Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875
1875-01-02
kákból több magyarságot tanult), mint valamenyi tudományos könyvekből. Hogy a uiagyarzsidók azon értelemben magyarosodjanak, mint azt B. úr kívánja, előbb még néhány feltételek teljesítésére kell várnunk; de már ezek teljesítése nem tőlünk függ, hanem igenis függ 1-ször a törvényhozástól, a mely polgári házasság behozatalával a zsidókat társadalmilag is emancipálná, s 2-szor am. tud. akadémiától, a melynek feladata volna a régen tervezett s óhajtva várt tökéletes magyarszótárt valahára közzé s megszerezhetővé tenni. A tudományos szakmák s a nemzetiségi különféleségeknek megfelelő átdolgozások, rövidítések s átfordítások igen sokáig nem várakoztatnának bennünket, s tudom hogy magyarország valamenyi idegen ajkú lakosai között, épen a magyar zsidók legszámosabban jelennének meg, e szótár megvásárlása végett. Hol arról van szó, hogy egy nemzetiség törzse, vagy faja egy másikba tökéletesen beleolvadjon s vele össze forrjon, szükséges főképen, hogy a felfogadó rész — mely itt a társadalomra nem a kormány — vegye kezeibe az ügyet. — A törvény aztán nem sokat fog késni, hogy a. társadalom ezen törekvésének megfeleljen. Az állam s a társaság közti vetélykedő harc örökös ugyan, s tartani is fog mind addig, mig e két hatalom létezni fog. De cáfolhatlan igaz az is, hogy utoljára s mindig csak is a társadalomnak kell győzni. Az állam egyáltalában a társadalmon alapul, s társadalom nélkül államot képzelni, senkinek sem jutott még eszébe. Minálunk Magyarországban mindidáig a társadalom e részben kedvezőleg nem nyilatkozott, tehát hallgat róla az állam, illetőleg a törvény is. Nem igen helyeselhetjük tehát, hogy a nevezett cikkiró az Ellenőr ama cikksorozatát választotta kiindulási pontjául. E cikksorozat nem egyéb, mint egyes emberek, de nem a nagy és értelmes, tehát kissé mélyebbre tekintő közönség nyilatkozata, neszünkről megvagyunk győződve, miszerint Magyarország valamenyi nemzetségei közül egy sem fog olly hamar magyarosodni, mint épen a zsidók csak legyen nekik magyar foglalkozások. Legyen magyar ipar, magyar gyártmány s magyar kereskedelem, majd lesz magyar iskola, magyar számvitel, magyar könyvelés s magyar levelezés is sat. Francia országban a mint majdnem egy évszázad előtt a polgári szabadság uralomra jutott, s a hozzá illő törvényeket is kibocsátották, ha csak félszegü túlbuzgó papok nem teszik, a polgárok soha sem vethették szemére az ottani zsidónak, hogy nem volna jó francia polgár. Mit végül B. úr az iskolák tekintetéből javasol, azt mi szívesen cl fogadnók, ha nem kellene hinnünk, hogy még igen sok viz folyand a Dunába, mire ezen javaslat többnek tekintendő leend mint — pium desideriumnak. . . . o . . , ') Megbocsásson c cikk igen tisztelt írója, hazánk különböző nemzelisé•geire hivatkozása nem talál. E külöiifaju népek, tömegesen laknak együtt és -saját anyanyelvüket beszélik; mig a zsidóság mai nap már sehol a földön, mint nemzetiség, nem áll fenn. Mint vallásos felekezet megtartva ős typusáU az egyes országokként vette föl a különböző nemzetiségek nyelvét is, az ere•deti ős hébernyelvet már sehol sem beszélik. Ep ezen szétszórtság könnyítené meg a magyar zsidóságnak Magyarosodását is, — ha — tisztelet a kivételeknek — igazi elhatározott akarat volna magyarosodni, a Magyarhazában. íme a ..pápai kereskedelmi önképző kör is bebizonyítja, hogy német előadásai állal mennyire akar a magyarnyelv használatában előbbre