Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-12-19
azon törekvését meghonosítani, s ki aztán itt-ott egyszerűen a szükség begyőzése által, de igen gyakran eaptatio benevolenliae és más személyes érdekek belevonása állal összeteremti az elégséges számu tagokat, hogy egyletének eszméje anyagilag is életképes legyen. Igy nálunk nem lehet föltenni, hogy ha az, ki kezdeményezte, nem tette volna, akadt volna helyébe más, mert ez egylet alakiíásának szüksége közérzet volt; nem, ellenkezőleg, nálunk a legvirágzóbb egyletnél gyakran remegnünk kell, hogy mi lesz majd ez egyletből, ha lelke kivesz belőle, a motor, ki elnök, titkár, pénztárnok, szónok és kézbesítő, a többi címzetes helyeit, ki az üléseken részvételre szükséges létszámol, teke vagy kártya asztal, haragos feleség vagy epedös imádott oldala mellől összekunyorálni szokta és a ki, ha nem jönnek össze, mégis elvégzi a dolgot: praesens pro absentibus,— ha ezen motor majd egyszer kidől. Tapasztalásból szólok, sok egyletnek voltam tagja, hanem még mindegyikben ezen motor lététől függött minden, s volt öröm., ha akadt növendék, ki fogékonysággal bírt helyéi pótolni vagy elfoglalni. Nálunk c szerint nem az eszme szokta gyakran fennlariani az egyleteket, hanem az egyén. S ha az egyén, az individualitás, mely ezen eszmél absorbeália. de fogolt- társaival közölni nem bírta, megszűnik működni; lehet az eszme bármi szép, az egylet pang és még feloszlatni sem lebet, mert az alapszabályilag a feloszlatáshoz szükséges SZ{ ím nem bír összegyülekezni. Egyletekéi életképessé tenni, két mód áll rendelkezésre. A nemes versengés hasoncélú egyletekkel, az egvik : — ha az elébb mondottakai — tisztelet a nagy ritka kivételeknek — általános tapasztalatként elfogadjuk, akkor ezen mód utópia számunkra: — igy a másik mód áll csak rendelkezésünkre, és cz: minden jóravaló egylelked velő elemnek az egyletbe összefoglalása, vagy is mindazon céloknak, melyek rokonságban állnak egymással egy egyletbe összekapcsolása. Nem akarom én, hogy p. a pápai sok érdemeket szerzett nőegylet a lövészcgyleltel egyesüljön; a heterogén tárgyak csak akadályozzál egymást (eltekintve azon veszélyeket, melyek Í bájos hölgyek sziveit érhetik, ha lövészeink) Í céltáblák helyett sziveikre céloznának) — de hí az egyletek, melyek a társadalom emelését jótékonyság gyakorlása és felvilágosodás terjesztése állal óhajtják elérni, egy központi öszegyletlé tömörülnének, mely megadván a kellt összhangot a sok oldalú működésnek, a nélkül, hogy a szakosztályoknak, melyekbe a társadalom szükségletei szerint szétosztanék, működését .bénítaná, ha miden városban alakulna egy társadalmi egylet, melynek alosztályai — az egyik az ismeretek t e r j e s z t é s é t, a másik a h áziipar fejlesztését, a harmadik a szegény tanulóknak könyvekkel ellátását, a negyedik a szegények ruházását stb. tűznék ki feladatul, sokkal nagyobb szolgálatot lennénk a társadalomnak, mint ha elharácsoljuk erőinket sokfelé egy szakba vágó egylet alkotása által, melyek csak lengenek az eszme életrevalósága dacára: mert fizető tagja van ugyan elég, de nincs meg nz az intéző elem. melv az egyletet folytonos pezsgésben tartaná. Hallom az ellenvetéseket és meg is felelek reájuk, jövő cikkemben. Belányi. A szegényügy rendezéséről. (í. folytatás). Egy másik alapítvány városunkban' a Rosalia Franciska nökórbáz, melynek clso alapját özvegy Csuzy Gáspárné, született vizeki Talián Rosalia tette le, hagyván 10,000 váltó forintot 1814-ik év sept. 27-ikén Pápán kelt pót végrendeletében két gyógyulható asszony személytartására és ápolására, valamint 1400 forintot két gyógyulható nőszemély részere szükséges egy szoba építésre. 