Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-12-04

m BW liüli Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony n őegylet-, az ismeretterjesztő- lövész-és önkénytes tüzoltóegylet A lap szellemi részét illető közleményei; a sscerlcessctő lalv.áftáx*a: Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszó-1{hmlások, a kiadói teendőkkel megbízott Waj cLil'S X£ál?ol úr könyvkereskeésébe: megyeházzal s/.omhen, intézőn (lök. II. évfolyam. Pápa 1875. télelö4. 49. sz. Megjelenik e lap hetenkint egyszer, szombaton, egy íven. Tax^talina: Szegénységünk. — Városi közgyűlés. -A szegényügy rendezéséről. — A tiizoltóegylct alapszabályai. — A nők helyzete a múltban és jelenleg. — Heine dalaibél — llttnioristieiis felolvasás. — Különfélék. T3lőliz;etési díjalv.: Egy évre 6 fr. Félévre 5 ír. Negyedévre •] Ir. 50 k A lxil?tletési dx.ja.lv. a háromszori hasábozollpetitsorért, egyszer hirdetésnél G kr. kétszer hirdetésnél 5 kr. háromszori hirdetésnél í kr. és a többszöri hirdetésnél loliotő ái'leetigedéssoi számítalnak' .Mindig külön bélyegdij fizetendő. Szegénységünk. mberi létünk lermészeles következése, hogy fen'*f tartásához anyagi és szellemi eszközökkel kell iáf rulnunk. Testi és szellemi lénvek levén esríillaL anyagi és szellemi szükségeink ostromolnak minduntalan. S ha mindkét irányban Kielégíteni bírjuk a soo-élykiáJlíísl, betölteni a hiányokat: érezzük magunkat elégedetteknek, élvezzük a lesli és szellemi jóllétet. Ha pedisr igényeink belöllellenül maradnak, szükségeink folyvást köveielőleg zsarnokoskodnak felettünk: békéidének vagyunk és magunkat szegényeknek kell kijelentenünk. A szellemi jóllét megszerzése inkább áll halalmunkban., mini az anyagi. Egy kis jóakarat, buzgó törekvés, habár lassan is. megteremti azt. Ellentéte, a lelki szegénység, noha igaz, hogy szánandóbb és nyomorul)]), mint az anvaffL s társadalmunkat is közelről fenyegeti, — nem különben jobban megőrli a lelket, egyéni s személyi létünket kitörli a társadalomból: most mégis nem ennek rajzolásával szándékunk betölteni e néhány sort, hanem az anyagi szegénységet célunk felmutatni, mely itt és ott a társadalomban sürün emeli föl fejét, mely méltó a gondos tanulmányozásra, az illetők figyelmének fölébresztésére és társadalmi aggodalmainknak' ébrentartására. Ama lelki szegénységünk egy vagy másik alakjáról volt már ugy is, e lapok hasábjain is, Hl és olt szó, — majd alkalommal, szerkesztő barátom engedelmével, mi is megkísértjük vázolni a társadalmunkat fenyegető e kórállapoiot, — azonban most egyedül anyagi szegénységünk kiemelésére szorítkozunk. Nézzünk csak körül, — mit látunk, mit hallunk mindenfelé. Általános panaszt a kis birtokos, iparos, kereskedő és a szorosabb értelemben vett értelmiségi osztály férfiai vagy is a hivatalnokok részéről. Megelégedett; senki, vagy igen kevés; mert társadalmi viszonyaink, országos s hatósági terheink oly súllyal nehezednek vállaira, hogy megfelelő arányos szükségeit nem képes kielégíteni, — fen-lenakad a gondok éles zátonyán, mig élelhajója roncsol tan összetörik. S hogy a lielyzel illycn, hogy a panasz igazolt „ meggyőződünk mi is a tényeknek egy kis elemzése után. A kisbirtokos osztályra évek, majdnem évtizedek óla mindég elvisclhellenebb teher súlyosodik az időjárás moslohasága folytán,— vagy ha egykissé jobb termése volt, mindennemű üzletnek általános pangásánál fogva, eladandó cikkeinek aránytalan olcsósága miatt. Ezért is nemhogy gyarapodni, boldogulni tudna, — elég, ha szűken számolni bir jövedelmével. A legtöbb esetben ez ,sem történhetik. Fordul tehát kölcsönvett pénzliöz, és pedig uzsorához. Mert a hitelintézetek jól körülnéznek, hogy olcsóbb kamatú pénzeiket hová helyezik el; sőt pénzforgalmuk nem is elégítheti ki a segélykérők számát. A megszorult birtokos tehát a vérszívó uzsora ezerkarú szörnyetegének nyomása alatt elpusztul, javai sokszor tízszerte kisebb értékben mennek idegen kézre. Pedig nem is gyakran az egyén hibája, hanem korunk nyomorult viszonyai miatt. Az iparos nem tud megbirkózni az élet szükségeivel. Mindenféle ipar pang; de különösen az új fényűzési adóval több ipar egyenesen meg van semmisítve. Az iparosra .súlyos adóterhek nehezülnek, mellyekért