Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-12-25

Jézus szellemében újjászületni; még csak most kezdenek az árva és szeretetházak épülni; a jótékony nőegyletek s mindenféle segélyegyletek alakulni, sok keresztyén ember, még az oltár szolgáit sem véve ki, alig áll közelebb a Jézushoz, mint azon kor emberei, midőn szemet szemért, fogat fogért, kívánt a lihegő boszuállás; a rágalom s becsülelmarás most is ugy természeté sok embernek, mint akkor volt, midőn még nem hangzott le az evangyéliom tornyáról e szózat: áldjátok még azokat is, kik titeket átkoznak: de a valódi keresztyén undorral fordul el e bemeszelt koporsóktól; kik mások szerencsétlenségében lelik vadállati örömüket. Mi óhajtjuk, hogy lapunk olvasóinak sok liszla örömöt hozzon a karácsony. — Óhaj íjuk, hog)

r Jézus csillaga ne csak a templomok boltozatán, de minden lélekben ragyogjon. Olt ragyogjon az anya Örömmosolyában, midőn kisdedét ringalja, s nagyobb gyermekeinek a kis Jézus ünnepi hozományait átnyújtja: olt ragyogjon szép hölgyeink lelkében, midőn a társadalom szegényeinek segélyt gyűjtenek, s a betegnek gyógyszert, a mezitelennek ruhát adnak: ott ragyogjon olvasóink keheiében, midőn lapunkra előfizetnek, hogy legyen a jövő évben is egy őszinte kedves barátjuk, ki őszintén óhajt önöknek most is boldog karácsony iinucpcl!!!.... Pereszlényi János. A szegényügy rendezéséről. (5. folytatás ós vúgc). j Azonban a nöcgylctnek mindezen működése j mellett is igen nagy lenne a város terhére tartott] szegények száma, ha azok oly ellátásban részesül- j nének, a mit az önálló munkás szegények irigyel- i hetnének. Ez okból a koldulás megszüntetése után | a szegények segélyezésének oly módon kell történni, j hogy az a segélyzettnek mindig terheltctésével járjon j E szempontból határozottan rosszalandó volna, ha a szegények segélyképen időnként bizonyos összegű pénzt kapnának, mint a mint egyelőre határoztatott, ^uerylycl tetszésük szerint rendelkezhetnének, mert az ily segélyre nagyon sokan vágynának. Oly segélyt kell adni a szegényeknek, melyet azok csak | azon célra használhatnak fel, melyre az nekik nyujta- j tott, így legjobb a kész étel, az is nem fölösleges j mennyiségben s oly alakban, a mint az legkevesebb költségbe kerül. E tekintetben nagyon nehéz a legalsó j mértéket meghatározni és hibanélküli költség elő- j irányzatot készíteni. j Ha a legszegényesebb ellátást számítjuk is, a| milyenben nálunk a fegyencek részesülnek, akkor j kerül a napi élelem (főzelék 14. és kenyér 5 kr.) Föltéve, hogy a genus de Pápa csakugyan létezett, az a kérdés, vájjon inagyarszármazásu-e, vagy külföldről vándorolt bc? Horvát István és Szirmay magyar nemzetségnek tartják, de Gyurikovics bevándoroltnak mondja, s ezen véleményét igyekszik is bebizonyítani. A pogányvallásu magyaroknak nyelvébon a Pápa szó ismeretlen vala, s csak a. iO. század végén és a 11. elején Ágálhatott ismeretessé, midőn őseink a ker. vallásra tértek. Mert eleink n vei vökben a ker. kath anyaszentegyház fejének, az az legfőbb püspökének jelentésére alkalmas szót nem találván, a ker. hitnek oktatóitól a római szót fogadták cl 5

). Hogy ez valóban igy van, tekintsük ezen szókat: plcbanus, tcmplum, capellanus, decanus, claustrum, monasterium stb., nem de nyelvünkben igy fejeztetnek ki: plébános, templom káplán, dekán, kolostor, monostor stb. ? Ep igy van a Pápa szóval is. Midőn tehát a magyarok a ker. vallást elfogadták, ekkor jöhetett csak nyelvünkbe a Pápa szó, mely a ker. vallás főnökét jelöli. Ha tehát akkor, midőn eleink mostani hazánkat elfoglalták, e szó ismeretlen volt, nem létezhetett oly nemzetség sem, melynek neve Pápa lett volna, hanem később költözött bc, s legvalószínűbbéül. István alatt, midőn számtalan idegen jött az országba. Gyurikovics azt véli, hogy ily novü egyén, | kitől a nemzetség is származott, Németországból vándorolt bc. Ennek bebizonyítására több hason hangzású nevet hoz föl a német historikusokból, u. m. Popu, Poppu, Pappas, sőt egy Papa nevű nőt is cmlit. Ezek után bizonyosnak tarthatjuk immár — hja Gy. — hogy a Pápa h

