Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-10-23

föladata ki van tűzve nötanodánknak: sükerülend-e, és mennyiben e feladat megfejtése? azt csak a jövő mutatja meg. Egy jelentőséget azonban a jelenben is már kiemelhetem, mi a polgári iskola névben, az állam által fentartott polgári iskola névben rejlik. Sokan azt hiszik, és elég hibásan, hogy a polgári iskola csak a szorosb értelemben vett polgárok, iparosok, kereskedők lyánygyermekei növelését tartja szem előtt; abban sem az úgy nevezett uri rendnek, sem az alsóbb néposztályoknak nevelési érdekei nem vétetnek tekintetbe, következőleg csak amazokért, nem ezekért is van az alkotva. Nem tisztelt hallgatóink ! a polgár nevezet a haza minden szülötteit egyaránt illeti; egy polgáriskola hát nem egy osztálynak, hanem minden polgárnak növeléséről egyenlőn gondoskodni akar, lehetővé tevén a költségek minél kisebbre szabásával, hogy a kevésbé tehetősök gyermekei is különbség nélkül és egyenlőn magasb műveltségben is részesíttethessenek, s igy azon válasz fal ledöntessék, melyet a társadalomban a műveltség kisebb vagy nagyobb foka szokott vonni a néposztályok között. Üdvözlöm a polgáriskoláknak ez egyenlőségi jellegét, mely békés falai között a növendékek gyönge keblében akarja azt kivívni, melyért a csaták mezején annyi vér ontatott. És midőn az állam azokat pártoló szárnyai alá veszi, nem annak kifejezését találhatjuk e ez intézkedéseiben, hogy a haza, mint valódi édes anya, egyenlőn akarja minden szülötteit a nevelés áldásaiban részesíteni? Midőn ekkép intézetünket ily minőségben a tisztelt közönségnek bemutatom, s két osztályának, melybe már eddig 60 növendék íratott be, megnyitását jelenthetem, bemutatom egy úttal a kinevezett tanítói személyzetet, melynek több tagjai köztünk meg ís jelentek. Bemutatom különösen — a többiek, mert körünkből valóu, ismeretesek levén előttünk — az intézet igazgatónéját Modrách Anna kisasszonyt, ki a budai nöképezdében szerzett ismereteivel, és kitünö magaviseletével magát érdemessé tette arra, hogy kormányunk egy ily intézet vezetését kezeire bizza. Önöknek tisztelt igazgatónő, és tisztelt tanító urak ! nem szükség tanításokat adnom ; hivatásukat nálamnál jobban ismerik. Csak egy kérésem van : a kezdet tövisessége ne riaszsza vissza önöket a pályájukon kimutatandó erélytőí. Önök az intézet lelke. S ha a lélek mélyen átvan hatva a kötelesség érzetétől ; ha a—mozgató erö minden nehézséggel dacolva fáradatlanul működik; ha a vezérlő kezek szelíden, de ingás nélkül ragadják meg a teendők gyeplőit: Önkényt utánok mennek a vezetett, a mozgatott tagok. Legyen ez önöknek a türelem, szorgalom, lélekísmeretesség kíséretében vezér-elve ; s könnyen hajtható tanítványok nem fognak süker nélkül kezeik alól kilépni. Önöknek, ez intézet növendékei! legyen örökre szivükbe fölvésve a cél, a miért annak tagjaivá avattattak fel. Önökért létesíttetett az intézet; önökért áldozik a kormány, áldozik e város, áldoznak jó szüléik: ne hagyják ez intézetet, ne hagyják ez áldozatokat, ne hagyják szüleik jóakaratát, ne hagyják nevelőik fáradozásait, de ne hagyják a magok jövendő boldogságát a* kitűzött célnak ne tán elhanyagolása által megsemmisülni! Es önök, e növendékek szülői ! kik a tanítók, tanítványok mellett harmadik tényezőjét képezik a nevelésnek, nyújtsanak kezet ez intézet felvirágoztatására. Nem titok előttünk, mit nem tesznek sokszor az egymást keresztülkasul hasogató érdekek, hogy azoktól, kikre önök legdrágább kincsüket bízzák, elidegenítést idézzenek elő, de legyenek, kérem, irántunk bizalommal. A szüléi ház legelső bölcsője, legutolsó tűzhelye á nőnevelésnek; a szülék és kivált az anyák legelső, de legutolsó nevelői gyermekeikének, legyen azért örökös harmónia a szülői ház és a növelde között; legyen kölcsönös egymás kezére dolgozás a szülék és nevelök között; legyen a szüléi vezérlet kiegészítője annak, mit a tanoda a legjobb akarattal megkezdett. Mert ha a családi kör lerontja azt, mit az iskola épít, füstbe menend a legszentebb igyekezet. Ha ellenben a kettő egymást vállvetve, szeretettel, bizalommal támogatja: áldás leend mind a kettő munkáján. Csak igy lehet iskolánk kitűzött feladata valósítva; csak igy lehet nekünk nyugodtan átadni ez intézetet a közönség használatára. Nem távozhatom innen a nélkül, hogy köszönetemet egy pár szóval ne nyilvánítsam. Köszönetet mondok hazánk kegyes kormányának, melynek jóakarata és segélye hozta létre leginkább intézetünket. Köszönetet mondok megyénk tanfelügyelőjének, kinek sikeres eljárása adott életet rnármár elhaló törekvéseinknek. Köszönetet mondok városunk képviselő testületének, mely áldozatát nem kimélte képviseltjeinek gyermekei boldogításaért Köszönetet mondok városunk minden jóakaró lakosának, s mindazoknak, kik e növelde létrehozásában ernyedetlenül fáradoztak, s fáradoznak mai napig. Köszönetet mondok e tisztelt vendégkoszorúnak, melyben örömmel látom a nőnemet nagy számban képviseltetni, jeléül annak, hogy igazán szivén hordozza intézetünk sorsát. S ha e köszönetem kifejezéséül egy szívből fakadó éljent mondok mindnyájokra, legyen ez é 1j e n az egész polgári nötanoda hálájának szerény viszhangja ! Pápa városa képviseltetületénck 1875. évi október 3-án tartott közgyűlése. (Folytatás) Olvastatott Gróf Festetics Pál in. lótenyésztési bizottsági elnök értesítése, melyben tudatja, hogy a kormány a jövő fedeztetési idényre az állami ménlovak iránti szerződést hatályon kívül helyezte, s a jövőben kötendő szerződésnél, vagy a ménlovak ingyen élelmezését, vagy a mének után darabonkint évi 160 forintnyi jövedelem biztosítását kívánja. Tekintve hogy a fedeztetést legnagyobb részben vidéki tulajdonosok veszik igénybe, a képviselő testület bár elismeri az intézménynek a lótenyésztésre kiható előnyeit, a vidék hozzájár rulása nélkül ujabb áldozatot hozni nem hajlandó, hanem csupán az eddigi feltételeket ajánlja fel. Előterjesztetett a városi tanács jelentése, miszerint a város majorja mellett tervezett utcaszabályozáshoz szükségelt tért a háztulajdonos, a feleslegesKsé válandó utcatérért és a lerombolandó épület 150 ftnyi értéke megtérítése feltétele alatt átengedni kéri;