Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-02-13
nélkül kilencszer háíamögé, e szavak Kíséretében: ,,Ezzel nektek áldozom, ezzel megváltom magamat s az enyémeket tőletek." Majd újra megmosta kezeit, s egy üres rézedénytverve, kilencszer monda el esdő hangon : „Távozzatok ti ősi szellemek ! ,( S most azon tudatban, hogy családja számára békét eszközölt, a láthatlan hatalom, a szellemvilág részéről, — nyugodtan visszatért lakába. A házi isteneken kivül voltak hazai istenek, kiknek társulatokban, nemzetségek- vagy a még tágabb körű curiák hoztak áldozatot; ez utóbbiak részéről a curia főnök, — curío maximus — vezeté a szertartást. A községi papságot képezek : a flamenek, még pedig három töflamen íflamines majores), Jupiter, Mars és Quirinus, (második Mars) papjai, és kilenc, illetőleg később tizenkét— más istenek — kisebb rangú flarnenjei — papjai. Ezeknek élén állott Jupiter papja, — fiamén dialis.—Ennek hivatala több sajátszerű — személyére vonatkozó — megszorítással, asketikus életszabálylyal járt. Mint p. u. éjszakát a városon kivül nem tölthetett, — a sereghez soha nem mehetett. Nem volt szabad neki lóra ülni, sem kecskét, hullát, nyers hust, borostyánt, babot érinteni; sőt tiltva volt, ezeknek még nevét is kimondani s a t. A mint neje meghalt, hivatalát azonnal lekellett tennie. A papi osztályhoz tartozott még a teremtő istennő tiszteletére felállított, 12 tagból álló — fratres arvales — testület, mely májusban szokott áldozatot hozni s imádkozni jó termésért. Továbbá a táncolók.— salti — hasonlókép 12 tagu testülete, mely márciusban fegyvertánccal ünnepié Mars napját, körülhordva ekkor egyszersmind a 12-szent paizst*). Nevezetes volt Kómában a Vesta-cultus. Mi a családra •nézve a szent tűzhely, ugyanaz az egész nép-közönségre nézve a vesta temploma. Eredetileg négy, majd hat ugyne*) Egy régi monda szerint, egy ily pnizs az égból esett le, megszüntetve az ép akkor uralkodó veszedelmes dögvészt A jósok szerint ez Róma leendő világhatalmát jelenté; és hogy megakadilyoztassék elorzása, készítettek hozzá teljesei) hasonló más 11 paizst. vezett Vestaszüz végezte itt a szolgálatot, mi kitünőleg aszent tűz folytonos élesztésében állott. — Ha egy szűz, őrködése alatt e tüzet kialudni engedé, egy függöny mögül a pon„ maximustol megkorbácsoltatott. Ha pedig megtörtént azo» szomorú eset, hogy egy Vestapapnő szüzességi fogadásáhozhűtlenné lett, ugy először is csábitója a köztéren halálra ostoroztatott, maga a szerencsétlen hölgy, gyász halotti pompával a vétek mezejére — campus sceleratus — vitetett; ott egy — ez alkalomra ásott mély sirüregbe bocsátották \& élve, melybe már elébb egy ágy helyeztetett számára s e mellett még lámpa, kenyér, víz és olaj állott. Miután a pon. maxim, rövid imában könyörgött most felette, az istenségnek, hogy oltára megszentségtelenítése miatt ne gyúljon av nép ellen haragra; hogy a vétekéit fogadja engesztelő áldozatul e bűnhődést, a sírbolt nyilasa nagy halom földdel s kövei boríttatott el örökre. — Egy ily eset azért volt általánosan baljóslatú, s azért büntettetett oly kegyetlen szigorra!,, minthogy a közhit szerint e nők nem csak az oltártüz élesztésével, hanem éltük tisztaságával, a földi vágyak és remények megtagadásával is tisztelék, a község nevében, az istenséget, ennek szentelve keblük minden érzelmét. — Ha már egyik hűtlenségével szent feladatát beszennyező, ezzel az illető istenséget megsérté, s mintegy boszura ingerié a képv-selt nép ellen is — A szentségtörés megtorlást kivánt, isten, ember előtt, s az elbukottnak magának kelle áldozatul esni irgalom nélkül. Különben a Vestaszüzeknek, szent hivataluk, a nép előtt nagy tiszteletet s sok tekintetben kiváltságos állást biztosított. Ha kocsin utaztak, lictor kisérte őket, ha valamely fegyencért szót emeltek, az a büntetés alól felmentetett. A lesrföbb államhivatalnok is, köteles volt az ö közelükben tiszteletjelül leeresztetni lictoraival — a hatalomjelvényt, a veszszönyalábot. Egyszerű állításuk a törvény előtt esküerővet bírt; s nem álltak mint a többi nők, gyámság alatt. Harmincévi szolgálat után letehették hivatalukat. (Folytatjuk). BARÁTI (Id. Kutassy Ferencdvözöltél e lapokban, A baráti szív megdobban Látva a leirt sorokban Szúd baráti érzetét! Üdvözöllek én is téged Kihez annyi szent emlékek Fűznek s bár mi sorsban értted E szív hón szeretve ég. Nem feledlek Fölkereslek Hó' szivem feléd dobog ... Mély érzések, Mult s emlékek Adnak erre szent jogot. VÁLASZ. •hez) 1875 télhó 25. \ A regényes szép Fürednek Vagy szülötte. Mély érzelmek És nagy eszmék itt születtek Sziveden és lelkeden. Elhozád az iskolába — Bölcs Minerva táborába, Pallas székhelye: Pápára S én igen jól ismerem Mint barátod S pályatársad Szived mély érzelmeit S azt az eszmét Mely uralg, ég Lelkeden — gyújt és hevít! Szét menénk az iskolából, Nem szakaszta el egymástól Minket semmi tér és távol .. . S lenne bármi mostoha Végzetünk — de lelkűinknek Sors, idő, tér nem vethetnek Oly határt, mit szellemeknek Által lépni nincs joga. Míg csak élek Szív és lélek Köt le hozzád engemet.. . Bármit érjünk — Egyetértünk S meghasonluunk nem lehet. Partinál a zúgó Sédnek Elvonulva — csendben élek Téged Sió vidékének Nyert meg a hívó' sereg. Egy a tábor — melyben állunk — Lelki harci síkra szálltunk. Irt sebére lel mi nálunk A ki sulytva kesereg. Kit búbánat Ölyve támad, Az.mi tolunk nyer vigaszt.. Sebbe eshet, El nem veszhet, Mert mi bekötözzük azt.