menni. — Megmondotta már Horáe is: justum ae tenaeem propositi virum civ'mm ardor prava jubenítium — — non mente quatit solida — csak önmagunkban támadjon erős elhatározás, megfogunk magyarosodni, rajtunk kiviil levő eszközök lUására .pedig soha sem. Mihelyt magunk fölvesszük ,a.magyarnyelvet, lesz akkor, an,nak folytán magyar ipar és magyar kereskedelem is itt benn A mit adjon ás az Isten, s z e rk. A halottak elégetésének kérdéséhöz 0A halottak elégetésének kérdését, a közel mult napjaiban sokat bolygatták. — Alig van hazai lapjaink között csak egy is, mely e kérdés szellőztetésére néhány sort ne szentelt volna. Több oldalról világosan ki lett mutatva, hogy a temetés tulajdonképeni célja: az emberi test vegyületeinek szétbontása, — a porból vétetett halandónak porrá tétele, sokkal tökéletesebben, olcsóbban és gyorsabban eszközölhető az elégetés, mint a föld alá temetés által. Amit ugvanis a föld csak évtizedeken keresztül, s legtöbbnyire akkor is hiányosan teljesít; azt egy Siemens féle készülék 2 ) az ugy nevezett regeneratív tüzelés által, egy rövid óra alatt oly tökéletesen véghez viszi, hogy a borzalmat keltő hulla helyett, elhunyt kedveseink porait kapjuk vissza drága örökségül ! És dacára a tudomány ezen líjabb vivmányának y halottaink eltakarítását illetőleg, ott állunk mai nap is, — és meg lehet ott fogunk még állani igen sokáig — a hová állította évszázadokkal ez előtt apáinkat a pogány világgal szakított keresztyén vallás. — Ki szórjuk a sírból egyiknek porait, hogy helyet adhassunk ott a másikéinak! Inkább botorkálunk kedveseinknek a. temető hantjai között szétdobált kaponya-csontjain, mintsem egy az újdonság szinét magán hordozó praktikus elbánás előtt meghódoljunk! Ugy látszik, hogy Richter, Brunetti, Polli, Clericettí, Wegman, Ercolaní, Siemens, Thompson és mások az általuk feltalált veres és fehér i z z á s u kemencében, az emberiség óriás fájáról időközönként lehulló sárga levelek helyett saját elme-szüleményeiket égethetik, pártolás hiányában, halomra. így állván a dolog, a gondolkodó ész méltán kérdezheti : mi az oka, hogya halottak elégetésének oly sokat pengetett kérdése minden komolyabb nyomnélkül hangzik el az élők sorai között? Mi az oka, hogy a kerítés és kapunélküli közbottránkozást okozó temetőktől, szakadozott sirok és összetörött fej fáktól nem akar az emberiség a sokkal eszményibb„u r n á k" és „c o 1 u rn b á r i n m o k" felé hajlani? En azt gondolom legelsőben is az a tapasztalati i g a z s á g, hogy a mihez évszázadokon keresztül szive-lelke l j E dolgozat megjelenéséhen ugyan kissé megkésett; de megvagyunk, róla győződve, hogy még nem multa idejét, szerk. 2 j Ezen készülék Dr. E. Gy. előadásából vett adatok szerint három részből áll; első a gázfejlesztő; ebben képeztetik a gáz, mely a második résznek a fuíajdonképeni kemencének hevítésére szolgál, mely ismét két részbőj a regenerátorból és elégetési helyiségből áll; harmadik alkatrésze a kémény az elégés produktumainak elvezetésére szolgál. Ha már most az első részben G — 6 órai megújítás melleit elegendő gáz képződött, s ez a második részben levegővel egyesülve és lángot képezve a regenerátor üregben felállítatott téglákat fehér izzásig hevítette, átvitetik egy n.ásik üregbe, hol a téglákat veres izzásig hevíti, a gáz pedig a kéményen eltávozik. — A bolt test legelsőben a veres izzásu kamarába, s csak miután olt egészen -kiszáradt, jut a fehér izzásába, honnét csak a hamut tartalmazó koporsó jön k\
