Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-01-02

kákból több magyarságot tanult), mint valamenyi tudományos könyvekből. Hogy a uiagyarzsidók azon értelemben magyaro­sodjanak, mint azt B. úr kívánja, előbb még néhány feltételek teljesítésére kell várnunk; de már ezek teljesítése nem tőlünk függ, hanem igenis függ 1-ször a törvényhozástól, a mely pol­gári házasság behozatalával a zsidókat társadalmilag is eman­cipálná, s 2-szor am. tud. akadémiától, a melynek feladata volna a régen tervezett s óhajtva várt tökéletes magyarszótárt vala­hára közzé s megszerezhetővé tenni. A tudományos szakmák s a nemzetiségi különféleségek­nek megfelelő átdolgozások, rövidítések s átfordítások igen so­káig nem várakoztatnának bennünket, s tudom hogy magyaror­szág valamenyi idegen ajkú lakosai között, épen a magyar zsi­dók legszámosabban jelennének meg, e szótár megvásárlása végett. Hol arról van szó, hogy egy nemzetiség törzse, vagy faja egy másikba tökéletesen beleolvadjon s vele össze forrjon, szükséges főképen, hogy a felfogadó rész — mely itt a társada­lomra nem a kormány — vegye kezeibe az ügyet. — A törvény aztán nem sokat fog késni, hogy a. társadalom ezen törekvésé­nek megfeleljen. Az állam s a társaság közti vetélykedő harc örökös ugyan, s tartani is fog mind addig, mig e két hatalom létezni fog. De cáfolhatlan igaz az is, hogy utoljára s mindig csak is a társadalomnak kell győzni. Az állam egyáltalában a társadalmon alapul, s társadalom nélkül államot képzelni, senki­nek sem jutott még eszébe. Minálunk Magyarországban mindidáig a társadalom e rész­ben kedvezőleg nem nyilatkozott, tehát hallgat róla az állam, illetőleg a törvény is. Nem igen helyeselhetjük tehát, hogy a nevezett cikkiró az Ellenőr ama cikksorozatát választotta kiin­dulási pontjául. E cikksorozat nem egyéb, mint egyes emberek, de nem a nagy és értelmes, tehát kissé mélyebbre tekintő kö­zönség nyilatkozata, neszünkről megvagyunk győződve, misze­rint Magyarország valamenyi nemzetségei közül egy sem fog olly hamar magyarosodni, mint épen a zsidók csak legyen nekik magyar foglalkozások. Legyen magyar ipar, magyar gyárt­mány s magyar kereskedelem, majd lesz magyar iskola, magyar számvitel, magyar könyvelés s magyar levelezés is sat. Francia országban a mint majdnem egy évszázad előtt a polgári sza­badság uralomra jutott, s a hozzá illő törvényeket is kibocsá­tották, ha csak félszegü túlbuzgó papok nem teszik, a polgárok soha sem vethették szemére az ottani zsidónak, hogy nem volna jó francia polgár. Mit végül B. úr az iskolák tekintetéből java­sol, azt mi szívesen cl fogadnók, ha nem kellene hinnünk, hogy még igen sok viz folyand a Dunába, mire ezen javaslat többnek tekintendő leend mint — pium desideriumnak. . . . o . . , ') Megbocsásson c cikk igen tisztelt írója, hazánk különböző nemzelisé­•geire hivatkozása nem talál. E külöiifaju népek, tömegesen laknak együtt és -saját anyanyelvüket beszélik; mig a zsidóság mai nap már sehol a földön, mint nemzetiség, nem áll fenn. Mint vallásos felekezet megtartva ős typusáU az egyes országokként vette föl a különböző nemzetiségek nyelvét is, az ere­•deti ős hébernyelvet már sehol sem beszélik. Ep ezen szétszórtság könnyítené meg a magyar zsidóságnak Magyarosodását is, — ha — tisztelet a kivételek­nek — igazi elhatározott akarat volna magyarosodni, a Magyarhazában. íme a ..pápai kereskedelmi önképző kör is bebizonyítja, hogy német előadásai állal mennyire akar a magyarnyelv használatában előbbre menni. — Megmondotta