Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-03-06

Vegyestartalmil társadalmi hetilap. A pápai jótékony nő e g y 1 e t-, az ismeretté rj c H Z t ö- 10 v é s z- és ö 11 k é n y t e s tii z o lt ó eff y 1 et .évfolyam. Pápa, 1875. tavaszelő 6.10. sz. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy íren. A lap szellemi részét illető közlemények :i szorlcesztő 1 álcávái*a.: Anna-tér 12-16. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszúl-­1-milúsok, n kiadóig leendőkkel megbízóit | „íe-lori jeloi.lés. - Társadcdm. élet Léván. — Törvényszéki rs-ir­"YVajclitw Xvá i'Ol úr könyvkereske­désébe: megyeházzal szemben, intézendő!;. Tai'íaliiia: A műveltség és az irodalom. Polgár­nők. — ,!ellemvonásol; a római nép életéből. — Szivein. — Fe nekelleii! — Régiség YI — Különfélék. l^loíizetó.si clíjalv! Kgv évro G fr. Félévre Ir. Negyedévre '1 Ir. 50 k. A Ilil.-tlOi.óísi (líjalc a három­szori hasábozotl petit sorért egyszer hirde­tésnél fi kr. kétszer hirdetésnél í> kr. három­szori hirdetésnél 4- kr. és a többszöri hir­detésnél lehelő árleengedéssei számílatnak. Mindig ' ülőn bélyegdí] fizetendő. gr A műveltség 1 es az irodalom. KLz ember születésével, csak oly természeti lény. v% mint körüle bármellyik. Ami öl a mindennapiságbóJ Í; egyéb Ieremlmenyek fölé helyezi, és erejének ler­' meszelés gyakorolhalását bizlosilja: az egyedül műveltsége. Míg a lennészeles, idomílatlan ember a természet önlutlallan karjain lapogat a lelki homályban és sokszor habzó indulatainak s elragadó szenvedélye­inek lesz áldozala: addig a lelki tehetségeket fokozato­san s összhangban kifejlett szellemét kiművelt einbei tisztában van magával és viszonyaivak uralkodó köz­pontja Ind lenni mindég minden lelki határozottságainak Amily igénytelen, egyszerű s majdnem szánalomra méltó élete van a műveletlen embernek : ép oly magasz­tos, eszmékben gazdag és irigylésre méltó sorsa jutott az igazán művelt embernek. A terméskő alaktalan, durva semmit nem mondó tömeg, a belőle faragolt kő bir ha­tározott idommal, simított, és bizonyos szellemiség su­gároz róla. A műveletlen ember valódi terméskő, — értéke kevés, vagy épen semmi, játékeszköz a sors. a hatalmasok kezében. A műveletlen ember sem erejét, sem idejét okszerűen fölhasználni nem tudja, kínzója ön­magának és terhe környezetének. A művelt ember ki­simított, idomított becses kő, — önmagában, lelkének emberbaráti eszméiben is talál szórakozást, kedves és megnyerő gondolatival s cselekvésmodorával vonzó s éltető napja a társadalomnak. A műveltség kiköszörüli az emberi tehetségeket, lesimítja a nehézkes darabosságot s lenyesi a félszeg­ségeket. A műveltség által lesz az ember igazán em­berré, — meghódítván a szellem minden erejét, minden képességét, teszi öt alkalmassá a szellem minden nyi­latkozásai valósítására. A műveltség helyes irányba viszi gondolatinkat, szelídíti indulatainkat, zabolázza szenvc­| délyeinkel, kellemessé teszi társalgásainkat, emberlársa­I ink örömei és bajaiban osztoztál, fclvilágosodollságunkat növeli, minden szép és jó iránt fogékonynyá lesz. A v a 1 ó d i m ű v e 11 s é g föltétele a gondolat i é s a k a r a Is z a ha d s á gn a k, fen tar lója a társadalmi rendnek. Műveltség nélkül az ember lombtalan és vi­j rágnélküli fa, — melynek sem szine s életjele, sem I illata nincs. — A műveltség oly dúsan virító növény | az ember lelkület—viliágában, melynek virágai az er­| kölcsös beszédek, élénk, lélekemelő társalgás, tapintatos | bánásmód; gyümölcsei pedig társalgásunk kereslelése I s társaink osztatlan becsülele és szeretete. i Műveltséget szerezni, műveltté lenni, a szellemi felvilágosodás bódításainak nagyobb tért engedni legyen hát az embernek első sorban és legfontosabb köleles­sége. Elérni biztosan lehel: mert hiszen utóvégre is az e m her bel s ö, veleszületett szükségessé g e, m e g la g a d h a il a n h i v a t á s a m a r a cl ma g á t s z el­1 em i 1 e g kim ü v e 1 n i, emberré lenn i. E végre eszközeit is könnyen fölleli mindenekelőtt a különböző jellegű iskolákban, azután a már művelt s szellemes tár­saskörökben, s a kiváló szellemeknek irolt termék eivel, az irodalommal figyelmes és benső. . foglalkozásban. A kiváló szellemek műveiben lerakóit gondolatok nem e­s ilik főleg kedélylinket és képesítenek megfelelő cse­fekvényekre. Az irodalom azon kincses hánya, melyben föllel— belök a kitűnő szellemeknek sok álvirasztolt éjszakán 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom