Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-03-20
A Socialismus és Commuuismus. A socialismus és cornmunismusazon égető korkérdések egyike, mely nagyban.foglalkoztatja államférfieink'át, s egyes feilobbanásaival, mint a francia-porosz háború alkalmával, rémületbe hozza Európa népeit. ... Pedig a socialismus és communísnius kérdése nem va" lami uj, inert már az ókor nagy bölcsésze Plato is említi az A cornmunismus és socialismusról szól.ló elméletek leginkább abban különböznek egymástól,, hogy. amazok a tu 1 lajdon megszüntetését, ezek a munka szervezését tűzték k" feladatul. Nézzük most már, mik a sooialismus. s .sommunis mus indító okai: 1-ször szegény s &. a z d a g közt t á tongó ü r, vagyis egy jó életerős középosztály hiánya Mert valamint a lajtorján lépcsőket, ugy a társadalomban osztályokat különböztetünk meg, u. m. alsó, közép s felső osztályt. Ha ez a középosztály hiányzik, (Sperato miseri cavete felices) melyen keresztül a szegénynek reménye volna a hatalom s gazdagság tetőpontjára, vagyis felső osztályba eljutni, akkor gyűlölet tölti el a szegényt a gazdag — és viszont ezt megvetés a szegénv ellen. Nincs a mi ezen kítörést mérsékelje, t. i. egy erős középosztály. 2-szor. A n a gy m u n k a megoszt á s. Mely áltat az embereknek a munkaadótól függési viszonya öregbedik, midőn a műveletlen tömeg nem képes megítélni, a munkabér és kereset összefüggését, ahol különösen magasb műveltségi fokon látszólag a- baukár egy tollvonással többet nyer egy perc alatt, mint a szegény munkás évekig. 3-szor Porrod a l m a k. Midőn a pártok és demagógok terveik kivitelére, a nép legalsóbb s legvetenűiltobb rétegeit (The dreg of the people) felhasználják, nekik privilégiumokat osztogatnak, igy a vagyon és személy biztonságot alá ássák. Ebből azután fel sarjadzik a socialismus és cornmunismus mérges növénye. 4-szcr. Az alsó osztályok nagy kiválts ág a i és demokratikus államszerkezet folytán. Ezen elvből indulván ki: Ha egyben egyenlők vagyunk, mért nem mindenben. Az itt elösoroltakból tehát kiviláglik, hogy miért terjedt annyira a socialismus és cornmunismus Görögország és Kóma han} 7 atlásak or es az újkorban pedig a reformatio idején s a jelenben. Most már azt vegyük elemezés alá, hogy vájjon a socialismus és communismus, mint sok álbölcselö állítja, a jelen viszonyok közt fennállhatna-e'? — Felelet: Nem. Hiában idézik Jápártát és az ókor népeit. Mái'azóta évezredek multak, — az emberiség változott, (le a viszonyok is. Hiszen, ha szorosan vesszük minden családban létezik a communismus kisebb mértékben: de ez idea csak is egy kis családnál, melynek tagjai a szeretet és vérkapocs által füzetnek össze, nem pedig milliókra menő népességnél valósítható. Egyszóval a communisticus és socialisticus ideák nern valósíthatók ; mert rövid idő alatt köznyomort idéznének elö. Ki kívánhatná Roscher szavaival élve, hogy az emberiség legszentebb kincseit feláldozza egy olyan néptömegnek, melynek egész boldogsága a pálinka-ital, burgonya-evés és gyermeknemzésben összepontosul *). Herzl József Pápai törvényszéki csarnok. Á r verések: Mártius 23-án Fehér Károly, Juliánná, Anna, Sándor, Erzsébet, Kálmán és Lina ellen a devecseri 380. számú telekkönyvben foglalt ingatlanokra Devecserben; — Beck Regina ellen ingóságra Pápán; — 24-én Xyulász Zsuzsanna, és társai ellen ingóságra Vináron; — Graf József ellen ingóságra Pápán; — 26-án Gyenge Mihály és K'rs Károly ellen ingóságra F. (Jörzsünyben. Figyelmeztetés gviimöksészeiiikhöz (Folytatás és vége). A vér tetű elterjedésének megakadályozására első teendőnk legyen arra ügyelni, hogy be ne csempésztessék,— azután pedig, ha talán már nálunk is volna, egész szorgalommal kípusztítassék. Legjobb tehát azon vidékről, hol ez már uralkodik, gyümölcsfát nem hozatni. — Ha olyan helyről kapunk oltó ágat vagy fát, hol még nem tudjuk bizonyosan, van-e ily féreg, okosan járunk el, ha az ágakat és fákat, fekete vagy zöld szappanyos vizbe mártott kefével jól megmossuk. Ha pedig az ágon vagy fán féreg vagy kinövés találtatnék, legjobb az ágat vagy fát egyszerűen eldobni s megégetni. Ha pedig tudjuk, hogy szomszédságban találkozik ilyen íérges fa, akkor fáinkat június végén meszes vizzel (mely egy kis agyaggal is lehet keverve) megkenjük a földtől kezdve egész a gyönge ágakig. Ez akadályozni fogja az anyavértetüket, a fatövcbe vagy vastagabb ágaira rakni a fiakat. Gyönge ágra sohasem rakják ősszel a fiakat és tojásokat. * ff Osz kezdete előtt a földbe, a fa körül, a gyökérre mohái; rakunk, melybe rakják azután a késői anyák tojásaikat. Korán tavasszal fölszedjük a mohát és a földet a fa tövétől, együtt megégetjük, és a fa tövéhez uj földet teszünk. Ha e pusztító féreg a mi almalainkat is megkereste volna, késedelem nélkül nagy erővel kell fognunk kiirtásához. Legelőször levakarjuk és lekeféljük a fáról a vértetüt vagy ha kinövések is volnának már, ezeket éles késsel kímetszük és erősen bekenjük vagy fecskendezzük ; 1. Langyos vízben feloldott fekete vagy zöld szappannal (8 liter vizbe l /„ kiló szappany). *) Kiír, hogy c cikkíró, ki c társadalmi eszméket bővebben tanulmányozta, nein veti magának löbl) időt ós fáradságot, tárgyát körülményesebben ki is lejteni. Igy dolgozatát, miután gondolatai Hosehur után inkább csak odavelvc vannak, mint egyúttal indokolva is, ha alapelvében oszthatjuk is, de ü részletekben több helyt nem.