1818-ik évben Nagyméltóságú idősb Gróf Es j torbázy Miklós ur ajándékozta c nökorháznak azon emeletes házat, mely ma is kórházul szolgál, melyben három beteg-szoba van 14 ágygyal, azon kivül az ápolónő, gondviselő orvos lakása cs egyéb szükséges lakrészek. Ugyanakkor ö a betegek könnyebb kitartására J000 váltó forintot rendelt az uradalmi pénztárból évenként. Ezenkívül sok kisebb alapítványok is tétettek cz intézetre. Az intézetnek van jelenleg 24,444 ít 80 kr tőkéje, ezen tul jövedelmét képezi a Nméltóságu Gróf Esterházy Pál nr által folyton adott évi 420 forint kegyadomány, valamint a Mélt. Gróf Wallis Gyula nr által adatni szokott évi segély. Ezen kórházban kizárólag gyógyulható pápai nőcselédek ápoltatnak, s az alapítvány kezelése uradalmi és megyei felügyelet alatt áll. Vannak ezentúl még a város kezelése alatt többféle szegény-alapitványok. Igy a jelenleg 7401 forintra menő házi szegényalap, melynek évi 370 forintos kamatja szegény iparosok között szokott kiosztatni, rendesen igen apró 2 forintos részietekben, melynek helyesebb kiosztásáról most szándékozik Pápa városának tanácsa, célszerűbben intézkedni az által, hogy kiosztás végett a pápai nőegyletnek adja át. Ezen kivül van a Pápa városi szegény alap, mely jelenleg 13,983 forint 78 kr tökével s ezután 727 forint 96 kr évi jövödelemmel bir, mely összeg a városi szegények között szokott kiosztatni. Az alap maga hagyományokból gyűlt s különösen kitűnnek és növelik az Összeget a szegények alapjában Karpics József 2100, egy névtelen 1858, Koronez László 1554 Eitler Antal 200 forintot tevő hagyományai. Említésre méltó még a pápai casinónak különkezelt 300 forintos alapítványa, s- egy 525 forintos alapítvány világtalan szegények részére. íme ennyit tettek az elődök Pápa városában a szegények segélyezése érdekében, méltán illeti meg őket az utódok hálás tisztelete. De hogy ezen alapok a mai viszonyok között mily kevéssé képesek a szükséget, mely rajok utalva van, teljesen kielégíteni, mutatja az, hogy a városi képviselő testület által legközelebb végrehajtott szegények öszszeírása alkalmával az tünt ki, miszerint az eddig előszámlált alapokból segélyezett szegényeken felül még száz szegénynél több él nyilvános koldulásból. A Pápa városi képviselő testület tekintetbe véve azt, hogy a koldulás által a város polgárai nagyon egyenlőtlenül terheltetnek, hogy koldusok között nagy számmal vannak, kik kegyadományra nem méltók, hogy a koldusok legnagyobbrésze az általa gyűjtött könyöradományokat mcrtékletlenségre használja fel, hogy a koldusok között az erkölcstelenség nagymérvben terjed, hogy általuk a proletariátus és nyomorékok szaporiíatnak, hogy a koldulási jegyekkel azok bérbeadása vagy elajándékozása által sok visszaélés történik : elhatározta Octóber 3-án tartott ülésében a jövő 1876-ik évre a koldulás megszüntetését s a koldusokuak a szegény alapjövededelembül és 4104 tt — szegény adóból való eltartását. Ez összeg megállapításánál számításba vette a képviselőtestület, hogy városunkban munkaképesség tellumoristicus felolvasás Saphirtól, melyben fötár*«> r aorvőlc e mariéi pallója. Szabadon fordította Edelc'nj/i. (•! ful\tatás ós vvgo). De micsoda villámhárítójuk is van a nőknek, a házas élet oly sok zivatarai ellen, mint a beszéd, a szó ? mely az epedes, a gond és titkos fájdalommal megtelt szívnek biztosító szelepe. A beszéd az üdítő forrás a nö titkos szenvedésének beteg állapotában. Vannak sebek, melyeket mindig nyitva kell tartani, ha nem akarjuk, hogy haiált-hozók legyenek. — Némely megsértett szivü szenvedő nö, csak úgy élhet, ha a beszéd által nyilván tartatja szenvedését. Igen kedélyrázó cs megható pillanat az életben egy hallgató ajakat cs síró szemeket látni. Es kik viselik inkább a legnagyobb jogtalanságot ís néma fájdalommá), mint a nők? A néma fájdalom ajakán látható gyászjel, hangosabban beszél, mint a szóló szív lyilt levele, és a zsebkendő alá rejtett szem meghatóbb, mint a szem látható köiinyc. Csak az a kár, hogy a szerencsétlen nö, nem találhat más helyet, hol jámbor, vigasztaló szavakban vigasztalást kereshetne, mint a templomot, és nem lel más helyet, hol szabadon