Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-11-27

Reád cmlékczik-e a hVitelen, IIa majd sírod örök nyugalmai ;ut?! Homokba dűlve is boldog: e vár. Mert van, ki lenyes múltjáért hevül, Ks mostani gyászának egy fájó Könycseppet áldozik emlékjelül . . . Nem igy az ember! —Lelke, szive nincs. JVem érez fájón dult romok felett; Hol építhetne, mindent porba dönt, >S dicső munkáján gyúnynyal jót nevet ! Újvári Elek. Humoristiciis felolvasás Saphiitól, 3*i©lyH>eix főtárgy a xiőlc omaiieipatiója. Szabadon [ordította Kdeié ni/!. Az ég két kincset adott az embernek, hogy ez ek által kiemelje öt az állati világból: a gondolkodást, és a szóllás tehetséget. Miután elébb teremte a férfit, a választás elönyénélfogva neki a gondolkodás tehetsége jutott osztályrészül, s a nőnek fennmaradt a beszélőtehetség, miért ís férfias a megfontolás, nőies a beszélés. Innen van az „a n y a i — és nem .apai — nyelv" elnevezés is. — Egybe kél a férfi, a gondolkodás, a no, mint nyelvvel, és ilyenkor megtörténik, hogy a gondolat a nyelvnek papucs kormánya alá jut, s nincs mit tennie, mint hallgatni. Kinos állapota lehetett az első embernek a nyelv adományával szemben, még mikor egyedül volt. Senkije sem volt, kivel társologhatott volna, — és a mint az első asszony teremtve lön, nem volt képes szóhoz jutni. Minden házasságnál három epochát különböztetünk meg: a megfontolás, a jegyváltás, vagy is a kölcsönös eligérkezés, és az egybekelés korait. Az elsőben a nö gondolja „hiszen már ideje,— az eligérkezés után a férfi még jogot formálhat a beszédhez, hanem az esküvő után, már nem mer beszélni. Ki használja tehát a gondolkodás adományát legcélszerüebben ? a ki már jókor ostobának téteti magát; és ki a beszélést? a ki ideje korán elnémul. Ha netán valaki azon kérdést intézné hozzám, „hát miért nem veszem igénybe jelen pillanatban ezen jótanácsot; úgy ezen kérdésre adandó feleletemnél legjobban alkalmazhatom, ha tudniillik, hallgatok. Tulajdonképen igy magyarázzuk ezt: hogy a nőket a többi lényektől megkülönböztethessük, nyerték a gondolkodás és beszéd adományait, — hogy pedig a férfiak a nőktől legyenek megkülönböztetve, a gondolkodás és hallgatással ékesítettek fel. Az egybekelés alkalmával mindketten nagyon egyhangúak, csak ezen egy szót rebegi ajkuk „igen" — Az esküvőnél a férfinak kell először felelni, mert ellenkezőleg neki nem volna már mit szóllní. A férfi megfontolva, nyújtva ejti ki c szót, — a nö ellenben gyorsan, röviden: tehát egy hosszú és egy rövid szó, azután a férfi még sokáig gondolkodik a ki mondott szó felett, mig a nö csakhamar elfeledte Az egybekelés íme tehát egy felvonásos, két szóból álló, szomorú játék, melyben két személy szerepel. Lakoma után hallgat a férfi, helyette idö s szótagok mérete nélkül beszél a nö. A színpadi élet és szerelemben, ha a nö főkötő alá jut, nevezzük vigjéknak, és ha eltemetik, szomorú játéknak,— a házasság drámájában másként áll a dolog. Ha föltette a nö a fökötöt, kezdődik a szomorújáték, temetésével a coniédia. Ali a szerelem ? két sziv és egy dobbanás, — Mi a házasság? két sziv és egy borzasztó csapás. A nők most a férfiakéval, egyenlő jogokért harcolnak és a férfiak azon jogtalanságokat engedik meg maguknak; melyek a nőknél otthonosak. — A mi aszszonyaink a legcsintalanabb férfiak, és a mi férfiaiuk a legrosszabb asszonyok. Az önző férfiaknak nem elég hogy kínozzák a nőket j hanem megtiltják nekik alkalmazni a fájdalom magneticus vezetőjét, a beszédet is, Igaz, hogy az ember képes saját fájdalmával beszédbe ereszkedni, azzal tanácskozni; söt képes azt még lebeszélni is. — Ha egy jajt megbeszélünk, kibeszélünk és lebeszélünk, úgy megenyhül az : ezért beszélnek az asszonyok oly szívesen cs oly sokat fájdalmaikról. A férfinak csak öt beszélő szerve van, és ezek mindmegannyi mássalhangzók ; mig a nőknek hangzóik is vannak, két szem, a mosolya sóhaj, és a könnyek a másaihangzók ; beszél náluk azonkivíü minden, -- a láb és ujj hegyek is. A nők nyelvében,—hogy egy nö orrának nyelvét megtanuljuk, bizonyára Szt. Annánál kitűnően kellene elvégeznünk hat osztályt. Minden nö orra egy-egy született Ciceró. Mit képes egy férfi orrával tenni ? Semmit — Es ha naponként tíz orrot kap is, egyiket sem tudja használni: de a nö orra, beszél, fecseg, declamál, a házi életben va'óságos thermeter. Möst a forrpontra hág, majd a fagy pontra esik, — megjósolja az esőt, szelet, homályos és tiszta időt s vihart, Ha duzzog a nö, csak orrával beszél, prüsszentéssel jelenti a hallgatag duzzogásból a kitörő beszédhez való átmenetet. Ha tehát a nö prüsszent, a férjnek, „Isten segítsen'^ kell mondani. A férfi orra negligében, hevenyében prüsszent. Mielőtt azonban a nö orra prüsszentene, 5 percig toilettet csinál, (Folytatjuk). Különfélék. — Kinevezés. Városi polgári leánytanodánk második íanitójául, az elmaradt Vittinger Antal helyébe, kinevezte a közoktatásügyi miniszter Kecskés Mihályt, előbb algymnasiumi fanárt, egyelőre ideiglenes minőségben. — ázabó Lajos ár, a helv. Iii tv. középtanoda egyik tanára, elhagyja állomását, hogy jövedelmezőbbel cserélje föl. Ma utazik el családjával a barsmegyei Lévára, rendes lelkészi minőségben. Mig a főiskola sajnálja a jeles s ügyes tanférfiút; addig barátai kivannak neki sok szerencsét és elégedett napokat új pályáján!