Pápai Lapok. 3. évfolyam, 1876

1876-06-24

Junius 27-én. Őrparancsnok: Fischer Adolf s/a­t* kas/vezető. Örök: Marton István, l.ázár Benő, Wajdits karol, Mayer .Nándor. Junius 28-án. Őrparancsnok: liikky Sándor cso­portvezető. Őrök: Graf János, lliedl János, llrukker Jauos. Frauendienst Ferenc. Junius 29-én. Őrparancsnok: Hauch Káról alszer­tárnok. Örök: Szinger Mihály, Heidl József, Gold ller­iiian. Hanti Nándor. Junius 30-án. Őrparancsnok: Szeglethy György »» segédtiszt. Örök: Schlesinger Mor, Griinbaum Mór, S/.alczer József, Vághó József. Pápa. 18?6.junius 21. A p arait esti okság. Tan és nevelésügy. A közösoktatás előnye a felekezeti felett. i felolvastatott •/ ismeretterjesztő e;;\lt*tl>eii 1 K7 T». ilee. I'J / 1 15. fulytatas és vi'-^e Kézzel lógható a hátránv. melv a felekezeti nevelésből származik, l't van egy f)<> családból álló ! község. Ebben van bárom vagy tán m-gy felekezet. Eddig az indolens, . ne légy különb, mint \ olt apád" j hires elvet követő szellem nem jelölt helyet hol a jövő ii'-mzedek legbiztosabb fegyverét, a megélhe­tésre, józan gondolkodásra es saját iteletrc szüksé­ges eszközt - az ismeretet , vagy annak épen elemét az olvasni é> irni tudást megszerezhette volna. Ma, hála a kor intő szavának, annyira már mentünk hogy oktatásügyi torvényünk van. Igazi ugyau. hegy ennek az engedelmeskedik, a ki akar, mert itt a törvény tisztelet ritka erény; a képviselő pedig, a ki a törvényt meghozta, bizony nem jő el azt végre is hajtani. A nemzet zömében van aka­dálya letéve a torvénvtiszteletuek. Mert nehezen akar kimozdulni ősi szokásának kényelmes ruhájá­ból. Mind a mellett csak látszatból a törvény értel­mében is kell valamit tenni. Nos tehát? Az f)0 csa­ládból álló község kijelöl a hány felekezetből áll, 1 annvi kamarát tudomány templomául, hol az egész­ség fenntartására semmi gond nincs fordítva, sőt a nyirkos hideg négy fal és az isten napját alig átbo­csátó kis ablak a szemet és tüdőt sy»tematiee rontja ! Es beállit SO — 100 forint készpénz s 8 10 mérő ocsu iizetés mellett nem képzett, csavargó, sokszor jellemtelen embert, hogy neveljen az derék társa­dalmi embert, honpolgárt, szüléi büszkeséget s a jövőnek biztos alapot ! Ezerszer bocsánatot kérek, nem akarok találni senkit ezen igaz szavaimmal j Van sok képzett, jóravaló tanítónk, kik a legnagyobb | elismerést kiérdemlik : de vannak széles magyar or | száiion községek, hol a dolgok igy mennek Van o o o n»/ azután 900 községünk olyan, hol meg helye sincs meg az iskolának s van puszta és tanya, inelven az eddigi ősi gondolkodást követve nem is latszik szük­ségesnek iskola felállítása, pedig ott is emberek él­nek, s a hazának, társadalomnak, emberiségnek ezek­re is szüksége volna. Es a roppantul gyászos és szomorú állapotnak miiimaguuk adjuk meg árat drágán .... II. József osztrák császár mondotta azon igaz I i szavavakat: ,.amit az iskolában kiadunk, azt meg-! takarítjuk a szegények házánál, börtönöknél és kór házaknál." Nálunk e sza va k nagyon találnak. A mit éven­ként a rabok eltartására, szegényeink feJsegélésére és a betegek és nyomorékok gyógykezelésére ki adunk, mennyi iskola adó és a humanitárius intéze tekre mennyi segély kerülne abból Ily földön, mint hazánk, értelmes és munkaszerető nép —amit pedig csak a jó oktatás szülhet, —- jólétnek örvendhetne. Ha schwajci sz'klák hazájában állandó jólétet tud magának biztosítani, ug) a Kanaánnak keresztelt Magyarhaza még inkább van erre képesítve népé nek ugyanazon tényezői és erényei mellett. Es mégis biiiiügyi