sirhatna, mint a színházat. A nemes női sziv olyan, mint a gyöngy,elfedi a rajta ülött sebet gyöngygyei, egy-egy k ö n y n y c 1. A férj csak a rózsát látja, melyet neje keblére tűzött és nem sejti, hogy az tör szívének. Nem a nagy fájdalmak okozzák a nők szerencsétlenségét, korájatsem, hanem a kis fájdalmak nagy tömege, azon csekély ismétlődő epedések, a folyton visszavissza térő könyezés, apróbb zaklatások miatt, a szüntelen elhanyagolások és bosszantások, — ezek azok, melyek a legtisztább, a legtürelmesebb, a leg[ szendébb és a legnemesebb szivet is kifárasztják, aláássák, kiaknázzák, • keresztül döfik. — A legnagyobb kínok csak apró kinzatások által eszközöltetnek,—melyek ismét nem jogai, hanem előjogai és jogtalanságai a férfiaknak, Az cmantipatiót e tekintetben az érzelemdús női sziv nem is veheti igénybe Minden ember legyen megelégodve jogai és előjogaival ; nem csupán az ember, hanoin a szellemek is legyenek előjogaikkal megelégedettek. Mindennek van előjoga, a komolyságnak, a tréfának, az élcnek a láng észnek és a betegségnek is. Az olasz álarcosok épen azokat hajigálják ap| ró golyócskáikkal, kiket legjobban szeretnek. A tréfa a dolog külső boritéka, melynek tisztának, finomnak és fénylőnek kell lenni, mert hiszen tetszeni vágy ; hanem a komolyságnak, a dolog belsejének, erős massiv anyagból kell lenni, melynek melegítui kell. Ezen külső boríték és belső anyag szolgáltatják együtt azon kedvelt ruhadarabot, melyet humornak nevezünk. Nekünk sok ruháink vannak most, külső boríték nélkül, melyhez még hiányzik a béllés is. Ezeket nevezik hurnoristikus felolvasásoknak. Vannak emberek, kiknek most humoridtikusokuak kell lenni, anélkül, hogy jó ötleteik volnának. Hogy az ilyenek még golyót nem röpí tettek agyukon át, onnan van, hogy még nem támadt jó ötletök. A geuienek is vannak előjogai: nevezetesen, annak szabad rútnak lenni, csakhogy ezen előjogával vissza no éljeD. — A szépséguek ís van előjoga, nevezetesen annak szabad ostobáuak lenni és széphölgyeiuk láthatják a tükörből, hogy mily mértékben szabad ostobáuak lenni. Az igen szép lányok naponként várják a férjet, ki különben ép oly ostoba és szép, mégis naponként várják, mint a postát. Az ostobaságnak is megvannak a maga előjogai, Ha egy ostoba Ínyenc hallgat, akkor oly okos, mint a ieggeniatisabb férfi. A szép hölgyek szeretik a szcllemdús férfit, elszeretik szivet és férjhez mennek az ostobához, és csupán gazdálkodásból tartják, A férfi szelleme elkopik, -— és ez nem gazdaság, mert a férfi ostobasága örökké tart. Ha a férj talentumáról beszélünk, egyúttal kimondjuk, hogy milyen szép felesége van, és ha a nö szépségéről szólunk, azt is mondjuk, hogy mily ostoba a férje. Okos ember szcgyenli, ha ostoba felesége van, az okos asszonyok ellenben díszelegnek ostoba férjeikkel ; mindenhová elviszik, hogy mintegy mondhassák, inie mily okos vagyok én, a legostobábbra tettem szert. A szcllcmszegénységnek van egy másik előjoga is, t. i. minél tudatlanabb az ostoba férj, annál jobb neki ; mert ha az ostoba nem beszél idegen nyelvet is, úgy csak földiéi tudják, hogy ö ostoba, dc ha franciául és angolul beszél, megtudják a franciák és az angolok is, — ha egy ostoba nem tud irni Bécsben, úgy azt csak Bécsben tudják, ha azonban irni tud, és leveleket ír, megtudják Parisban cs egyebütt is, hogy ostoba irta. Az clcnck is megvan a maga előjoga,— annak szabad hasard játékot űzni, Ö tudniillik az ésszel játszik és ez merész játék. Az élcclést nem lehet megtanulni, és cz szerencse: mert különben G évig kellene az ércről felolvasásokat hallgatni, melyek azután az élccel ölik meg az embert. Es miért szeretik a hölgyek az élcet?—mert cz emberét száz közül keresi ki és magával ragadja. De most be kell fjejeznem, — különben azon zárlatra jövünk, hogy több felolvasást nem hallgatunk meg, miután ezen felolvasásból is megértettük hogy a felolvasásokban élcelnek bennünket,