) Tud. Gyűjt. 1824. nemzetség jövevény nemzetségek közé való, hogy Pápa valóságos keresztnév, és hogy valamely Popo vagy Poppo nevezetű törzsökös német lakos, ki a Tapolca termékeny pariján első hajlékot emelvén. Pápának első alapját megvetette, kölcsönözte nevétől c helynek nevezetét, mint régi időben többnyire az ujonan épített várak városok, helységek, kastélyok, majorok építőjüktől kapták nevüket fl

). — S valóban — írja tovább — a németek által most is Pápa Poppának hivatik. Cluverius pedig földrajzában Pappauak nevezi azt, 7

). — Különben nemcsak a németek, de a. ma gyarok is sa játsúgosau hangoztatják városunk nevét, melyet számtalanszor hallottam Pápo —, Poapának mondani. A valószínűség tehát n mellett harcol, hogy városunk egy nemzetségnek, még pedig külföldről bevándorolt s itt letelepedett nemzetségnek köszöni eredetét és nevét. Csak az a kérdés, mikor, niclvik királv alatt jött be? Azt a történelemből tudjuk, hogy akkor, midőn eleink a pogányságot elhagyva a ker, vallásra tértek át, első királyunk alatt számtalan idegen jött be az országba nyugotról, s leginkább Németországból. Lehetséges, hogy ekkor vándorolt be a Gyurikovics által említett Popo vagy Poppo nevű egyén is, ki megkapván azon területet, melyen jelenleg városunk fekszik, megvetette ennek alapját. Hogy városunk keletkezésének, alapításának ideje messze íölnyiilik a múltba, az bizonyos; dc azon időpontot biztosan meghatározni nem lehet. Engel szerint már 1051-bcii létezett. Midőn ugyanis III. Henrik csá•) Tud. Gyűjt. 1824. ') Iutroduclio in urnv, Geograph 1678. mert mint Cegléd város polgár mestere irja, oly kevesen jelentkeztek a szegényházba felvételre, bogy a munkát megkezdeni nem látszott érdemesnek. Én azt hiszem, hogy nálunk is nagyon leolvad a szegényházba elhelyezendök száma, ha annak berendezésénél tekintetbe vesszük mind azon elveket, melyeket az eddigi gyakorlat tekintetbe venni parancsol ,ha a szegények kényelméről nem gondoskodnak jobban, mint a mint van gondoskodva a legszegényebb munkás családban, s ha mindenkitől megkívánjuk azon munkát, mit végezni képes. sto. Ily föltételek mellett biztosan jó eredménye leend városunk azon határozatának, melylyei a koldulást megszünteti, a szegényeket pedig 'dologházzal öszszekötött szegényházban szegényadóból eltartatni kívánja. A pápai önkénytes tűzoltóegylet alapszabályai. (Folytatás és vrge). b) Gyakorlatokra vonatkozók. 02. §. A gyakorlatokon és téli iskolázásokon minden müködö tag megjelenni köteles.—Nem igazolt elmaradások a tiszti szék által birságoltatnak, még pedig a tagok első ízben elmaradásért 20 kr, másodízben elmaradásért 50 kr, harmadizhen elmaradásért 1 frt. a tisztek és altisztek pedig első izben elmaradásért 40 kr, másodízben elmaradásért 1 frt, harmadízben elmaradásért 2 írt, pénzbüntetéssel, — s rangjuktól való megfosztással büntettetnek. — Ezen bírság közigazgatási uton haj tátik be, s az egylet tökéjének gyarapítására fordittatik. G.J. §. A gyakorlatokon és téli iskolázásokon minden tag egyenruhában tartozik megjelenni. (54. §. Gyakorlatok és téli iskolázások alatt a dohányzás és fenhangon társalgás tiltatik. (55. §. A parancsnoknál levő panasz-könyvbe minden tag panaszát sajátkezű leg, s neve aláírásával bejegyezheti; a parancsnoknak pedig kötelessége az ily módon beadott panaszokat a legközelebb tartandó tiszti ülés elé terjeszteni, hol azok elintéztetnek, c) Tüzörségre vonatkozók. 06. §. Minden működő tag — a fő- és alparancsnok. orvosok és sebész kivételével —• a tiszti szék, illetőleg a parancsnokság által kitűzött napon, őrszolgálatra megjelenni köteles. — Az örségi szolgálat nyáron esti 9 órától reggel 5 óráig, — télen esti 8 órától reggeli 6 óráig tart. 07. §. Az őrszolgálat alól — a városból távollétet és betegség esetét kivéve, folmentésnek helye nincs. Minden másnemű akadályoztatás esetén köteles az örségre kirendelt tag maga helyett — a működő tagok közül — helyettest állitani. G-S. §, Azon tag, ki az örségre sem maga meg nem jelenik, sem helyettest nem állit, a tiszti szék által minden elmaradásért külön-külön 1 frt. pénzbüntetéssel birságoltatik, — mely bírság közigazgaszár az 1051-ki nyár végén roppant hadat indított Magyarország ellen, Béla vezér intézkedése folytán a magyarok a nemesek elől visszavonultak, s á sereg útjába cső élelmi szereket fölégették. A császár hírnököt küldött Gcbhardhoz Győrré, hogy hajóiról küldene élelmi szereket. A hírnököt azonban a magyarok elfogták, s elolvasván az izeuctet, egy németül tudó, s a magyarokhoz hü egyén által azt íratták Gebhardnak, hogy rögtön vonuljon vissza, mert a császár nagyon erős ellentállásra talált. Gebhard ennek következtében elpusztítván hajóit, futásban kereste menedékét. Ezután annál erősebben zaklatták a császárt, ki Balaton tava mellett Badacsony hegynél táborozott és élelmi szerekben nagy szükséget szenvedett. A német sereg folytonos csatározások között vonult Pápa irányában Győr felé. Engel szavai ezek: „Desto heftiger ward nun dem Kaiser zugesetzt, der am Berge Badacsony am Plattensee gelagert war, und am Proviant grossen Maugel litt. Unter beständigen Gefechten zog sich das deutsche Heer in der Richtung von Pápa gegen Raab, bey Palota verloren sie ihre Bagage, und mitgebrachten Purpurkleider (Bársonyos hicss daher der Ort) 6