lajstromunk évről évre ked­vezőtlenebb, szegényeink szaporodnak, annyira hogy maholnap télrendszabály azok számának kevesbíte­ne re nem leszen elégséges Mindezen syinptouiak az állam munkaereje, életrevalósága hanyatlásának szomorú mérve. Ha azt akarjuk hogy e földön munkaszeret«», értelmes, egvmással bekében élő szabad es tehetős r polgárok éljenek ugy hallgassunk a kor intő sza vára : építsünk iskolákat, szervezzük azokat ugy, miként érdekünk megkiváni i A felekezeti sziikkcb n $ liiséget és féltékenységet tegviik félre. A gyermek ártatlan kedély«? meg ezeket nem ismeri, ne ismer­tessük meg mi vele akkor, midőn a megélhetésre és önholdogitásra kell eszközöket szereznie O A közös oktatás amint értekezésemben ki mutatni szerencséin volt, minden körülmények között felette áll a felekezetnek ; m e r t á 1 t a I a a z e r ö k t ö m ö r ii I n e k. a k ö z ö s é rd e k e k fő 1 i s mertetnek, testvérí es é r z eIe m száll a p o 1 g á r o k szeli e m é b e s ig y a z állam célja eléréséi* e m ind e z e k b e n biztos alapot n y e r. Diskatj kaim un. különfélék. K s z á m a z ii t o I s ó a f o I y ó e v n e g y e d ii n k ­hen. Fölkérjük továbbra is előfizetőinket lapunk kellő pártolására. A jövő évnegyed, illetőleg félevben ket ér­dekes dolgozattal ismertetjük meg olvasóinkat. Az elő­fizetési, julius — szeptemberig, I Ii ~»0 dijjat kérjük ini­elöhh Wajdits Káról árhoz beküldeni, — vidékről leg­könnyebben postai utalványnyal. A hátralékokat p e d i g új o I a g i s s ii rget v e k é r j ii l\ k e z ii n k hoz juttatni. — A p á p a i ö n k é n y les t ii z o 11 ó e gy I e I tagjai szép ezüst hillikmiioial kedveskednek főparancsnokuk Szclestey Lajos úrnak, viszonozni akarván azon sok­szoros fáradalmait, mcllyeket zászlójuk előallílása és fölavatása közben magára vállalt. A díszes hillikom \olt pápai s most grálzi lakos Jcnkö Gusztáv arauymü­vesnél készül. A pá p a i p o I g a r i I e á n y i s k o I á h a n az I 87 ',, tanévi közvizsgák következő rendbeli fognak tartatni. Junius bizonyos napján, mely a felekezeti tisztelt lelkész urak által határoztatott meg. a vallásból magánúton: 2<>-án délelőtt 8— 12 óráig az első osztályban; delulán 3—1» óráig, a második osztályban a magyar- es né­met nyelvből. 27-én délelőtt 8—12-ig az első osz­ályban; délután II óráig a második osztályban: a fö I d-és t e r m é s z e t raj Zb ó 1. 28-án 8—12-ig az első isztálybau; délután 3 —<» óráig a második osztályban: i számtanból. 30-án délelőtt 9— 10-iga kezdőknél: 10-1 l-ig a haladottaknál: a franci a u y e I v I»ö I. l'gy an lélelött lesznek láthatók a két osztálv rajzai és kézi niu iikái: délután pedig II—(»-ig ének és zene elő­adások fognak tartatni. Fzen vizsgákra tisztelettel ineg­liivja a t. e. szüléket vagy azok helyetteseit, az intézet dől járóit s jótevőit l'ápán, junius 18-án 18?<». A városi skolaszék. — A pápai á g. hitv. egyház népiskolájának nyári félévi közvizsgái holnap délután tartatnak, kéz­ből vén ket órakor. Az érdeklett szülék és tanügy kárá­lok megjelenni kéretnek. — k ő z v i z s gá k. A dunántúli ref. egy hazkerü­let pápai főiskolájában az 187 \ tanevet bezáró köz­vizsgák kővetkező napokon és rendben tartatunk : Julius M»-án a nagyteremben d. u. 1 órakor a io;x|.