Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-12-11
különös körülményeknél fogva ideiglenesen segélyre szorul, oda kell öt segíteni, hogy ismét saját, erejéből megélhessen. 2. Ha mindemellett valaki saját erejéből megélni nem képes, az ne koldulás utján gyűjtse össze az életféntartására szükséges eszközöket, hanem az adakozásból, községi alapokból, adóval befolyó jövedelmekből, községi felügyelet alatt láttassék el. 3. Ezen községi ellátás soha se nyújtson a segélyzetnck kényelmesebb helyzetet, mint a minővel bir a legmostohább körülmények között, levő önálló munkás. 4. A segélyezés dologházzal legyen összekötve, s a ki csak legkevesebb munkát végezni képes, munkára szorítassék. Ezen elvek alkalmazása mellett lehet a szegény ügyet helyesen rendezni, ellehet azon célt érni, hogy sem az egyes polgárok túlságosan ne terheltessenek,, sem a szegények eltartására fordított összeg helytelen módon el nc fecséreltessék, sem a szegények felettébb a segélyben részesülésre ne vágyjanak, hanem a legutolsó lehetőségig törekedjenek saját keresményükből, mint önálló munkások megélni, s igy csak azok segélyeztessenek, kik arra valóban rászorultak. Ezen elveket tartotta szem előtt Pápa városának képviselő testülete is akkor, midőn legközelebb a szegény ügy rendezésére vonatkozó határozatát meghozta, mely határozat kivitele, ha megtörténik, és végrehajtása nagy nehézségekbe nem ütközik, Pápa városa méltán foglal helyet Magyarország első városai között s méltán tekintetik a jól értett humanismusnak egyik zászlóvivőjéül hazánkban. Igaz, hogy eddig a múltban is sok történt városunkban a szegényebb nép osztály sorsának javítására. Voltak egyes egyének, kik tevékenyen gondoskodtak a város szegényeiről, betegeiről, elaggott polgárairól, s több oly intézetet hoztak létre, melyek városunk elszegényedett nyomorát enyhítik. Első helyen említhető itt fel a Szent-ilonai szegényház, mely, a mint a gyéren szerezhető adatok mutatják, a mult század elején alapitatott egy pápai születésű Szentilonai nevű esztergomi kanonok "által, és pedig tetemes alapítvány öszszeggel, mint némelyek állítják 150,000 forinttal. Az alapítvány célja az volt, hogy belőle 12 szegény férfi és 12 szegény nö a részökre tartott külön pappal együtt teljesen elláttassék. Városunk polgárai közül még sokan emlékeznek, hogy ezen alapítvány épületében 24 egyenruhás egyén el is láttatott. Az alapítvány mindig a plébánia kezelése és a veszprémi káptalan felügyelete alatt volt. Nem elég óvatos kikölcsönzések és a devalvatió által az alapítvány igen sokat veszített, ugy hogy később az alapító céljainak nem felelt me^. Jelenleg az alapítványi töke mintegy 30,000 forint, - az összes évi jövödelem 2300 forint, és ebből 4 nö kap havonként 3 forintot, kik egyszersmind az alapítván}'i épületben laknak, lakással és főzéssel elláttatnak. Rajtuk 'kivül, mint mondják, még több városi szegények részesülnek kisebb nagyobb segélyben az alapitvány jövedelméből. Másik ily jótékony alapítvány városunkban a polgári ápolda, melynek első alapja valószínűleg a 18-ik század elején több jóltevö által tétetett le. Egy okmány tanúsítása szerint 1730-ik év Aug. 24-én Méltóságos Gróf Esterházy Ferenc generalis parancsolatjából az ápoldai alap jövedelmei a városi tanács által kinyomattatván, az ezen időbeli gondnok kezelése alatt volt 3lő forint kötelezvényekben és 16 forint készpénzben, az összes alap tehát 331 forint. Ezen összeg lassanként szaporodott a kamatokból és uj hagyományokból, s a jövödelem különösen fokozódott a polgári ápoldára — hajói értesültem— Gróf Esterházy Ferencné által adományozott 115 hold, ugy nevezett ispotály földek jövedelméből: ugy hogy mai nap az ápolda alapja Ili92ö forint töke és 115 hold föld és mintegy 4000 forint ápoldai alapítvány, mely a város kezelése alatt van. Az ápolda mult évi kiadása 1501 frt volt, ebből lO—20 egyén részesül teljes ellátásban, kikre személyenként, ruházaton kívül |25 forint 16 kr adatott ki, minden költséget, még az adót is ide számítva. (Folytatjuk ). ^.^.-V/•.,*•-*%. "V.Hivatalos. iik. a i875. Rendőri felhívás. A méter rendszer szerinti mértékek az 1874-diki VIII. t. ez. rendelete szerint 1876 január 1 —én éleibe lépnek. — Ellenőrzésére a rendőri hivatal van hivatva. Alólirt hivatal felhívja városunk üzlettel foglalkozó polgárait, hogy üzlelükhez szükséges súly, ür, és h o s s z mértékeket az irt időre beszerezni igyekezzenek. Az új mértékek minden neméből városunkban is kapható elegendő hitelesített példány. Beszerzése tehát nehézséggel nem jár. Kölelességszerüleg figyelmeztetem az illetőket, hogy az említett törvény végrehajtását egész erélylyel keltvén foganatosítni: mindenki magának tulajdonítsa, ha mulasztás esetén kellemetlenséggel találkozand. Pápán, a rendó'rkapítányí hivatal, decemher 5.1875. Czink János kapitány. EíDSHtUJl A nok helyzete a múltban és jelenleg. (Ma GyuriiIz Ferenc.) (7. folytatás). Az ó kori nagy nemzeteknek, a dicső görögök s rómaiak nemzeti létének, a kicsapongás-szülte elfajulás ásta meg a sírját. A kevés jobbak meggyőződtek , hogy a zabolátlan hajlam az élvezetekhez, idézte elö ama pusztító kicsapongást, mi az erkölcsiséget, anyagi jólétet is végül tönkre tette, s mindenütt csak az elégedetlenség s boldogtalanság kinzó érzetét terjeszté a társadalom osztályaiban. A túlhajtott 'matcM'ialismusnak vészteljes következményei eltagadhatlanok voltak. E'meJlett a bit a régi pogány 50*
