Pápai Lapok. 2. évfolyam, 1875

1875-01-23

- *wiágos rendeletén rést ütni ós munigipiuinoknak kiváltsa* gokat osztogatni. Igy tehát a megye, mini törvényhatóság is túl ment hatáskörén akkor, midiin Pápa városának e jo' ,got a törvény világos rendélete ellen megadta. Nagyon leszállítaná az országgyűlés és, fejedelem t ö rvényhozásijogát é s a polgárok törvény ti § z t e \ e t é t azon a n o m á 1 i a, hogy a törvényhatóság és minister fölébe helyeztetik a törvénynek. A tör.vény hatos ág és minister a törvény, őr eiül ,és végrehajtóiul állíttattak fel. Es mig e . törvény, illetékes közege által meg nem változtatik, addig minden honpolgárnak kötelessége, annak rendelete előtt meghajolni. A törvény tiszteieta legszentebb polgári kötelessé g.-^- Nem Üs?telni a. törvényt egyenlő a legdurvább zsarnoksággal. De eltekintve a most. elmondottaktól — cs feltéve, de meg. nem • engedve, hogy Pápa városának volna joga illetőségidíjat szedni, ezt csak azon időtől kezdve tehetné, a mir dön erre jogát megnyerte. Mert ISTI "Június 1 0-t ö 1 m i d Ő n -XVIII. t. e. hatályba lépett és e j o g á t ó 1 a várost megfosztotta — azon időig, midőn a meg y^eV ni int törvényhatóság, c j o g o t a t ö rvé'ny ellen ér.e megadta, vagyis 1873. M a j, o-ig tehát k c v és hiányával 2 évig, e jog elenyészett. És igy azoktól, kik ezen idő alatt telepedtek meg és hallgatag illetőséget nyertek, dijat szedni nem lehet Absurdum mindenesetre, hogy olyanoktól követeltessék e dij, kik 1 8 7 2-ben az országgyűlési képviselőre é 8 a megyei b i z o 11 m á n y i t a g o k r a, m i n t P á pa vá rosa polgárai szavaztak, sőt I 87 I-ben a város rendezésénél a képviselő testületbe k é p v i s e 1 ö k ü 1 választattak. Hogyan lehetséges olyan egyént a város ügyeinek tárgyalására, szavainak őréül választani, aki itt nem bír illetőséggel, hanem csak tartózkodik ? Vagy semmisnek kell kimondani minden oly intézkedést, határozatot és ténj't, mibe a képviselő testületnek oly tagja befolyt a ki nem bír illetőséggel itt, és öt képviselői állásától megfosztani ; vagy pedig kimondani a törvény világos szavai szerint öt illetőséggel bírónak. A törvény 6 §. azt mondja, hogy: „Minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia. És minden honpolgár azon község kötelékébe tartozik, melynek illetősége alatt c törvény kihirdetésekor áll

u

. (7 §). ,,A nő a házasági kapcsolat tényleges tartama alatt férje községi illetőségét követi s megtartja a^t az özvegy is, a mennyiben a 10. §. a. pontja értelme szerint illetősége meg nem változik. ,.Kis korú gyermekek feletti gondoskodás az anyára bízatott, ennek községi illetőségéhez tartoznak. „(8. és í). §). A törvény tehát e § ok han a nő, a kiskorú és törvénytelen gyermek illetőségét megállapítja. A 10-dik §. „Azon esetekben, melyekre a fene bl>i (azaz a 7, 8 és 9 §). n e m a 1 k almázhatok: a) a honpolgár azon községhez t a r to z i k, a m e 1 y b e n 1 e g a 1 á b b két év óta állandóan lakik és a d ó't íi z e t." E §. tehát a két 3 v i la. kassal és közs ég i te h é r h o r d o z á s á v al q u a 1 i f i ká 1 j a az illetőt, az.v.az községi illetőséggel ruházza fel. Éhez nem. kell sem szó sem írásbeli kérvény a hatósághoz <-* ess magában elégséges, -A betelepült hallgatag megszerette az illefcősis&t, mert a község minden terhét viselte és annak minden jogait élvezte ezen idő alatt. Hogy ez igy van, elég világos a 12- §. rendeletéből: A községi illetőség a községi kötelékbe va 1 ó f e I v é t e 1 á 11 a 1 i s m e g sz e r e 55 h e t ő. Ha ez által ,is' megszerezhető, akkor megszerezhető más által ,is'. megszerezhető tudniilik a 10.. §• szerént két évi állandó lakás és községi teherviselés.által. Nagyon roszul tudják a törvényt, de még rosszabbul alkalmazzák azok, a kik azt állítják, hogy a 17. §-ban emiitett két év, e §-ban kívánt két évvel egy volna, A 15. §-ban a 2 év maximumképen van felhozva — azaz annyit jelent, hogy ha valaki ma bejön Pápára és illetőséget akar nyerni s ezért szóval vagy írásban folyamodik, a hatóság megtagadhatja azt töle, de két év múlva kötelessége neki azt megadni, még pedig in-gyen, ha csak a letelepült bűnvádi kereset alatt nem áll ugyan ezen időben,,.vagy ha egyátalában terhére válnék a községnek. Én ugy hiszem a joghasonlatnál togv a, ha a honfiuság az osztrák jog szerint 10 évi el évülés által megszerezhető, akkor a magyar honpolgár is megszerezheti a községi illetőséget két évi elévülés által. Az elmondottakban ugy hiszem elég világosan kimutattam a törvény szavaival, hogy Pápa városának nincs joga illetőségi dijat szedni azoktól, kik kötelékébe felvétetni óhajtanak. Most még csak egyre akarok rámutatni. U g y a n i s a tiszt, tanács azon h a t á r o z t i j a v a s 1 a t o t h ózta hogy ,,m i n d a z o k, kik 1848 óta t e 1 e p ü 1 t e k 1 e Pápán, kötelesek i 11 e t ö s é gSf>. k megnyeréseér tűzetni, ha illetőségűk ninc s". Az tény, hogy az idézett törvény hatályba leple előtt, Pápa városa birt azon joggal, miszerint a letelepültektöl illetőségi dijat szedhessen. De ha birt, miért nem érvényesítette ezt ? Az mégis rendkívüli anomália, hogy az ezelőtt 27 évvel letelepülttöl, most kérjenek illetőségi dijat. Holott ezen joga már két évig el volt enyészve. Avagy a megyei határozat enynyire íeltáiuasztotta-e, hogy az idők enyészetén huszonhét évre vissza tudjon nyúlni hatalmas kezeivel £ En határozottan tagadom ennek lehetőségét. Ez nem jogos, nem igazságos, és nem kivihető. De tovább, a megyei^ határozatban, nincs megengedve tartózkodási díj szedése. És én ugy tudom, mert tény az, hogy a kik illetőséget nem szereznek, évenként 1 fr. tartózkodási dijat tartoznak fizetni. Van olyan tagja a városi képviselő testületnek, a ki itt tartózkodásaért 1. ftot fizetett. Van ugyan neki itt birtoka, de hogy azt kezelhesse, évenként kell 1 frtot fizetnie. Városi képviselő ugyan, de azért nem itt illetékes, itt csak tartózkodik ideigóráig. Én ugy látom, hogy ez eljárás nem gyökerezik törvényben. És az illető polgárra^ mert jóravaló szorgalmas polgára Pápának -- nem nagyon lekötelező kedvezmény, hogy itt mintegy csak türetik — mint hajdan az izraelita