). — Ezek szerint tehát városunk már a Xí. században létezett; ha csak a történetíró a mostani kor olvasóit tájékoztatni nem akarta* Ha a mondottak állanak, akkor a genus de Pápa törzsatyjának az első királyok, s legvalószínűbb, hogy I. István alatt kellett jőni az országba, mert a róla nevezett helyet már 1051-ben érdemesnek tartja a történész megemlíteni 8

j Geschichte des Königrcikß Ungern, i. k. *) Kérjük a folytatását Szcrk, 19 krba, mihez számítva a ruházatot — nem a fegyenc-ruházat ára szerint a mi drágább, hanem a kezeink között lovö ceglédi szegényház költségvetése szerint 16 forintot, fűtés és világításon, valamint a felszerelés százalékán kivül egy szegény ellátása 85 frt.'Ső krajcárba, mely összeg az említett cikkek számításba- vételével 100 forintra volna előirányozható. Ezen Összegnél többe a szegények ellátása nálunk nem kerülne. Azonban az előirányzott összegből ez sem kerül ki, ennyi emberre, a mennyi előirányozva van. Arról azonban biztos lehet Pápa városa, hogy ha a szegény házban gyengébb koszton és szigorú felügyelet alatt tartatnak a szegények, száma soha fog 96-ra fölmenni. Annyival inkább nem, mivel a határozat értelmében a szegényház dologház is lesz. Ez adja meg a határozat igazi jelentőségét, A ki ide fölvétetik, dolgozni köteleztetik; mert teljesen munkaképteleI neknek csak az oly betegeket számíthatjuk, akik ; folytonosan ágyban lenni kényszerülnek, nem pedig | azokat, kik annyira öregek, gyengék vagy oly testi i hiányokban szenvednek, hogy napszámba nem jár• hatnak. ; Nincs kétség benne, hogy a szegényházaknak | ily dologházzá alakitásának sok nehézséggel kell i megküzdeni, ép azért azoknak ily nemű berendeI zése ellen nagyon köunyü ellenvetéseket tenni. így | legközönségesebben szokott azon ellenvetés tétetni, 'hogy az ily dologházak a feldolgozandó anyag bej szerzése miatt nagy tökét igényelnek és mégis, mij után a munkások nem teljesen munkaképesek, a j munkának kevés eredménye van. Mindegyik nchéz! séget lelőhet győzni, ha egyrészről oly foglalkozású í ágak honosítatuak meg a szegényházban, melyeknek : anyaga igen olcsóba, majdnem ingyenbe kerül, más; részről oly könnyű munkát igényeluck, melyet a í leggyengébb testszerkezetü, — beteges, hibás egyén [is végezhet. E tulajdonságokkal cgyiránt bíró mim! kaágakul különösen ajánlható a szalma kalap, vala! mint szalma véka, szalma láb tör ülő készítés, fűzfa ! kosár fonás, posztó szélből való tutyi készítés. Ezen munka ágak megtanítása sem járna oly nagy nehézséggel, mint sokan gondolják. Egy barátom, ki a muukaház alapítás és vezetés körül már sok érdemet szerzett s ki minden tőle telhető eszközökkel kész elősegíteni a Pápa városi dologház ügyét, ajánlkozik arra is, hogy saját munkásai közül a munkások betanítására szívesen ad minden dij nélkül tanítókat bármikor rendelkezésünkre. Nem volna nehéz olv vállalkozót is találni, a ki a munkások munkáját előre megvenné bizonyos árban, miáltal a nyers anyag megszerzésének és a kész munka eladásának, valamint a munka felügyeletnek terheitől e város megszabadulhatna. Egyébiránt minden ily intézetek célszerű berendezésérc és vezetésére csak a gyakorlat taníthat meg bennünket leginkább. Cegléd városa elhatározta, hopy ily szegény és dologházat állít föl s ez intézet fölállítatváii, az mindeddig csak szegényház maradt,