség. L

T gy a II es a k reánk pirított az Alföldi iparlap. l'gyancsak kíváncsiak vagyunk — mondja az említett lap—hogy Kger és Pápa hol késnek az éji homályban? Kger és Pápa 2—2 kiállítót képesek felmutatni? de ezek sem kézmúiparosok ... V buzgó iparossága Pápa, melynek iparosképviselóje van . . . rosszul teszi, ha kötelességei! ez alkalommal nem ismeri föl. Még nem késő. Kivételes esetekben még e Int 20-áig fogadtatnak el bejelentések. Mint lapunk zártakor biztos forrásból értesülünk legközelebb több iparosunk vállalkozott a kiállításra. Fel is hiyjuk iparos polgár társainkat, hogy a holnap II órakor tartandó ipartársulati. közgyűlésen minél számosabban megjelenjenek ezen ügynek nagyjelentőségű megbeszélésére. Szerk. ) — A s z e g c d i o r s z á g o s i p a r é s termé n ykiállításra ez ideig 1400 bejelentés történt. nézegettem ezen írást, de bizony semmire sem bírtam menni. Kgy tudósnak látszó egyéniség, nagy szorgalommal másolta a rajzokat, nem tudom vájjon, azért-e hogy elolvassa, vagy csupa jókedvéből V Az egyptomiak mindent elkövettek, hogy a holttesteket megóvják a romlástól, miből némelyek azt következtették, hogy nem hitték a lélek halha tatlanságát, s az öröklétet a test fen (maradásában helyezték. Pedig épen az ellenkező ill Ugyanis a temetkezési helyek nagyszerűsége, azok fénye és pompája abból magyarázható meg, hogy az egyp tusiak hite szerint a múmia balzsamozásáig folytatott élete esak ideiglenes vala, s a valódi és örökkön tartó élet csak ezután következik, még pedig azon helyen, hol eltemetve vannak. Ezért halmozták el oly nagyszerű és pazar fénynyel a gúlákat, lobi okat és a királyok más temetkezési helyeiket A nekro polisok, vagyis a holtak városai inkább gyönyörű kertekhez hasonlítottak, s a vízvezetékek, szökőkutak, berkek és erdők valóSan azzá tették azokat Van Münchennek még egy ne vezetősége, s ez a kiráiyi sörház. Í gy hiszem t. olvasóin, hallott már valamit a bajor sörről. Epen ez okozza, hogy az idegenek, habár rövid időre vannak is Münchenben, nem mulasztják el a királyi sörházal megnézni ; részint, hogy lássák annak helyiségét, az ivók zűrzavaros tömegét; részint hogy a hires bajor sört élvezhessék. Münchennek számos sörháza és sörödéje van, melyekben a nap bármely részében lehet vendégekkel találkozni, kik Gambrinus királynak áldoznak. De ha valaki tarka, hullámzó tömeget akar látni, az menjen a királyi sörházba. Az épület nem sokat mutat kívülről, de annál több látni való van belől ; azonban ne vélje senki, hogy a látni való alatt talán az építészeti stilt, vagy valami műremeket értek ; nem, egészen mást. Lépjünk tehát be. Már egész tömeggel találkozunk. Néhány asztal van esak, nielylyeket már körülvettek, s igy nekünk állni kell mindaddig, mig egyik vagy másik ivó föl nem kell. De inig ez megtörténik, jó sokáig kell várakoznunk, inert az tudva van, hogy a bajor a világ legelső sörivója. Azt mondják a gonosz nyelvek, hogy amint a gyermeket a csecstől elválasztják, azonnal sört iszik 11a tehát már oly korán kezdi az ivást, ugy évek folytán jól kiművelheti magát c szép művészetben, s ép azért nagyon is sokáig kellene várakoznunk, mig az egyiknek helyére juthatnánk. Könnyebb lesz ezt kivárni, ha addig is ivással töltjük az időt. Igen ám, ivással ! De aki inni akar, annak mindenekelőtt valami megivaudó folyadékra, jelen esetben sörre van szüksége. Azt látjuk, hogy elöl van a söntés, ott mérik a sört. Ilogy tehát sörhöz juthassunk, edényt kell k resni. Bizonyára azt gondolja t. olvasóm, hogy ez könnyű dolog; inert ha sört mérnek, akkor edényt is adnak. Nem ugy van az. Sort adnak, ha viszünk edényt. A sörös korsót rohammal kell elfoglalni; tehát aki inni akar, egy csekély had vezéri talentummal is kell birnia. Körül kell nézni, vájjon melyik asztalnál van kevesebb ivó, mint korsóV Ha egy ilyen asztalt fedezünk föl, akkor szuronyszegezve rohanunk neki, s minden pardon nélkül fülön ragadjuk a korsót és a nyert zsákmánynyal azonnal a söntés felé irányozzuk léptünket. Igen ám, de csakis a söntés felé; mert hozzá juthatni mesterség, ezt esak a született müncheni érti. Szükségből azonban sokat tanul az ember. Neki feszítjük könyökeinket, s az előttünk állókat minden irgalom nélkül eltaszigáljuk, nem törődve azon sok jó kívánsággal, melyeket felénk és utánunk küldenek. Végre oly sok viszály után sikerül a söntéshez jutni, hol egyik kéz a pénz, a másik a korsó után nyul.Az nagyon megjárná, ki korsójának számát elfeledné megjegyezni. Végre a korsók megtöltvék, s a töltögetök kezdik a számokat kiabálni. Ötven kéz is nyul a korsók után, s kinek a számát kiáltották, sok tolakodás után korsójának fülébe kapaszIkodhatik. Természetes, hogy a dulakodás közben a sörnek fele kiöntödzik, minek következtében az elölállók valóságos sörzuhany alatt vannak. Cylinder, kravatli, csorog a sörtől: de ezzel nem törődik senki Végre azon szerencsés ki kezéhez keríthette sörös o ' korsóját, felre húzza magát, hogy egész nyugalommal és élvezettel ihassa meg sörét.