már Horáe is: justum ae tenaeem propositi virum civ'mm ardor prava juben­ítium — — non mente quatit solida — csak önmagunkban támadjon erős elhatározás, megfogunk magyarosodni, rajtunk kiviil levő eszközök lUására .pedig soha sem. Mihelyt magunk fölvesszük ,a.magyarnyelvet, lesz akkor, an­,nak folytán magyar ipar és magyar kereskedelem is itt benn A mit adjon ás az Isten, s z e rk. A halottak elégetésének kérdéséhöz 0­A halottak elégetésének kérdését, a közel mult nap­jaiban sokat bolygatták. — Alig van hazai lapjaink között csak egy is, mely e kérdés szellőztetésére néhány sort ne szentelt volna. Több oldalról világosan ki lett mutatva, hogy a teme­tés tulajdonképeni célja: az emberi test vegyüle­teinek szétbontása, — a porból vétetett ha­landónak porrá tétele, sokkal tökéletesebben, ol­csóbban és gyorsabban eszközölhető az elégetés, mint a föld alá temetés által. Amit ugvanis a föld csak évtizedeken keresztül, s legtöbbnyire akkor is hiányosan teljesít; azt egy Siemens féle készülék 2 ) az ugy nevezett regeneratív tüzelés által, egy rövid óra alatt oly tökéletesen véghez vi­szi, hogy a borzalmat keltő hulla helyett, elhunyt kedvese­ink porait kapjuk vissza drága örökségül ! És dacára a tudomány ezen líjabb vivmányának y halottaink eltakarítását illetőleg, ott állunk mai nap is, — és meg lehet ott fogunk még állani igen sokáig — a hová állította évszázadokkal ez előtt apáinkat a pogány világgal szakított keresztyén vallás. — Ki szór­juk a sírból egyiknek porait, hogy helyet adhassunk ott a másikéinak! Inkább botorkálunk kedveseinknek a. temető hantjai között szétdobált kaponya-csontjain, mintsem egy az újdonság szinét magán hordozó praktikus elbánás előtt meghódoljunk! Ugy látszik, hogy Richter, Brunetti, Polli, Clericettí, Wegman, Ercolaní, Siemens, Thompson és mások az általuk feltalált veres és fehér i z z á s u ke­mencében, az emberiség óriás fájáról időközönként lehulló sárga levelek helyett saját elme-szüleményeiket égethetik, pártolás hiányában, halomra. így állván a dolog, a gondolkodó ész méltán kérdez­heti : mi az oka, hogya halottak elégetésének oly sokat pengetett kérdése minden komo­lyabb nyomnélkül hangzik el az élők sorai között? Mi az oka, hogy a kerítés és kapu­nélküli közbottránkozást okozó temetőktől, szakadozott sirok és összetörött fej fáktól nem akar az emberiség a sokkal eszményibb­„u r n á k" és „c o 1 u rn b á r i n m o k" felé hajlani? En azt gondolom legelsőben is az a tapasztalati i g a z s á g, hogy a mihez évszázadokon keresztül szive-lelke l j E dolgozat megjelenéséhen ugyan kissé megkésett; de megvagyunk, róla győződve, hogy még nem multa idejét, szerk. 2 j Ezen készülék Dr. E. Gy. előadásából vett adatok szerint három részből áll; első a gázfejlesztő; ebben képeztetik a gáz, mely a második rész­nek a fuíajdonképeni kemencének hevítésére szolgál, mely ismét két részbőj a regenerátorból és elégetési helyiségből áll; harmadik alkatrésze a kémény az elégés produktumainak elvezetésére szolgál. Ha már most az első rész­ben G — 6 órai megújítás melleit elegendő gáz képződött, s ez a második részben levegővel egyesülve és lángot képezve a regenerátor üregben felál­lítatott téglákat fehér izzásig hevítette, átvitetik egy n.ásik üregbe, hol a téglákat veres izzásig hevíti, a gáz pedig a kéményen eltávozik. — A bolt test legelsőben a veres izzásu kamarába, s csak miután olt egészen -kiszá­radt, jut a fehér izzásába, honnét csak a hamut tartalmazó koporsó jön k\

Next

/
Oldalképek
Tartalom