Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-10-16

hátralékosok buzdítására és kötelesség-érzetük élcsztésére felhivattak. Felolvastatott a házanként*! koldulás megszüntetése céljából kiküldött bizottság- véleményes jelentése, mely szerint a helyi illetőségű koldusok közül segélyezésre méltónak 94 találtatott, és pedig- 31 eg-yén 60 frt, 32 egyén 45 frt és 31 egyén 32 írt évi segélylyel gyámolíttatni véleményeztetik. — Az ily segélyezés fedezésére évenként 4192 Irt szükségeltetnék, mely célból az alapítványok és bírságok kamataiból befolyható jövedelmeket és a koldusok szamának esetleges növekedhetesét is tekintetbe véve, községi pótadóba 4164 fr 4 kr lenne kivetendő.— Ezen kivül a bizottság a cselédekre hetenként 1 kr. pótadó kivetését és tudakozó intézet felállítását is javaslatba hozza. Pék Antal képviselő az előirányzott 60 frtnyi évi segélyt csekélynek találja, és ez által a koldusok erkölcsi hanyatlását látja előidézve, indítványozza tehát, hogy a koldusok testi erejének megfelelő munkával leendő foglalkoztatása céljából dologház állítassák fel. — Mire Antal Gábor képviselő a következő indítványt terjeszti elő: „Tekintve, hogy a Pápa városi színház építésére gyűjtött alap nagyon hosszú idő alatt növekednék annyira, hogy belőle egy a célnak megfelelő színház építethessék; tekintve, hogy városunk^ bari egy dolog- és szegényház fölállítása a legégetőbb szükségek egyikét képezi: indítványozom, miszerint határozza el a képviselőtestület, hogy a színház alapot a mielőbb létesítendő dologház építésére fogja fordítani," Horváth Lajos képviselő a színházi alapot csupán a városi képviselőtestület őrizetére bizott, nem pedig egyszersmind korlátlan rendelkezése alá bocsátott értéknek tekinti, s bekövetkezhetőnek véli az időt, midőn egy a nemzeti nyelvet művelő és fentartó, és a népnevelést hathatósan előmozdító intézet felállítását a városi lakosság szükségesnek fogja elismerni, s annak teljesítését tetemes áldozatokkal is elhatározandja. — Antal (iábor indítványához tehát azon módosítást ajánlja, miszerint a színházi alap csak ideiglenesen fordíttassék a dologház felállítására és a színház létesülése esetében a színházi alap ismét eredeti rendeltetésére fordíttassék. A képviselőtestület Pék Antal és Antal Gábor indítványát az utóbbi módosítással elvileg elfogadván, hozzájárulás és üdvös működésének érvényesítése céljából a helybeli nőegyletét felkérni határozza el, s ez ügyben javaslatkészítésével Antal Gábor, Szvoboda Vencel, Porpáczy József és Pék Antal képviselőket bizza meg. Egyelőre a kiküldött bizottság véleményéhez képest a házankénü koldulás a jövő év elejétől megszüntetni és 4164 frt 4 kr koldus adó a költségvetésbe felvétetni rendeltetett.— A cselédek megadóztatására vonatkozó indítvány azonban elejtetett. Előterjesztetett a molnár-ipartársulat kérvénye, mely szerint a társulat tagjait a kivetni szándékozott koldus adó viselése alól felmeutetni kéri. A közgyűlés a koldus adó viselésére minden adózót adójához képest egyformán kötelezvén, a kérelmet niegadhatónak nem találta. (Folytatjuk). Selyemiparunkról. Hazai selyemiparunk fejlesztése tárgyában eddig, — egészben, csak annyi tétetett, hogy egyes tekintélyek, söt kormányunk is, több ízben megpendítette azon eszmét, hogy a selyemtenyésztés, mely eddig hazánkban) nagyon kevesek által űzetik, legyen minél többek által felkaréivá, s nyissunk magunknak ez új iparág által, egy új jövedelmi forrást. E buzdításért az ipar e legszebb és legdicsöbb neme iránt, az illetők mindenesetre elismerést érdemelnek, annyiban, hogy e jelentékeny iparág meghonosítását tűzték ki, főfeladatuk tárgyául ; de minden felszóllalásuk dacára mégis ' azt tapasztaljuk, bogy nagyon kevés oly egyén találkozik, ki a selyemtenyésztéssel, mint iparűzéssel foglalkoznék. Sokan ezt talán, az ügyiránti közönynek nevezik. En, az ellenkezőről vagyok meggyőződve; mert nézetein szerént, szívesen fáradoz az emberiség, minden jó eszme kivihetéseért, ha fáradozásának befejeztekor, abban jutalmát leli ; mert a jelenkor kérdőjele ,,teszem, de mond meg, hogy miért.' Már pedig, ha mi e nemes foglalkozással töltjük is időnket, hasznot abból egyátalán nem húzhatunk ; mert ha selyem hernyóinkat fölneveljük, és végül annak selymét nem csekély fáradsággal legombolítjuk is, mit mivelünk mást vele, íj mint ablakunkba függesztve vagy pedig könyveink lapjai í közé helyezve, gyönyörködünk benne és pedig gyönyörköd- f nünk kell benne azért, mert értékesíteni azt nem vagyunk | képesek e következő okok miatt. ! a) Mivel hazai selyem-gyárakkal nem rendelkezünk, 1 mely azt hivatva lenne feldolgozni; ennélfogva hazánk ipa- I rának szükségletére, már nem árusíthatnunk el. j bj Megpróbálnánk bármely kereskedőnak, a megvé- t télre ajánlani, ki hivatásánál fogva leginkább elárusíthatná j. a vele összeköttetésben álló gyáraknak, a felelet reá „időm \ nem engedi ilyesmivel foglalkozni" volna. c) Egy nagyobb mennyiséget összevéve, egyenesen a fogyasztó selyem-gyároshoz ajánlanánk, ki levelünket feleletre sem méltatná, vagy csupa udvariasságból e rövid választ küldené: „sajnálom, de szükségletünk, hazai tenyésztőink által, tökéletesen fedezve lesz" vagy végső esetben annyi árt határozna érte, amennyit a vaspályán szállításért fizetnünk kellene. Nemde láthatjuk ebből tehát, mennyi akadályokkal kellene küzdenünk, és végre még sem érnénk el a kívánt célt. Nézetem szerint, ha mi azt óhajtjuk, hogy a selyemtenyésztés hazánkban, mint általános mellékfoglalkozás te- ; kintessék, és a külföld hasontökélyére emeltessék, ehhez ' j akkor okvetlen előbb egy magyarhoni selyemgyár felállításának tervezete szükségeltetik; és ha ennek elhatározása megtörtént, akkor egész bátran állíthatom, hogy minden házban tapasztalni fogjuk selyem-tenyésztésünk nagymérvben J fejlődését és pedig mindennemű buzdítás mellőzése nélkül *")•. 1 (Vége jövő számban). j A pápai önkénytes tüzoltóegylet alapszabályai. A tiszti szék. \ 23, §. A tiszti szék az egylet összes tisztjeiből áll. Hatásköre. 24. §. 1. Minden hó első vasárnapján délután 5 óra- j kor ülést tart, melyre minden tiszt bemondás nélkül meg*) E cikk fölött, ló'lc eltérő nézeteinket, utoljára a jövő számra tnrtjnk fenn. Szerk. 42*