< • -»í ön­képzőkör örömünnepe; a lestgyakorlati téren ö »óra­kor testgvakorlat; 17-én a nagy teremben d. e. <».cmiyi­ségtanból ( N ll. oszt.); a kisteremben d. e. ker. hittan, általános egy házjog. ker. polemika. hittört« net. ésapol­logiahól; d. II. 8zentirás magyarázat, lieber régiségtan, egyházi szónoklattan, értelmezéstan. és lieber nyelvből; a ko/.epteiCinbeii egész nap: V gimnáziumi VI. osztály tantárgy adiol; 18-án a középteremben d. e. Világtörté­neleniből (VII. oszt.); a kisteremben d. e. Theologiai Fncy clopaedia, egy bázlöi ténel, újszövetségi he\ezetés, ker. sy odiolika, liturgika, papi gond. és katechetikából; d. ii. Fszjog, szépmiitau, esztantör'téuetbol; a nagyte­remben egész nap: A gimnáziumi V. oszt. tantárgyai­ból; l'J-én a középtércmhcii egész nap: Fdniéleti, és gyakorlati neveléstan, a nevelés töi lent Iliiének első tele. állal- és vegytan második leiéből; a kisteremben egész nap: Az első, és másod éves jogászok alapv izsgái tau­tárgvaiból; a nagyiercükben eges/, nap: \ gimnáziumi IV. oszt. tantárgyaiból; 20-án a k zepteremhen d. e. A latin, es hellen irodalomból; d. u. Németirodalomból; a nagytereinben egész nap a gimnáziumi III. oszt. tan­tárgyaiból; 21-en a középtereniben d. e. középköri ma­gyar irodalom történet, a lélektan második feléből; dél­után l jabbkori egy háztoi ténetliol; a nagyteremben egész nap: a gimnáziumi II. oszt. tantárgyaiból; 22-dikén a nagyteiemben egész nap: A gimnáziumi I. oszt. tan­tárgyaiból tartatnak a közvizsgák. — Az írásbeli érett­ségi vizsga 22, és 23-án, a szóbeli, es a magánvizs­gák pedig 25--3l-ig tartatnak. \z államtudományi ál­lamvizsga 24-én veszi kezdetet, \ fentirt közvizsgákra tanintézetünk minden t. e. elöljáróit, az illető szüléket, és a taniigy minden barátait, s pártfogóit tisztelettel meg­hívja Pápán junius 20-án 1871». V főiskolai igazgatóság. A papai kertészeti társulat választmá­nya, az alapszabályok értelmében, elhatározta, hogy a most erő nyári gyümölcsökből szűkebb kürii kiállítást rendez, és ped'g a nöegyleti kósloló alkalmából, julius 2-áu, ugyan a városi óvoda helyiségében. \ kiállított gyümölcsök azután eladás végett a i öegylel rendelke­zéseié es javára bocsátatuak át. Fölkéretnek tehát a társulatnak kiál'itani szándékozó ta rjai, hogy e nemű szándékukat a társulat alóbrott titkáránál mielőbb beje­lenteni szíveskedjenek, a kiállítandó tárgyak befogadá­sául szükséges térnek berendezhetese végett. A gyü­mölcsök beküldése azonban esak julius 2-án délután egy órától 3 óráig kéretik. Pápa. IS71». junius 20. P. Szabó karol társ. titkár. Haladás. Herék iparosunk Berger Vilmos az úgynevezett papirinalm' malmában legújabban hengere­ket hozott alkalmazasba az őrlésnél, es pedig kitiiuö sikerrel. C se I é dii gy ii II k a rendezés új helyzetébe ju­tott. \ városi képviselőtestület közgyűlése elfogadta a tanácstól Feigl Pálnak adott engedélyt és cselédszerző intézetét nyilvánosnak ismerte el. Cselédiigyiink rende­zésében azonban ez esak lelrendszabály, mint majd al­kalmdag felmutatjuk runk ! Most csak a fönmaradt romok hirdetik egv kori nagyságát. ,,l>e mit használ a nagy, de elesett ! országnak, ha omladékait bámulja a jövevény, éne­keit ismétli és antitpiarius különösségeivel kereske- ] dik ?*' mondja Kisfaludy Karoly. Layard a benyomást, melyet reá egy ily eni­berfejü oroszlán kolosszus tett, következőkép ír ja le : Óraszámra szemléltein e titokteljes einbleme­ot és gondolkoztam jelentősége és története felöl. Nemesebb alak ot a nep nem vihetett volna iste­nei templomába. Nem alkothattak nagyszerűbb ké­pet, mely a kinyilatkoztatott vallás segítsége nélkül egy magasabb lény bölcseségének, hatalmának és mindenütt való jelenlétének fogalmát jobban kifejezte, megtestesítette volna Az értelem és ismeret kife­jezésére nem találhattak jobb mintaképet, mint az emberi fejet; a mindenütt való jelenlétre nézve a madár szárnyait; az erőre nézve az oroszlán testét. Ezen szárnyas, emberfejü alakok nem voltak csupán a képzelet teremtményei, hogy mit jelentettek, az rajok volt írva. Nemzedékeket tanítottak és töltöttek el melv tisztelettel, nemzedékeket, melyek ;>OO0 év előtt virágoztak. Az általuk őrzött kapukon át ki­rályok, papok és harcosok vittek az oltárhoz áldo­zatot. 