Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-11-20

Erre nézve azonban mindenek előtt szükséges volna-, hogy e két város közönsége, ha bár áldozattal is ezen intézetek felálítását lehetővé tenné, s ez által nem esak törvényes kötelmének tenne eleget, - de a lakosság anyagi gyarapodását ís tetemesen előmozdítaná. e) Ami végre a cserépípart illeti, miután tapasztalható, hogy a vas és bádog edények elterjedése, főleg Csákvár, de Csákberény, Bicske, Mány-községekben is ezen iparággal foglalkozó számos családnak úgyszólván egyedüli keresetforrását már is fenyegeti, ideje korán kellene gondoskodni, hogy a kéznél levő anyagból az eddigi közönséges főzőedény gyártásán kívül, nem lehetne-c biztosahb, s jövedelmezőbb forrást nyitni? s ugyan azért felkértem ITaizlor Győző megyei iskolntanáesos urat, szíveskednék a csákvári fazekas földet mííértöleg megvizsgálni, s annak hasznosításáról véleményt adni. A felkért kézséggel teljesítette a kívántat, a korsó, fazék és tál anyagait Frezenius-féle műszaki! vegybontás szerint megvizsgálván, — véleményét következőkben adta elö. A korsó agyag, ugy mint jelenleg használtatik, csak is ezen kezdetleges minőségű korsók gyártására alkalmas. Ha azonban kön-halvanysav által kilugoztatnék, s fa vagy kőszénnel keverten a többi itt található agyagnemmel az aránynak kísérleti megállapítása után használtatnék — a távírdák vilany telepeihez szükséges a-gyag sejtek előállítására alkalmazhatóvá, — valamint kellő ömlesztöszer s szinte itt található tál agyaggal összedolgozva, s erÖsen égetve vízhatlan csatornái csövekre is alkalmazhatóvá válnék. A fazék agyag, kellő szakismerettel feldolgozva, a közönséges agyagipar legremekebb terményeinek előállítására használható. A tál agyag a fentebbiek keverékérc alkalmas. Megszereztem továbbá az urodaloin erdeiben megszabott fa-árak jegyzékét — ugy a közönséges napszámok, s házbérek jegyzékét is. Áttérek ezután Veszprém-megyére, hol lehetőleg szintén a fentebbi mód szerént iparkodtam adataimat összegyűjteni. A beérkezett adatok szerint a megye területén a fö suly a fa iparra vagy is a mű faragásra volna fektetendő ; — mert: Aki figyelemmel kíséri a Bakony erdő pusztulását, s tekintetbe veszi , hogy ma holnap a különböző gazdasági szerekre alkalmas fa kétszeres árak mellett is alig lészen kapható, s ki ezen szomorú tényeket igazoló községi jelentéseket olvasta, ki meggondolja továbbá, hogy a vas és acél eszközök, — mily veszélyes versenytársai lettek, —ugyhiszom állításomat helyeselni fogja. A népben ineg van a faragást hajlam és némi ügyesség is ; — ha tehát ezt jól' felhasználjuk, a már megszűnő félben levő kereseti mód helyett, egy ujabbat és pedig az eddiginél jövedelmezőbbet nyithatunk , ez által nem csak e nép vagyonosodását mozdítjuk elö, hanem megszüntetjük a már cgyrészben megkezdett elvándorlísi hajlamot is. A favágással, a beküldött adatok szerint foglalkoznak: Bakonybél, Porva, Szcnt-Gaál, Herend, Marko, Nagy-Vason, Zircz, Jákó, Városlöd, Kis-Löd, Nána, Técs, Dudar, s még néhány a Bakony tövében fekvő községek. Tanítási helyül egyelőre Veszprém és Pápa városokban felállítandó felsőbb népiskolák — volnának kitüzendők. Pápán a felállítandó felsőbb népiskola ügyében, mely ipar sznkosztálylyal fogna megtoldatni, a tárgyalások egész buzgalommal folytattatnak. — Veszprémben, hol alig megszámlálható sürgetéseim dacára még csak az iskolaszék megalakulásáról sem értesittetem , igen természetesen a felállításról komolyan még nem is tanácskozhattam. Törekvésünket nagyban előmozdíthatná a megye tekintetes bizottsága is, a mennyiben e munkákat megtanulni óhajtókat, s alkalmazandó munka tanárokat a nemesi fölkelési pénztárból, a melyet úgyis nevelési célokra fordítni határozott-- segélyezné. Fölkellene kérnünk továbbá Yizi István hajmáskéri lakost, kinek fa-diszrnnnkái a világtárlaton is feltűntek, hogy a tanításra szolgálatát felajánlani szíveskedjék. Felfog talán sokak előtt tűnni, hogy én a házi ipar egyes nemeinek elterjedését, s azok tanittását a polgári és felsőbb iskolák létesítésétől teszem függővé, holott ezen intézeteknek egyes iparágban kiképzés vagy egyes iparra tanítás nem lehet feladatuk. Ha bár a fentebbi igazságot elkeli is ismernem, még is állításomat fenkell tartanom; mert meggyőződésem , hogy ha ezen iskolák munkatanitói egy ujabb kereseti ágra a növendékeket nem oktatandják, ezen iskolák megnépesedni s népszerükké lenni s elterjedni nem' fognak. — Ugyan azért iparkodni fogok, hogy a pápai polgári leány iskolában, a kitűzött tanórákon kívül, a vessző, szalma és sásfonás, melyekre elég anyaggal rendelkezünk, tanitassék, A szalma és vessző fonásra, kisebb s nagyobb mértékben hajlamot mutat a veszprémi, pápai és zirczi járások lakossága ; ugyanazért törekedni kellene, hogy a járások központján, ezen ipar ágakkal foglalkozás a házi fonással egyetemben tanitassék. A devecseri és enyingi járásokból beérkezett jelentések a népet olyannak tüntetik ítd , mely a házi ipar iránt egyátaljában semmi fogékonysággal sem bir. A csipke verés, kötés, hímzés terjesztése a felsőbb népiskolákból kikerült tanoncok feladata leend , s ha Palotán ily intézetet felállítani sikerülne, ugy ezen iparágak rövid időn az egész megye területén elfognak terjedni. A selyemtenyésztés s sásfonást illetőleg használható adatokat a megye területéről nem nyervén, — azok meghonosítása iránt véleményt nem mondhatok. A cserép iparra nézve kísérletet lehetne tenni Herend, Szen-Gál, Városlöd és Pápa községekben, hol mindenek előtt a föld alkatrészei, s egyéb viszonyok fentebb, Csákvárnál előadott mód szerint volnának megvizsgálandók. Mind két megye területéről beérkezett jelentésekből kitűnik, hogy a nök itt is, mind talán az egész országban télen át a keriílcr, és kivételesen a len fonással foglalkoznak, több helyről jelentik azonban , hogy az olcsóbb, szemre szebb, de jóval silányabb külországi vásznak, a hazi szöveteket kiszoritni kezdik, a kender és len földek a tagosztályok terjedésével here' és répa termelésre forditatnak. 47*