25 évszázad óta voitak elrejtve az emberek szemei elöl, s most még egyszer föltámadtak régi méltóságukban. De mennyire megváltozott a helyzet körülöttük ! Egy hatlmas nemzet fényűzését és pol gáriasultságát egy félvad nép nyomorúsága és tudat­lansága váltotta tel. A templomok pompáját, a nagy­városok gazdagságai romok és alaktalan földhalina­zok helyettesítik. A téres helyeket, hol ezen oroszlán kolosszus állt, eke szántotta föl és gabona hullám­zott. Egyptoni számos régiségeket bír, melyek liatal­; mát és dicsőségét hirdetik ; de ez, mely most előt­tünk áll, igazolja a prophéta szavait: ,,lme Asszur, mint a eédrusta a Libanon hegyén, szép ágakkal és árnyékos levelekkel és nagy magassággal. | Ezekiel jol, 3.) — Es pusztává teszi a szép várost (Ninivét), és utatlanná és kietlenhez hasonlóvá. Es közepén , nyájak feküsznek, a nemzetek minden vadállatai, a bagoly és süldisznó laknak küszöbén " (Szótőniás 2, 13. 14.) A következő, vagyis az egyptusi teremben mumiaszerü. s leggyakrabban nem szép alakok bá­mulnak a belépőre, melyeket az egyptusiak vas­szorgalma a legkeményebb anyagból vésett ki. A következő két teremben már a szabadabban mozgó görög művészet tárgyaival találkozunk. Az itt fel­ö ö O»/ állított szobormiívek Aegina szigeten 1811-ben tel­u O talált Athene templomából származnak, s az Achil­les és Laomedon tette körüli harcot ábrázolják Az alakok tökéletesek, de arcok álarcszerü kifejezésüek. Legkülönösebb az, hogy a harcolók szája mosolyra áll, mi a halálra sebesített és leroskadó Achilles- és Diklcsnél valóságos grimace-szá válik. A következő termekben a valódi klasszikus művészet tiszta szépségű müvei vannak, melyeken komoly és méltóságos egyszerűség vonul végig. Ezek mellett a peloponessusi háború utáni idők müvei nagyon i.s egyoldalúak, s leginkább a testiség ki­tüntetését ha j h á szszák. A számos mellszobrok közül kiemelendő Mi­nervának Tuseuluiuban talált mellszobra ; továbbá Aresé és Mcdusáé. Minerva mellszobrának arcán a nyugodtság, méltóság és komolyság honol. Aresé, a háború istenéé a szép oval Pallas fejjel ellenkező­leg inkább nyomott, kevésbé ideális göinbölydcdség­gel bír. A rövid, teljes katonás ajak, nem magas homlok, komor tekintet könnyen felismerhetővé te­szik a még most is annyira tisztelt istent, kinek harc és háború a mestersége. A harmadik fő Mc­dusáé, mely daemoui iszonyt nemes szépséggel egye­sít. A legközelebbi terem falait Cornelius mester gyönyörű freskói díszítik, melyeknek tárgyai a gö­rög mytilosból vannak merítve, — Ilyenek az alvi­lág Orpheus kéri Plútót és Proserpinát nejének, Eu­rüdycéuek elvihetéseért; Xeptuui mennyegzöje Atn­plutritével stb. Az úgynevezett trójai terem falain levő freskók alakjai Homer Iliásából vannak véve. A következő termekben a hősök, római császárok és császárnék, valamint az államférfiak mellszobrai a költészet ragyogó sphaerájából a történelem komoly világába vezetnek. Az utolsó, tizenkettedik teremben vannak az újkor müvei Schadovvtól, Canovától, Thor­vvaldsentól, Dannecker és más művészektől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom